Szociológia | Devianciaszociológia » Nagy Gabriella Julianna - Devianciaszociológia

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 22 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:244
Feltöltve:2009. október 10
Méret:103 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék Devianciaszociológia Témavezető: Dalminé Kiss Gabriella készítette: Nagy Gabriella Julianna Szociálpolitika II. évf 2005, Debrecen 1, A deviáns magatartás fogalma, értelmezése és problémái.  Deviancia: 1 (lat.) A társadalmi normáktól való eltérés A deviál ( lat eltér, elhajlik) szóból van képezve  Deviáns: 1 (lat.) A társadalmi normáktól eltérő, szabály nélküli viselkedés I. A devianciák 2 Az átlagostól, az uralkodó normáktól elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések halmazait jelentik. Ez a jelenség értelmezhetetlen társadalmi reakciók nélkül, hiszen a mindenkori megítélés alapján dől el az, hogy milyen viselkedést, milyen körülmények között tűrnek vagy tiltanak. A társadalompolitika legátfogóbb szintjén, a megelőzés, a beavatkozás szempontjából csak azok az ön- vagy

közveszélyes viselkedések relevánsak, amelyek az adott társadalmi viszonyok között intézményes reakciókat váltanak ki. Az intézményes - általában beavatkozó reakciók - a szaktudományok lehetőségeinek megfelelően lehetnek gyógyító, kezelő, nevelő, vagy bűntető jellegűek. II. A devianciák számbavétele A deviáns viselkedési formák előfordulási gyakoriságának felmérése igen bonyolult feladat. Pusztán a regisztrált adatok alapján nehéz következtetni egy társadalom morális állapotára, a deviáns viselkedési formák számbeli méreteire. Akkor anómiás egy társadalom, ha a közösség már jelentős politikai kérdésnek tekinti a deviációt, az ön- és közveszélyes magatartások okozta fenyegetettséget, és azt észleli, hogy az erre rendelt intézmények nem képesek megfelelő hatékonysággal biztosítani a közbékét és a köznyugalmat. 1 Forrás: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára 2 Forrás:

http://www.swhu/kriminologia A devianciák számbavételekor a következő tényezőkre is figyelemmel kell lenni: a) Egy átfogó társadalompolitikai reform, bűnmegelőzési stratégia kidolgozásához kevés, ha az egyes nyilvántartott deviáns viselkedési formákat csak külön-külön veszik számba. Az adott deviáns magatartási típus szerkezeti jellemzőinek ismerete nélkülözhetetlen a jelenség társadalmi megítéléséhez. b) Lehet, hogy nagy a deviáns magatartások száma, de azok többnyire a társadalom viszonylag szűk, zárt rétegében fordulnak elő, és addig, amíg a mértékadó köröket nem veszélyeztetik, nem válnak politikai tényezővé és így nem váltják ki a kontrollmechanizmus intenzívebb működését. c) A társadalom reális devianciája mindig eltér a nyilvántartott, regisztrált jelenségtől. A látens bűnözést nagymértékben befolyásolja például, hogy a hatóság mennyire készségesen reagál a feljelentésekre,

vagy a sértett mennyire érzi reményteljesnek a tettes felderítését, illetve a bűncselekménnyel okozott kára megtérülését. (például: Az öngyilkosság méreteit csökkentheti az egyházi elítélés, vagy ha a biztosító nem fizet) Egyes intézményes vagy spontán reakciók káros, sőt sérelmes viselkedések eltitkolására ösztönözhetnek. d) Pusztán anyagi okok is vezethetnek egyes negatív jelenségek csökkenésére. A nyilvántartott alkoholisták, kábítószerfüggők száma csökken, ha az egészségügyi intézmények fogadóképessége anyagi okok miatt megfogyatkozott. A gondozó hálózat sérülésével csak a legsúlyosabb esetek kerülnek intézményes kezelésre. 2, A deviáns magatartás megközelítésének módjai, elméletei I. A társadalmi kontroll elmélet A modern társadalmak egyéni és kisközösségeket megtartó képességéből indul ki. A társadalom integrációs adottságait a kontrollmechanizmussal azonosítja és abból

vezeti le, hogy az az adott körülmények között mennyire képes a normakövetésre ösztönözni. A kontrollelmélet szerint a személyiség nem kiszolgáltatott rabja az őt körülvevő tényezőknek, hanem racionális, döntésképes lény, aki mérlegeli, hogy az éppen felmerült szükségleteik kielégítése vagy konfliktusának feloldása során mit kockáztat, ha a deviáns megoldást választja, azaz kifizetődő-e számára a normaszegés. Az egyéni kontrollal szemben a társadalmi kontroll a csoportoknak és intézményeknek az a képessége, amelynek kifejtésével a kívánatos normák hatékonnyá, működővé válnak. A társadalmi kontrollelmélet alapján a deviancia által veszélyeztetett személyek diagnosztizálhatók. Felderítésükhöz vizsgálni kell azt, hogy az egyénben a követendő normák milyen mértékben tudatosultak, mennyiben váltak a meggyőződés részévé és milyen mértékben gyakorolják azokat az életvitelben. Önmagában

ez a modell azonban viszonylag szegényes magyarázatot ad a deviáns jelenségekre. A társadalomhoz, különösen a kisközösségekhez kötődő szálak erőssége meghatározott történelmi körülmények között ugyanis éppúgy ösztönözhet bűnelkövetésre, mint más körülmények között a kötődés hiánya (pl. lopás - a gazdasági válság idején - a családosok aránya nagyobb volt). Tehát pusztán a kötődés, a kontroll leírásával nem követhető nyomon a devianciák társadalmi repordukciója. II. "Strain" (feszültség) elmélet A feszültség elméletet Durkheim munkássága alapján Merton dolgozta ki a 30-as évek végén. Ez az elmélet differenciáltabb képet fest a deviáns viselkedési formák társadalmi keletkezésének körülményeiről, a deviancia előfordulására vonatkozó egyenlőtlen társadalmi esélyekről, valamint a társadalmi egyenlőtlenségekből származó devianciákról, mint az előző. Ma az

