Arcok > Magyar politikusok > Kóka János (1972 - napjainkig)

Kóka János 1972. július 5-én született Budapesten. 1986-tól az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanulója volt, itt is érettségizett 1990-ben. A bizonyítvány megszerzését követően tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1996-ban szerzett diplomát. Szakmai pályafutását az informatikai iparban kezdte. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan 1994 és 1996 között az Elender Computer Kft. projektmenedzsere, majd kereskedelmi igazgatója volt. 1996-ban kinevezték a cég ügyvezető igazgatójává, mely tisztségét 1998-ig viselte. Az Elender részvénytársasággá válása után, 1998 februárjától 2000-ig vezérigazgatója volt a vállalatnak. [1][2]

1999 szeptemberétől country menedzser volt a PSINet Magyarországnál, míg 2000 és 2002 között a PSINet Europe üzletfejlesztésért felelős alelnökeként dolgozott. Ugyanekkor a Webigen Rt. igazgatóságának elnöke is volt. 2002-ben visszatért korábbi munkahelyére, és az Elender üzleti kommunikációs leányvállalatának lett a vezérigazgatója. Igazgatósága alatt tizenéves hackerek kétszer egymást követően feltörték az Elender 11 legfontosabb szerverét, majd közzétették több tízezer ügyfél felhasználónevét és jelszavát, ezzel óriási károkat okozva a cégnek. [1][4]

2000-ben megválasztották az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elnökségi tagjának, majd 2003-ban elnökének. [1]

2000-ben elnyerte az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által alapított, az "Év Informatikai Menedzsere" díjat. [2]

2003-ban a brüsszeli székhelyű European ICT Association (EICTA) elnökségi tagjának választják, mely posztot miniszteri kinevezéséig töltötte be, majd ezt követően a Magyar-Indonéz Üzleti Tanács elnöke volt. 2004 augusztusától a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Technológiai Hivatal (NKTH) Egészségügyi Informatika Szakmai Kollégiumának tagjaként, majd 2004 szeptemberétől 2004 októberéig az Informatikai Program Tanács elnökeként tevékenykedett. [2]

2004-ben, Gyurcsány Ferenc és a miniszteri posztra jogosult SZDSZ őt jelölte az akkori gazdasági és közlekedési tárca élére, Csillag István utódjának. Miniszteri esküjét 2004. október 4-én tette le. Politikai pályára lépésekor minden üzleti tisztségét maga mögött hagyta. [1]

2006 januárjában lépett be az SZDSZ-be, ahol ő jelentette a csökkenő népszerűséget elszenvedő párt egyik új reménységét. [1]

A 2006-os országgyűlési választásokon az SZDSZ jelöltjeként indult Budapest 1. számú választókerületében; a szocialista jelölt még az első forduló előtt visszalépett a javára. Ellenfele a budavári önkormányzat polgármestere, a Fidesz színeiben induló Nagy Gábor Tamás volt, akivel szemben a választás második fordulójában alulmaradt. Kóka János így pártja országos listájának második helyéről szerzett mandátumot. [1][5]

2006-tól a második Gyurcsány-kormányban ismételten a gazdasági tárca élén lett miniszter. Gazdasági miniszterként az adócsökkentés, a privatizáció, a versenyképesség, a hatékonyabb, de kevesebb politikust eltartó állam szószólója lett. Gyurcsány Ferenc bizalmasai között tartják számon. [1][3]

A szabaddemokratáknál többször felmerült Demszky Gábor neve mellett Kóka János, mint budapesti főpolgármester-jelölt arra az esetre, ha Demszky nem vállalta volna el az újabb megmérettetést. [1]

Népszerűségének romlásában nagyrészt közrejátszott a 2006 júliusában meghirdetett vasúti „reform”, melynek eredeti tervezetében 28 vasútvonalon állt volna le a személyforgalom. A megszűnő vonalak száma később 14-re csökkent, az utazási kedvezmények mérséklése és folyamatos jegyáremelések mellett. [1]

2007. február 7-én indult az SZDSZ elnöki tisztéért, amelyben a leköszönő elnök, Kuncze Gábor, valamint a párt „nagy öregjei” is támogatták őt. 2007. március 31-én az SZDSZ küldöttgyűlésén szavazategyenlőség (377:377) után szoros verseny eredményeként 380:367 arányban megválasztották Fodor Gáborral szemben a párt elnökévé. Ezt kővetően pártja parlamenti frakciójának vezető-helyettesévé, majd decembertől frakcióvezetőjévé választották. [1][2][3]

2008 februárjában a HírTV Célpont című műsora választási csalásra utaló dokumentumokat mutatott be, mely anyag szerint Borsod megyében a hiányzó küldöttek helyett mások szavaztak Kókát támogatva – a megyei elnök tudtával. [1]

Miután a sajtóban részletek szivárogtak ki egy SZDSZ ügyvivői testületi ülésről, 2007. július 20-án Horn Gábor ügyvivő megerősítette, hogy az év végéig Kóka otthagyja a gazdasági és közlekedési miniszteri székét, majd a hírt megerősítette maga a gazdasági miniszter is. Utódja Kákosy Csaba lett. [1]

