Szociológia | Demográfia » Magyarország a társadalmi jelzőszámok tükrében

Budoki Erzsébet – Harcsa István – Vukovics György: Magyarország a társadalmi jelzőszámok tükrében 1. Népesedés és család            A magyar népesség lélekszáma a születések és a halálozások egyenlegeként mintegy 480 ezer fővel csökkent 1994 és 2004 között. (nemzetközi bevándorlás miatt+ 200 ezer, így a tényleges fogyás 258 ezer fő) Csökkent a 15 évnél fiatalabbak aránya és nőtt az idősek aránya. A születések száma radikálisan csökkent. A halálozások trendje bizonytalan, inkább emelkedett. A férfiak halandósága valamennyi életkorban magasabb, mint a nőké, a két nem közötti különbség azonban mérséklődik, mivel a férfiak halandósága jobban javult az elmúlt évtizedben, mint a nőké. A természetes fogyás mértéke felgyorsult. A házasodási kedv jelentősen visszaesett az elmúlt másfél évtizedben, több mint 40%kal csökkent a házasságkötések aránya. Jelentősen

megemelkedett a családalapítási életkor. A párkapcsoltban élők aránya természetesen magasabb, mint a házasság kötelékei között élőké, ami az élettársi kapcsolatok terjedésével magyarázható. A válások száma magas. Csökkent a házaspáros típusú háztartások (házaspárok, élettársi kapcsolatban élők gyermekkel vagy anélkül) aránya. A gyermeküket egyedül nevelők, valamint az egyszemélyes háztartások aránya nőtt. A két vagy többcsaládos háztartások aránya csekély a magyar társadalomban. Az utóbbi néhány évben ismét élénkült a népesség vándorlási, illetve költözködési kedve. (manapság már Budapestről a fővárost övező agglomerációs körzetbe költöznek ki) 2. Oktatás, iskolázottság Az oktatási rendszer átalakult. Kötelezővé vált az 5 évesek iskolai előkészítése, és a 3-6 éves korosztály növekvő hányada jár óvodába. Gyorsan növekedett az iskolarendszerű oktatásban részesülők aránya,

a 20 évesek sokkal nagyobb aránya tanul még pl., mint korábban A gimnazisták aránya megemelkedett. (Az általános képzést nyújtó gimnáziumokból könnyebb bejutni az egyetemekre és a főiskolákra, ami egyre több fiatal törekvése + megjelentek a szerkezetváltó gimnáziumok.) A 18-22 éves korosztályban csaknem megkétszereződött a nappali tagozatos főiskolások, egyetemisták hányada. A felsőoktatás nagyfokú expanziója ment végbe, a hallgatói létszámok megemelkedtek. Az utóbbi évtizedekben emelkedett a lakosság iskolai végzettsége. A felsőfokú végzettségűek aránya is minden korcsoportban. A nők az elmúlt egy-két évtizedben nyertek igazán teret a felsőoktatásban. Összességében a diplomások aránya valamivel magasabb a nőknél, mint a férfiaknál, különösen a fiatal generációkban. -1- 3. Foglalkoztatás A munkanélküliségi ráta 1993-ban emelkedett a legmagasabbra, amikor megközelítette a 12%-ot, azóta viszont

folyamatosan csökkent, 2003-ban a férfiaknál 6,1%, a nőknél 5,6% volt. A mutató értéke a férfiak körében rendre nagyobb Az 1990-es években a 15-19 éves népesség munkanélküliségi rátája végig messze meghaladta a többi korcsoportét. A 20-24 évesek körében a mutató szintén viszonylag magas, bár kevésbé szakad el a többi korosztályétól. Az idősebb korcsoportok felé haladva csökkenő munkanélküliségi rátát az önként vállalt inaktivitással is magyarázhatjuk. (korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat választják) (Kényszerítő körülmények: az alacsony iskolai végzettségű 15-19 éves fiatal otthon marad, a gyermekgondozáson levő nő néhány évre felhagy a próbálkozással.) 4. Társadalmi tagozódás  Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult az aktív keresők foglalkozási szerkezete: pl. a szellemi munkakörök térnyerése, főleg a nők körében. Amíg a férfiak között nagyjából egyforma a felső-, illetve az

