Közlekedéstan | Felsőoktatás » Dr. Kálmán László - Kerékpáros közlekedés

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR BAROSS GÁBOR ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI INTÉZET KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI ÉS TELEPÜLÉSMÉRNÖKI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA Tantárgykód: NGB ET009 1 LGB ET009 1 11. Kerékpáros közlekedés Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2008. szeptember 6 11.1 11.1 A A kerékpározás kerékpározás jelentősége, jelentősége, előnyei előnyei és és hátrányai hátrányai 11.11 11.11 A A kerékpáros kerékpáros közlekedés közlekedés jelentősége jelentősége A magyar országos közúthálózaton - vagy a mentén - a kerékpáros közlekedés forgalmi teljesítményének részaránya az 1995-ös 1,3%-os értékről 2004-re 0,58%-ra csökkent. A vidéki városokban a kerékpáros közlekedés aránya az országos átlagnak mintegy háromszorosa lehet, például Győrött 2004-ben 1,94% volt. 11.12 A kerékpáros közlekedés előnyei • • • • • • • olcsó nem igényel üzemanyagot

csendes kis helyen elfér egészséges, de csak zöld környezetben és az úttól távol nincs menetrendi kötöttség keskeny (kis helyet foglal a közlekedési térből.) 11.13 A kerékpáros közlekedés hátrányai • • • • • • • • kis (néhány km) hatótávolság időjárás függő (Télen és esőben nem jó biciklizni.) úthoz közel – különösen belterületen – a belélegzett káros-anyagok (kipufogó gázok, kénvegyületek, kátrány, talajmenti ózon, por) miatt az egészségre ártalmas. A kerékpáros szervezete ugyanis nem a 40-45 liter/perc alap anyagcserén működik, hanem ahhoz képest mintegy 1,6 – 1,8-szor több levegőt igényel, és az útmenti levegő sajnos erősen szennyezett, ráadásul pollen szűrő sincs. veszélyes (Elesés, elütés, a kivilágítás és az egyéni védőfelszerelés – pl. sisak, kesztyű, könyök és térdvédő – hiánya.) idősek, betegek, mozgáskorlátozottak nem használhatják kisebb – kb.

10-12 éven aluli – gyerekek a közutakon csak felügyelet mellett kerékpározzanak nem lehet vele szállítani könnyen ellophatják. Összefoglalva: jelenleg a magyar állapotok között a kerékpár inkább szabadidős sport vagy turisztikai eszköz, mintsem elterjedt közlekedési mód. Tipikus használati mód a falusi környezet: boltba, iskolába, kocsmába, szürkületben vagy este is, lámpa nélkül. Jellemző magyar kerékpárhasználat 11.2 11.2 A A kerékpáros kerékpáros úthálózat úthálózat elemei elemei 11.21 11.21 Kerékpárút Kerékpárút A gépjárműforgalomtól fizikailag elválasztott út a kerékpárosok számára. Egy vagy kétirányúak lehetnek. Jobb a kétirányú Az elválasztás legkisebb szélessége: 1,00 belterületen, 1,30 m külterületen. Szélessége: • • • egyirányú forgalomra: 1,60 m (Ebből burkolt 1,00 m, mindkét oldalon 0,30 m biztonsági sávval.) kétirányú forgalomra: 2,20 m (Ebből burkolt 1,60 m, mindkét

oldalon 0,30 m biztonsági sávval.) fal, kerítés mellett: + 0,25 m. A kerékpáros űrszelvény mindenütt 2,50 m magas. A kerékpárutak vonalvezetési paraméterei (körívsugár, emelkedő % és hossz, pihenő elrendezés, fékút, domború és homorú lekerekítő ívsugár) a haladási sebesség függvényében az UT 4-1.203 KHVM műszaki ajánlásban van. Az út melletti kerékpárutak mintakeresztszelvényei Belterületi kerékpárutak keresztmetszeti elrendezése 11.22 Kerékpársáv A gépjárműforgalomtól csak burkolati jellel elválasztott sáv a kerékpárososok számára. Egy vagy kétirányúak lehetnek. Jobb az egyirányú Az elválasztás legkisebb szélessége 0,25 m, ebből a felfestés 0,10 m. Szélessége: • • • egyirányú forgalomra: kétirányú forgalomra: fal, kerítés mellett: 1,00 m 1,80 m + 0,25 m Kerékpársáv egyirányú utcában a forgalommal szemben 11.23 Gyalog- és kerékpárút Ez tulajdonképpen a járdából

