Környezetvédelem | Felsőoktatás » Környezetvédelmi szakhatósági ismeretek

Környezetvédelmi szakhatósági ismeretek A KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG FELADATAI Hatósági feladatok: - Engedélyezés - Ellenőrzés - A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások kikényszerítése (bírságolás, kötelezés) - Határérték megállapítása - Csőd, felszámolási és végelszámolási eljárások - Panaszügyek kivizsgálása - Privatizációhoz kapcsolódó feladatok - Adatszolgáltatás a Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (KIR) Egyéb feladatok - A környezet állapotára jellemző mutatók mérése: levegő- és vízminőségi adatok - Kibocsátások mérése: felszíni-, felszín alatti víz, levegő talaj, zaj, hulladék összetétele - Pályázatok véleményezése, igazolás kiadása - Termékdíjjal kapcsolatos feladatok - Kárelhárítási és kármentesítési feladatok - A felügyelőség területén jelentkező speciális programok, kormányhatározatok - Levegőminőség-védelmi zónák kijelölése - Az

Országos és a Területi Hulladékgazdálkodási Terv készítésében részvétel - Ún. halas élőhelyek vizsgálata - Az illetékességi terület környezeti állapotértékelésének elkészítése (nem kötelező) - Adatkérések teljesítése - A minisztériumtól az éves terven túl átadott feladatok (EU-s adatszolgáltatáshoz kapcsolódó ellenőrzési kötelezettségek) - Előadások tartása: szakmai és népszerűsítő - Oktatás: az oktatási rendszer minden szintjén - Az éves munka megtervezése - Az elvégzett munkáról beszámoló készítése - Ügyfélszolgálat, Zöld Pont iroda - Környezetvédelmi tárgyú rendezvények szervezése Szakhatósági ügyek - építésügyi eljárások - telepengedély - tájvédelem: telekalakítás, villamosvezeték, - termőföld más célú hasznosítása - vadászat - erdőgazdálkodás - bányászat - utak építése - hírközlési létesítmények tartályok üzemeltetése talajvédelem sugárzó anyagok környezeti

tárgyú rendeletek település rendezés önkormányzati A SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁS A szakhatósági eljárás kezdeményezése - Ilyen esetekben az eljáró hatóság nem a környezetvédelmi felügyelőség. - A megkeresés történhet hivatalból vagy az ügyfél nyújtja be a kérelmét. - Zöldhatósági ügyekben az elintézési határidő: 30 nap. A szakhatósági eljárás dokumentációjának környezetvédelmi követelményei - A kérelmező neve, székhelye - A telephely címe - A tevékenység megnevezése - A dokumentáció készítéséért felelős személy neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, aláírása - A dokumentáció kelte Általános leírás - A telephelyen végzett termelő és /vagy szolgáltató tevékenységek felsorolása, besorolva a „TEÁOR” és a „KSH” Szolgáltatások Jegyzéke szerint. - A telephelyen alkalmazott összes technológia részletes leírás. - Nyilatkozat, hogy a tevékenység - előzetes vizsgálati eljárás

kötelezett-e; - környezeti hatásvizsgálat hatálya alá esik-e; - az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik-e. Környezetvédelmi leírás Hulladékok - Termelési adatok (egy évre vonatkoztatva) - nyilatkozat arról, hogy a telephelyen poliklórozott bifenileket, terfenileket használnak-e, azokat tartalmazó berendezéseket üzemeltetnek-e. - A felhasznált anyagok fajtája és mennyisége, technológiánkénti bontásban. - A termékek fajtája és mennyisége, technológiai bontásban. Hulladékok - A keletkező hulladékok, technológiánkénti bontásban. - Technológiához nem köthető (pl. települési) hulladékok felsorolása - Csomagolási hulladékok fajtánkénti bontásban. - Hulladékok megnevezése, E(uropean)W(aste)C(atalog) kódja, várható éves mennyisége (kg): - veszélyes hulladékok; - nem veszélyes hulladékok; - települési (intézményi hulladékok). Hulladékok gyűjtési módja - nyílt téren vagy fedett helyen; -

