Szociológia | Szociálpolitika » Munkaképes, aktív korú emberek számára nyújtott szociális ellátások

MUNKAKÉPES AKTÍV KORÚ EMBEREK SZÁMÁRA NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Temetési segély A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél (2006-ban 25.800,- Ft) egyedül élő esetén

annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. Természetben nyújtott szociális ellátások A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján az egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így • lakásfenntartási támogatás, • átmeneti segély, • temetési segély. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díj, illetve a gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, valamint a családi szükségleteket kielégítő gazdálkodást segítő támogatás. Családi szükségleteket kielégítő gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen • a földhasználati lehetőség, • a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, • a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgóeszközök, • a szaktanácsadás és szakképzés biztosítása. Erre akkor van lehetőség, ha a

települési önkormányzat rendeletben szabályozza Továbbá természetbeni ellátás a • köztemetés, • közgyógyellátás, • egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság • adósságkezelési-szolgáltatás. I. Köztemetés A haláleset szerint illetékes önkormányzat polgármestere gondoskodik annak az elhunyt személynek az eltemettetéséről, akinek • nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy • az eltemettetésre köteles személy arról nem gondoskodott. 1 Az elhunyt személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat a költséget hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. II. Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány

adható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve az előbbiek javítási költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre.      Közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyító ellátások 1) Gyógyszer a) Gyógyszer rendelésére jogosult orvosok b) Gyógyszerkeret c) Gyógyszer kiadása közgyógyellátásra 2) Gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás Közgyögyellátásra jogosultak Köszgyógyellátási igazolvány igénylése Közgyógyigazolvány érvényességének megszünése Adatváltozás bejelentése Közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyító ellátások A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – főszabály szerint

térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott  járóbeteg-ellátás keretében rendelhető valamennyi gyógyszerre és a különleges táplálkozási igényt kielégítő, tb támogatott tápszerekre gyógyszerkerete erejéig,  társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egyes gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre,  e gyógyászati segédeszközök javítására és kölcsönzésére, továbbá  az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra (pl. gyógyfürdő ellátás). Kizárólag érvényes közgyógyellátási igazolvány bemutatása esetén lehet közgyógyellátás terhére rendelni gyógyító ellátást, a beteg személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges mértékben. A gyógyító ellátások közgyógyellátás jogcímen rendelésekor az orvos köteles egyeztetni a rendelkezésére álló dokumentációban és a

közgyógyellátási igazolványon szereplő adatokat, és az igazolvány lejáratának időpontját. 2 Gyógyszer támogatás a közgyógyellátás keretében 2006. július 1-jével a közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszer ellátás jelentősen megváltozott. A legjelentősebb változás a gyógyszerkeret bevezetése, és ezzel egyidejűleg a közgyógy-gyógyszerlista megszüntetése. A közgyógyellátást igénylő személy háziorvosa a páciense krónikus betegségeiről és az azok gyógyítását szolgáló terápiáról, a szakorvos által rendelhető gyógyszerek figyelembe vételével igazolást állít ki. A háziorvos igazolása alapján az egészségbiztosító a beteg egyéni szükségleteire alapozva egyéni gyógyszerkeretet határoz meg. Közgyógyellátás jogcímen a következő orvosok rendelhetnek gyógyszert:  a háziorvos  azon gyógyszerek esetében, amelyeket csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos, 

sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,  a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,  a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban. A gyógyszerkeret A közgyógyellátás keretében abban az esetben adható ki gyógyszer, ha a beteg részére rendelkezésre áll a gyógyszer kiváltásához szükséges összegű gyógyszerkeret. A közgyógyellátott gyógyszerkerete ún. egyéni keretből és az ún eseti keretből áll, oly módon, hogy  a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását az egyéni gyógyszerkeret adja,  az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását pedig az eseti keret biztosítja. Az alanyi jogon járó közgyógyellátásra jogosult beteg,

akinek nincs krónikus betegséghez kapcsolódó gyógyszerszükséglete, nyilatkozhat, hogy csak eseti keret megállapítását kéri. A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel. Gyógyszer kiadása közgyógyellátás keretében 3 A gyógyszertárban a közgyógyellátással való gyógyszer kiadás előtt nem kell a közgyógyellátási igazolványt bemutatni, mert 2006. július 1-jétől azt ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról az OEP-nél vezetett nyilvántartásban. Ennek érdekében az OEP folyamatos elektronikus adatkapcsolattal biztosítja a gyógyszertár számára a közgyógyellátásra való jogosultság és a rendelkezésre álló gyógyszerkeret megállapítását az OEP nyilvántartásából. 2006 július 1-jét követően csak az a gyógyszertár szolgáltathat ki közgyógyellátás keretében gyógyszert, ahol az OEP biztosítja a közgyógyellátásra

jogosultakról vezetett hatósági nyilvántartáshoz elektronikus úton történő folyamatos hozzáférés műszaki feltételeit, a gyógyszertár tulajdonosa pedig az OEP által biztosított távközlési rendszert a szolgálati idő alatt folyamatosan üzemelteti. Ennek teljesítését, vagyis, a közgyógyellátásban kiszolgálásra való jogosultságot az OEP igazolja, amit a gyógyszertárban ki kell függeszteni. A gyógyszertár közgyógyellátás keretében a gyógyszerkeretnek az OEP nyilvántartása szerint rendelkezésre álló összegéig adhat ki térítésmentesen gyógyszert. A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a beteg saját költségéből fedezni. A gyógyszertáros a gyógyszer kiváltásával egyidejűleg tájékoztatja a gyógyszert kiváltó személyt a beteg részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről. Gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások támogatása a

