Szociológia | Szociálpolitika » Mai magyar szociálpolitika

Mai magyar szociálpolitika Mai magyar szociálpolitika A rendszerváltás és társadalompolitikai következményei Az 1980-as évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai rendszer az addig megszokott formájában nem tud fennmaradni. A nemzetgazdasági szintű kiadások minden évben meghaladták az évente megtermelt javak értékét. A különbözetet a kormányzat külföldi hitelekből fedezte Az adósság növekedése olyan méretet öltött, hogy már a hitelek visszafizetésére kellett kölcsönt felvenni. Az úgynevezett „reformközgazdászok” munkáikban igyekeztek bebizonyítani, hogy a gazdálkodás rendszere változtatásra szorul. A gazdaságon kívül a politikai vezetőváltás is elkerülhetetlennek látszott, hisz Kádár János az MSZMP főtitkára egyre betegebb és idősebb lett. Miután ő elfogadottságát és a társadalmi békét, a kisemberek - dolgozók - lassú gyarapodásával alapozta meg, ezért nyilvánvaló volt, hogy nem hajlandó

az életszínvonal lerontása árán stabilizálni a gazdaságot. Az utódlási harcból Grósz Károly került ki győztesen, aki egyszerre lett pártfőtitkár és miniszterelnök. Első lépései a lakosságban a kádári felfogás folytatását ígérték A világútlevél bevezetésével azonban az Ausztriában rövid idő alatt elköltött megközelítőleg 5 milliárd dollár tovább nehezítette a magyar gazdaság helyzetét. A felső vezetők közti rivalizálás folytatódása miatt azonban egyik posztját feladni kényszerült. A fontosabbnak ítélt pártfőtitkári posztot megtartva, miniszterelnöknek a szocialista táboron belül szokatlanul fiatal Németh Miklóst emelte maga mellé. A kádári korszak lezárásaként az MSZMP vezetése 1956 átértékelését is tervezte. A kollektív bejelentést megelőzve Pozsgai Imre önálló akció keretében kimondta, ezzel ellehetetlenítve jó néhány vetélytársát. A feszült légkörben Grósz hibát hibára halmozott,

így politikai befolyása visszaesett. A marakodó pártvezetés olyan mértékben felgyorsította az MSZMP bomlását, hogy lehetővé vált a politikai alternatívák megjelenésére. Németh Miklós a hatalom erőszakmentes átadását akarta levezényelni. SZDSZ és az MDF egyaránt a hatalom megragadását tűzte ki célul. Mindkét csoport a szellemi tevékenység erkölcsi és anyagi elismerését akarta helyreállítani. Ezek az értelmiségiek úgy érezték, hogy a munkásosztály nevében uralkodó szocializmus idején háttérbe szorították őket és ideje eltörölni a munkásosztály előjogait. Annyiban volt alapja a sérelmüknek, hogy a szocialista korszakban a javakhoz való hozzájutásnál elvileg előnyben részesültek a munkások, munkásszármazásúak, de gyakorlatilag a 80-as évekre már mindenki tudta, hogy ez csak papíron igaz. A munkavállalók abban reménykedtek, hogy a kapitalista termelésre való áttéréssel együtt a jövedelmek is növekedni

fognak, így a fiktív uralom helyett a nyugati (fejlett) országok munkásaihoz hasonló életszínvonalon tudnak élni. A politikából való kiszorítás ezért nem érdekelte, mint ahogy a szakszervezetek jövője sem, mert úgy gondolta, hogy anélkül is jobban fog élni. A szociális helyzet és felfogás a 80-as években A szocialista ideológia szerint az egyén megélhetésének alapja a munkatevékenység. Ez alól csak azok mentesülhetnek akik koruknál fogva vagy valamilyen egészségügyi okból ( ami lehet testi de mentális is) nem képesek munkát végezni. A munkalehetőség biztosítása ezért állami feladat, a folyamatos, tervezett növekedés miatt mindig van lehetőség a teljes foglalkoztatásra. Ebből következően az ideológia szintjén nem lehetséges a 1 Mai magyar szociálpolitika munkanélküliség. A valóságban természetesen létezett tényleges munkanélküliség is és az úgynevezett "kapun belüli" munkanélküliség. A

