Szociológia | Gyermekvédelem » Mojzesné Székely Katalin - A gyermekvédelem története

Mojzesné Székely Katalin - A gyermekvédelem története A gyermekkérdés szélesebb társadalmi összefüggései 1. A társadalom demográfiai struktúrája 2. Szocializáció 3. Család 4. Érték, norma, szerep kérdésköre 1. - - - 2. - A társadalom a generációk folytonosságában újul meg. Nem úgy változik, mint az évszakok. (kortársak vagyunk, de nem generációtársak) A társadalom minősége múlik azon, hogy a családok kellő gondossággal és felelősséggel szocializálják –e a gyerekeket A kutatókat most kezdte érdekelni a régi idők gyermekkora. Ez problémát okoz, mert nincs róla sok adat nem dőlt el a kérdés, jó volt-e régen gyereknek lenni. Domináns vélemény, hogy egészen a legújabb korig nem volt jó gyereknek lenni. A gyerekeket csak az egyház beavatkozása után kezdték embernek tartani A polgári átalakulás hozta meg a gyerekek számára a megoldást, de egyúttal itt jelent meg a gyermekszegénység fogalma is A modern kor

igényei; a szeretet, a valakihez való tartozás, az intim szféra, a biztonság az érzelmek kifejezése. A jólét helyett a jóllét lett fontos A társadalom demográfiai struktúrája a népességleírás fontos a társadalmi stuktúrában. Ez lehet:  nem szerinti  kor szerinti  születések száma szerinti  halálozások száma szerinti az 1800-as évek végéig minden 4., az 50-es években minden 8 csecsemő meghalt Magyarország népessége: honfoglalók: 400.000, 1200: 2millió, reneszánsz: 4 millió 18.szd: 8 millió 1949: 9,2 millió 1980: 10,7 millió 5%- os meddőségi határ mellett családonként 2,2 gyermek jelentené a stagnálást, vagyis 15%-kal több gyermeknek kellene születnie a jelenleginél a modern társadalom velejárója a születésszám csökkenése, csökken a termékenység (ezer lakosra jutó születésszám)  fejlettség, lehetőség születésszabályozásra, emancipáció egyesek szerint a gyermekvállalás közgazdasági kérdés,

mások szerint kulturális beállítottságtól függ, hogy mennyit vállalnak (pl: cigányság) A házasságok fele társadalmi szempontból heterogén Szocializáció Az ember biológiai lényből társadalmi lénnyé válása, bevezetés a társadalomba, „társadalmasodás” Születésünktől halálunkig tart. Pszichológusok szerint a csecsemő és kisgyermekkor a legfontosabb, ezt követi az iskolás kor. A szocializáció színterei:  Intézményes: ▫ Család (a házasság intézményben köttetik) ▫  Iskola (a legkonzervatíabb intézmény, nehezen újul meg) itt találkozik a gyermek a szakértelmiséggel és az úgynevezett gyermek-társadalommal (a társadalom leképeződése a gyerekekre)  e kettő közt nincs világos munkamegosztás ( mit kellene a családban megtanítani és mit az iskolában) és ez ellentéteket szül ▫ Egyéb intézmények (egyház, párt, munkahely) ▫ Tömegkommunikáció  tájékoztató funkció  értékek

közvetítése  szórakoztatás ▫ Kulturális intézményrendszer ( színház, könyv, művelődési ház) feladata: igények keltése, és kielégítése Spontán: ▫ Kortárs csoport/barátok ▫ Társadalom egésze (pl: közlekedési kultúra) 3. előadás 2005-03-03 Gazdasági aspektus > haszonelvűség is szempont Szociológiai aspektus > nem racionális döntés alapján (kulturális, érzelmi, hagyomány hatás) Iparosodás, háborúk, válságok, rendszerváltások > racionalizálták a gyerekvállalást Modernizációban egyre megnő az intézmények szerepe. 1. Tradíció által irányított ember és társadalom Gyerekek, hogyan szocializálódnak > család által, tradíció által (egyfajta érték) 2. Belülről irányított ember és társadalom > Polgárosodás Családi mellé bekapcsolódik az iskolai szocializáció. > Tömegesen térbelileg is közeg hatása Gyerekre a szülő később már nincs hatással. A választásra készít fel azaz

érték rendszer amit ad a család, ezért belülről irányított mert magáévá tesz valamiket és kiválaszt valamit. 3. Kívülről irányított ember és társadalom Fogyasztói, információs társadalom embere. Család, iskola mellé >tömegkommunikáció bekapcsolódása. Nyilvánosan áramló normarendszer, az válik normálissá amit elvárnak, másoknak való megfelelés. Család Szocializáció legfontosabb tere a család. Válság a családoknál (kutatók szerint). Funkció változás a modernizáció miatt, társadalom változásával. Válság a funkcionális problémák ellátásában > vélik Ma a családok többsége 2 gyermekes, 8-10% sokgyerekes, meddőségi ráta 5%-os. Elmúlt 20 évben a házasságok helyett megnő az élettársi kapcsolatok száma. Először özvegyek, elváltak éltek így. Ma az első kapcsolatukat élők élnek ilyen viszonyban Nukleáris család 1férfi 1nő és a gyerek > akár örökbefogadott. Kiterjesztett család > több

