Közlekedéstan | Felsőoktatás » Gépjárművek aktív és passzív biztonsági rendszerei

GÉPJÁRMŰVEK AKTÍV ÉS PASSZÍV BIZTONSÁGI RENDSZEREI GÉPJÁRMŰ SZAKÉRTŐI ISMERETEK ELŐADÁS S bó Jó Szabó Józseff Z Zoltán ltá fői főisk. k adjunktus dj kt A közúti biztonság napjainkban • A motorizáció t i á ió ffejlődésének jlődé é k velejárójaként l já ój ké t növekedett ö k d tt a forgalomban a balesetek száma és súlyossága is. Egy 1990-ben elvégzett g felmérés szerint a közlekedési balesetek több mint 65%-a következett be emberi mulasztás vagy figyelmetlenség miatt. Míg a balesetek csak kb kb. 15 15-20%-áért 20% áért a jármű meghibásodása volt a felelős, a fennálló hányadot a környezeti hatások okozták. Ebből is látható, hogy a biztonság érdekében le kell csökkenteni az emberi tényező szerepét. E cél megvalósításához hathatós segítséget nyújtanak a gépjárműben alkalmazott biztonsági berendezések berendezések. A jármű balesetek természete szerint 8 veszélyes helyzet

kölönböztethető meg: • • • • • • • • Szembe haladó járművek összeütközése y haladó jjárművek összeütközése Azonos irányba Keresztirányba haladó járművek összeütközése Álló járműnek ütközés Szilárd tárgynak ütközés Kifarolás, az úttest elhagyása Felborulás Egyéb A balesetet előidéző okok : • • • • • • • • A járművezető hibája (figyelmetlensége) Nem megfelelő f ő sebesség é alkalmazása á Előzési szabályok be nem tartása Elsőbbség meg nem adás Hirtelen irányváltoztatás, irányváltoztatás bekanyarodás Megállási kötelezettség elmulasztása Vilá ítá i szabályok Világítási bál k megsértése é té Egyéb hibák (pl. mobil használat, úthiba, gyalogosok hibája, figyelmetlensége, utasok, állatok, okozta figyelem elvonás) A közúti biztonság g rendszere A közúti biztonság fokozásának célja a gépjárművekkel történő személyszemély és áruszállítás

lehető legbiztonságosabb lebonyolítása. A gépjárművek helyváltoztatásának befolyásoló tényezői: • az irányító szerepét betöltő ember, • a helyváltoztatás eszközéül szolgáló jármű • a jármű mozgását lehetővé tevő pálya (külön fólia) A gépjárművek műszaki biztonságával szemben kettős követelményt támasztunk : • A gépjárműnek olyan kialakításúnak kell gy csökkentse a baleset lennie,, hogy előfordulásának valószínűségét, kritikus helyzetben segítse a vezetőt a helyzet megoldásában, műszaki megoldásainál fogva működjön az ember akaratának megfelelően. E képességek összessége adja a gépjármű aktív vagy más néven primer biztonságát. p g • A legnagyobb műszaki biztonságra való törekvés ellenére is előfordulnak balesetek (pl. emberi mulasztás vagy figyelmetlenségek következtében). Emiatt a gépjármű kialakítása során gondoskodni kell arról, hogy baleset során - amikor

a gépjármű vezetője és utasai csak passzív résztvevői az eseményeknek - a személyek él k sérülése é ülé a llehető h ő llegkisebb ki bb llegyen. • Azok a szerkezeti megoldások, amelyek ezt a követelményt kielégítik a passzív biztonság, vagy más néven szekunder biztonság fogalomkörébe tartoznak AZ AKTÍV BIZTONSÁG ELEMEI : • a szervofék, a fékerőszabályzó, a többkörös fékrendszer, • a szervokormány, • az utastér fűtése-hűtése, szellőzése, • a szélvédő pára- és fagymentesítő, • az ablakmosó és törlő (elől-hátul), a fényszóró törlő, • a visszapillantótükör i ill tótükö a gépkocsi é k i mindkét i dkét oldalán, ld lá • a tökéletesebb világító- és fényjelző berendezések, • a blokkolásgátló (ABS), (ABS) • a kipörgésgátló (ASR) • a menetdinamikai szabályzórendszer (ESP) (ESP), stb. stb A vezető helyének kialakítása. Az aktív biztonság fontos tényezője a vezető