esélyegyenlőtlenségekből származó devianciák forrása inkább a relatív, mint az abszolút depriváció. A jobb módú társadalmakban általában nagyobb a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó bűnözés, mint a szegényebb társadalmakban. Ebben az elméletben a normáknak, különösen azok változásának is meg van a maguk jelentősége, míg a kontrollelmélet az uralkodó normákat állandó tényezőként kezeli. III. A deviáns szubkultúra modellje Cloward, Cohen és Ohlin dolgozta ki. Szerintük a deviáns szubkultúra az uralkodótól eltérő, koherens közösségi, főleg kisközösségi kultúra, és amennyiben bűnözésre ösztönző szubkultúra, úgy eszközül szolgál a középosztály uralkodó normái elleni cselekvésre, főleg azok körében, akiknek az érvényesülési lehetősége korlátozott, lehetetlenné, vagy kilátástalanná vált. A szubkultúra keletkezésére nagy esély van a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozó

csoportokban, valamint a generációváltás akadályai esetén a fiatal korosztályokban. A szubkultúrára éppen a tagok közötti erős kötődések a jellemzőek, és ezek a deviáns viselkedési formák táplálói. Konkurens kultúrát jelentenek a normakonform, többségi mintákhoz képest. IV. A tanulási elmélet Más néven a differenciális asszociáció , az erkölcsi szocializációt tanulási folyamatként fogja fel. A szemtől-szembeni emberi kapcsolatok rendszerében sajátítja el mindenki azt a morális értékrendszert, amelyet élete során sokféle társadalmi cél elérésében követ. Általában olyan személyeknél merül fel a meg nem engedett, jogellenes megoldás, akinek a környezetében ezek az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő. Nem csak a negatív magatartási minta , hanem annak technikája is ugyanilyen módon sajátítható el. V. A fizikai környezet hatása (A chicagói kriminológiai iskola) A negyvenes években Shaw és McKay már a

közvetlen fizikai környezet devianciát, bűnt keltő hatásával foglalkoztak. Szerintük a nagyvárosok elhanyagolt körzeteiben, a rossz fizikai állapotban levő lakótömbökben azért magasabb a bűnözés aránya, mint a város más részeiben, mert ide telepszik le az a hátrányos helyzetű, dezorganizációra hajlamos, nehezen integrálódó lakosság - főleg az új bevándorlók - akik képtelenek megteremteni saját közösségük önszabályozó mechanizmusait. Ez az elmélet felhívja a figyelmet a fizikai környezet fontosságára, és kiindulásul szolgál a deviancia területi elemzéséhez, a zónákra bontott analízishez. VI. Environmental (környezeti szemlélet) A legutóbbi évtizedek vizsgálatai arra hívják fel a figyelmet, hogy az átlagon felüli devianciát eredményező fizikai környezet - tehát a lakhely - a technika, különösen a tömegközlekedés fejlődésével egyre kevésbé esik egybe a bűnelkövetés színhelyével. Az elkövetők

általában a vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséhez sem keresnek azonban teljesen ismeretlen területet, hanem olyan helyeket választanak, amelyeket életformájuk részeként ismernek (pl. munkahelyüket, szokásos szórakozóhelyüket) A tett megvalósítására azonban akkor kerül csak sor, ha az adott időpontban a kontroll alacsony szinten működik, és a kívánt anyagi javak viszonylag könnyen elérhetőek. A legutóbbi kutatási eredmények is azt igazolják, hogy a vagyon elleni bűncselekményeknek "utánajár" az elkövető, az erőszakos, különösen a konfliktusból fakadó erőszakos bűncselekményeket, így az erőszakos nemi közösülést is, inkább lakhelye közelében, annak szomszédságában valósítja meg. VII. Kommunikáció elmélet 3, I. Deviancia és társadalmi folyamatok Egy választott kölcsönhatás részletes elemzése. kapcsolata. Deviancia és társadalmi folyamatok kapcsolata A szociológiai megközelítés a

deviancia kialakulását alapvetően a társadalom egészének működésében keletkező zavarokkal hozza összefüggésbe. A deviáns viselkedés szociológiájának nemzetközi irodalma áttekinthetetlenül nagy, s az elmúlt húsz-harminc évben nálunk is számos kiadvány jelent meg a témáról. Fontos megjegyezni, hogy a nyolcvanas években Társadalmi beilleszkedési zavarok címmel országosan kiemelt kutatás (ismertebb nevén: TBZ) foglalkozott a deviáns viselkedéssel. Magyarországon a nyolcvanas években volt a társadalmi beilleszkedési zavarok vagy deviáns viselkedések, ezen belül az alkoholizmus kutatásának „aranykora” 3 . A hazai devianciakutatások azt bizonyították, hogy ebben a földrajzi régióban az ismertté vált deviancia gyakorisága határozott összefüggést mutat a társadalmi, kulturális réteghelyzettel (pl. jövedelem, iskolázottság, lakáshelyzet, egyéni életmód). A társadalmi periférián elhelyezkedők körében a deviáns

viselkedések reprodukciós folyamatai az elmúlt 5-10 évben felgyorsultak és a bővített újratermelés feltételei rögzültek. A deviancia összefonódása a leghagyományosabb bűncselekménytípusok - az erőszakos és a vagyon elleni bűncselekmények - újratermelésének kedvez. a, Mobilitás A 80-as évek óta a társadalmi szegregáció erősödik, a társadalom legalján csökkent a kilépési mobilitás. Az iskolai mobilitás vizsgálata során az derült ki, hogy a hátrányok újratermelődése nagyobb mértékű, mint az előnyöké. A dezintegrációval összefonódó szegregáció az 1980-as évek közepétől új típusú szegénységet jelent. (A létminimum alatt élők aránya 25-30%, és mögötte jelentős átstrukturálódás figyelhető meg.) Ez a folyamat a bűnözést növeli b, Szegénység Drámai növekedés figyelhető meg a szegénységi küszöb alatt élő gyermekek arányában (42%). Irvin Waller szerint a gyermekek szegénysége a bűnözést