technológiai épületen belül vagy kívül; - aljzat/burkolat kialakítása, jellege, fizikai-kémiai ellenállósága; - gyűjtőhely zárhatóságának megoldása; - csapadékvíz-elvezetés módja; - gyűjtőhelyhez vezető közlekedési útvonalak kialakítása, burkolata; - csomagolóeszközök, gyűjtőedények fajtája, mérete, zárhatósága; - helyszínrajzon bejelölve a gyűjtőhely. Hulladékok kezelése - válogatás, szelektív gyűjtés; - előkezelés: tömörítés, egység rakomány összeállítás, stb. - ártalmatlanítás és módja; - hasznosítás és módja. LEVEGŐVÉDELEM - Légszennyező anyagok technológiai bontásban: - a pontforráshoz csatlakozó technológia főbb alapanyagai (t/h, m3/h); - kibocsátott légszennyező anyagok; - pontforrás kódszáma. - Annak vizsgálata, hogy van-e a telephelyen bejelentés-köteles pontforrás. Pontforrások - kódszáma; - megnevezése; - magassága (m); - keresztmetszete; - maximális térfogatáram (m3/h),

- pontforrásokra vonatkozó kibocsátási határértékek, berendezések kapcsolódása; - bűzkibocsátás. ZAJVÉDELEM - Zajforrásokra vonatkozó adatok: - zárt vagy nyitott tér, rögzített vagy mozgó forrás; - teljesítményadatok, eseti vagy rendszeres üzemelés, időtartam, a műszak ideje, a zajkibocsátás várható szintje - A környezet beépítettségének megjelölése (területi funkció). - Nyilatkozat a zajkibocsátási határérték teljesüléséről (számítás, mérés). - A zajkibocsátás csökkentése érdekében megtett vagy tervezett műszaki és szervezési intézkedések. - A telephely 100-200 méteres körzetéről helyszínrajz (zajforrások, lakóépületek, védendő létesítmények). VÍZVÉDELEM - Részletes vízigény számítása: - szociális (kommunális); - technológiai, technológiánként. - Vízbeszerzés módja: - közműről; - saját vízbázisról: ásott kút, fúrt kút, felszíni víz. - Szennyvíz (kommunális és

technológiai): - mennyisége, kezelésének, előtisztításának, elhelyezésének, ártalmatlanításának módja; - szennyvíztároló akna esetén: műszaki paraméterek, kiépítettség módja, kapacitása, vízzárósága; - szikkasztás: talajmechanikai szakvélemény, engedélyek (jegyző: 500 m3 kommunális, fölötte KTVF). - Szennyezett csapadékvíz: - mennyisége, minősége, jellemző szennyezőanyagok; - kezelésének, előtisztításának, elhelyezésének, ártalmatlanításának módja; - szennyvíztároló akna esetén: műszaki paraméterek, kiépítettség módja, kapacitása, vízzárósága; - szikkasztás: talajmechanikai szakvélemény, engedélyek. Éghető és/vagy veszélyes anyagok tárolása - Tárolt anyag megnevezése. - A tároló fajtája, darab száma, jellemző mérete (terület, térfogat). - A tároló kialakítása: felszíni, felszín alatti. - A tárolt anyag mennyisége (évi összes). - A tartály engedély száma, nyomáspróba időpontja.

- Kockázatos anyag elhelyezése, tárolása esetén ún. FAVI adatlappal együtt kell a kérelmet benyújtani Tájvédelmi eljárások természetvédelmi szakhatósági kellékei - Védett területhez tartozik-e a tárgyi terület? - Átnézetes helyszínrajz, általában 1:10.000 méretarányban - Termőfölddel kapcsolatos eljárásban az érintett terület nagysága, jelenlegi és majdani funkciója. - Építmény esetén a héjazat színe (földszínek). - Vezetékeknél, bányászati és egyéb kutatásoknál madarak, rét, gyep, vizes élőhelyek védelmének biztosítása. BÁNYAHATÓSÁGI ELJÁRÁSOK Használt vizek elhelyezése - Olyan anyagokat tartalmazó vizek közvetlen bevezetése - amelyek a szénhidrogén bányászati kitermelésével kapcsolatos tevékenységből származnak. - Természetes összetételű vizek besajtolása a szénhidrogén kitermelés elősegítésére, olyan kockázatos anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető földtani

képződményekbe, amelyekből a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték. - A geotermikus célokra, - a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelésétől elkülönülő rendszerben, - a mélyépítési munkák során kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történő visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz szennyezettség növekedést nem okoz. - Kis mennyiségben tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárására, valamint a feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségben a felszín alatti vizek védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében történő bevezetése. - A felszín alatti víz dúsítása, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a kitermelhető felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése

