Politika, Politológia | Nemzetközi szervezetek » A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Office)

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - ILO (International Labour Office) Dolgozatomban szeretném bemutatni a nemzetközi Munkaügyi Szervezetet. Azért esett a választásom erre a szervezetre mert engem is nagyon érdekel a foglalkoztatás és annak velejárói és a ez a terület a szociálpolitika egyik fontos (ha nem a legfontosabb) dimenziója A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ szakosodott szervezete, amely küzd a társadalmi igazságosságért és az általánosan elismert emberi és munkaügyi jogokért. 1919-ben jött létre, az egyetlen jelentősebb szervezet, amely túlélte a Versailles-i békeszerződést követően létrejött Népszövetséget, és amely 1946-ban az ENSZ első szakosodott szervezete lett. Az ILO nemzetközi munkaügyi normákat alkot Egyezmény, vagy Ajánlás formájában, meghatározza az alapvető munkavállalói jogok minimális szintjét: a szervezkedés és szervezetalapítás szabadságát, a kollektív szerződés kötését, a

kényszermunka tilalmát, az egyenlő esélyek és bánásmód követelményét, és más normákat, amelyek szabályozzák a feltételeket a munkavilágának teljes spektrumában. Ezen túl technikai segítséget nyújt az alábbi területeken:  Szakképzés,  Szakképzési rehabilitáció,  Foglalkoztatáspolitika,  Munkaügyi törvények és munkaügyi kapcsolatok,  Munkafeltételek,  Vezetőképzés,  Szövetkezetek,  Szociális biztonság, társadalombiztosítás,  Munkaügyi statisztikák, baleset és munkaegészség-védelem A nemzetközi Munkaügyi Szervezet támogatja a független munkavállalói és munkaadói szervezeteket, képzési és tanácsadói szolgáltatást nyújt a számukra. Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az irányító testületek munkájában. A főigazgató: Juan Somavia A Nemzetközi Munkaügyi

Szervezet részletes bemutatása A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megalakulása és tevékenységének célja: 1919 viharos év volt a világháború győztes és vesztes országaiban egyaránt. A leszerelő katonákat munkanélküliség, infláció, az oroszországi megmozdulások hírei várták. A szakszervezeti mozgalmak évtizedes követelései nyomán, a kialakult politikai helyzetre válaszként, a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján alakult meg ugyanabban az évben az ILO, csatlakozva a Népszövetséghez. Tevékenységének célját a szervezet alkotmányának preambuluma és az 1944-ben elfogadott philadelphiai nyilatkozat határozza meg. A preambulum abból az elvből indul ki, hogy az egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságosság talaján épülhet. Az igazságtalan munkafeltételek, a nélkülözés és a nyomor olyan elégedetlenséget teremtenek, ami veszélyezteti a békét és a kölcsönös megértést, ezért

olyan szervezetet kell létesíteni, amely foglalkozik:  a munkaidő szabályozásával,  a munkaerő-toborzással,  a munkanélküliség elleni harccal,  a megfelelő létfenntartást biztosító bérek megállapításával,  az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvének valóra váltásával,  a dolgozóknak betegségek, foglalkozási betegségek és üzemi balesetek elleni védelmével,  a gyermekek, fiatalkorúak és nők védelmével,  a szakszervezeti szabadság elvének elismertetésével. A philadelphiai nyilatkozat a szervezet felépítésének és működésének alapelveit határozza meg. Ezek szerint:  a munka nem áru,  a folyamatos fejlődés elengedhetetlen feltétele a szólás- és szervezkedési szabadság,  a szegénység veszélyezteti az általános fellendülést. és konkrétabban fogalmazza meg az alkotmány előszavában szereplő célokat:  a teljes foglalkoztatottság és az életszínvonal

emelése,  igazságos részesedés biztosítása a keresetek, a munkaidő és egyéb feltételek tekintetében, szükség esetén minimális bérek meghatározása,  a termelés fejlesztése érdekében a kollektív tárgyalási jog elismerése,  a munkaadók és a munkavállalók bevonása a gazdaság- és szociálpolitika kialakításába,  a társadalombiztosítás fejlesztése, a megfelelő egészségvédelem biztosítása a dolgozók részére, stb. A Nyilatkozat számolt a nemzeti függetlenségi mozgalmak háború utáni gyors fejlődésével és az 1919-ben megfogalmazott szabványalakítási funkció mellett zászlajára tűzte a kiterjedt szakmai együttműködés kialakítását a harmadik világgal. 1946-ban az ILO az első szakosított szervezetként csatlakozott az ENSZ-hez. Alapításának 50 évfordulója alkalmából 1969-ben az ILO-t Nemzetközi Nobel- békedíjjal tüntették ki. Magyarország 1922 óta tagja az ILO-nak, mely 2000-ben már 175