teremtő társadalmi faktorok között kiemelkedő jelentőségű. Az általa végzett nemzetközi összehasonlító kutatás szerint a létminimum alatt élő gyermekkorú lakosság társadalmi jelenléte és a deviációk megjelenésének szintje között közvetlen összefüggés mutatható ki (pl. USA) A bűnözést reprodukáló tényezők között a gyermekkori szegénység együtt jár a fiatalok iskolai nevelésének hiányosságaival. Nemzetközi összehasonlító kutatások tanúsítják, hogy a fiatalok intézményes nevelése a modern civilizációban - egyéb feltételek mellett és hosszabb távon a bűnözés megelőzését szolgálja. (A fiatalok számára kevés hosszabb távú perspektívát ígérő országok közé tartozik Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország.) 3 Forrás: Andorka Rudolf c, Hajléktalanság A társadalmi kötődések lazulása a politikai rendszerváltás időszakában a hajléktalanság megjelenését eredményezte.

Becslések szerint már 90-ben mintegy 200000 ember - a népesség 2%-a - élt Magyarországon a hajléktalanság közvetlen veszélyzónájában. A hajléktalanságot erősítő társadalmi folyamatok: o Összefüggenek a piaci mechanizmusok felerősödésével vagy legitimációjával (amennyiben ezek felerősítik a munkanélküliséget vagy a munkásszállások megszűntetését). o A piaci viszonyok markáns és nyílt lakáspiaci viszonyokat teremtettek, és ezzel közvetlenül motiválták a hatósági kilakoltatásokat, növelték a bérleti díjakat, beszűkítették a szociális célú lakás ellátást. o A hajléktalanság növeléséhez a büntetőpolitika is hozzájárult a háromszori részleges amnesztiával, vagy a közveszélyes munkakerülés dekriminalizálásával. A hajléktalanságban megnyilvánuló társadalmi kitaszítottság könnyen vezethet a deviáns viselkedési formák kialakulásához, vagy a deviáns életmód rögzüléséhez. A tartósan

hajléktalannak már nincs mit veszítetnie, minden bűncselekmény elkövetésével csak nyerhet, akár rendőrkézre kerül, akár nem. d, Munkanélküliség Viszonylag új jelenség Magyarországon a munkanélküliség. A centralizált gazdaság időszakában, az általános foglalkoztatás eredményeként ún. belső - gyárkapun belüli - és nem hagyományos munkanélküliség alakult ki. A korábbi rezsim az alacsonyan tartott bérek mellett munkakötelezettséget írt elő, amelynek megszegését büntetőjogi szankcióval fenyegette. Ez utóbbi mára megszűnt 1995-ben 10% feletti volt a regisztrált munkanélküliek száma, és ez az arány jelentősen nem változott. A munkanélküliség általában nem vezet automatikusan deviáns viselkedéshez. Akkor fenyeget tömeges dezintegrációval, ha tartós elszakadási folyamatot indít meg, ha tömegében érinti az első munkavállaló fiatalokat, vagy ha a munkanélküliséggel sújtottak jelentős aránya iskolázatlan,

szakképzetlen. Tímár János elemzése szerint nálunk a munkanélküliség első hulláma elsősorban abból a gyengébb teljesítőképességű munkaerőből került ki, melyet a korábbi évtizedek munkaerőhiánya és bérszabályozási mechanizmusa beszívott, majd szelektált és a munkaerőpiacra visszadobott. Ez a reziduális munkanélküliség körébe olyan rétegek tartoznak, mint a cigányok, a betegség, baleset vagy más okból megváltozott, vagyis csökkent munkaképességűek, az alkoholisták, kábítószer élvezők, a szociálisan deviánsok, a szabadságvesztésből szabadulók. E rétegek közös jellemzője az, hogy munkaképességük, munkakészségük, munkakultúrájuk és teljesítményük az átlagosnál gyengébb, továbbá hogy súlyos társadalmi problémáik a munkaerőpiacon kerülnek felszínre. Munkanélküliségük azonban nem oldható meg foglalkoztatáspolitikai eszközökkel. Ez a csoport alkotja a tartós munkanélküliek magját.

Ebben a csoportban találhatjuk azt a tömeget is, amelyik tartós munkanélküliség esetén a bűnözés potenciális utánpótlásaként jöhet szóba. (A vádlott vagy elítélt munkanélküliségének ténye a büntető-igazságszolgáltatáson belül is komoly befolyást gyakorol részben a kiszabható büntetőszankciók jellegére, részben pedig a bűnismétlés esélyeire. A munkanélküli elkövetővel szemben nem szívesen szabnak ki a bíróságok más büntetést, mint végrehajtandó szabadságvesztést. Ráadásul szabadulásuk után más választásuk nem igen van, mint az újabb bűncselekmény elkövetése.) A kriminológia első hazai művelői a bűnözést elsősorban olyan társadalmi jelenségnek tartották, amelynek előfordulása, mennyiségi és minőségi mutatói a létfeltételekkel magyarázhatók. Földes Bélának, Irk Albertnek, Vámbéry Rusztemnek és Balogh Jenőnek a munkásságát a szociológiai szemlélet jellemezte. II. Földes Béla