érdekében. ENGEDÉLYEZÉS Az engedélyeink típusai - Környezetvédelmi (előzetes vizsgálaton, részletes eljáráson alapuló), természetvédelmi és vízjogi (elvi, létesítési, működési) engedély. - Egységes környezethasználati engedély. - Környezetvédelmi működési engedély. - Természetvédelmi engedélyek: élőlények kereskedelme, tartása; élőhelyvédelem. - Hulladékkezelési engedély: veszélyes és nem veszélyes. - Pontforrás üzemeltetési engedély. - Kockázatos anyag elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetett vagy közvetlen bevezetése. - Aktív, passzív bérmunka engedély. A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS A hatásvizsgálati eljárás rövid története - 1969. USA: Nemzeti Környezetpolitikai törvény - 1973. Kanada: Hatásvizsgálati törvény - 1976. Franciaország: Hatásvizsgálati törvény - 1985. Európai Gazdasági Közösség: KHVra vonatkozó határozat – nemzeti

jogba ültetendő 1988-ig Magyarország - 44/1984. (XI 6) MT rendelet a beruházások rendjéről: környezeti hatásvizsgálatok végzése az állami nagyberuházások és a célcsoportos beruházásoknál. - 86/1993. (VI 4) Korm rendelet egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról - 1995. évi LIII törvényben: a környezet-használat engedélyezése 67 § -72 § - 152/1995. (XII 12) Korm rendelet (már nem hatályos) - 20/2001. (II 14) Korm rendelet: a környezeti hatásvizsgálatról - 314/2005. (XII 25) Korm rendelet: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. Az eljárás indokai - A megelőzés elve. - A határértékek, a terhelhetőségi határok alkalmazhatóságának korlátozott volta. - Az érintettek érdekeinek védelme. - Az átlagos terhelés és a kritikus pontok meghatározása. - A következmények ismeretének hiánya. - A bizonytalanságok léte:

elővigyázatosság elvének alkalmazása. Az eljárás célja - A tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások - becslése, - értékelése, - a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. A módszer - Az állapotváltozások becslésének menete: - a hatótényezők meghatározása; - a hatásfolyamatok feltérképezése; - a hatásterület becslése, lehatárolása; - a hatásterület környezeti állapotának bemutatása (potenciális hatásviselők és érzékenységük); - a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése; - az állapotváltozások értékelése. Hatótényezők meghatározása - A tevékenység hatótényezőkké alakítása: - területfoglalástól a technológia kibocsátásáig mindent számba kell venni; - a hatótényezők a kivitelezés, a működés és a felhagyás során eltérőek vagy eltérőek lehetnek. Hatásfolyamatok feltérképezése - A hatótényezők és a környezeti elemek között

létrejött kapcsolat eredményeként elinduló folyamatokról leltárkészítése. - Közvetlen és közvetett hatással okozott változások: - időbeliség; - térbeli kiterjedés; - az információk és az előrejelzés pontossága; - a hatások mérséklésének lehetőségei; - az érintett vagy megszüntetett értékek (ritkaság, pótolhatóság); - a határértékek és értékelési kategóriák. Az állapotváltozások típusai - Ideiglenes: pl. építkezés - Tartós, stabil intenzitású: folyamatos működés azonos technológiával. - Halmozódó jellegű: pl. talaj-, talajvíz szennyezés; zártabb ökoszisztémák - Periodikusan ismétlődő: a hatótényező vagy a hatásviselő mutat perioditást. - Szinergikus hatások: egy hatás másikat erősít. - Kummulatív hatások: a környezet egyik elemében elindult kedvezőtlen hatások a másik elemben is kedvezőtlen hatást váltanak ki. - Egyszeri, végleges változás: termőterület beépítése. - Csökkenő

