Szociológia | Tanulmányok, esszék » Gere Ilona - Vállalkozó nők a mai magyar társadalomban

Gere Ilona - Vállalkozó nők a mai magyar társadalomban 800 fős mintán vizsgálták, hogy milyenek a társadalmi jellemzőik és motivációik azoknak a nőknek, amik Magyarországon vállalkozásba fognak. A kisvállalkozók szerepe a termelésben és a foglalkoztatásban is jelentős. A nők vállalkozói hajlandósága megnőtt, a ’90 után alapított vállalkozásokban már megközelítette a férfiakét. A nők számára ez a foglalkozás megkönnyítheti a családi és társadalmi feladataik összehangolását. A vállalkozó nők társadalmi jellemzői - A nők vállalkozói kedve érettebb korban éri el csúcspontját. A vállalkozó nők képzettebbek a keresők átlagánál. A női vállalkozók körében magasabb az elváltak aránya, mint a férfiaknál. A nő szerepe nagyobb férje vállalkozóvá válásában, mint a férfinek a feleségéében. A vállalkozást megelőző munkaerő-piaci státus - A vállalkozó nők többség alkalmazotti státuszt hagyott

ott (leginkább szakmunkás és vezető beosztású). A legalacsonyabb beosztásokból nincs mobilitás a vállalkozói szférába. A munkanélküliből lett vállalkozók foglalkoztatáspolitikai támogatásként a munkanélküli járadék 6 havi összegét kaphatták meg, ha igényelték. A vállalkozóvá válás motivációi - 1. Konkrét késztetés van a vállalkozásra 2. A vállalkozástól jobb feltételeket, körülményeket remélnek maguknak 3. Rákényszerülnek Az önállóságra törekvés kevésbé motiválta az alacsony végzettségűeket, a munkahely hiánya viszont őket jobban motiválta. A magasabb jövedelem lehetősége jobban érvényesül a felsőfokú végzettségű nőknél. Az indulás körülményei A vállalkozások sikerét meghatározzák az indulás körülményei. - A női vállalkozások meghatározó hányada meghatározó tőke nélkül induló szervezet tulajdonosai. Valójában önfoglalkoztatók - A magasabb végzettségűek jobban

megtervezik vállalkozásaikat. - A társas vállalkozások az induláshoz szükséges összes feltétellel nagyobb arányban rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók. Segítség az induláskor - Elsősorban a civil kapcsolatoktól kapnak segítséget. A vállalkozásfejlesztési alapítvány, és a szakmai érdekképviseletek szerepe kicsi. A vállalkozások eredményei - Minél idősebb (tapasztaltabb) a nő, annál eredményesebb a vállalkozása. Az alacsony tőkével indulók közül jóval kevesebben tudtak nagy nyereséget elérni. Közmegítélés, társadalmi rang - A vállalkozó nők magukat középszinten helyezték el leginkább. A vállalkozó nők társadalmi szervezettsége alacsony szintű. A vállalkozás és a család - A vizsgált vállalkozások 50%-a családi vállalkozás Ahol a nő a tulajdonos, ott ő végzi a cég vezetési feladatait. Ahol a férj a tulajdonos, ott kisebb arányban bíznak a nőre érdemi munkát. A nők nagy része többet

dolgozik, mióta vállalkozó (kevesebb idő jut a családra, nő a stressz) - 60% szerint nincs konfliktus az üzleti- és magánéletük között. Lassan a nők is kezdik megtalálni a helyüket a vállalkozói világban