megállapításai 4 Műveinek témája a szegénység, a rossz anyagi körülmények és bűnözés összefüggései. Erre vonatkozó legfontosabb megállapításai a következők: o A szegénység következményei nem csak egyéniek hanem társadalmiak is, ez utóbbiak egyike a bűnözés. o A bűnözés korabeli növekedése a fejlődés negatív kísérőjelensége: a növekedés az "új típusú" szegénységgel függött össze, amely jellemzően az alapvető emberi szükségletek kielégítésére irányuló, vagyon elleni bűncselekmények szaporodásában nyilvánult meg. o Olyan időszakban, amikor az anyagi gondok halmozódnak, növekedés figyelhető meg az öngyilkosságok alakulásában is. o Az erőszakos bűncselekmények viszont az életszínvonal növekedése következtében szaporodtak, elsősorban a legprimitívebb néprétegek körében az alkoholfogyasztással egyenes arányban. o Az anyagi gondok különösen olyan időszakokban okoznak

bűncselekményeket, amikor a régi szokások meginogtak. Földes nevéhez fűződik az első hazai kriminálgeográfiai, azaz bűnözésföldrajzi vizsgálat is. Statisztikai adatok alapján kimutatta, hogy az ország legkedvezőtlenebb adottságú, legszegényebb területein legmagasabb a bűnözés. 4 Forrás: Földes Béla: A magyarországi bűnözési helyzet – statisztikai elemzés (1881) III. Egy választott kölcsönhatás részletes elemzése. Gazdasági fejlődés - modernizáció és a devianciák kölcsönhatása Magyarországon két nagy modernizációs hullám zajlott le az elmúlt 100 év során. a) Az első hullám: 1880- I. világháború végéig tartott, jellemzői: o megkésett, de gyors ütemű kapitalizálódás o külső / belső migráció o városiasodás o csökevényes polgárság o életformák, értékrendszerek válsága (pl. dzsentrik) b) Második hullám: II. világháborút követően o felemás modernizáció o 50-es években:

mesterséges elitcsere o iparosodás urbanizáció nélkül o az infrastrukturális fejlődés elmaradt egészen a 60-as évek végéig o a 60-as évektől lelassult a mobilitás o ideológiai teher: a korábbi rend tagadása o az új rend gyengítette a társadalmi kohéziót (pl. ÁVO) o a bűnözés a szocializmusban elhal o a jelenségekkel való komoly szembenézés hiánya Mennyiben tekinthetők a társadalmi beilleszkedési zavarok jelenségének szaporodása modernizációs ártalomnak? A témával több kutató is foglalkozott. A bűnözés társadalmi determináltságára és a szocializmusbeli csökkenő tendenciájára vonatkozó korabeli általánosan elfogadott álláspontok empirikus kutatáson alapuló értékelésének szándéka motiválta a társadalmigazdasági fejlődés és a fiatal korosztályok bűnözése közötti kapcsolat feltárására irányuló Szabó András által irányított vizsgálatot (1972). A kutatás során a gazdasági

növekedés és a bűnözés kapcsolatát az előbbi folyamat 1948 utáni társadalmi környezetének meghatározó tényezőivel (iparosítás, foglalkozási szerkezet megváltozása) és ezeknek a következményeivel (mobilitás) összefüggésben, területi bontásban vizsgálták. A kutatás megerősítette azt a feltételezést, hogy a bűnözés növekedése nem szükségképpen velejárója a gazdasági növekedésnek, de a bűnözés területi megoszlása, méretei és szerkezete kifejezetten ennek a folyamataira vezethetők vissza. Ez a hatvanas évek közepének hazai bűnözése tekintetében a következőket jelentette: o az ipari centrumokban és azok agglomerációiban a bűnözés magasabb az átlagosnál o az ingázásokkal összefüggésben ott a legmagasabb a bűnözés, ahol a legmagasabb a területi mobilitás o a tulajdon elleni bűnözés viszont ott a legelterjedtebb, ahol a legkedvezőbbek a kereseti viszonyok A XX. század második felének meghatározó

folyamatai (iparosítás, urbanizáció, népességnövekedés, mobilitás, technikai fejlődé) és a kriminalitás közötti kapcsolat a fő témája Göndöny József 5 könyvének. A műben a szerző alapvetően a fejlődés és kísérőjelenségei és a bűnözés alakulása közötti összefüggésekkel foglalkozik és ennek keretében a következőket vizsgálja: o A fejlődés kísérőjelenségei (az urbanizáció, indusztrializáció, stb.) potenciálisan deviáló hatásúak-e, és ha igen, milyen összefüggésben és mértékben? o A fejlődés potenciálisan deviáló kísérőjelenségei milyen feltételek között fejtik ki hatásukat a bűnözésre általában, továbbá a különböző társadalmi rendszerekben. E kísérőjelenségek olyan következményekkel is járnak, amelyek kriminogén jelleget is ölthetnek, és így a bűnözés növekedése irányában hathatnak. Ezek azonban általában más jelenségekkel összefüggésben, kölcsönhatásban, komplex

módon fejtik ki hatásukat, vizsgálatuknál nem mellőzhető a társadalmi háttér, az adott társadalom viszonyainak vizsgálata. Nem a modernizáció önmagában, hanem az elmaradt (nem szerves) fejlődés okoz 5 Göndöny József: A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés (1976) devianciát. Ráadásul a szűkös anyagi eszközöket a társadalom inkább a modernizációra fordítja és nem a devianciák vagy társadalmi beilleszkedési zavarok kezelésére. A társadalomban jószerivel minden jelenség összefügg mindennel. Ha az egyes társadalmi jelenségeket nagyítónk alá vonjuk, azt tapasztaljuk, hogy szinte minden körülmény különböző mértékű szerepet játszik az események alakulásában. Így például egy család életmódja, jövedelmi helyzete hatással lehet a családban felnövekvő gyerekek későbbi foglalkozására. Természetesen a legtöbb jelenség igen áttételesen hozható kapcsolatba egymással. Teljesen soha nem tudjuk