szocializmus viszonyai között a redisztribúció a nemzeti jövedelem 55-60 százalékára terjed ki. Összeségében általános volt az a várakozás, hogy a kapitalista országokhoz való csatlakozás gyors anyagi fellendülést eredményez és nagyobb jólétet. Az ország fejlettségének hiányait a nyugat anyagi támogatásával vélték orvosolni. A szociális szabályozás alakulása (az 1993. évi III tv) A rendszerváltás időszakában újjáintézményesült szociálpolitika alapvetően a fejlett országokban már kiépített ellátórendszer átvételére koncentrált. A szociális törvény létrejöttekor minden fogyatékossága ellenére korszerű jogszabály volt. A nominálisan meghatározott támogatási összegek helyett az indexálás, azaz egy viszonyítási pont kijelölése (az öregségi nyugdíj minimum) és az ellátások ahhoz való meghatározása garanciát jelent a folyamatosságra, hisz a pénzbeli ellátások összegét nem kell évente újra és

újra egyeztetni. Munkanélküliség: 2000 márciusában 427 871 a regisztrált munkanélküliek száma. Ebből 25416 a pályakezdő Budapesten 3,3% Szabolcsban 21,2% a munkanélküliségi ráta ma. A drog, alkohol, bűnözés szociálpolitikai kezelése: Növekszik a drogos bűncselekmények száma:  90-ben 34 db  99-ben 2860 db. A drogtörvény 1999 március 1-től lépett életbe. A szankcióktól való félelem miatt 30 százalékkal csökkent a drogelvonókon és segítőszolgálatoknál jelentkezők száma. Kezeltek száma:  95-ben 3553,  98-ban 9458 fő. A drogfogyasztás mértéke:  95- ben a gyermekek és a fiatalok 7,1%  98-ban 17,4 % A drog miatt bekövetkezett halálesetek száma:  1997-ben 339 fő, (nyugtató tipusú drogoktól 75 %),  1993-ban ketten,  1998 ban 28-an haltak meg heroin túladagolásban. Egészségügy: Az egészségbiztosítási rendszer változásai a, az ellátás átalakítása b, a lakossági terhek újraszabályozása. A

rendszerváltás után a magyar államnak át kell szerveznie az egészségügyi ellátórendszert. Elsősorban természetesen itt is a közkiadások lecsökkentése az elvárás, de az általában megfogalmazott gyors lépések helyett a fokozatosság, a megrázkódtatásmentes átalakítást kérik. Jelenleg a GDP 4,5 %-át fordítják az egészségügyre; ezt a kormányzat évi 0,1 % al csökkenteni akarja. 2 Mai magyar szociálpolitika Az egészség piacosítása A állam visszavonulása mértékében kényszerül az egyén mind többet fizetni az addig ingyenes szolgáltatásért. A szocializmus késői időszakának egyik eredménye volt az ingyenes egészségügyi ellátás. 1 Az ingyenes állami egészségügyi ellátás keretében a beteg a teljes szolgáltatást igénybe vette. A körzeti orvos vagy szakorvos megállapította a diagnózist, a jelképes árú gyógyszert a beteg felhasználta, táppénzt vett igénybe, ellenőrzésre ment, ha kellett szanatóriumba, stb.

Az egészség lakossági terheit ténylegesen a paraszolvencia jelentette. Kezdetben a lehető legjobb ellátás reményében adták, majd általánossá válása miatt azért, hogy hátrányba ne kerüljenek. A társadalom számára természetes volt, hogy az egészsége sérülése esetén vagyoni helyzettől függetlenül jogosult orvosi ellátásra. A társadalmi átalakulás kikényszerítette az egészség finanszírozásának átalakítását is. A GDP-hez mért túl magasnak tartott jóléti kiadások lefaragása több éve tart. Kiadási oldalról több területen is volt a lakosság közérzetét befolyásoló lényeges változtatás, pl. a kórházi ágyak számának csökkentésében és a gyógyszerár támogatás mikéntjének és mértékének megváltoztatásában. A többezres ágyszámcsökkentés lényeges megtakarítást nem eredményezett. A megbetegedések számának csökkentése helyett csupán azok gyógyításának feltételeit rontották le. Hibás a