intenzitású változások: csökkenő vagy megszűnő hatások, idővel az eredeti állapot helyreáll. Az állapotváltozás értékelése - Értékelési szempontok: - egészségügyi; - ökológiai; - településkörnyezeti; - tájhasználati. - Konfliktusok (ökoszisztéma, települési környezet, tájhasználat). - Kiváltó okok és kezelésük. A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ELŐZETES VIZSGÁLAT - A környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely: - részletes hatásvizsgálat köteles eljárás, - melynél a felügyelőség dönti el, hogy előzetes hatásvizsgálat köteles eljárás, - új tevékenységnek minősülő egységes környezethasználati eljárás lefolytatására kötelezett. - Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja: 250.000 Ft/tevékenység Az eljárás kezdeményezése - A kérelem benyújtása: - a vizsgálati dokumenetáció

csatolása legalább 8 pld.-ban, szükség esetén további példányok benyújtása (elektronikus adathordozón is benyújtható); - az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie; - a befizetési bizonylatot vagy másolatát mellékelni kell. Közzététel a felügyelőség honlapján - A felügyelőség megnevezése, székhelye, elérhetősége; - a közlemény közzétételének időpontja; - a közvetlen hatásterület vélelmezett határai a települések felsorolásával; - felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni; - milyen döntéseket hozhat a

felügyelőség. Közreműködő szakhatóságok a) Mindig bevonandó: - A jegyző: közlemény kifüggesztése, iratbetekintési jog biztosítása; - ÁNTSZ; - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális szervezeti egysége (régészet). b) Hatásköri érintettség esetén bevonandó: - további 14 szakhatóság közül az érintettek. Tárgyalás a felügyelőségen c) Megtartása kötelező. d) Résztvevők: - szakhatóságok, - környezethasználó. e) A tárgyalás feladata: - A beérkezett észrevételek értékelése. - A határozat hozatalhoz szükséges tények, adatok, kérdések tisztázása. - Lezárható-e az eljárás vagy folytatása szükséges? Iratbetekintési jog f) Jogosult rá, aki ügyféli jogosultságát igazolja. g) Mire terjed ki? - A kérelemre, - az előzetes vizsgálati dokumentációra, - a tárgyalásról készült jegyzőkönyvre, - az írásban megkapott szakhatósági állásfoglalásokra, - a felügyelőség által kért szakértői

véleményekre. h) Mikortól érvényesíthető a jog? - a benyújtásukat, rendelkezésre állásukat követő, ill. a tárgyalást követő öt munkanapon belül A LEGFONTOSABB ELDÖNTÉSÉHEZ SZEMPONTOK A HATÁSVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGÉNEK Bevezetés i) Egy-egy szempont külön-külön történő mérlegelése nem jár megfelelő eredménnyel. A felsorolt szempontokat mindig együtt, egymással összefüggésben kell vizsgálni, és a mérlegelésnél az összefüggéseket is figyelembe kell venni. A tevékenység jellemzői a) Terület igénybevételének nagysága, beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is. A nagy terület felhasználása önmagában is jelentős hatótényező lehet. Pl elpusztul az azon található élővilág, nem folytatható rajta a korábban ott folyó tevékenység. Kritikus kérdések: természetszerű – kultúr; természetszerű – beépített; kultúr – beépített; magas beépítettségi szint; jelentős

használat, változás vagy korlátozás; jelentős tereprendezés. Példa: árvízi tározók, logisztikai központok, szélerőmű telepek b) Más természeti erőforrás igénybevételének, ill. használata korlátozásának nagysága Az erőforrás igénybevételével a legtöbb esetben befolyásolja a forrás környezeti elem állapotát és a hatás jellemzően tovagyűrűzik a rendszerek irányába. Az építés vagy a működtetés során használnak-e természeti erőforrásokat – földet, vizet, egyéb anyagokat, energiát – különösen nem megújuló forrásból származókat vagy csak korlátozottan rendelkezésre állókat? Példa: bányászat c) Kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága. Vannak olyan tevékenységek, melynek hatótényezői csak egy adott méret fölött járnak jelentősnek mondható hatással. Kritikus kérdések: tapasztalatok alapján eldönthető-e a méret / jelentős hatás dilemma? Szokásosnál nagyobb méret. d) e) f)