feltérképezni a minket körülvevő társadalmi világot, hiszen végtelen számú kérdést kellene feltennünk a társadalom összes tagjának, amely elvileg is lehetetlen volna. Az oksági összefüggés megállapításához sokszor érdemes megvizsgálni egy harmadik társadalmi jelenséget. Ha tehát összefüggést találunk emberek etnikai hovatartozása és a bűncselekmények elkövetésének valószínűsége között, érdemes egy harmadik, sőt további jelenségeket is figyelembe vennünk. Ilyen lehet például az etnikai kisebbségek tagjainak iskolai végzettsége, vagy akár lakásuk tiszta ivóvízzel való ellátottsága, az egy főre jutó lakható négyzetméterek száma. 4, Az intézmények szerepe a deviáns magatartás kialakulásában és terápiájában I. A család a definíció szerint: Együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi (vagy örökbefogadási) kapcsolat köt össze. A család funkciói:

1 termelés, 2 fogyasztás, 3 demográfiai reprodukció, 4. a gyermekek szocializációja, 5 a felnőttek pszichés védelme 6 II. A család szerepe a normák reprodukciójában A bűnözés megfékezésére hatni képes intézmények - mint az iskola, a szociálpolitika, a gyermekvédelem intézményei vagy a büntető igazságszolgáltatás - nálunk nem képesek eredeti funkciójuk betöltésére, azaz a kedvezőtlen folyamatok befolyásolására, sőt maguk is szerepet játszanak a bűnözés társadalmi reprodukciójában. A családban, mint a társadalom legtermészetesebb közösségében az értékek átörökítése, így a negatív értékeké is, lényegesen spontánabb, mint az intézményes szférában. A család elsődlegesen és minden más befolyásnál korábban és intenzívebben formálja a személyiséget és határozza meg a társadalmi érvényesülés lehetőségeit. A családi kisközösség sajátos szociális, kulturális adottságai alakítják ki az

életmódot és az ezt motiváló egyéni normákat és szokásokat. Mivel a család gazdasági adottságai nagymértékben meghatározzák tagjaik integrációs esélyeit, a szegénység igencsak behatárolja azokat. A szegénység, a szülők munkanélkülisége megváltoztatja az egész család viszonyát a társadalomhoz, és közvetlen módon hozzájárul a következő generáció devianciájának kialakulásához, pusztán azáltal, hogy a szülők számára elveszett a társadalmi perspektíva. Az ilyen kisközösségben kialakulhat egy olyan fiatal generáció, amely pályája kezdetén nem potenciális munkaerőként vagy aktuális munkanélküliként, hanem mindjárt bűnelkövetőként jelenik meg. A családi környezet, mint kriminalizáló faktor személyiséget formáló, értékvilágot alakító, érzelmileg erősen színezett normaközvetítő közösség is. A szülők kriminogén hatása akkor erős, ha: 6 o közvetlen antiszociális és / vagy

kriminális modellül szolgál, o a szülő az alapvető ellenőrzést elmulasztja, o permanensen komoly konfliktus van a szülő és a gyermek között, de akkor is, ha o elhúzódó és mély konfliktus van a szülők egymás közti viszonyában. Forrás: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Kutatások eredményei szerint a túlságosan szigorú nevelés inkább vezet bűnelkövetéshez, ezen belül is az erőszakos bűnös viselkedéshez, mint a szülői felügyelet elmulasztása. Minden kutató egyetért ugyanakkor abban, hogy a családi nevelést nem pótolhatja a legszakszerűbb intézményes nevelés egyik formája sem. A szülői viselkedés az egyik legnehezebben befolyásolható tényező. Egy társadalomban ez mindig olyan mértékben demokratikus és kulturált, mint a társadalom maga. Nem mondhatunk le azonban ennek lehetőségéről sem. A szülői viselkedési modell alakítása során komoly érv lehet az, hogy a rosszul szocializált ember olyan

bűncselekményeket is eredményezhet, amelyeknek maguk a családtagok eshetnek áldozatul. Egyebek mellet a bűnözés alakulása és szerkezeti változása is igazol. Mindezek arról tanúskodnak, hogy anómiás állapotban van a magyar társadalom, amit egyebek mellet a bűnözés alakulása és szerkezeti változása is igazol. I. Mi történik a szocializáció során? A gyermeket nem csak fizikailag kell ellátni, hanem fel kell készíteni őt arra, hogy az emberek társadalmában felnőttként a lehető legjobban el tudjanak majd igazodni. A szocializáció voltaképp semmi más, mint a gyermek “civilizálása”, azaz a társadalom szabályainak az elsajátíttatása. Mint ilyen, kényszer, amely a gyermek számára elvárásokat fogalmaz meg A szocializáció során alakul ki az egyén személyisége és társadalmi identitása. Mivel folyamatról beszélünk, a jelenség egy egész életen át zajlik. Minden társadalomnak vannak előírásai, normái, amelyek egyaránt

lehetnek írott és íratlan szabályok. Nagyon nehéz volna együtt élnünk egy olyan társadalomban, ahol nem tudnánk legalább nagyjából előre, hogy bizonyos helyzetekben a másik hogyan fog viselkedni. Kultúránként igen eltérő lehet a családban található gyerekek száma. A gyermek nevelése függhet attól is, hogy egynejűség vagy poligámia uralkodik-e az adott kultúrában, továbbá attól, hogy a gyerekek mikor hagyják el végleg a szülői házat. Sok kulturálisnak hitt jellemző azonban egyszerű társadalmi okokra vezethető vissza: egyes kultúrák jellemzőiként szoktuk említeni azt, hogy a szülők és a gyermekek igen szoros közelségben, mondhatni meghittségben élnek. Lehet azonban, hogy ennek a hátterében egyszerűen a szűkös lakásviszonyok kényszere áll. II. Napjaink családja A családok száma a második világháború után, 1949-től egészen 1980-ig növekedett. Majd a következő évtizedben több mint 131 ezerrel, 1990 után