teljesítménymérés azért, mert a hozzáértők, az orvosok, tényleges közreműködése nélkül próbálja meghatározni a betegségek költségeit, valamint nem veszi figyelembe a helyi adottságokat. A normacsalásra kényszerített orvostársadalom szükség esetén a legerősebb lobbyk egyike lehet, hisz a lakosság érzékenyen érintett az egészségügyi ellátások megmaradásában. Az egészségügy költségeinek növekvő áthárítása a lakosságra felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. A magyar társadalom egészségi állapota közismerten rossz. Az egészségi állapot megjelenítése az egyén társadalmi pozícióját, egzisztenciáját befolyásoló tényezővé vált. Az egészségi állapot romlása titkolandó  ha az egyén munkahelyének elvesztésétől tart,  vagy új, számára kedvező állást szeretne megszerezni. Az egészségi állapot romlása túlhangsúlyozandó, ha az elsődleges betegségnyereség reménye erre ösztönöz 

ha az egyén számára az anyagi biztonságot a rokkantosítás jelenti;  ha azért ellenérdekelt az egyén a gyógyulásban, mert azzal szociális támogatást veszít el. A növekvő társadalmi különbségek eltérő egészségmagatartást hoznak létre a társadalmi rétegekben.Várhatóan ezért a saját költségrész emelkedésével a szolgáltatást teljes mértékben igénybevevők száma csökken, a részleges igénybevétel terjed el, valamint növekszik az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe nem vevők száma. A munkahelyüket egzisztenciájukat féltők a tünetek csökkentése mellett dolgoznak tovább, önkizsákmányoló módon, mesterséges ajzó, stimuláló, nyugtatószerek - sok 1 1972-ben az eü. tv az ország összes lakosának állampolgári jogon biztosítja az ingyenes orvosi ellátást, gyógyító-megelőző tevékenységet. 3 Mai magyar szociálpolitika esetben együttes - használatával. A dolgozó beteg csak akkor fordul orvoshoz

amikor állapota már jelentős mértékben akadályozza munkavégzésében. A túlhajszolt életmód következtében szűrésekre, kontrollokra nem jut el, ennek következtében elmarad a betegségek felismerése azok korai stádiumában. Ennek költségei az átalakulás után évekkel jelennek meg. A lakosság növekvő jövedelemmel rendelkező 20-30 %-a képes egészségi állapotán javítani, azaz egészségi tőkéjét növelni. Az állami egészségügyi szolgáltatások rövid távú nyeresége a későbbiekben a társadalom számára többszörös kiadással fog járni. A korábbiakhoz képest, a többség romló egészségi állapota és egy kisebbség javuló egészségi állapota tovább növeli, első lépésben az egészségi állapot különbségeit, majd ennek kapcsán a társadalmi egyenlőtlenségeket. 2 A munkanélküliség okai Magyarországon:  piacvesztés (K-E-i piac)  struktúraváltás (hátránya, hogy munkaerő szabadul fel),  piac felvásárlás

és az új technológia munkaerőt szabadít fel. Keresők % 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 51 50 49 44 40 38 37 37 Nem keresők % 49 50 51 56 60 62 63 63 Keresők fő 5,5 millió 3,75 millió A munkaerő sajátos vonásai a 80-as években 1980-ban a férfiak 84%-a, a nők 82%-a volt aktív. 1988-ban a férfiak 82%-a, a nõk 75%-a volt aktív (a munkavállalási korúak közül). Az 1973-as olajválság után az ország eladósodása elkezdődik. A reformszocialisták nem a hitelekben látták a megoldást. Hatékonyabb gazdálkodásra van szükség, hogy az államgazdaság talpon tudjon maradni. A 70-es évek végére az adósságszolgáltatás visszafizetése nagy terheket kezdtek jelenteni az országnak. Ezt csak újabb hitelek felvételével tudták enyhíteni. Hatékonyabb foglalkoztatás bevezetése a vállalatok feladata volt. 1984 elõtt a bérszínvonal gazdálkodás jellemzõi:  tervutasításos rendszerben működött (Országos Tervhivatal és más szervek