g) Példa: faültetvény telepítése 30 ha-tól Telepítése megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége. A nagy mennyiségű és főleg a nehezen kezelhető hulladékok még megfelelő ártalmatlanítás mellett is jelentős hatásokkal járhatnak, pl. helyfoglalás, szállítás Kritikus kérdések: megoldott-e az ártalmatlanítás valamilyen meglévő, engedélyezett rendszeren? A folyamatok végén csak lerakással vagy égetéssel ártalmatlanítható hulladék nagyságrendje. Példa: holtág kotrás Környezetterhelésnek nagysága, jelentősége. A kibocsátások nagysága, veszélyessége, időtartama a legtöbb esetben egyértelműen meghatározza a feltételezhető hatások jelentőségét. Kritikus kérdések: az intenzitás – időtartam viszony alapján meghatározható-e a változás jelentősége? Van-e hatásviselő? A szabályok betartása feltételezhető-e? Példa. Nagy területre kiterjedő

építkezések zaja (csatornázás) Baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára. Meghatározható tevékenységeknek, ill. létesítményeknek egy olyan köre, amelynél a baleseti kockázatok jelentik a környezetre való veszélyesség legfontosabb meghatározóját. Kritikus kérdések: fennáll-e olyan baleset kockázata (kivéve a természeti csapásokat) az építés vagy a működés során, amely/ek az emberi egészségre vagy a környezetre káros hatással lehetnek? Példa: atomerőmű / föld alatti gáztárolás (Szőreg-1. stratégiai gáztároló) Vonzereje más környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Vannak olyan beruházások, melyek jelentős térség fejlődést (fejlesztést) indíthatnak el. (Elsősorban közlekedési infra) Ennek hatásai messze meghaladhatják a vizsgált létesítményét. Kritikus

kérdések: számítani lehet-e kapcsolódó területfejlesztési folyamatok elindulására? Vannak-e a tevékenységnek, ill. céljának kötelező kényszer kapcsolatai más fejlesztések tekintetében? Példa: autópálya – bevásárlóközpont A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen a) A táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre. Egy-egy beruházás vagy tevékenység típus nem mindig egyeztethető össze más, főleg környezetigényes területhasználatokkal. Az eredmény ezek elsorvadása Kritikus kérdések: a jelenlegi és potenciális táj- és területhasználatok kiemelkedő érzékenységűek-e a vizsgált tevékenységre? Valamilyen védettségű területek érintettsége kimutatható-e? Az értékek megvédhetősége? Példa: Kecskemét bevásárlóközpont, debreceni lakópark b) Az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége,

megújulási képessége. A természeti erőforrások szűkössége vonatkozhat mind a környezeti elemekre, mind a rendszerekre, ezek egyes alkotóelemeire, vagy bizonyos tulajdonságaira. Ezek érintettsége esetében a meglévő vagy potenciális használatok sérülhetnek. A megújuló képesség romlása egyrészt erőforrás csökkentő hatású, másrészt környezetminőség rontó. Kritikus kérdések: érintettség esetében a szűkösség hiánnyá válhat-e? Az erőforrás fontossága. Az erőforrást hordozó környezeti elem vagy rendszer értékessége. Az érintett környezeti érték meglévő terhelése. Példa: balatoni vízpótlás / termálvíz hasznosítása c) Abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő és pufferkapacitását). A kérdéskör a hatásokkal szembeni tűrőképességet jelent, ami elősegítheti egyes tevékenységek befogadását egy adott

környezeti közegbe. Azok a változások, amelyek ezt meghaladják, már környezet terhelőnek számítanak. A jogszabály kiemel olyan területeket, amelyek ebből a szempontból érzékenynek tekinthetők egy vagy több hatótényező tekintetében. Kritikus kérdések: a változások által érintett környezeti elemek, rendszerek megkívánt állapota fenntartható-e? Irreverzibilitás léte? A hatás érzékelhetősége valamilyen fontos hatásviselő szempontjából? Példa: árvízi tározók leürítése A várható környezeti hatások jellemzői, különösen a) területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága; Valamilyen nem kívánatos hatás nagy hatásterülete, a sok hatásviselő adott esetben önmagában is jelentőssé, és gyakran nehezen kezelhetővé teszi a hatásokat. A viszonylag kis területű Magyarországon, nem lehetne nagy területet érintő projektet úgy elhelyezni, hogy az ne találkozzon valamilyen, a