további 27,5 ezerrel csökkent. 2001ben Magyarországon 2 millió 869 ezer családban 8 millió 360 ezer ember élt, vagyis egy átlagos családban 2,91 személy élt. Míg 1949-ben 100 családra 339 fő jutott, addig 2001-ben már csak 291. A válások számának növekedése, a középkorú férfiak rendkívül magas halandósága, az újraházasodás arányának visszaesése miatt 1970 óta csökken a párkapcsolaton alapuló, s nőtt az egyszülős családok aránya és száma. A család a társadalom legősibb intézménye. A családok őrizték és adták tovább a társadalom kezdetei óta a hagyományt, a kultúrát, az értékeket, a hitet. A házasság intézménye az emberiség több tízezer éves története során több-kevesebb változáson átesve fennmaradt, és népszerűségéből nem sokat veszített. A keresztény kultúrkörben a házasság egy férfi és egy nő életre szóló szövetségét jelenti, amelyet azért kötnek, hogy egymásnak és egymással élve

utódokat nemzenek és neveljenek fel. Bár a házasság a társadalomban, és különösen a gyerekek nevelésében betöltött szerepe ma is meghatározó, egyre több pár dönt úgy, hogy együttélését nem szentesíti házasságkötéssel. Magyarországon is a család és a vele kapcsolatos demográfiai folyamatok kedvezőbbé tételére törekszünk, e célból született meg a Népesedési Kormányprogram is. A program a születési arányok és a gyermekvállalás feltételeinek javítását tűzte ki célul. A demográfia folyamatok közül a idősebb korban való házasodás, és a termékenység csökkenése kapcsolódik a ide. Az emberek idősebben házasodnak. A fiatalok jelentős része választja szívesen –átmenetileg- az élettársi kapcsolatot. A termékenység nálunk is, az európai országokhoz hasonlóan a a reprodukciós szint alá csökkent. Magyarországon 2002-ben 131 volt A nők idősebb korukban szülik meg az első gyermeküket és a gyerekek egyre

nagyobb hányada házasságon kívül születik. A program a foglalkoztatás és a támogatási rendszer változtatásával kívánja elősegíteni a gyermekek számának növekedését. 7 7 Forrás: http:// www.szochalohu Napjaink családja 2004-04-04 23:48:33 | Pató Erika 6, Kutatási terv – A média és a társaság szerepe a deviancia kialakulásában I. Kutatási célok meghatározása A futball-huliganizmus története A labdarúgás kialakulásakor Angliában a játék még komolyan hordozott magában erőszakos elemeket. A 13. századtól kezdve a középkor egészében a futball ürügy volt arra, hogy két szomszédos település összemérje erejét: így a győztes falu elmondhatta magáról, hogy megnyert egy csatát szomszédja ellen, vagyis a dolognak erőteljes politikai színezete volt A modern kori labdarúgás – ellentétben a középkorival – már nézők előtt zajlott, és célja is elsősorban ennek a közönségnek a szórakoztatása volt. A harci

színezet azonban ennek ellenére megmaradt Mint a világ ma – de már a 19 és 20 század fordulóján is - talán legnépszerűbb sportja tömegeket képes megmozgatni, és ez a nagy tömeg úgy tekint egy-egy győzelmet, mintha az ellenfél városát, országát egy háborúban sikerült volna legyőznie. Így nem csoda, ha a futball őshazájában már a 20. század elején történtek tragikus események a nézőtéri rendbontások következtében: 1902-ben Glasgow-ban 25 áldozatot követelt egy leomló lelátó, illetve 1946-ban Boltonban lett 33 halottja a lelátó összeomlásának. A következő évek dél-amerikai esetei jól alátámasztják a háborús asszociációt: 1950-ben Brazília és Uruguay játszotta a világbajnoki döntőt, amelyet az utóbbi ország válogatottja nyert meg. A brazil szurkolók némelyike annyira elkeseredett a vereségtől, hogy öngyilkosságot követtek el. 19 évvel később ennél is drasztikusabb eset történt: Honduras és Salvador

háborút indított egymás ellen, amiért az egymás elleni világbajnoki selejtezőjükön a játékvezető nem ítélt meg egy tizenegyest. És így érkezünk el 1985-höz, amikor a brüsszeli Heysel-stadionban játszott BEK-döntőn verekedés tört ki a Liverpool és a Juventus szurkolói között, aminek eredményeként 39 ember vesztette életét. Ez az eset volt az, ami európai szintű összefogást váltott ki, és a futball-huliganizmus problémáját reflektorfénybe állította. A helyzet Magyarországon Általános az a vélemény, hogy a magyar futball jelenlegi helyzete meglehetősen kedvezőtlen. Sokan a sportesemények látogatottságának siralmas mutatóira hivatkoznak, az érdeklődés hiányát pedig a sporteseményeken elharapódzott erőszakra vezetik vissza. Felmérésünkben arra keresünk választ, hogy valójában milyen összefüggés van ezek között a tényezők között, és hogy egyáltalán van-e összefüggés. A felmérés szükségességének

indoklása Noha a futball-huliganizmus visszaszorításán fáradozók egyaránt kapcsolatot találnak e jelenség és a magyar futball siralmas állapota között, véleményünk szerint a probléma gyökerei ennél mélyebbre nyúlnak. Ez az az ok, amiért a futball – huliganizmust társadalmi problémaként értékelve kutatásunk középpontjába állítjuk. Magyarországon történetileg sajátos módon alakult a lakosság sporthoz való viszonya. Kis országként hatalmas sikereket értünk el nemzetközi sporteseményeken és érünk el ma is Elég csak egy pillantást vetni a 2004-es Athéni Olimpia éremtáblázatára. Éppen ezért hajlamosak vagyunk mindig az eredményt várni, ahelyett hogy tudomást vennénk a sport más hasznos hatásairól. Ilyen például a közösségteremtő erő, ami nemcsak a sportot együtt űzők körében, hanem a nézőkben is kialakulhat. A közösséghez tartozás érzése pedig a deviáns megnyilvánulások ellenében hat Ugyanígy fontos a