határozták meg a bérszínvonalat az egyes iparágakban), 2 Spitzer Tibor: Mai magyar szociálpolitika: a rendszerváltástól napjainkig, 1989-2000. (kézirat, 2000) 4 Mai magyar szociálpolitika  a kapun belüli munkanélküliségre szüksége van a szocialista ideológiák miatt az államnak is, de a vállalatnak is, hiszen felfelé csak akkor adható több fizetés, ha „vattaemberek” is vannak a vállalatnál, akiktől elvehető, tehát az átlagnál kevesebbet lehet nekik fizetni. A kapun belüli munkanélküliség tehát érdek volt:     nincs puffer, a bérek szabályozása miatt, a vállalatok végzik a szociálpolitikát (üdülés, üzemi orvos, üzemi ebéd, stb.), nem demoralizáló annyira, mint a tényleges munkanélküliség. 1984-től a bértömeg gazdálkodás bevezetése. A kapun belüli munkanélküliség fokozatosan kikerül az utcára. 1984 utáni változások: Megszüntették a munkaerőmozgást korlátozó előírásokat, de a

munkaerő-felhasználás, a foglalkoztatáspolitika kimozdulását akadályozza a gazdaság működési rendszerének erőforrás-korlátos állapota és a mesterséges szervezetrendszer. 3 A nagyvállalatoknál racionalizálási lépések kezdődnek el. Az utazási költségeket nem fizetik, fokozatosan szüntetik meg a munkásszállókat, stb. Visszatorlódási folyamat kezdődik el. A visszaáramlóknak viszont helyben sem adnak munkát, mivel itt is ugyanezek a folyamatok játszódnak le. A falvakban jelentős rétegeknek nincs munkája Ekkor kezd először elterjedni a megélhetési bűnözés. 1990 körül fordul a helyzet és ezektől az évektől kezdve a képzettek kezdenek el ingázni. VGMK: Emelkedik a bérszínvonala egy szűkebb körnek, amely többet is dolgozik ezért. Nagyon kemény polarizálódás keletkezik. Foglalkoztatási Alap (1984): munkamegtartó képzések beindítása. Munkaügyi Szolgáltató Iroda MÜSZI (1984):  1984 előtt is volt már, de akkor még a

munkahelyet változtatók vették igénybe,  megyeszékhelyeken voltak, hatékonysága nem volt jónak nevezhető. 1986-ig a Foglalkoztatási Alap képzéseivel és a válság régióknak a kezelésével próbálták normalizálni a helyzetet. Ekkor még a változást csak struktúraváltásnak gondolták A válság szele több ok miatt nem érződött még (pl. létezett még a keleti piac, stb) 1986-tól meghosszabbított felmondási idő (1 évig kapta, nem végzett érte munkát). 1989-től már a válságos helyeken majdnem úgy működik, mint a munkanélküli segély 4 . 1987-től közhasznú foglalkoztatás:  a Foglalkoztatási Alap finanszírozza,  a Megyei Tanács Munkaügyi Osztálya koordinálja. 1991-es IV.tv a Foglalkoztatási tv:  ellátási formák: 3 Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) 4 1991-től van

munkanélküli segély, de 1989-től többféle támogatással is éltek. 5 Mai magyar szociálpolitika aktív: bértámogatás, képzés, átképzés, közhasznú passzív: járadék, jövedelempótló támogatás, Munkaügyi Hivatalok és a Megyei Munkaügyi Központok kialakulása. A legtöbb regisztrált munkanélküli 1993-ban volt (730e. fő) Ezután csökken a járadékon lévők aránya, mert az önkormányzat jövedelempótló támogatását veszik igénybe. A munkanélküliek száma egyébként valóban csökkent, de köztük több a sokproblémás, elhelyezkedés szempontjából nehéz eset. A velük való foglalkozás is nehezebb. A finanszírozás A Munkaerõpiaci Alap:  jelenleg a munkaadó 3%-ot, a munkavállaló 1,5%-ot fizet, korábban 7% és 2,5% volt.  Ebből finanszírozzák 100%-osan a járadékot (passzív segély). A jövedelempótló támogatás 75%-át (korábban az 50%-át), a fennmaradó részt az önkormányzat állja. A rendszeres szociális