hatásokra érzékeny területtel. Kritikus kérdések: mi tekinthető kiterjedt hatásterületnek az érintett terület jellemzői alapján? A feltételezett hatások fontossága és kezelhetősége. Példa: árvízi tározók / M0-ás gyűrű b) országhatáron történő átterjedésük lehetősége. Az országhatáron átterjedő jelentős hatás az Espoo-i egyezmény miatt eleve hatásvizsgálatra kötelezett. Tehát itt a gyanú is elegendő a hatásvizsgálat előírására. Kritikus kérdések: a tevékenység feltételezett hatásterülete érinti-e az országhatárt? Lehet-e egyértelműen tisztázni a hatás jelentőségét és az átterjedés tényét? Példa: Paksi Atomerőmű melegvíz c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára); A bonyolultság részben a nagyobb bizonytalanságok léte, részben a jellemzően nehezebb

kezelhetőség miatt növelheti egy hatás jelentőségét. A több hatásviselő érintettsége gyakran az intenzitásra is utal A szinergia is bizonytalanság növelő. Kritikus kérdések: ha vannak ilyen hatások, milyen bizonytalansággal kell számolnunk, illetve adott informáltság mellett lehet-e megnyugtató döntést hozni? Példa: Balatoni vízpótlás vízminőség/ vízlépcső Csongrádnál (Tiszaalpár) d) hozzáadódás lehetősége a térségben máshol folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz; A háttérhatások léte alapvetően meghatározhatja egy hatás jelentőségét egy adott területen, annál is inkább, mert ezektől mentes területek már nemigen vannak. Ez akár egy önmagában kevésbé jelentős kibocsátást is jelentős hatásúvá tehet. Kritikus kérdések: mennyire vannak tűréshatáron az érintett állapotjellemzők? Várható-e további romlás a térségben más okokra visszavezethetően? Példa: Expo szennyvíz/M5 autópálya

csapadékvíz elvezetése e) nagyságuk, erősségük; Ez egyértelmű, de egy hatás erőssége gyakran a hatásviselő gyengeségétől vagy érzékenységétől függ. Kritikus kérdések: a hatás-hatásviselő viszony értékelése. Példa: Kecskemét Malom bevásárlóközpont f) bekövetkezésük valószínűsége; Egy adott hatás bekövetkezésének nagyon alacsony valószínűsége lehetetlenné teszi annak értékelését. Fordítva viszont a nagy valószínűségű bekövetkezéstől még nem lesz egy hatás jelentős. Lehet a bizonytalanság is döntésképző. Kritikus kérdések: milyen hatások értelmezhetők elfogadható valószínűséggel? Ami fontos az mennyire bizonytalan bekövetkezésű nemcsak a hatások, hanem a hatótényezők szintjén is? Példa: Árvízi tájgazdálkodás/hulladéklerakók g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordíthatóságuk (figyelembe véve az elkerülésükre, csökkentésükre tehető intézkedéseket); A tartós, gyakori vagy

irreverzibilis, nem kívánatos hatások eme tulajdonságok miatt is könnyebben minősíthetők jelentősnek, ugyanakkor ez nem elégséges kritérium a jelentőség tekintetében. Kritikus kérdések: tartósság esetén az állapotváltozások nagyságrendje indokolja-e a vizsgálatot? Példa: Árvízi tározó elöntései/ termálvíz kivétele h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke. Azok a hatások, amelyek az ember vagy a környezeti rendszerek szempontjából már minősíthetők, nagyobb valószínűséggel lehetnek jelentősek. Kritikus kérdések: az embernél az elviselhetőnél rosszabb besorolású hatások léte. A rendszereknél (a települési környezetet is ideértve) a nem kívánatos hatás létének a rendszer szintjén való megjelenése elég indoke? Példa: Nyárigátak bontása MIT NEM VEHET FIGYELEMBE A FELÜGYELŐSÉG? A benyújtott dokumentáció kidolgozottságát. A felügyelőség