h l é k olyan helyének l kialakítása, ki l kítá h hogy az a vezetőnek kényelmes elhelyezkedést, jó kilátá t fá kilátást, fárasztó tó mozdulatoktól d l t któl mentes t vezetést biztosítson. Ennek érdekében a vezető környezetét ún. ergonómiai szempontok alapján tervezik meg, mint például: • a vezetőülést és • a kezelőszerveket. Lassítóképesség, fékezés : A fékberendezés az egyik legfontosabb biztonsági elem. A fékezési rendszerek g g két lényeges y g megbízhatóságának összetevője: – a működésbiztonság g és – a fékezés hatásossága. A fékezés hatásosságát a tárcsafékek tárcsafékek, szervóhatású dobfékek fékrásegítővel, a terheléstől függő dinamikus fékerőszabályozóval és blokkolásgátló (ABS) berendezésekkel növelik Látási viszonyok : Ezen a gépjárművezető látási viszonyait és a gépkocsi láthatóságát értjük. A vezető látási viszonyait az ablakok és tükrök

kialakítása, valamint az alkalmazott fé fényszórók, ó ók ködlá ködlámpák ák b befolyásolják. f l á lják A gépjármű láthatóságát a gépjármű színe és csillogó felületei, a beépített fényforrások és fényvisszaverő elemek határozzák meg. A gépkocsi dinamikai tulajdonságai: • - a jó gyorsulóképesség, megfelelő teljesíty tartalék ((előzések biztonságos g mény elvégzése), • - megfelelő karosszériaforma (oldal (oldalszéllel szembeni érzéketlenség miatt) kedvező ő tömegelosztás, ö á • - úttartás, menetstabilitás, biztonságos útfekvés A gépjármű irányítása, irányítása kormányozhatósága: • - a kormányzásnak könnyűnek kell lennie, de nagyobb elkormányzáshoz arányosan nagyobb elkormányzási erő tartozik • az útegyenetlenségekből út tl é kből származó á ó rezgések nem adódhatnak át a kormánykerékre. Ap passzív biztonság g elemei • A külső biztonság körébe

tartoznak azok a megoldások megoldások, amelyek a balesetet szenvedett járműben ülők számára a túléléshez szükséges védett teret biztosítják, (az utastér szilárdsága) a közlekedés más résztvevőinek veszélyeztetését (a jármű agresszivitását), valamint a jármű ütközése során ható lassulást csökkentik. Ezen a ponton a külső és a belső biztonság egymással kapcsolatba hozható. Ap passzív biztonság g elemei • A belső biztonság mindazon tényezők összességén értendő értendő, amelyek a járműben ülő személyek járművön belüli sérülésének megakadályozása szempontjából lényegesek lényegesek. Ilyenek például az utasokra ható, főképp lassulásból eredő terhelések csökkentésére szolgáló utasvisszatartó eszközök, az utasok lehetséges felütközési helyeinek megfelelő energiaelnyelő kialakítása. A belső biztonság kérdéseinek vizsgálatához elengedhetetlen az ember b külö különböző bö ő

tterhelésekkel h lé kk l szembeni b i tűrőképességének ismerete. Utasvédelem Túlélési tér biztosítása • Tető és tetőtartó elemek, illetve védőkeretek szilárdsága (felborulás esetére). • A vázszerkezet ütközési szilárdsága: - frontális és ferde ütközés esetére hátulról ütkö é esetére, ütközés té - oldalról ütközés esetére. • Ajtó, ajtózárak, sarokpántok szilárdsága A passzív biztonsági berendezések a következők: • • • • • • • • • • • • az energiaelnyelő g y lökhárító ((elől-hátul), ), az energiaelnyelő karosszériaelemek, a tetőszerkezet merevítése,, a magszerű utastér kialakítása (megerősített cella), a fejtámasszal ellátott biztonsági ülések, a párnázott műszerfal, a süllyesztett ajtózárak és fogantyúk, a biztonsági szélvédőüveg, az ütésre elmozduló kormányoszlop, az aszimmetrikus világítás (fényszóró), a hárompontos biztonsági öv, az

ütésre felfúvódó légpárna (légzsák) stb Utasvédelem Belső kialakítás • Biztonsági övek, gyermekvédő berendezések, egyéb utasvisszatartó rendszerek. • Fejtámaszok, légzsák • Párnázott, energiaelnyelő képességű ülések, az ülések optimális rögzítése. • Vezető környezetének kialakítása: • - műszerek ű k • - kapcsolók • - kormányműködtető kormán működtető berende berendezések. ések • Belső burkolatok • Nagyobb deformációs munka felvételére alkalmas és biztonsági üvegek alkalmazása. p • Kapaszkodók Partnervédelem • A közlekedésben résztvevő többi jármű védelme éd l g • Agresszivitás • Kiálló szerelvények (pl. vonóhorog, stb) Gyalogosok védelme • Burkoló felületek kialakítása y (pl. (p visszapillantó p • Kiálló díszek,, szerelvények tükrök, antenna, stb.) • Esetleges gyalogos védő berendezések