tagot számlált. Az ILO módszerei és törekvései Az ILO legrégebbi törekvéseinek egyike a nemzetközi munkaügyi szabványok tripartit módon történő kidolgozása és széles körű elfogadtatása. A szabványalakításnak a század eleji szakszervezeti törekvésekben megfogalmazott alapgondolata az volt, hogy amennyiben csak egy országban javítják egyoldalúan a munkások életkörülményeit, akkor az az ország a nemzetközi versenyben lemaradhat, ugyanakkor a munka- és életkörülmények széleskörű javítása a versenyképesség veszélyeztetése nélkül mindenütt javítja a munkások helyzetét. 1919 és 2000. között 183 egyezményt, továbbá számos, az egyezményeket kiegészítő jegyzőkönyvet és ajánlást fogadtak el, melyek alapvető emberi jogokat, munkaerőgazdálkodást, munkaügyi viszonyokat, foglalkoztatáspolitikát, munkavédelmet, stb. fognak át Az egyezmények csupán a csatlakozó tagállam részére válnak kötelezővé, velük

szemben azonban az ILO egyedülálló felülvizsgálati módszerei révén szigorúan számon kéri az egyezmények végrehajtását. A ratifikációk összes száma világszerte meghaladja a 6300-at Magyarország 66 egyezményhez csatlakozott, melyekből jelenleg 56 van hatályban.) A Philadelphiai Nyilatkozat elfogadását követően az ILO kiterjesztette tevékenységét a szakmai együttműködésre, az ún. technikai segítségnyújtásra, melyet elsősorban az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), valamint különböző multi- és bilaterális források fedeznek. Az ILO a változó nemzetközi környezethez való alkalmazkodás jegyében hirdette meg az aktív partneri kapcsolatok politikáját, mely segítségével közelebb igyekszik kerülni tagországaihoz. E politika jegyében az ILO 14 szakmai tanácsadó irodát állított fel a világ különböző térségeiben. A Közép-és Kelet-Európai térség tanácsadó irodája Budapesten van Az ILO jelentős oktatási és

kutatási tevékenységet folytat , melyek fellegvára a torinói Nemzetközi Oktatási Központ, és a genfi székhelyű Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézete. Az ILO sajátos felépítésű tripartit, vagy hármas tagoltságú szerv, tevékenységében egyenlő joggal vesznek részt a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók (szakszervezetek) képviselői. Tevékenységét alapvetően a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia határozza meg , mely évente ülésezik. Ez év júniusában már a 88 ülésszakot rendezik meg A konferencia feladata nemzetközi szabványok, működést és irányvonalat érintő kérdések, munkaprogram és költségvetés elfogadása. A konferencia tripartit, országonként két kormányképviselő és egyegy munkaadói és munkavállalói képviselő (tanácsadók kíséretében), valamint külső nemzetközi szervezetek mint megfigyelők vesznek részt munkájában. A szervezet titkársága, hivatala, kutatási központja a Genfben székelő

Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Főigazgatója 1997 óta a chilei nemzetiségű Juan Somavia. A konferenciák közötti időszakban a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal munkáját az Igazgató Tanács (IT) irányítja. Elnöke jelenleg a brazil kormány nagykövete, Nunes Amorim. Az Igazgató Tanácsban 28 kormány van képviselve, 10 állandó (ún. fő ipari országok), és három évente változó többi taggal Magyarországot az 1996-99 évi időszakban az Igazgató Tanács rendes tagjává választották. Az IT-ben a munkaadókat és munkavállalókat 14-14 személyiség (nem országuk, hanem oldaluk küldötteként) képviseli. Az ILO mai törekvései szorosan összekapcsolódnak a világban végbemenő változásokkal. A piaci erők határokat átlépő tevékenysége, globalizáció, az utóbbi időben tartóssá vált munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság az ILO-t a korábbi, részben érdekvédelmi tevékenységének felülvizsgálatára késztette. Tevékenységének

fókuszába a munkások alapvető jogainak védelme, a férfiak és nők egyenlőségének biztosítása és a szociális védelem mellett a foglalkoztatást elősegítő nemzetközi gazdaságpolitikák kialakítása került, mely politikák kialakításában szorosan együttműködik a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal. Magyarország csatlakozása az ILO-hoz Az ILO megalakulása, nem sokkal későbbi csatlakozásunk a világtörténelem olyan korszakához, a kor fő erőinek olyan törekvéseihez kötődik, melyek a magyar történelemben kitörölhetetlen nyomot hagytak. 1919 Véget ért az első világháború A vesztes háború után az ország területének kétharmadát megszállták. A forradalmi mozgalmak Magyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot, melynek leverése után megtorlásokra került sor. A szakszervezetek betiltották. A nemzetközi szakszervezeti mozgalmak a politikai konszolidáció és a szakszervezeti jogok visszaállítása