segélyt pedig 100%-osan az önkormányzat állja. A szerkezet: 1984 Foglalkoztatási Alap (közhasznú, átképzés, meghosszabbított felmondási idõ) A költségvetésbõl finanszírozza. 1991 Foglalkoztatási tv.-ben a Szolidaritási Alap létrehozása (munkaadó és munkavállaló fizeti, 1993-94-ben a költségvetés is hozzájárult). Ebből a passzív támogatásokat fizetik, a Foglalkoztatási Alapból az aktív támogatásokat. A FA deficites lesz, a SZA viszont többlettel rendelkezik, mert ekkoriban kerülnek át sokan a járadékról a jövedelempótlóra. A Bokros csomag összevonja a FA-t és a SZA-t, a költségvetés így kivonul a finanszírozásból. Kronológia: 1990  alacsony (2,3%) a munkanélküliség,  az új, demokratikus átrendeződés legitimációja folyik,  2 évre adható a munkanélküli járadék. 1991-1992  1,5 évre jár 1992  1 évre jár. 1993  Ebben az évben jár le mindenkinek, annak is, akik 1990-ben kaptak először, annak

is, akik 1992-ben. 6 Mai magyar szociálpolitika  A Szociális tv. megalkotása Ebbe teszik be a jövedelempótló támogatást, ami ekkor még korlátlan időre szól. A kifizetése az önkormányzat feladata lesz, megnő a klienskör, egyre nagyobb anyagi teherré válik. 1995  A jövedelempótló támogatásban részesülők száma magas, nem bírják anyagilag ennek az ellátását az önkormányzatok.  Márciusban a Bokros csomag ismertté válik. 1996  Bokros csomag beindulása.  Az ellátáshoz szükséges 180 nap munkaidő igazolása. Sokan így kiesnek a támogatásból 1997  Rendszeres szociális segély bevezetése. Szociális ellátások Magyarországon Törvények:  1993. évi III tvr (szociális tv),  19 ellátási forma.  1997. évi XXXI tvr (gyermekjóléti tv),  5 ellátási forma.  "egyéb": 21 ellátási forma, amit nem a szociális tv. szabályoz Tehát összesen 45 ellátási formát tartunk számon. Az 1993. évi

szociális tv-ben nem szabályozottak:  rokkantsági járadék  83/1987. (XII 27) MT rend  átmeneti járadék  8/1983. (VI29) EüM-PM rend  rendszeres sazociális járadék  uo.  vakok személyi járadéka  6/1971. (XI 30) EüM rend  házastársi pótlék  89/1990. (V1) MT rend  házastárs utáni jövedelem pótlék  uo.  cukorbetegek támogatása  18/1987. (XII 24) EüM rend  mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása  164/1995. (XII 27) Korm rend  mezőgazdasági szövetkezeti öregségi járadék, munkaképtelenségi, özvegyi járadék 7 Mai magyar szociálpolitika              1975. évi II tvr hadigondozottak pénzellátása:  egyösszegű térítés,  hadirokkant járadék,  ápolási pótlék,  hadi özvegyi járadék,  hadi árva és a hadigondozott családtag járadéka,  temetési hozzájárulás  1994. évi XLV tvr nemzeti gondozás  1992. évi

