Szociológia | Szociálpolitika » Rénes László - Helyi társadalmak fejlesztése

Helyi társadalmak fejlesztése Előzmény, eredet A XX. szd elején a szociológia keretein belül a városszociológia, majd később a településszociológia alakult ki. Politológiai megközelítés: A XIX. szd-tól kezdődően a helyi hatalom kérdéseivel foglalkoztak A néprajz és a kultúrantropológia is foglalkozik a helyi társadalom kérdésével. A művelődéstudomány: A XX. szd második felétől vizsgálódott  a kultúrát befolyásolja egy adott hely, egy adott település társadalmának az összetétele. Szociológia: A helyi társadalmakat, a törvényszerűségeit a szociológia a II. világháború után kezdte el kutatni. Chicagói iskola Hull House Maps  Papers  A Hull House Maps  Papers c. könyv Florence Kelly 1895-ös felmérését közölte Pontos képes kapunk az akkori viszonyokról:  lakásviszonyokról,  iskolázottságról,  nyelvismeretről,  lakbérekről,  gyermekek számáról,  származásokról,  heti

munkabérről stb.  A városszociológia első, fontos kutatása. Viszonyrendszerek, kapcsolatrendszerek működésének mechanizmusai voltak a későbbi kutatások fő témái. Egy adott település társadalmának sajátos, specifikus vonásai vannak. Térbeli társadalmi szerkezete van a településnek, ebben sajátos folyamatok zajlanak le:  szukcesszió,  szegregáció. Ezek egy település fejlődését döntő módon befolyásolhatják. Az emberi életminőség megtartásához, fejlesztéséhez szükség van a helyi közösség erejére, s ahhoz, hogy az egyén a településen a saját maga számára megfelelő módon tudjon élni; mind gazdasági, mind szociális, mind kulturális téren szükség van a lokalitás értékeinek felismerésére és azok megerősítésére és fejlesztésére. Ez leginkább az USA-ban és Angliában alakult ki, de Franciaországban és Németországban is elterjedt az 50-60-as évek tájékán. A helyi társadalom fejlesztése kialakult:

 Local community 1  local development 1  "Think global, but act local!" 2 A helyi társadalom fontos a társadalompolitikában és a szociálpolitikában is. Az EU-ra is érvényes ez a gondolkodás. Az EU-ban fontos szerepe van a régióknak, a helyi társadalmaknak. Elsődleges szempont:  a helyi szintek fejlesztése, hogy az ott élő egyének képességeik és adottságaik alapján bekapcsolódhassanak az EU szociális, kulturális és gazdasági vérkeringésébe. Szintek:  Makro  EU  mezzo  régió  mikro  helyi társadalom. Régióban azok legyenek egy térségben, akiknek azonos hagyományaik, közös érdekeik vannak. A helyi szintről fölfelé jelenjenek meg az érdekek, hogy minél kevesebb helyi szintű érdek vesszen el. Helyi társadalom Magyarországon Vidékfejlesztési programok indultak be, amelyek ösztönzik a kistérségeket, településeket, hogy hagyományaik mellett fejlesszék a helyi társadalmukat, a gazdaságot,

hogy piacképes termékekkel tudjanak az EU-ban jelen lenni. Az EU minőségi előírásainak meg kell felelni. Ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem helyi társadalmi kérdés is. Fel kell ismerni a közös érdekeket, és hajlandóak lesznek kooperálni, együttműködni a közös cél érdekében. A saját hagyományok és értékek mentén meg kell találni azokat a célokat, amelyek a kitörést jelenthetik. Hazai történeti visszatekintés A szocialista időkben a helyi érdekeket a pártirányítás figyelmen kívül hagyta. Az ideológiai gondolkodás sem engedte meg az alulról jövő kezdeményezéseket. A helyi, az egyéni kezdeményezést nem tudja a párt, az állam kontrollálni a központi hatalommal. A 70-es években valamennyire lazult a politikai nyomás. A 80-as években Bőhm Antal és Pál László kutatásokat végzett (Helyi társadalom I-V. - az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének a kiadásában 1983 - 1987.) Települési szinten is megindultak a