közgyógyellátás keretében Közgyógyellátás jogcímen gyógyászati segédeszközt és az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokat a kezelőorvos rendelheti, illetve, ha a közgyógyellátásra jogosult személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben vagy bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben van, az intézmény orvosa is rendelhet közgyógyellátással gyógyító ellátást. A gyógyászati segédeszközt a forgalmazó, a gyógyászati ellátásokat a szolgáltató akkor adhatja ki közgyógyellátás keretében, ha a rendelő orvos a vényen feltüntette a beteg igazolványának számát és az ellátást kiváltó személy az igazolványt a kiváltásnál bemutatja, vagyis, itt továbbra is szükséges az igazolvány ismételt bemutatása! A forgalmazó, illetve a szolgáltatást nyújtó ellenőrzi a vényen és az igazolványon lévő személyes adatok egyezőségét, és az

igazolvány érvényességét is. Amennyiben az ellenőrzés során a közgyógyellátásra való jogosultság nem bizonyítható, akkor közgyógyellátásra nem lehet kiszolgálni az ellátást, hanem csak általános társadalombiztosítási támogatással, térítési díj megfizetése mellett. 4 2006. július 1-jétől a gyógyászati segédeszközök és a rehabilitációs gyógyászati ellátások (gyógyfürdő) nem a teljes vételárra vonatkozóan vehetők igénybe térítésmentesen, hanem az ún. közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig térítésmentes az ellátás Vagyis, ha a forgalmazó vagy az ellátást nyújtó szolgáltató a közfinanszírozás alapjául elfogadott áron felül, annál drágábban nyújtja az ellátást, a 2006. július 1-jén, vagy azt követően beváltott vényen a közfinanszírozás alapjául elfogadott áron felüli vételárat, mint térítési díjat a közgyógy igazolvánnyal rendelkező betegnek is meg kell fizetnie.

Közgyógyellátásra jogosultak köre 1) Alanyi jogon  a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,  a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy,  a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,  a központi szociális segélyben részesülő,  a rokkantsági járadékos,  az, aki I., II csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,  az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. 2) Normatív alapon A települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra annak a személynek, - akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a

10%-át meghaladja (ez 2006ban 2580 Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2006-ban 25.800 Ft), egyedülálló esetén 150%-át (ez 2006-ben 38.700 Ft) 3) Méltányosságból A települési önkormányzat képviselő-testülete annak a személynek is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. 5 A jogosultság részletes feltételeit a települési önkormányzat határozza meg. A közgyógyellátási igazolvány igénylésének eljárásrendje A közgyógyellátásra való jogosultságról a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt, a háziorvos és a megyei egészségbiztosítási pénztár közreműködésével. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint

illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, formanyomtatványon, és csatolni kell a kérelmezőnek a közgyógyellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényekről szóló nyilatkozatát, ezek igazolását, illetve a háziorvos igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátásokról. A háziorvosi igazolást zárt borítékban, a kérelmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon fel kell tüntetni a „háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez” szöveget és a háziorvos nevét is. Adatváltozás bejelentése A közgyógyellátásra jogosult személynek a jegyzőnél be kell jelentenie a közgyógyellátásra való jogosultságát és a személyi adatait érintő változást. Ha a jogosultnak az igazolványon szereplő személyi adataiban változás következik be, akkor a jegyző kezdeményezésére a MEP az igazolvány bevonásával egyidejűleg új igazolványt állít ki a jogosult

részére. Az új igazolvány érvényességének időtartama megegyezik a közgyógyellátásra való jogosultság időtartamával Jó tudni: Az igazolványt a települési önkormányzat jegyzője állítja ki. A jogosult számára kizárólag a személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gyógyszer rendelhető. A közgyógyellátási igazolvány érvényességi ideje a kiállítástól számított egy év. A jegyző a közgyógyellátásra való jogosultságot évente felülvizsgálja. A közgyógyellátásra rendelt gyógyszerek kiváltásakor a gyógyszertárban be kell mutatni a közgyógyellátási igazolványt. 6 III. Adósságkezelési szolgáltatás A települési önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt,  akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és  akinek az alább felsorolt adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, így

 a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá  akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint  aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságnak minősül  a közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, valamint szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, közös költség hátralék),  a társasházi lakások esetén fizetendő közösköltség-hátralék,  a lakbérhátralék,  a

hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Feltétele, hogy az adósságból a hat havi tartozás a kérelem benyújtását megelőző tizennyolc hónapban keletkezett, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. Ha a hitelintézettel kötött kölcsönszerződésből fennálló adósság a fenti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben  az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot  a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át és  az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. 7 A jelzálogjog bejegyzésének és az elidegenítési és terhelési

tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezéséről az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik. A határozat egy példányát az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalhoz meg kell küldeni. A földhivatal a jelzálogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi, illetőleg feljegyzi. Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult  adósságkezelési tanácsadásban, és  adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem

haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb kettőszázezer forint lehet. A hitelintézettel kötött kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetén a támogatás mértéke legfeljebb négyszázezer forint lehet. A támogatás nyújtható a hitelintézeti kölcsön kivételével egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függően. 2006. 07 01-től az adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosult részére előrefizetős gázvagy áramfogyasztást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy legalább egy éves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. A fővárosi kerületi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelyiknek területén negyvenezernél több állandó lakos él, köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani. Jó tudni: Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális

támogatásnak minősül. Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult  az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy  az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetőleg 8  az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. Az adósságcsökkentési támogatás a megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet. Az adósság típusai a következők: 

vezetékes gázdíj-tartozás  áramdíj-tartozás  távhő-szolgáltatási díjtartozás  víz- és csatornahasználati díjtartozás  szemétszállítási díjtartozás  központi fűtési díjtartozás  közösköltség-hátralék  Lakbérhátralék  hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. 9