LII tvr megváltozott munkaképességűek kereset kiegészítése  8/1983. (VI29) EüM-PM rend bányászok korengedményes nyugdíja  150/1991. (XII 4) Korm rend szénjárandóság (bányászoknak)  145/1992. (XI 4) Korm rend Egészségkárosodási járadék  8/1983. (VI29) EüM-PM rend sorkatonai családi segély  1993. évi CX tvr anyasági támogatás  1998. évi LXXXIV tvr gyermekgondozási segély  uo. családi pótlék  uo. iskoláztatási támogatás  uo. gyermeknevelési támogatás  uo. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról      1997. évi XXXI tvr 1. rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 3.gyermektartásdíj megelőlegezése 4.otthonteremtési támogatás rendszeres és rendkívüli támogatás helyett természetbeni támogatások: tankönyv, étkeztetés, stb. TB alap 1989-ben vették ki a költségvetésből. 1987 Bevétel Kiadás Vállalato 106,8 M k Ft

költs.vet 8,9 M Ft szervek bérekből 42,8 M 8 Mai magyar szociálpolitika Ft összesen 158,4 M 154,7 M Ft Ft 1988 Bevétel 194,5 M Ft Kiadás 216,6 M Ft 1992-ben alakulnak meg az önkormányzatok. Nyugdíjkiadások  korfüggőségi arány  időskorúak népességen belüli aránya  jogosultság aránya  az időskorúak közül hány százalék jogosult nyugdíjra (alacsony a jogosultság)  transzfer arány  az átlagnyugdíjnak az átlagkeresethez való aránya  inaktív arány  a nyugdíjasoknak a munkaképesekhez viszonyított aránya (beszámítják rokkantnyugdíjasokat is). a A nyugdíjrendszer átalakulásának fő vonalai  1. Alapnyugdíj (mindenkinek):  időskorúak abszolút biztonsága (megélhetési nyugdíj), kiegészítő szociális támogatás.  2. Munkanyugdíj:  relatív biztonságot nyújt, teljesen biztosítási alapon működik.  3. Önkéntes nyugdíjbiztosítás 4 féle nyugdíjat lehet választani:  1. Egy

életre szóló nyugdíj:  csak ő veheti igénybe a haláláig.  2. Elején garanciatartamos járadék:  ha a garanciatartam alatt meghal, akkor örökölhető.  3. Végén garanciatartamos járadék:  az örökös előre meghatározott időre kapja a járadékot a halála után.  4. Két vagy több életre szóló életjáradék:  a legjobban örökölhető. TB  nyugdíjbiztosítási alap  egészségbiztosítási alap Egészségbiztosítási alap 1. Eü. szolgáltatások Nyugdíjbiztosítási alap 1. saját jogú nyugdíj ellátás 9 Mai magyar szociálpolitika 1. betegségek korai felismerése és megelőzése 5 2. gyógykezelés céljából végzett: háziorvos, fogászat, járóbeteg, fekvőbeteg, gyógyintézeti. 3. Egyéb eü ellátás: szülészeti ellátás, orvosi rehabilitálás, öregségi rokkantsági baleseti 2. hozzátartozó nyugdíj ellátás özvegyi árvaellátás szülői nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások

betegszállítás. 2. pénzbeli ellátások terhességi, gyermekágyi segély táppénz 3. baleseti ellátások baleseti táppénz baleseti járadék baleseti eü. szolgáltatások Egészségbiztosítás Az egészségügyi ellátórendszer intézményei Egészségügyi ellátás: Alapellátás azon szolgáltatások összessége, amihez a lakóhelyükön hozzájuthatnak az állampolgárok. A szakellátás ambuláns járóbeteg és kórházi fekvőbeteg ellátásból áll. Elvek:  Ki fizet és milyen módon fizet az eü. ellátásért?  A lakosság mely rétegei, s milyen eséllyel jutnak hozzá? Típusok:  1. Állami eü-i szolg  2. szolidaritás típusú TB  3. egyéni öngondoskodás Szolidaritás típusú TB:  állami támogatás,  munkáltatói támogatás Két síkban jelenik meg:  horizontálisan: 5 EU-csatlakozás 52. cikkelye kiemeli a prevenció fontosságát 10 Mai magyar szociálpolitika  gazdagoktól átcsoportosít a szegények felé, 