folyamatok (pl. a hagyományőrző, honismereti körök stb.), amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a helyi hagyományokat ápolják A 90-es évek Az 1989. évi egyesülési tv lehetővé tette, hogy civil szervezetek alakuljanak, amelyek a helyi társadalmak becsatornázását, érdekérvényesítését elősegítik. 1990. évi önkormányzati tv a települési önkormányzatok megalakításával lehetővé teszi, hogy a helyben élő emberek joga a saját helyi ügyeikben dönteni. 1 2 Helyi közösség a helyi társadalom fejlesztéséért Gondolkodj globálisan, de cselekedj lokálisan! 2 SAPARD-program Az EU a tagjelölt országok számára hirdette meg ezt a támogatási lehetőséget, amelyet 2000től 2006-ig vehetnek igénybe. A csatlakozásig érvényes, vagyis EU tagként már nem vehető igénybe. A SAPARD alapvetően hármas céltszolgál:  a versenyképesség növelését,  a vidéki foglalkoztatás kiterjesztését,  a közösségi előírások (állat- és

növényegészségügy) átvételét. A pályázónak 50% saját forrással kell rendelkeznie. A pénzt az Európai Mezőgazdasági Organizációs és Garancia Alap biztosítja. Erre az évre hazánk kb. 10 milliárd Ft (38 millió euróhoz) is hozzájuthat sikeres pályázatokkal. Helyi társadalom fejlesztése területei:  gazdasági,  kulturális,  politikai,  ökológiai, környezetvédelmi,  humánpolitikai,  oktatási,  szociálpolitikai, szociális,  nonprofit szervezetek,  stb. Közösségfejlesztő szemlélet A közösségfejlesztő készségek és képességek elsajátítása fontos, mert a humán erőforrásokra támaszkodik. Célja feltárni a lehetőségeket, megvalósítása, ill aktív participációs, az embereket a folyamatokba bevonó szemlélettel kell megtanítani a szükségletekhez mérten megfelelő aktív szerepet vállalni. Animátor:  meglévő szervezetek, közösségek munkáját segítő, támogató, konzultatív munka;  a

közösségi szociális munkához áll közel;  nem tanácsot ad, hanem megtanácskozza a lehetőségeket, a szükségleteket, milyen hiányokban kell megoldást találni. A helyi társadalom fejlesztése, a közösségfejlesztés és az animátori munka folyamatos munka. A szükségletek, a célok is állandóan változnak, így folyamatosan újabb igények keletkeznek, de az előző igények is módosulhatnak. Finanszírozás A fejlesztési folyamatoknál hosszú évekre előre kell tervezni, a finanszírozás viszont gyakran nem követi a terveket. A helyi lakosság szerepe Aktívan kell részt venniük, ha sikereket akarunk elérni. 3 Fókusz-csoport Bizonyos információkat be kell szerezni a fejlesztési munkához.  A lakosság aktivitására épít,  kiscsoportos keretben,  interjú vagy kérdőíves módszer. Szociális-térkép A szociális probléma jelenlegi összetétele, amely csak informatív jellegű. Módszerek:  Beszélgetés:  egyéni és 

csoportos.  Egyéni beszélgetés:  azokkal az emberekkel, akik a legtöbb információkkal rendelkeznek (Pl.: polgármester, jegyző, iskolaigazgató, orvos, védőnő, pap/lelkész, tanár, tanító, helytörténész, idősebb generáció, vélemény befolyásolók, az ún. "keypersons", vagyis kulcsemberek)  Az egyéni beszélgetés után célzottan hozzák létre a csoportos beszélgetéseket. Felmérés  Milyen szükségletek vannak,  hogyan lehet ezeket kielégíteni? Közösségi felmérés A felmérés folyamatába a lakosságot bekapcsolják:  kérdőív kidolgozása együtt,  kérdőív lekérdezése együtt,  kérdőív feldolgozása együtt,  kérdőív kiértékelése együtt. Érintettség A lakosságot érintetté kell tenni az elejétől kezdve, hogy aktívan részt vegyenek a fejlesztő folyamatban. Önkéntesség, önkéntes munka A közösségi munka az önkéntes munkára épül, erre az értékre épít. Sok olyan tevékenység