alsóvezetői, értelmiségi réteg hányada, addig a nőknél több mint háromszoros a különbség az utóbbi javára. Emellett a nők között jóval többen vannak a középszintű alkalmazottak is.  A rutin szellemű foglalkozásúak aránya mind a férfiaknál, mind a nőknél visszaeset az elmúlt harminc évben, ezzel párhuzamosan viszont megemelkedett a különböző szintű vezetők, értelmiségi szakalkalmazottak hányada.  Általánosan visszaesett a fizikai foglalkozásúak aránya.  Figyelemre méltó a vállalkozói réteg gyarapodása is.  Megemelkedett a rutin jellegű szolgáltató tevékenységeket űzők aránya (egyszerű irodai munkát végzők, a kereskedelmi, vendéglátó ipari és az egyéb), többnyire szakképzettség nélkül dolgoznak. Ezt a foglalkozási területet a nők uralják (főleg 35 év alatt). A rutin szolgáltatási foglalkozásúak helyzete sajátos, amennyiben nagytöbbségük a munkaerő-piaci karrierje elején álló fiatal,

aki pillanatnyi pozícióját átmenetinek tekinti. 5. ? Hiányzik ez a lappppppppppppppppppp!!!!! 6. ? 7. Lakáshelyzet A lakosság korábbi jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek romlása  lakásépítés visszaesése 2003-ra ismét növekedést mutatott, de így is minimális a lakásszám növekedés. Az egy szobára jutó személyek száma csak kisebb mértékben javult, a lakások közművesítése, felszereltsége javult, a három- és többszobás lakások aránya nőtt, az új lakások átlagos alapterülete viszont csökkent. A lakásépítés állami támogatása megemelte az újonnan épített lakások számát, ám többnyire csak az ország nyugati és középső részén. 8. Egészségi állapot A születéskor és a különböző életkorokban várható átlagos élettartamadatok lényegesen romlottak, a férfiak esetében három évvel rövidült, a nők esetében kissé emelkedett, de ez is -2- megállt a 80-as évek közepétől. A 40 és 60

éves korban várható élettartam nőknél és férfiaknál is javult. Magyarországon kivételesen magas a halandóság A gazdaságilag közepesen fejlett országok között az utolsó helyek egyikén állunk. Jelenleg a kivételesen magas halandóság a legfőbb oka a természetes népességfogyásnak. A magyar népességnek különösen a középkorú és idősebb felnőtteknek az egészségi állapota igen rossz. kedvező tendencia ezzel szemben a csecsemőhalandóság lassú, de folyamatos csökkenése és a halvaszületések arányának csökkenése.     A daganatos betegségek okozta elhalálozások száma növekedett, magas szinten stabilizálódott. A keringési rendszer megbetegedése miatti halálesetek száma csökkent. A táppénzes napok számának csökkenése sajnos nem a népesség egészségi állapota javulásának, hanem a kórházi ellátás racionalizálásának és a táppénzrendszer reformjának a következménye. A rokkantnyugdíjasok száma

1998-ig emelkedett, aztán rövid ideig tartó csökkenés után újra emelkedett. A rokkanttá nyilvánítás útján kívánják elkerülni a munkanélkülivé válást. Az orvosok száma kismértékben tovább nőtt, a működő kórházi ágyak száma viszont tovább csökkent. Az emberek egészségi állapota rossz  egyéni és családi tragédiák, a gazdaság és társadalom több területén okoz nehézségeket. Az egészségügyi infranstruktúra nem megfelelő, nem, vagy igen lassan épült ki a megelőző hálózat, a lakosság jelentős része még nem szentel kellő figyelmet saját egészségének. 9. Időfelhasználás o Rendszerváltás  munkanélküliség, inaktívvá válás, gazdaság szerkezetében végbement változások miatt csökkent a hosszú munkaidejű mezőgazdaságban, és nőtt a rövidebb munkaidejű szolgáltatási ágazatokban dolgozók részaránya; foglalkozási szerkezet módosulások miatt visszaesett a hosszabb munkaidejű fizikai és