sport családerősítő szerepe is, ami annyiban kapcsolódik a közösségteremtő funkcióhoz, hogy a családi körben végignézett sportesemény (pl. egy futball-mérkőzés) erősíti a család összetartozásának érzését, mivel közös élménnyel gazdagít. Ezek az élmények együttesen a sport szeretetének kialakulásához vezetnek. Ezért fontos lenne, hogy tudatosuljon az emberekben a sportnak ez a szerepköre is. Ha pedig felnő egy sportot szerető generáció, amelyik nemcsak az eredményre koncentrál, akkor talán eltűnnek a lelátókról azok a lézengő „szurkolók”, akik a botrányokat okozzák, és akik távol tartják a stadionokból azokat, akik talán a játék szeretetéből, talán a közösséghez tartozás igényétől vezettetve mennének ki egy mérkőzésre. A futball-huliganizmus gazdasági dimenzióin túl tehát társadalmi problémának is tekinthető, amelynek a gyökerei nagyon mélyen gyökereznek. A reprezentatív eredmények várhatóan

megbízható adatokat szolgáltatnak majd a sportpolitikai irányítás, a rendfenntartó szervek, a civil biztonsági szolgálatok valamint a lakosság számára a rendzavarások előfordulási gyakoriságáról, azok kialakulását, lefolyását és kimenetelét befolyásoló legfontosabb pszichológiai, környezeti és társadalmi tényezőkről, a rendelkezésre álló jogszabályi feltételekről, a ténylegesen betartott jogszabályokról. Ezen információk szükségesek a sportesemények biztonságos szervezéséhez, lebonyolításához. A korszerű sportpolitika és rendfenntartás egyre nagyobb figyelmet fordít a sportpályákon való erőszak elterjedését segítő tényezőkre, mivel megelőzési programok tervezéséhez és kivitelezéséhez elengedhetetlen a befolyásoló tényezőkről nyert megbízható információ. Felmérés egy olyan módszer, amellyel ez az információ megfelelő minőségben és költség-hatékonyan beszerezhető. A felmérések során

gyűjtött adatok elemzésével feltárhatók azok a tényezők, amelyek a legnagyobb hatással vannak a futball-huliganizmus elterjedésére. A felmérésünk különös jelentőséggel bír olyan információ megszerzésében, melyet nem lehet a rendszeres nyilvántartásokon keresztül összegyűjteni, illetve amelyet csak közvetlenül a lakosságtól lehetséges megszerezni. A felmérések ideális eszközt biztosítanak a futballhuliganizmussal, rendbontásokkal és sportpolitikával kapcsolatos véleményének mérésére. KUTATÁSI TERV Alapsokaságunk: a 14 - 50 éves lakosság körében országos reprezentatív lakossági minta A mintavételezés véletlen mintavétel alapján készül. Az adatokat primer forrásokból szerezzük. Ennek előnyei a szekunderrel szemben, hogy:  megfelelő előkészítés esetén az adatok érvényessége biztosítható  a vizsgált sokaságra vonatkozó adatokat eredményez  alkalmazható és használható ( testre szabott

információkat nyújt a döntéshozatali igényeknek megfelelően) A kutatás módszerét tekintve önkitöltős kérdőív, melynek hossza 34 kérdés. A kérdések az alábbi főbb témakörökre oszlanak: demográfiai és társadalmi jellemzők sportesemények látogatottsága Magyarországon sportközvetítések nézettsége / hallgatottsága a lakosság sporthoz való hozzáállása a neveltetés függvényében sportesemények / futballmérkőzések biztonságának megítélése a lakosság körében a média szerepe a futball-huliganizmus elítéltetésében / terjesztésében a futball-huliganizmus hatása a sportesemények látogatottságára A jelenleg lekérdezésre kerülő kérdőív évente ismétlődő felmérések állandó része lehetne, a moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a rendszeresen ismétlődő központi modul mellett az újonnan felbukkanó vagy ritkábban vizsgálandó témákra vonatkozó modulok is belekerüljenek a felmérésbe. Nem

elhanyagolható szempont, hogy ily módon lehetőség van a lakosság sporthoz való magatartásában történő változások mérésére is. A második ütem témakörét e változások, valamint az első ütem tapasztalatai alapján határoznánk meg. A pontos mintaméret is az első ütem eredményeinek függvényében kerül megállapításra, mivel a részvételi arányról szóló becslések, a további modulokról születő döntés és a pontos pénzügyi korlátok meghatározása csak az első ütem befejezése után várható. E mérések megvalósíthatóságának tanulmányozására egy 50 fős Hajdú - Bihar megyei almintán keresztül kerül sor. A vizsgálat teljes menete kipróbálásra kerül egy elővizsgálati mintán. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐK VÉDELME A részvétel kockázata A felmérésben való részvétel a magyar társadalomban egyes vizsgált magatartásokkal kapcsolatban érvényes, igen elitélő normaállapotok miatt szociális kockázattal járhat.