érdekében bojkottot szerveztek Magyarország ellen, hónapokra elvágva az országot a külvilágtól. Az ILO vizsgálóbizottságot küld ki a magyar munkaviszonyok tanulmányozására. A Bethlen kormány az ország külső és belső konszolidálása, az elszigeteltségből való kivezetése érdekében1921-ben tárgyalásokat kezdett a Népszövetséghez történő csatlakozásról, mely akkor a Habsburg puccs, a burgenlandi fegyveres konfliktusok miatt sikertelennek bizonyult. Ezek után Bethlen az ország belső helyzetét igyekezett megszilárdítani. 1921 decemberében kormány és a Szociáldemokrata Párt vezetői megkötötték a Bethlen-Peyer paktumot, amely lehetővé tette a szakszervezetek működését Budapesten és néhány nagyvárosban, ugyanakkor erősítette a kormány belpolitikai helyzetét, és támogatást nyújtott ahhoz, hogy felléphessen a külpolitikai elszigeteltség enyhítéséért. A Habsburg-ház trónfosztása után Magyarországot 1922 szeptember

18-án egyhangúlag felveszik a Népszövetségbe, és ennek következtében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek is tagja lett. Magyarország és az ILO kapcsolata Az ILO közvetve ugyan, de jelentős szerepet játszott Magyarország első világháború utáni történelmi folyamatai alakulásában. Magyarország 1938-ig 19 ILO egyezményt ratifikált A második világháború utáni időszakot egészen a hatvanas évek közepéig a nyugati világ és a szocialista blokk szembenállása jellemezte. A tripartit struktúrákon belül nemcsak a kormányok viszonyát jellemezte az éles szembenállás, hanem a nagy szakszervezeti szövetségek, a keleti blokkot tömörítő Szakszervezeti Világszövetség és a nyugati Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége szinte ellenséges viszonyban álltak egymással. Magyarország 1949-ben a tajvani rezsim elleni tiltakozásul kivonult a konferenciáról és egészen 1954-ig távol is maradt. A visszatérés után, az együttműködési

törekvés demonstrálása érdekében 1956-57-ben összesen 14 egyezmény ratifikációjára került sor. Az1956-os forradalom újabb cezúra volt kapcsolataink történetében. 1957-től kezdődően az ILO évekig napirenden tartotta a magyar kérdéső-t, a magyar küldöttek mandátumát az egymás után következő konferenciák egészen 1960-ig megsemmisítették, 1961-63 között függőben tartották. A hatvanas évek közepétől lassan javultak kapcsolataink az ILO-val, melyet egy 1966-os Konferencia alelnöki pozíció, közös projektek és egy-egy ratifikáció jelzett, azonban a szocialista országok és az ILO kapcsolatát továbbra is bizonyos távolságtartás jellemezte. A nyolcvanas évek végének reformfolyamatai, majd különösen a rendszerváltás után az új intézményrendszerek kiépítésében biztosított ILO segítségnyújtás magasabb szinte emelte kapcsolataink szintjét. 2000-től kezdődően Magyarország már donor országgá vált, hiszen

első ízben már anyagilag is támogattuk az ILO technikai együttműködési tevékenységét ű a gyermekmunka elleni IPEC program támogatásával. ILO tagságból fakadó kormányzati feladatok:  Kormányjelentések készítése a ratifikált egyezmények végrehajtásáról. Éves átlagban kb. 15 részletes jelentést és kb 5 egyszerűsített jelentést kell készíteni, magyarul és angolul. A jelentések a munkajog, foglalkoztatáspolitika, érdekegyeztetés, társadalombiztosítás, munkavédelem, munkaegészségügy, stb. témaköreit fedik le A jelentések elkészítése kormányzati feladat, de azokat tripartit vitára kell bocsátani, melyek színhelye a Nemzeti ILO Tanács.  Kormányjelentések készítése a nem-ratifikált egyezmények végrehajtásáról. Éves szinten 1-5, azonos témakörű egyezmény által szabályozott terület helyzetéről, a ratifikáció akadályairól, azok megszüntetésére tett lépésekről szólnak.  Szakmai

kapcsolatok ápolása, részvétel az ILO szakértői találkozóin.  Nemzetközi munkaügyi kapcsolatok ápolása felsővezetői-miniszteri szinten (amikor miniszteri szintű együttműködés alakul ki ILO közreműködésével).  A magyar kormány hivatalos képviselete az ILO felé.  Szakmai együttműködési projektek szervezése, lebonyolítása, kapcsolattartás a hazai szakmai körökkel.  Kormányzati levelezés kézben tartása és lebonyolítása az ILO felé.  Szakmai anyagok gyűjtése, nyilvántartása és fordítása és terjesztése.  A tripartit partnerekkel való hivatalos kapcsolattartás.  A Nemzetközi Munkaügyi Konferencián való részvétel politikai, anyagi és szakmai feltételeinek biztosítása.  Kapcsolattartás az ILO Budapesti Közép- és Kelet-Európai Irodájával, az Iroda munkafeltételeinek biztosítása. Az ILO tevékenysége Magyarországon napjainkban Az ILO és Magyarország kapcsolatai a

rendszerváltást követően jelentősen megerősödtek és kibővültek. Ez alapvetően több tényező együttes hatásának tudható be A politikai változások, a gazdasági modellváltás új, a piacgazdasággal konform jog- és intézményrendszer kialakítását tették szükségessé nálunk és a régió többi országában. A szinte egyidejűleg meghirdetett aktív partneri kapcsolatok politikája (Active Partnership Policy) fokozta az ILO jelenlétét tagországiban, mely keretében Magyarország eredményei elismeréseként Budapestre telepítették a közép- és kelet-európai régió szakmai együttműködését koordináló ILO irodát. A munka világát szabályozó, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő törvényeink, munkaerőpiaci intézményrendszerünk és politikánk kialakításában az ILO alapvető szerepet játszott. 1990 óta számtalan tanulmányút, konferencia, kutatás valósult meg, melyek témája felöleli a munka világának

szinte valamennyi területét. Néhány területet érdemes ezek közül kiemelni A munkaügyi kapcsolatok fejlesztésében jelentős segítséget kaptunk a kollektív alku (szakszervezeti tisztségviselők, munkaadói képviselők képzése), Érdekegyeztető Tanács továbbfejlesztése, munkaügyi viták tárgyalásos rendezése (MKKDSZ) és az ágazati kollektív szerződések megkötésének előmozdítása területén. Említést érdemel a munkavédelmi intézményrendszer átalakításában folytatott együttműködésünk, mely során az 1971-ig a szakszervezetek által működtetett munkavédelmi rendszert a piacgazdaság körülményeihez igazodó szervezetté alakítottuk át. Elsősorban az ILO ösztönzésére egészítette ki a Parlament a munkavédelmi szervezet jogosítványait munkaügyi felügyeleti jogokkal, amely a felügyelőket feljogosítja a munkaügyi területen tapasztalt szabálytalanságok (a fekete és szabálytalan foglalkoztatás, munkavállalói és

szakszervezeti jogok megsértése, stb.) súlyos szankcionálását A foglalkoztatáspolitika területén számos program valósult meg. A magyar munkaügyi kormányzat számára referenciát és hatékony eszközt jelentenek az Átmenet foglalkoztatáspolitikája Magyarországonő c. projekt eredményei A projekt alapgondolata az volt, hogy kutatások, konferenciák támogatásával a Kormány részére olyan megelőző jellegű foglalkoztatási stratégiák kialakításához nyújt segítséget, melyek egyrészt előmozdítják a foglalkoztatás növekedését, másrészt segítik a hatékony gazdasági struktúra kialakítását. Az 1991-1995 között tartó projekt tanulmányai az átalakuló gazdaság legfontosabb foglalkoztatáspolitikai kérdéseit dolgozták fel, a levont következtetéseket a Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási programjai során csakúgy, mint a jogszabályok előkészítése során figyelembe vettük. Hasonlóan jelentős a munkaügyi

kormányzat számára az ENSZ ügynökségek megbízásából az ILO által elvégzett országfelmérés a "Foglalkoztatásról és a fenntartható életmódról". Az ILO arra a következtetésre jutott, hogy a fenntartható gazdasági növekedés támogatása jelenleg a foglalkoztatás előmozdításának legfontosabb eszköze. Ezt a hazai kereslet és az export növelésének kombinációjával lehet elérni, mivel az ILO véleménye szerint az export önmagában nem eredményez megfelelő gazdasági növekedést. A munkahelyteremtés főleg a kis- és középvállalatoktól várható, melyek prosperitása elsősorban a hazai eladásoktól függ. Aláhúzza a jelentés, hogy fontos megerősíteni az oktatást, a szakképzést, a hazai kutatásfejlesztési kapacitásokat, továbbá a külföldi közvetlen befektetések mellett előmozdítani az innováció és új technológiák elterjedését a magyar vállalatok között. Jelentős állomása volt kapcsolatainknak Juan

Somavia főigazgató 1999. májusi hivatalos magyarországi látogatása 2005. egy kiemelkedő eseménye volt az ILO által február 14-18 között, Budapesten megrendezett VII. Európai Regionális Konferencia, melyet minden résztvevő igen sikeresnek tartott