döntési lehetőségei - Hatásvizsgálati eljárás lefolytatása (1. sz melléklet) - Egységes környezethasználat engedélyezési eljárás lefolytatása (2. sz melléklet) - A hatásvizsgálati és egységes környezet-használat engedélyezési eljárás összevonhatósága. - Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén hatásvizsgálati eljárás lefolytatása (3. sz melléklet) - Ha nincs jelentős környezeti hatás, akkor megállapítja, hogy milyen engedélyek birtokában kezdhető el a tevékenység (pontforrás üzemelési, hulladékkezelési, építési stb.) A határozat tartalma - Ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, meg kell jelölni azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között a felügyelőség lehetségesnek tartja. - Ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok

merült fel, ennek a tényét a felügyelőség rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. Az eljárás menete - A kérelem formai ellenőrzése: 8 napon belül hiánypótlás (postázási idő oda-vissza). - A közlemény közzététele a honlapon és a felügyelőségen, megküldése az érintett települések jegyzőinek (21 nap + postázás). - Szakhatóságok bevonása (30 nap+postázás). - Tárgyalás megtartása: a kifüggesztést követően, az észrevételek beérkezése után. - Az észrevételeket közvetlenül a felügyelőségre kell megküldeni. - A tárgyalást követően 5 munkanapon belül iratbetekintési jog gyakorlásának biztosítása. - Az észrevételek érdemi vizsgálata a szakhatóságok bevonásával (postázás). - Határozathozatal. - A határozatról szóló közlemény megküldése a jegyzőnek (postázás). - A jegyző a közleményt 5 napon belül kifüggeszti (15 nap). - A

környezethasználó jogerőre emelkedéstől számított 2 éven belül kérheti a KV engedélyt vagy az EKHE engedélyt. (Egyszer 1 évvel az érvényességi idő meghosszabítható) - A jogerős határozatot a felügyelőség nyilvánosságra hozza: közlemény honlapon, hirdető táblán, betekintés biztosítása (Kvt. 71 § (3) Az eljárási határidő - „A Felügyelőség a határozatot az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 45 napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, a határidő 60 nap. Amennyiben országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, a felügyelőség az eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében.” /Ktv 67 § (6)/ A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS Mikor kell a KHV eljárást lefolytatni? - Új tevékenység esetén:

ha a tevékenységet a jogszabály listája tartalmazza és a kapacitás ezt indokolja. - Meglévő tevékenység jelentős módosítása: - a bővítés legalább 25%-os és a jogszabályi küszöbértéket átlépi; - amit a jogszabály külön felsorol (pl. autópálya) Nem minősül módosításnak - Ha a feltételek valamelyike csak az építkezés során áll fenn. - Az üzemi kísérlet. - A maradékanyag technológiai folyamatba történő helyszíni visszavezetése. Előkészítő fázis - Egyeztetés a hatósággal: - a követelmények tisztázása; - a lehetséges helyek kiválasztása. - Egyeztetés a nyilvánossággal: helyi szavazás? - Cél: a fölösleges tervezési és hatósági lépések elkerülése. - Szakértő(k) kiválasztása: csapatmunka! További fázisok - Tanulmánykészítés: információadás a tervezőnek, elővizsgálatok elvégzése, hatások becslése, elemzése. - Áttekintő, értékelő fázis: szakmai szempontból és a lakossági vélemények

alapján. - Eredményérvényesítő fázis: maga a döntés. Az eljárásban résztvevők - A kérelmező (beruházó) és szakértői. - A döntéshozó hatóság és a szakhatóságok. - A tanulmányt készítő (szakértő). - A nyilvánosság: lakosság, civil szervezetek. - Az érintettek, akik tevékenységét a környezetállapot változása befolyásolja. - A hatóság által bevont szakértő. A kezdeményező feladatai - A megbízás kiadása: hozzáértő szervezet! - A szükséges információk átadása. - Az eljárás finanszírozása: az eljárás költségei, mérések, tanulmányok, tervmódosítások, stb. - Módosítások, kiegészítések elkészíttetése. - A tervezés folytatásának mérlegelése. - Az engedély birtokában döntés a beruházásról az összes körülmény mérlegelésével. A döntéshozó (környezetvédelmi felügyelőség) feladatai - Kétség esetén dönt az eljárásról. - Információ nyújtás: kérelmezőnek, nyilvánosságnak. - A