vertikálisan:  generációk között csoportosít át. Finanszí -rozás Hozzáfér és Piac szerepe Ellátók 1. Költségvetés állampolgári jogon margináli s közalkalmazottak Magánbi nincs zt. szerepe 2. TB 3. Egyéni biztosítás nem i jogon szabályozott szabályo- szabályozott zatlan közalk. magánés szféra magánszféra kiegészít erre épül ő A piac szerepe az egészségügyben Nem lehet teljesen a piacra bízni az eü. ellátást, mert:  a gazdasági fejlődés feltétele az egészség  mással nem helyettesíthető "árucikk"  hiánya lerombolja az egyén jövedelemszerző képességét  az egészség keresletét nem a fizetőképes kereslet határozza meg  helyreállítása iránti igény időpontja nem tervezhető  nem tervezhető a beavatkozás mértéke sem. Az állam szerepe:     minőségileg magas ellátás kedvező költségű ellátás minden társadalmi réteg hozzájusson elviselhetetlen pénzügyi

terhek átvállalása Az egészségügyi ellátórendszerek célja:  ráfordítások minimalizálása  ellátó tevékenység optimalizálása  eredmény maximalizálása Következtetések:  Az egészségügyre fordított összeg és a lakosság egészségi állapota között nincs összefüggés.  A magánfinanszírozás elve alapján működő ellátórendszerben súlyosan sérül a szolidaritás.  Az orvosok információs monopóliumot képeznek.  Ellátási kötelezettség terheli az ellátórendszert és az orvosokat, fizetés hiányában nem lehet a beavatkozást megvonni senkitől.  Egyre drágább, költségesebb beavatkozások történnek (operációk, stb.)  Egészségügyi lobby érezhető hatásai (orvosok, cégek). 11 Mai magyar szociálpolitika  A politika nem vállalja a reformokat. A magyar egészségügy problémái:  a lakosság folyamatosan romló egészségi állapota,  a népesség egyes csoportjainak szükségleteit nem

tudja kielégíteni,  az ellátórendszer felépítésében sok a fölösleges kapacitás (kórházaknál, ill. az orvosképzésben is vannak "túltermelések"),  a hivatalos állami ellátásban a hálapénzre épülő magánellátás létezik,  hatékonysági és minőségi problémák vannak (a paraszolvencia is a hatékonyságot gyengíti),  a GDP-hez viszonyítva az 1 főre jutó eü. kiadások alacsonyak,  nem volt modernizáció a magyar egészségügyben. A finanszírozási rendszer problémája  a fekvőbeteg ellátásban több a finanszírozás, mint az ambuláns kezeléseknél,  a magántulajdon hiánya miatt nincs tulajdonosi szemlélet, így a hatékonyság sem a megfelelő,  az állóeszközök avultsága (az egyik legfontosabb mutató),  a vállalkozások belépését a rendszer maga gátolja (nincs garancia a megtérülésre)  az intézmény fenntartása aránytalanul nagy terhet ró a tulajdonosra,  az amortizáció

problematikája: ellenérdekeltsége van a tulajdonosnak abban, hogy költséges állóeszközökkel dolgozzanak, mert az amortizáció egyre nagyobb kiadásokat jelent,  amortizációs alap nem volt eddig az egészségügyben,  az egészségügybe nem érdeke senkinek pénzt befektetnie. Alapelvek:     politikai (senki ne maradjon ki), etikai, orvosi, közgazdasági (a megkívánt eredményt a legkisebb ráfordítással érjék el). Átalakulást igénylő területek Ártámogatási rendszer leépítése:  55-60%-os redisztribúció a szocializmusban,  jelenleg 38%,  jóléti államokban kb. 6% A TB átalakítása:  olcsóbb legyen,  önfinanszírozó. Az egészségügyi rendszer átalakítása:  olcsóbb legyen,  a GDP 4,5-6%-át költjük az egészségügyi ellátásra (ez Ft-ban nem sok)  az alapellátás korlátozás nélkül, a többi vásárolt szolgáltatás,  az ellátás átstrukturálása, 12 Mai magyar szociálpolitika