2008. február 8-án a HírTV Célpont című műsora interjút közölt egy, akkor még neve elhallgatását kérő SZDSZ-es politikussal, aki állítása szerint más nevében szavazott az SZDSZ közgyűlésén Kóka Jánosra. Kóka nem volt hajlandó válaszolni a csalással őt megvádoló személy kérdéseire. Horn Gábor kijelentette, hogy a küldöttlistát nem hajlandó kiadni a nyilvánosságnak. A HírTV azonban nyomozni kezdett és a bírósági irattárban megtalálta a küldöttek neveit tartalmazó dokumentumot, majd a Célpont február 15-i adásában bemutatták a hamisított aláírásokkal együtt. A tudósításban elhangzott továbbá, hogy Borsod megyében a hiányzó küldöttek helyett mások szavaztak Kókát támogatva – a megyei elnök tudtával. Ezt követően Kóka János elismerte, hogy a HírTV-ben és a Magyar Nemzetben bemutatott dokumentumok alapján lehetséges, hogy voltak szabálytalanságok a 2007-es SZDSZ-es elnökválasztáson. [1]

2008 tavaszára a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet szerint országosan a legnépszerűtlenebb politikus lett, az SZDSZ nagy reménységének tartott politikusból. Ezt követően azonban 1 év alatt olyan mélyrepülést mutatott be a népszerűségi indexe, amelynek produkálására őt megelőzően csak Torgyán József volt képes. [1]

A 2008. március 9-i „Szociális népszavazás” a kormány, s benne az SZDSZ számára katasztrofális vereséggel zárult, amelyet tetézett a népszavazás előtt kirobbant botrány, az SZDSZ egy évvel korábbi elnökválasztásán történt csalásokkal kapcsolatban. Ezért, valamint a liberális párt 1%-ra olvadt népszerűsége miatt, Kóka János és a párt vezetősége az SZDSZ-es miniszterek kormányból történő visszahívása mellett döntöttek, s 2008. április 30-i hatállyal az SZDSZ kilépett a második Gyurcsány kormányból. [6]

A 2008. június 7-én tartott rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Fodor Gábort választották meg szoros csatában (346:344-es szavazataránnyal) Kóka posztjának betöltésére. [1]

2009-ben az SZDSZ széthullása után is az országgyűlési képviselőcsoport frakcióvezetője és az Országgyűlés Nabucco bizottságának elnöke maradt. [1]

Politikai karrierje után visszatért az üzleti életbe: 2011-ben a Cellum csoport elnök-vezérigazgatója lett. Társalapítója volt az Aquincum Incubator startupkeltetőnek, illetve tagja lett a szingapúri TripleP hatásbefektető tanácsadó testületének is. [7]

Politológus-hallgató barátnőjét, Szandrocha Kamillát 2009. szeptember 12-én vette feleségül. Hobbijai a vitorlázás, repülés és az utazás. [1][3]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3ka_J%C3%A1nos
[2] http://parlament.hu
[3] http://reakcio.hu
[4] http://www.kokajanos.hu
[5] http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-as_magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s
[7] https://cellum.hu/our_company/management

A keleti sün (Erinaceus concolor) az emlősök (Mammalia) osztályának a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjéhez, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjához tartozó faj. Régebbi besorolások szerint a rovarevők (Eulipotyphla vagy régebben Insectivora) rendjébe tartozott. A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó.

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

A mesterlövész, a gyalogos katona fegyverei számára elérhető hasznos lőtávot akár többszörösen is túlteljesítő, mesterlövész puskákkal dolgozik. Két alapvető csoport különböztethető meg, a katonai mesterlövész (sniper) és a rendészeti (sharpshooter), melyek közötti technikai különbségekről később lesz szó.

• Bánfi-Dr.Borsa-Dr. Kokasné - Funkcionális textil és ruházati termékek fejlesztése / 2009, 53 oldal
  
  
• Kókai Mónika - Hópehely kavalkád / 2010, 9 oldal
  
  
• Kóka Krisztina - Sokféle lehetőség megismerése a dúsított tészta feldolgozására / 2008, 52 oldal
  
  
• Kókai Tamás - A családi életciklus fogalma, normatív, paranormatív krízisek a családban, vertikális, horizontális stresszorok / 2010, 3 oldal
  
  
• Dr. Kókai Sándor - A Bánság történeti földrajza (1718-1918) / 2010, 438 oldal
  
  

Történet: Első könyv: Első fejezet: A nagyterem 1482. január 6-t írunk. A helyszín Párizs, ahol a nép Háromkirályok és a bolondok napjának megünneplésére készül. Különösen sokan gyűlnek össze a citébeli Törvénypalotában, ahol a városban vizitáló flamand követek tiszteletére misztériumjátékot adnak majd elő. Az előkelőségek késnek, a tömeg...

A bűn fogalom általában úgy él az emberek tudatában, hogy bűn az, ami törvénybe ütköző; illetve bűn az, ami lelepleződik, és így büntethető. A bűn "megoldása" a büntetés. Persze ez is az evilági felfogás szerint. Ha azonban minden bűnnek a büntetés lenne a kompenzálója, akkor az egész emberiség börtönben ülne szüntelen. Hiszen, ha szigorúan vesszük, akkor minden nap bűnöket...

ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő...

Kóka János kortársai:

- Antall József
- Bokros Lajos
- Boross Péter
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Semjén Zsolt
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál