Szociológia | Szociálpolitika » Dévényi Dóra - Munkaképes, aktív korúak támogatási rendszere Magyarországon

Dévényi Dóra - Munkaképes, aktív korúak támogatási rendszere Magyarországon Aktív korúnak az az egyén minősül, aki képes – a nyugdíj törvény által meghatározott életkor intervallumon belül- munkát vállalni. A jelenleg érvényben lévő nyugdíjtörvény szerint átlagosan ez a 18 és 60 év közötti emberek csoportjára értendő. Munkaképes az a személy, akit egészségi állapota képessé tesz olyan fokú munkavégzésre, amely megélhetését biztosítja. A támogatás szabályozása két alapvető jogszabály szerint történik: a szociális törvény és a foglalkoztatási törvény néven ismert jogszabály. A szociálpolitika olyan lehetőségeket kínál a rászorultaknak, amelyekkel biztosítható az egyén és a családja megélhetése- még ha nagyon alacsony szinten is. A segélykérelemhez minden esetben keresetigazolás és vagyonnyilatkozat szükséges, amelyet a dokumentumok alapján az önkormányzati képviselőkből álló szociális

bizottság bírál el. Pénzbeli ellátások: Rendszeres szociális segélyért akkor folyamodik valaki, ha saját maga és a családja megélhetése veszélybe került. Ez történhet azért, mert súlyosan károsodott az illető egészsége, vagy egyéb ok miatt nincs állása. A rendszeres szociális segélyt 2007. január 1-től a települési jegyző állapítja meg azoknak, akik a jogszabályi kritériumoknak megfelelnek: -egészségkárosodott -nem foglalkoztatott -támogatott álláskereső. A szoc. segély folyósításának –úgy is mondhatnánk- korlátozó feltételei vannak, amelyek a következők: A nem foglalkoztatottak esetében csak akkor jogos a segély, ha az adott személy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételét. Az egészségkárosodott személyek közül azok a jogosultak a fenti segélyre, akik munkaképességüket 67%-ban elvesztették, vagy vakok, és kapják a vakok személyi járadékát, vagy súlyosan fogyatékosak, és

kapják a fogyatékossági támogatást. A segély havi összege a családi jövedelemhatár és az illető családjának jövedelme közötti különbség, A családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 90 %-a /23220 Ft/ szorozva egy arányszámmal, amit úgy számolnak ki, hogy egy család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámokat összeadják. Amennyiben az illető folytat valamilyen keresőtevékenységet, akkor a szoc. segély 50 %-ára jogosult Az önkormányzatoknak van lehetőségük az ilyen személyek foglalkoztatására irányuló közhasznú, közcélú és közmunka szervezésére. Ennek időtartama 30 nap Az ezzel a munkával kereshető bér el kell hogy érje a mindenkori legkisebb kötelező bért / azaz a minimálbért /. A rászorultak kérhetnek a helyi önkormányzattól átmeneti segélyt. Rászorultnak tekinthető az a személy, aki rendkívüli élethelyzetbe került, és a kialakult állapotok veszélyeztetik a

létfenntartását. Ez a segélyforma adható alkalmanként is vagy havi rendszerességgel /ekkor pl. jövedelem-kiegészítő támogatásként adható, vagy gyógyszertámogatásként/. Ápolási díjra jogosult azaz egyén, aki tartósan gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja. A törvény azt tartja ápolásra szorultnak, aki súlyosan fogyatékos, bármilyen korú legyen is, vagy tartósan beteg és nem töltötte be a 18. életévét E díj mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj alsó határa /azaz 25800 Ft/. Ezt a támogatási formát a helyi önkormányzat ítéli meg háziorvosi szakvélemény alapján. A törvény lehetőséget ad bizonyos méltányosságra, ugyanis ha a tartósan beteg betöltötte ugyan a 18. életévét, az őt ápolónak megítélhet ápolási díjat, csak ennek a mértéke a mindenkori nyugdíjminimum 80 %-a /20640 Ft /. Különösen fontosnak ítélem meg a törvénynek azt a részét, amely szerint az ápolási díjat kapó személy

számára az ápolással eltöltött évek beszámítanak a nyugdíj-évekbe, s így ebből a díjból fizetik a nyugdíj-hozzájárulást, ami 8,5 %. A nyugdíjkorhatár-változás, szigorítás így nem jelent súlyos hátrányt azoknak, akik a rászorult hozzátartozót ápolja. Amennyiben egy felnőtt fogyatékost több mint 10 éve ápolja a hozzátartozó, s közben saját jogon nyugdíjassá vált /akár öregségi, akár rokkantsági nyugdíj/, a nyugdíja mellett továbbra is kapja az ápolási díjat is. Kisebb összegű és egyszeri segély, amelyet az önkormányzat ítél oda: a temetési segély. Az adható összeg alsó határa a mindenkori legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-a /de elérheti a 100%-ot is , abban az esetben, ha a családnak akkora anyagi terhet jelentett a temetés, hogy a létfenntartását veszélyeztette./ Természetbeni támogatások: A köztemetés költségeiről a polgármester dönt olyan esetekben, amikor az elhunytnak nincsen