kijelölt kerékpársáv. Szélessége: • • • elválasztott (a gyalogos a kerékpárostól): 3,60 m elválasztás nélkül: 2,70 m fal, kerítés mellett: + 0,25 m Járdából leválasztott kerékpársáv Járdából leválasztott kerékpársáv 11.24 Egyéb utcák • • • lakó-pihenő, gyalogos és kerékpáros, és korlátozott sebességű (30km-es) övezetek és zónák kerékpáros utca (korlátozott gépjármű behajtással) kisforgalmú utca (ÁNF kisebb mint 1000 jmű/ó, MOF kisebb mint 250 E/ó). Ezek a kerékpáros úthálózat elemeként felhasználhatók. 11.3 11.3 Csomóponti Csomóponti vagy vagy egyéb egyéb kerékpáros kerékpáros átvezetések átvezetések 11.31 11.31 Példák Példák kerékpárutak kerékpárutak csomóponti csomóponti átvezetésére átvezetésére Egyirányú kerékpárutak átvezetése Kétirányú kerékpárutak átvezetése Kétirányú kerékpárút átvezetése. A csomópont után a kerékpárút

kétoldali kerékpársávban folytatódik. A lekopott burkolati jelek alig látszanak. Gyalog- és kerékpárút átvezetése Gyalog- és kerékpárút átvezetése körforgalmú csomóponton. A lekopott burkolati jelek alig látszanak. Gyalog- és kerékpárút átvezetése körforgalmú csomóponton. A lekopott burkolati jelek alig látszanak. Gyalog- és kerékpárút átvezetése körforgalmú csomóponton. A lekopott burkolati jelek alig látszanak. Kerékpárút átvezetése jelzőlámpás csomópontban 11.32 11.32 Példák Példák kerékpársávok kerékpársávok csomóponti csomóponti átvezetésére átvezetésére Egyszerű átvezetés Kerékpársáv jobbra kanyarodó sáv mellett Mellékutcából becsatlakozó kerékpársáv Kétirányú kerékpársáv átvezetése 11.33 11.33 Kerékpáros Kerékpáros átvezetések átvezetések folyópályán folyópályán Átvezetési változatok az elsőbbség függvényében 11.34 11.34

Kerékpárút Kerékpárút és és kerékpársáv kerékpársáv csatlakozások, csatlakozások, szegély-süllyesztések szegély-süllyesztések Kerékpárutak rövid csatlakozó kerékpársávval a csomópont előtt Szegély lesüllyesztések 11.35 11.35 Kerékpársávok Kerékpársávok autóbusz autóbusz megállók megállók mellett mellett 11.36 11.36 Kerékpáros Kerékpáros forgalom forgalom átvezetése átvezetése vasúti vasúti átjáróban átjáróban 11.4 11.4 Kerékpáros Kerékpáros úthálózatok úthálózatok Kiterjedésük szerint • • • • települési (belső és környéki) térségi regionális országos kerékpáros hálózatok lehetnek. Fontosabbak a helyi (települési) és a regionális (Pl. Balaton, Szigetköz, stb) kerékpáros hálózatok. Tervezésüknél a kerékpáros áramlatokból (a kerékpáros áramlási mátrixokból), a keresztmetszeti forgalmi és a baleseti adatokból kell kiindulni a település általános

vagy részletes rendezési tervében. Fontosabb kerékpáros úti célok: iskolák, koncentrált munkahelyek, piacok, közintézmények, szabadidős létesítmények, idegenforgalmi célpontok. A kerékpáros hálózat legyen összefüggő, ne legyen szükség leszállásra, kiemelt szegélyek, lépcsők, magassági akadályok ne legyenek. A közterületi tárolóhelyekről is gondoskodni kell. 11.5 11.5 Kerékpáros Kerékpáros létesítmények létesítmények forgalomszabályozása forgalomszabályozása “Kerékpárosok” veszélyt jelző tábla 11.51 11.51 Kerékpárutak Kerékpárutak forgalomszabályozása forgalomszabályozása “Kerékpárút” tábla A kerékpárúton belterületen segédmotoros kerékpárok nem közlekedhetnek. Kerékpárút kezdete és vége Kerékpársáv kezdete és vége 11.52 11.52 Kerékpársávok Kerékpársávok forgalomszabályozása forgalomszabályozása Elválasztás nélküli és elválasztott gyalog és kerékpárút

11.53 11.53 Egyirányú Egyirányú forgalmú forgalmú utcában utcában engedélyezett engedélyezett kétirányú kétirányú kerékpárforgalom kerékpárforgalom 11.54 11.54 Kerékpárforgalmi Kerékpárforgalmi létesítmények létesítmények útburkolati útburkolati jelei jelei 11.6 11.6 Irodalom Irodalom Elmélet: 1. Fi István: Forgalmi tervezés, technika, menedzsment Gyakorlat: 1. Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója és útbaigazító jelzésrendszere ÚT 4-1.203 KHVM útügyi műszaki ajánlás 2. Kerékpárutak, gyalogutak és járdák pályaszerkezete ÚT 2-1.502:2003 KHVM útügyi műszaki ajánlás 3. Közutak tervezése ÚT 2-1.201:2004 KHVM útügyi műszaki ajánlás 4. Szintbeni közúti csomópontok tervezése és méretezése (A KTSZ kiegészítése) 13. sz MAUT tervezési útmutató