megnőtt a rövidebb munkaidejű szellemi foglalkozásúak részaránya. o Demográfiai változások: csökkent a 15-74 éves népesség, csökkent a gyermekszám, nőt a válások száma, egyre több az önálló háztartás. o A 15-74 éves férfiak kereső- termelőmunkára fordított ideje a korábbi 4/5-ére esett vissza.  jövedelem és életszínvonal csökkenés o A keresőmunkát ténylegesen végzők: továbbra is az 1980-as évek derekán jellemző munkacentrikus életformát figyelhetjük meg. o A kereső-termelő munka belső összetétele: jelentősen átalakult, visszaesett a mezőgazdasági jövedelemkiegészítő munka iránti igény. o Nagy változások következtek be a háztartás és család ellátásával kapcsolatos munkák terén is: a férfiak (csak a nyugdíjasok) erre fordított ideje picit nőtt, a nőké csökkent. o Szabadidő: az erre fordított idő nőtt, továbbra is jellemző, hogy a férfiaknak több a szabadidejük, mint a nőknek (+ ¾ h / nap!)

o Szabadidő belső arányai: nőtt a tv nézésre fordított és csökkent az olvasásra, társas életre, mozira, színházra és más kulturális intézmények látogatására fordított idő. Kismértékben növekedett a fizikai rekreációra fordított idő. -3- 10. Művelődés A kiadott könyvek száma nőtt, példányszáma csökkent. A színház-, mozi- és a múzeum látogatások számottevő csökkenés után alacsony szinten stabilizálódtak. <--> kulturális szolgáltatások árának emelkedése, televízió nézés, főleg az igénytelen műsorok nézésének terjedése 11. Deviáns viselkedés     Öngyilkosságok: Az utóbbi években bár kedvezőbb az öngyilkosságok számának tendenciája, Magyarországon még így is nagyon magas az öngyilkossági arányszám nemzetközi összehasonlításban. Alkoholizmus: a fogalom definiálása nem teljesen világos. A májzsugorodást és az egy főre jutó alkoholfogyasztást tekintették ezért. 

az alkoholizmus terjedése talán megállt, de még mindig nagyon elterjedt Magyarországon. Lelki betegségek: 1988-1994-ig a depressziós tünetekben szenvedő felnőttek aránya lényegesen emelkedett. (Kopp-féle kutatás) Bűnözés: gyakorisága minden statisztikai adat szerint 1998-ig nőtt. (Ezek nem a bűnözés intenzitását, hanem a bűnüldözés sikerességét mutatják csak.) A különböző adatok által jelzett tendenciák eltérőek. 12. Összefoglalás A társadalmi jelzőszámok idősorai többszínű, némely esetben ellentmondásos képet mutatnak a magyar társadalomról. Egyrészt nagyon világosan tükrözik az 1990-es évek első felének válságjeleit: a reáljövedelem csökkenését, amely 1995-ben mélypontot ért el, a fogyasztás, a kulturális tevékenységek visszaesését. Figyelmet érdemel ugyanakkor, hogy a gyermekszám az 1990-es évek közepéig tapasztalt erős csökkenést követően alacsony szinten stabilizálódik. A munkaerő-piaci

folyamatokat illetően azt kell kiemelnünk, hogy a kilencvenes évek első felére jellemző kedvezőtlen tendenciákat követően, 1997-től kezdve a foglalkoztatottság fokozatosan bővült. Az utóbbi években azonban a javuló tendenciák megtörtek, a 15-64 évesek körében mért foglalkoztatási ráta 2001-2002-ben stagnált, és csak 2003-ban mutatott újra növekedést. A társadalomszerkezet egészének a vonatkozásában kirajzolódni látszik egy olyan tendencia, amely szerint a magyar társadalom felső szegmensei – munkaerő-piaci, anyagi esélyeiket tekintve – egyre inkább felzárkóznak a fejlettebb uniós országok szintjére, egy szélesebb középosztályi alapon. Ugyanakkor azokra a jelekre is fel kell hívnunk a figyelmet, amelyek a társadalom kettészakadására, szétválására – bizonyos csoportok esetében a társadalomi kirekesztődés növekvő kockázatára – utalnak. A népesség kedvezőtlen egészségi állapota részben az életmóddal és az

egészég megőrzéssel kapcsolatos társadalmi attitűdökkel, részben az egészségügyi ellátó rendszer hiányosságaival magyarázható. A deviáns viselkedések, ezen belül is az öngyilkosság és az alkoholizmus gyakorisága – az utóbbi évek némileg kedvezőbb fejleményeit is figyelembe véve – továbbra is a nemzetközi élvonalba helyezte el Magyarországot. -4-