hozzátartozója, vagy olyan anyagi helyzetben van az illető, hogy semmiképpen nem tudja eltemettetni az elhunytat. Ennek a költségei viszont ráterhelhetőek az elhunyt vagyonára hagyatéki teherként. A lakásfenntartási támogatás célja, hogy a lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadások fizetését megkönnyítse az állampolgárok számára. A jogosultságot illetően a jogszabály 3 esetet különböztet meg: - Alanyi jogon - Normatív alapon - Méltányosságból Alanyi jogon akkor jár a támogatás, ha a lakó adósságkezelési szolgáltatásban részesül. Normatív alapon akkor , ha a lakásban lakók között az 1 főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-a, azaz 38700 Ft és a lakásfenntartási költségek a háztartási költségek 20 %-t meghaladják. Ezeket számlákkal kell igazolni a kérelemhez csatolva Ennél a támogatási formánál figyelembe kell venni a lakás nagyságát is: ha egyedül élő emberről van szó,

akkor ez a mérték 35 négyzetméter, ha két fő lakik benne 90 négyzetméter, stb. Méltányossági esetben a helyi önkormányzat dönt a fenti mutatókról helyi rendeletben. A lakásfenntartás 1 havi számított költsége 425 Ft négyzetméterenként. Ezt a támogatási formát egy évre állapítják meg. Adósságkezelési szolgáltatást is igényelhetnek a rászorulók. Az önkormányzat adja azoknak, akiknek az adóssága meghaladja az 50000 Ft-t, vagy a közüzemi díjtartozás miatt kikapcsolták a vizet vagy a villanyt vagy a fűtést a lakásukban. Az önkormányzat határozza meg a lakásméretet, annak minőségét. A teljes adósságot nem szokta átvállalni, így az össz adósság és az önkormányzat által fizetett összeg közötti különbözetet az adósnak kell fizetni.Ezzel a segélyformával lehet kiegyenlíteni pla közüzemi tartozásokat, a közös költség fizetési hátralékot, a lakbérhátralékot vagy a pénzintézeti hitelt. Az 1991. IV

törvény rendelkezik a foglalkoztatást elősegítő és a munkanélkülieket ellátó, támogató rendszer működéséről is. A következőkben néhány támogatási lehetőséget sorolok fel: (A módosítás hatálya 2007. jan 1) - információ szolgáltatás - tanácsadás - munkaközvetítés Ezen rendszerben támogathatók mindazok, akik álláskeresőknek minősülnek. Az érintettek képzési támogatásban is részesülhetnek, rajtuk kívül a fiatal álláskeresők /25 év a korhatár, 30 év a diplomások esetén/ a gyesen, gyeden vagy gyermeknevelési támogatásban részesülők, vagy az olyan munkaviszonyban álló is, akinek a foglalkoztatása továbbképzés nélkül nem oldható meg. A képzési támogatás lehet: - keresetkiegészítés: ami az átlagkereset és a képzés alatti kereset különbözete, - keresetpótló juttatás : amely az épp hatályos legkisebb munkabér 60 %-a, - illetve megtéríthetők a képzéssel kapcsolatos költségek. A jogszabály

lehetőséget biztosít az álláskereső vállalkozóvá válásának támogatására. Ilyen támogatási formák a következők: - a vállalkozáshoz igénybe vett szaktanácsadás költségeinek 50 %-át térítik - a vállalkozáshoz szükséges tanfolyam elvégzésére szükséges díj 50 %-át térítik - hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek 50%-át térítik legfeljebb 1 évig. Az önfoglalkoztatás támogatására is lehetőség van pályázati eljárás útján. Közvetetten támogatja az állam a pályakezdőket, a csökkent munkaképességűeket a munkáltatójuknak adott támogatásokon keresztül. A létszámleépítéskor álláskeresővé válók részesülhetnek az ún. álláskeresők támogatásában, mint pl. az álláskeresési járadék, az átlagkeresetének bizonyos %-a vagy a minimálbér 60 %a Az álláskeresési segély is jár az álláskeresőknek kérelemre, ennek időtartamra 180 nap, az összege a minimálbér 40%-a. Ezen

kívül az álláskeresőknek jár utazási költségtérítés a helyközi utazási költségekre. Készítette: Dévényi Dóra szoc.pol, IV évf