Szociológia | Szociológiatörténet » Az amerikai kritikai szociológia (Riesmann, Mills) és egy francia (P. Bourdieu)

Az amerikai kritikai szociológia (Riesmann, Mills) és egy francia: P. Bourdieu 1. D Riesmann: A magányos tömeg (1940-es évek) Aronson és Riesmann a szociálpszichológia megalapozói. szociálpszichológia = társas befolyásolás A kritika attitűdjének beágyazódása. Riesmann az egyetemisták körében végzett kutatásokat. Műve megalapozza a szociálpszichológiát Riesmann értelmezi a szocializációt (társadalmasodás, társadalmi lénnyé válás). A szocializáció lehet intézményes és spontán. Intézményes szocializáció: • család • iskola • egyéb intézmények • tömegkommunikáció Spontán szocializáció: • színterei a kortárscsoportok (pl.: baráti kör) A médium tájékoztat és értékeket közvetít, szórakoztat. Kulturális intézményrendszer: színház, könyvkiadás. Ez igényeket elégít ki, és igényeket kelt. A szocializáció a biológiai lényünket társadalmi lénnyé alakítja át. Születésünktől halálunkig tart

Értékeket, normákat és szerepeket tanulunk A szocializációt először Durkheim használta. A szocializáció részben beilleszkedés, részben personalizáció (személyiséggé válás) Riesmann a szocializációnak 3 típusáról beszél.: 1. Tradíció által irányított ember és társadalom: Az ősi társadalmaktól a feudalizmusig tart. A hagyományt tekintik értéknek A család egésze vesz részt a szocializációban 2. Belülről irányított ember és társadalom: A klasszikus (polgári) társadalom időszaka Kinyílik a társadalom. Megváltozik a munkamegosztásban elfoglalt hely Kell egy kisegítő szocializációs színtér 3. Kívülről irányított ember és társadalom: A fogyasztói társadalom jelei már láthatóak Kívülről irányítható az ember. A család és az iskola mellé belép a tömegkommunikáció A televízió mintákat közvetít széles tömegek számára Az emberek meg akarnak felelni a többiek kívánalmainak. A mű harmadik harmada a

politikáról, az államról szól. 3 típusú személyiség alakul ki a társadalomban: 1. autonóm: előreviszi a társadalmat 2. alkalmazkodó: stabilizál a társadalom 3. anómiás (deviáns): hátráltatja a társadalmat Somlai Péter: Szocializáció című műve elmélettörténeti mű. 2. R Mills: Az uralkodó elit (Fehérgallérosok) R. Mills (1919-1962) Mills a XX. század első felében alkotott Az amerikai szociológia fenegyereke volt Nem értett egyet a polgári társadalmakkal. Értelmezi az elitet, és annak ad hangot, hogy milyen csoportokból tevődik össze az elit. Elit: az a szűk réteg, aki a társadalmi hatalmat gyakorolja. Különleges teljesítménnyel be lehet jutni az elitbe. Az elitnek 3 eleme van: 1. gazdasági elit: tulajdonnal rendelkezik; az anyagi siker orientálja Ehhez a csoporthoz tartoznak a vállalkozók. 2. politikai elit: társadalompolitikai elgondolás, szakértelemmel rendelkeznek, állami integrációs rendszer mozgatása, érdek 3.

katonai elit: hadügy, pénzügy Politikai döntéshozók Mills vizsgálta az elit történelmi szerveződését is.: 1. dúsgazdagok: öröklés útján szerezték vagyonukat 2. ünnepeltek: filmvilág, zenevilág sztárjai Vagyonukat ismertség által szerezték 3. hadurak: katonatiszti pozícióban lévő emberek 4. vállalati vezetők: gazdagok 5. részvénymágnások: jól manipulálnak pl.: bankárok A Fehérgallérosok c. mű az amerikai középosztályról szól 3. E Aronson: A társas lény Az amerikai szociálpszichológia tudományáról szól a mű. Aronson felteszi magának a kérdést, hogy miért írta ezt a művet. Azért írta, mert: Baj van Amerikában: • az intézmények működésével • a kisebbségek kezelésével • az emberi kapcsolatok minőségével Aronson kisebbségnek tekinti az ifjúságot. A műven szó van a nők kérdéséről; etnikai és vallási kisebbségekről. Aronson használni akar a társadalomnak A műben tárgyalt alapfogalmak: •

konformitás: csoportnyomásra történő alkalmazkodás. A társadalom többségét jellemző alkalmazkodás a már kialakult értékekhez, normákhoz és szerepekhez igazodik A konformitásnak 3 fokozata van: • behódolás: a normákat azért fogadja el az ember mert fél a büntetéstől, vagy várja a jutalmat. • azonosulás (identifikáció): azért fogadja el a dolgokat az ember, mert így beszélték meg. • bensővé válás (internalizálódás): a normákat úgy fogadja el az ember, hogy azokat mások felé is közvetíti. • agresszió: támadó, erőszakos viselkedés. A szándékosság benne van A másiknak rosszat akarunk és bántani akarjuk. Hogyan lehet ezt pozitív módon gyümölcsöztetni? Az agresszivitás a szóbeli bántástól a kiirtásig terjedhet. Az agresszivitás levezetése a versengés. • előítélet: egy csoporttal szemben negatív következtetésekre jut az egyén. Az előítélet 3 csoportra osztható: önigazolás, másság,

bűnbakkeresés. Erősen rögzült, merev beállítottság. Az egyén az ellentétes érvekkel szemben teljesen elzárkózik, elutasító magatartást tanúsít. Az előítélet alapja a dinamikus sztereotípia Az előítélet lehet pozitív, negatív és sértő. Aronson szerint negatív az előítélet  tapasztalat nélküli általánosítás, mely csoportokra irányul Allport foglalkozott az előítéletek kezelésével A mű utolsó fejezete a T-csoportról (tréning-csoport) szól: tréner jelenlétében az emberek kibeszélik magukat. Tréning csoport: • Korrigálni akarja az egyén magatartási problémáit. • A tréner nem csinál semmit, csak ül a többiek között. • A csoport tagjai között rokon és ellenszenv alakul ki. • Megbeszélik egymás problémáit. • frusztráció: akkor lép fel, amikor az embert megakadályozzák cselekedetének végrehajtásában. • attitűd: érzelmi, intellektuális, viselkedésbeli beállítottság; beállítódás. •

kommunikáció: közlés, információcsere, kapcsolatteremtés, érintkezés, beszélgetés emberek között. A kommunikáció lehet szóbeli, írásbeli vagy metakommunikatív (testbeszéd). • motiváció: ösztönzés, késztetés. A cselekvés indítékául szolgálhat 4. P Bourdieu (1930 - ): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése A társadalmi struktúrában elfoglalt helye az embernek nagyon meghatározott. Milyen módon lehet jó pozíciót elérni a társadalomban? : • pénz • szociális tőke • kulturális tőke Bourdieu a tehetséget is tanulható folyamatnak tartja