A lehetséges jogi következmények miatt, a válaszolók kockázatosnak ítélhetik meg a háztartás anyagi helyzetére vonatkozó kérdések megválaszolását is. Kockázatcsökkentés A felmérésben való részvétel kockázatainak kiküszöbölése céljából az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzuk:  A résztvevők alapos tájékoztatást kapnak a kérdőív kitöltés során róluk gyűjtött adatok felhasználásáról, illetve azokkal kapcsolatos jogaikról.  A kérdezőbiztosok kiiktatásával biztosítjuk, hogy a kikérdezéskor a válaszolókat elítélő magatartás hatása ne érhesse.  A személyiségi jogok és a statisztikai adatvédelem előírásainak (lásd alább) megfelelően a kérdőívek illetve az adatállományok kezelése során biztosítjuk, hogy illetéktelenek a válaszokat ne kapcsolhassák össze a válaszolók személyével. A megfelelő adatkezelési eljárások alkalmazása védelmet biztosít az illetéktelen

hozzáférés, az adatok jogosulatlan megváltoztatása és az adatvesztés ellen is. Az adatkezelés során alkalmazandó jogszabályok  Az 1992. évi LXIII törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról  Az 1995. évi CXIX törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről A részvétel haszna A résztvevőknek közvetlen haszna nem származik az adatfelvételből. A kérdőívfelvétel haszna csupán társadalmi szinten jelentkezik: a begyűjtött információ lehetővé teszi, hogy a sportpolitikai döntéseket megbízható adatokra támaszkodva hozzák. A kérdőív kitöltése semmilyen ellenszolgáltatással, anyagi előnnyel nem jár. A kérdőív hibái A kérdőív készítés során lehetőség szerint már kipróbált eszközöket használtunk fel, és tudatosan kerültük a klasszikus kérdőív szerkesztési hibákat. (Pl: vezetett válaszú, sugalmazó

kérdések, kettősértelmű kérdések, stb.) A szociálisan nem kívánatosnak tartott viselkedésformákra, vagy a privát szféra legtitkoltabb elemeire történő kérdések miatt ezeknél a kérdéseknél meglátásunk szerint az önkitöltős forma biztosít magasabb válaszadási arányt. Annak ellenére, hogy döntően már kipróbált eszközök alkalmazásáról van szó, előfordulhat, hogy egyes eszközök nem alkalmasak a tervezett információ megszerzésére. Ezeket az eszközöket az elővizsgálat során próbáljuk meg kiszűrni. A mintavételezési hibák A Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivataltól beszerzendő minta a felnőtt lakosság szempontjából Magyarországon legmegbízhatóbb listás mintavételi keret felhasználásával készül. A mintavételi keret hiányosságai a vizsgálati minta és így a felmérés korlátját is jelenthetik A minta esetlegességéből fakadó, úgynevezett mintavételi hiba becslésére a

gyakorisági és kapcsolatmérő statisztikák megbízhatósági intervalluma is kiszámításra kerül. A megvalósítás korlátai A vizsgálati alanyoknak személyes adataik titkosságát többször is hangsúlyozzuk. Ennek ellenére vélhetően bizonyos fokú torzítást fog eredményezni a szisztematikus válaszmegtagadás. Nemzetközi tapasztalatok alapján azonban a kérdőívek jelentős része sikeresen felvehető ezzel a módszerrel. Amennyiben a szisztematikus válaszmegtagadás miatt a mintakor-, nem-, vagy megye szerinti reprezentativitása torzul, akkor utólagos súlyozással erre korrekció történik. A minőségbiztosítási elemek megfelelő beépítésével igyekeztünk a kérdőívfelvétel és adatkezelés során előforduló hibák lehetőségét minimalizálni. Adatkezelés és minőségbiztosítás A kérdőívek adatainak rögzítése számítógépes program segítségével történik. Adatbevitelkor a program ellenőrzi, hogy a válasz a megadott

lehetőségek között van-e, megfelelő tartományba esik-e. A számítógépes adatbiztonság, azaz adatvesztés valamint az illetéktelen hozzáférés ellen a programok megfelelő eljárásai védenek. Az eredeti papír adathordozókat a megfelelő biztonsági előírások mellett 1 évig őrizzük. Az elektronikus adatok 50 évig megőrzésre kerülnek. FOGALMAK A kutatási eljárás során használt fogalmak: Teljes sokaság: a kutatás alanyainak jól körülhatárolható csoportja Mintavételi egység: a sokaság egy eleme Mintavételi eljárás: a sokaságból a mintába kerülő egyedek kiválasztásának elve Reprezentativitás: a minta a kiválasztott szempontok szerint hasonlít a teljes sokasághoz Egyszerű véletlen: a sokaság minden eleme egyenlő valószínűséggel kerülhet a mintába véletlen kiválasztás alapján Rétegzett: a mintavétel alapjául szolgáló sokaságot meghatározott ismérvek szerint csoportokba osztjuk, majd ezekből véletlen mintát

veszünk Takarékos: a legkönnyebben elérhető emberek kiválasztása az információk beszerzésére Becsült: azokat választjuk ki, akik a legnagyobb valószínűséggel nyújtanak helyes információkat Kvóta szerinti: a minta összeállítása minden kategória figyelembevételével előzetes megállapított arányok alapján történik Hólabda módszer: a minta mérte és összetétele a kutatás során alakul ki Felhasznált irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest 1997. Andorka Rudolf: Deviáns viselkedések Magyarországon – általános értelmezési keret az elidegenedés és az anómia fogalmak segítségével. In: Münnich F–Moksony F (szerk): Devianciák Magyarországon, Közélet Kiadó, Budapest 1994. Aronson, Elliot: A társas lény, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1994. Csepeli György: Bevezetés a szociálpszichológiába, Tankönyvkiadó, Budapest 1991. Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára :A deviancia

szociológiája. Szöveggyűjtemény, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest 1996. Orthmayr Imre: A társadalmi normák döntéselméleti és evolúciós magyarázata, Szociológiai Szemle 2004/3. 3–22o Orthmayr Imre: Történelmi haladás és evolúció. In: Farkas K–Orthmayr I (szerk): Bölcselet és analízis, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2003. Pikó Bettina: Kultúra, társadalom és lélektan, Akadémiai Kiadó, Budapest 2003. Somlai Péter: Szocializáció, Corvina Kiadó, Budapest 1997.