 a kórházi ellátás helyett ambuláns és házi orvosi ellátás, ami a kórházi ágyak csökkentését és a házi orvosi rendszer fejlesztését, technikai fejlesztést és szakmai képzéseket jelentett.  a lakosság térítés növelése, a gyógyszer dotáció csökkentése. Lakáshelyzet Magyarországon 4 millió lakás van, vegyes összetételű, területileg rossz eloszlásban:  1 millió lakás kb. panel (a 60-as és 70-es években épültek szükségmegoldásként) Ma évente mindössze 20-25 ezer lakás épül. Évente legalább 40-50 ezer lakást kellene építeni. 6 A szocializmusban a lakbér a tényleges költségek 1/3-át fedezte. Az önkormányzati lakásoknak a vételára 10-30% körül voltak. A társasházzá átalakulás után nem megfelelő nagyságú felújítási alappal rendelkeznek, amiből érdemi strukturális felújítást nem lehet elvégezni. Önkormányzatok támogatásához azok a társasházak jutnak, akik önerővel rendelkeznek. Ma 10%

alatt van az önkormányzati lakások aránya. Az önkormányzatoknak jó bevételt jelentett az eladás, s nem is jelentkezik továbbra a fenntartási költség. 75 m2 átlagban ma a lakások nagysága. Lakásfenntartás:  NY-on a jövedelem lakásra fordított aránya 25%,  nálunk törvény szerint 35% meghaladása esetén (ill. más feltételek bekövetkezése mellett) már támogatás adható, de sok családnak 50% feletti a lakás fenntartására fordított költsége. Lakástámogatás: Megmaradt a gyerekek utáni támogatás ("szocpol"). Fiatal házasok lakástámogatása 35 év alattiak esetében egyszeri vissza nem térítendő támogatás, aminek az összege 100-200 e. Ft általában. A kormányzat új lakás építésére és vásárlására 3 gyerek vállalásánál max. 8 millió Ft kölcsönt ad 7 : 10 évre, 8%-os kamattal (de 10 év után a piaci kamatok lépnek életbe). Az első verzióban (2000. február 1) még csak a 35 év alattiak és az első

közös lakáshoz jutók voltak a kedvezményezettek, de az újabb verzió szerint eltörlik a 35 éves korhatárt, az első közös lakás kifejezést is törlik, így minőségi cserére is használható a kölcsön, ill. a 8 millió összeghatárt felemelik 10 millió Ft-ra. 35 év felett nem kell továbbá harmadik gyereket vállalni. Építkezés esetén telek szükséges, az építési költség 70%-át lehet ebből a kölcsönből fedezni. A vásárlásnál is kell 30% önerő, amibe más támogatások és kölcsönök beszámíthatók. A családnak min. kb 100 e Ft/hó nettó jövedelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kölcsönt megkapja. Debrecen, 2000. május 19 Rénes László 6 A teljes állomány min. 1%-át kellene évente új lakással pótolni, akkor lenne stagnáló helyzet (ennél több építése esetén van csak fejlődő lakáspiac). 7 a min. összeg 300 e Ft 13 Mai magyar szociálpolitika

Irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Aula, Bp. 1992) A jóléti állam -szerk. Lévai Katalin (T-Twins, Bp 1992) Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség (Magvető, Bp. 1997) Bárány Ferenc: Szociálpolitikai ismeretek Csontos László - Kornai János - Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer fogalma (Századvég, 1996./2) Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) Fazekas Károly: Regionális válságmenedzselés a fejlett piaci gazdaságokban (Szociálpolitikai Értesítő, 1995/1.) Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom (T-Twins, Bp. 1991) Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? - Tanulmányok az államról a XX. szd végén (Helikon, Bp. 1997) Frey Mária - Simkó János: Az aktív munkaerőpiaci programok értékelésének módszerei (Statisztikai Szemle, 1993/11.) Frey Mária:

Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül (Bp. 1997) Kornai János: Az állampolgár és az állam: a jóléti rendszer reformja (Mozgó Világ, 1996./2) Máté János: Szociális biztonság az Európai Közösségben (Esély, 1991./5) Quesada, L.J - Szilágyi István: Szociális jogok Európában: Az Európai Szociális Charta (Esély, 1996./2) Taylor, Peter - Gooby: A posztmodernizmus és a szociálpolitika: Nagy ugrás visszafelé? (Esély, 1995./2) Tóth István György: A jóléti rendszer az átmenet időszakában (Valóság, 1994. IV) Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (A szociális szakképzés könyvtára, Bp. 1994.) 14