van, amiért nem jár anyagi juttatás, mégis fontosnak tartják, s ezért csinálják. Vidékfejlesztés  helyi hagyományok felkutatása, őrzése,  kalendáriumok kiadása,  teleházak,  falugondnoki, tanyagondnoki rendszer. Fontos a kommunikáció az emberek között. 4 Kalendáriumok A kalendáriumok kiadásának fő célja, hogy megmaradjanak a helyi hagyományok az utókor számára. A kalendárium szerkesztése  felhívással kezdődik,  egyéni beszélgetések és  csoportos beszélgetések során felmerülnek újabb személyek. A településen "üggyé" válik a kalendárium, sokszor nem csak egy jelenik meg, hanem később több is, mivel mindig marad ki valami a megjelenőkből. Közösségformáló ereje van, hiszen nemcsak a kaelndárium szerkesztésével kezdenek el foglalkozni, hanem a település ügyeivel is. Kommunikáció és interakció van az emberek között, s így formálják a közösségüket. Falunapok, bálok, szüreti

bálok, farsang, stb. születhetnek, de gazdasági haszon is lehet Teleházak Kistelepüléseken nincs kellő infrastruktúra, sok közölük távol esik a városoktól, nehezen megközelíthetők, stb. A világot kell elhozni ide a kistelepülésekre. Telekommunikáción keresztül olyan szolgáltatásokhoz jutnak hozzá, amelyek előtte csak a városban voltak elérhetőek:  telefon,  fax,  internet,  fénymásolás,  számítógépek felszereltséggel nyújt szolgáltatásokat, de szociális és közművelődési jellegű szolgáltatások is vannak:  információnyújtás,  klubok,  tanfolyamok,  szakkörök,  kulturális programok,  tanácsadás,  tréningek,  ünnepségek szervezése. Finanszírozás Eleinte a DEMNET pályázatok biztosították a beindulást. Pályáztató biztosítja:  infrastruktúra kiépítését,  működési kiadások egy részét. Az önkormányzat biztosítja:  helyiséget,  bért,  működési

kiadásokat. Saját bevételekre is szert tehetnek, amivel a működési költségek egy részét fedezni tudják. Működő Teleházaknál az önkormányzat finanszírozásában van a működtetés, s az új szolgáltatásokat a Teleház Szövetség támogatja. 5 Falugondnoki, tanyagondnoki rendszer Magyarországon az 500 fő alatti települések száma 1000-nél is több. Itt nincsenek intézmények, hiszen elöregedő, elszegényedő települések ezek. A szolgáltatásokat kell elvinni a településekre, vagy a lakókat kell elvinni a városokba ügyeik elintézése végett. A Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatot írt ki a helyi önkormányzatoknak a falugondnoki tevékenység beindítására. Milyen feladatokat lát el a gondnoki rendszer:  szociális,  egészségügyi,  közművelődési,  közösségfejlesztési,  egyéb. Példák:  betegeket beviszi a rendelésekre,  recepteket kiváltja,  bevásárlásokat intéz a városban, 

gyerekeket, időseket a városba viszi kulturális és művelődési programokra. Az önkormányzat pályázatot ír ki a gondnoki teendők betöltésére. Követelmény:  8 általános iskolai végzettség,  B kat. jogosítvány A tanyagondnoknak ugyanaz a feladata, mint a falugondnoknak. A falugyűlés évente értékeli a munkáját. A falugondnoknak fontos közösségfejlesztő szerepe is van. Debrecen, 2000. április 27 Rénes László Irodalom: A. Gergely András: Urbanizált méhkas, avagy a helyi társadalom (Akadémiai, Bp 1993) Gombár Csaba: Egy állampolgár gondolatai (Kossuth, Bp. 1984) Bőhm Antal: A lokalitás kérdőjeleiről (JUSS, 1991/4.) Pálné Kovács Ilona: A helyi hatalom határairól (JUSS, 1991/4.) Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés (Magyar Művelődési Intézet, Bp 1998) 6 Gáspár Mátyás - Takáts Mária: Építsünk Teleházat! (KÖZIGPRINT-KÖZIGKONZULT, Bp.

1997.) Helyi társadalom I-V. Int. Bp 1983 - 1987) - Szerk.: Bőhm Antal - Pál László (MSZMP Társadalomtudományi 7