generáció él együtt. Csonka család > hiányos család (egyik szülővel) CSALÁD FUNKCIÓI Termelési > Ma fogyasztási, gazdálkodási funkció Reprodukciós > Szexuális és érzelmi szökséglet is. (Középkorban, de még ma is a szülő nem érti meg a gyermekeit, és nem is akarja > szocializációs hiba ,,defekt”. Intézményes szintér )miért?) Emberiség korai szakaszában > nem szabad választás a házasság. Házasságot intézményben kötik meg (papír van róla) ezért is intézmény. A társadalom gondoskodik róla, hogy ezek a kiscsoportok tudják közvetíteni a társadalom értékeit. Minden család háztartás, de nem minden háztartás család. Lényege az együtt gazdálkodás és együtt fogyasztás Házasság, család legdrámaibb eseménye a válás > kudarc élmény a felek számára (lelki sérülések, visszaveti a házassági kedvet, gyerekek kérdésköre is probléma). Másik oldal > akik nem akarnak együtt lenni azok ne

kínozzák egymást. Értéknormák szerepek Mit tanulunk meg a szociálizációban. - értékek - normák - szerepek Érték olyan kulturális alapelv amelyet a többség hitelesít. Norma viselkedési, magatartási szabály, hogy védjük az értéket. 1. Jogi norma - élet értéke - tulaldon értéke 2. Vallási norma 3. Erkölcsi szabály - Nem írják le, a közösség hitelesíti. 4. Illemszabály - Társaságképes viselkedés szabálya. 5. Divatszabály - Megjelenés szabályai. 6. Szerepek - Státus és pozíció >társadalmi hely - Ezekhez elvárások tartoznak > szerep. 4. előadás 2005-03-10 Szülő gyermek viszony Gyermek szülő nélkül elpusztulna. Gyermekkor először hosszú csecsemőkor 5-6 évesen már munka. Nemesek a betöltendő szerepükre készültek fel. Gyermekkor a 14-15 éves korhatárt jelenti, de 25 éves korig akár gyámság alatt is maradhattak. A XX. Sz-ra kihúzódik ez a kor Középkorig nem veszik emberszámba a gyerekeket, nem a szeretet

dominált > először a gyűlölet > nincs haszna a gyermeknek. Egyház a kegyetlenségeket próbálta feloldani Gyermekáldás problémája 1. Szűkösség > minden éhes száj rontotta a többiek esélyét 2. Betegségek járványok veszélye 3. Háborúzás Ezek rossz feltételek gyermekvállalás szempontjából. Magas a csecsemő halandóság a XX. Sz-ig Anyák is könnyen haltak > árvaságra jut az újszülött. Felnőtté válás határa 25év > oka rövid élet Gyermekek felnőttek távolságtartóak voltak. Újkorban kezdődik egy bizonyos közeledés A XII sz-ig nem is foglalkoznak gyerekkor történettel, pedig a társadalom 50%-a 12éven aluli, gyerekeknek csak a fiúk számítottak. Polok > A gyermekkort nem élvezni kellett, hanem elviselni Nevelési megközelítések. - Idealizált > elképzelt - Dramatizált > tények alapján, de szinte csak hibák észrevételével. XVII. sz romlottnak tartották a gyerekeket XVIII. sz ártatlan XIX. sz

egyidejűleg romlott és ártatlan Gyermekek bántalmazása elfogadott ez a kor brutalitásának köszönhető. XIX. sz-tól figyelembe veszik a gyermekek szükségleteit Észreveszik a gyermek változtat szüleinek addigi életén, nézetén. Szülők megérzik nincs elég hozzáértésük a gyerek neveléséhez (értékek). Kötelességének része, hogy segítse a gyerek nevelését. Kapcsolatok > ősi társadalmakban Gyerek gond és teher, azért születik, hogy meghaljon > rontja a többi életesélyét. Alkalmazkodni kell a gyereknek a felnőtthöz. Rosszul fejlettek, satnyák Szabad mozgásukat korlátozzák. Modern világban Kialakul a gyermekgyógyászat > társadalom elkezd törődni gyermekeivel >a jövő utánpótlását biztosítani akarják. Háborúk > koncepciók kialakítására késztetik az államokat Amiért nem neveltetik a gyereket > az iskola aláássa a szülő tekintélyét > jókörülményüek keveredése a rosszakkal > óvodába csak

a hanyag anyák adják gyermekeiket. Történelmi korszakok 1. gyermekgyilkos >ókor-IV sz-ig 2. kitevés > IV-XIII sz-ig dajkaságba, kolostorba adás 3. ambivalencia (ellentmondások) > XIV-XVII Sz-ig bűnös-ártatlan gyerek 4. tolakodó korszak > szülők beakarják fogadni a gyereket az intimszférába > eddig az anya feladata volt a gyereknevelés. 5. XVIII Sz-tól az Egyház elismeri a gyerek lélekkel rendelkezik 6. szociálizáció kora > XIX Sz > kezd kialakulni az empátia 7. segítő XX Sz közepe > Figyelembe veszik a gyermek szükségleteit, apa is bekapcsolódik a nevelésbe. Ismeretek átadása iskola segítségével Több időt töltenek a gyerekkel és több pénzt költenek rá > gondoskodás védelem. Szülői szerep tudatosítása. Korszakolás a gyermekkorban Pollock > 1. Élet első két éve > kiszolgáltatottság 2. 7-10 éves korig > tanulás, kommunikáció, kifejezés, iskoláztatásra alkalmassá tevés, hangulati

váltás. 3. Iskoláztatás befejezése, munka eleje, de 25 éves koráig nem teljes korú, mert gyámság alá kerülhet. Piage 1. 2. 3. 4. 18 hónapos korig (csecsemő) 7 éves korig (kisgyerek) iskolai tanulmány alatt (kiskorú) serdülő Erikson > tevékenység szerint 1. csecsemőkor 18 hónapig 2. kisgyerekkor 2,5 évig autonómia 3. játék kora 4. iskoláskor 6 éves kortól a nemi érésig 5. ifjúkor 20 éves korig