kérelem szakmai bírálata. - A nyilvánosság bevonásának biztosítása. - Döntéshozatal, írásos indokolás. - Esetleges módosítások közvetítése az érdekeltek felé. - A kivitelezés, működés, felhagyás ellenőrzése, a vizsgálat tapasztalatainak feldolgozása. A hatástanulmány készítőinek feladatai - A környezeti elemek és rendszerek együttes állapotának értékelése. Egyeztetés: hatósággal, nyilvánossággal (közvetítés). Problémák megoldására javaslatok. A hiányzó mérések, felmérések elvégzése (lényeges és lényegtelen problémák szétválasztása). Kikötések a tanulmány egyes részeinek felhasználásával kapcsolatban (szerzői jogok). Az érintettek és képviselőik - Feladat: az igények differenciáltságának figyelembe vételével a legkedvezőbb helyzet elérése. - Fontos dolgok megkülönböztetése a lényegtelentől. - Közösségen belül közös álláspont kialakítása. - A döntéshozók ismerjék meg és

vegyék figyelembe a közösség véleményét. - A saját előítéleteik leküzdése. - Harc a harc kedvéért? Az eljárás lépései - Kérelem benyújtása (példányszám); közérthető összefoglaló. - Szakhatóságok megkeresése. - A tanulmány szakmai értékelése. - A nyilvánosság bevonása. - Döntés. - A határozat kifüggesztése 15 napra a nyilvánosság számára hozzáférhető módon. Szakhatóságok - Szerepük az eljárásban: - a szakterületükhöz tartozó kérdésekben véleménynyilvánítás, előírások érvényesítése; - ez tulajdonképpen a résztvevő hatóságok együttdöntése. - Bevonandók köre: - mindig bevonandó: ÁNTSZ, nemzeti park igazgatóságok. - esetenként bevonandó: pl. jegyző, VIFE, NTSZ, Magyar Geológiai Szolgálat (összesen 11 szakhatóság). A nyilvánosság - 2001. évi LXXXI törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről (Aarhusban, 1998. június 25- én elfogadott Egyezmény) - A jegyző

–ha a település érintettségét állapítja meg - gondoskodik a közérthető összefoglaló 30 napos kifüggesztéséről, közhírré tételről (formai követelmények!). - RKHV esetén közmeghallgatás. A döntés - Lehet: - engedély; - feljogosítás az egységes környezethasználati engedély megszerzésére; - elutasítás. Részletes hatásvizsgálati eljárás - Ha a jogszabály előírja. - Ha a tevékenység nagyfokú környezeti kockázattal járna. - Ha országhatáron átterjedő jelentős hatást válthat ki. - Jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható. - Ha a környezetre gyakorolt hatások megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges. - Közmeghallgatás: a telepítés helye szerinti, vagy érintett település önkormányzata által biztosított helyiségben. Határozat nyilvánosságra hozatala (hasonlóan az EKHV-hoz). Az engedély - Érvényességi idő: - legalább 5 év vagy

határozatlan idő; - legfeljebb 2 év, ha új módszer vagy termék fejlesztésére szolgáló tevékenység kipróbálása valósul meg egyébként RKHV-ra kötelezett tevékenységnél - Érvényességi idő lejárta után a hosszabbításnál a felülvizsgálatra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A DOKUMENTÁCIÓ Milyen szempontokat kell figyelembe venni? - A tervezett megoldás kiválasztásának indokai. - A kiválasztásnál környezetvédelmi szempontok vezérelték-e? - A tevékenység kapcsolódása a területfejlesztési, rendezési tervekhez. - A működés kezdetének várható időpontja, kapacitása (Hungary Meat Kft.) - A telepítési hely térképi lehatárolása. Technológia bemutatása - Folyamatábra, anyagfelhasználás (veszélyes anyagok). - Referencia bemutatása (külföldi: festékgyár). - Szállítás és útvonala. - Környezetvédelmi létesítmények, intézkedések. - A szomszédos létesítmények bemutatása. - A tevékenység elmaradása

esetén várható környezeti hatások bemutatása (hulladéklerakó). A környezetterhelés és igénybevétel bemutatása - Igénybe vétel: felszíni és felszín alatti vizek, talaj, levegő. - Környezetterhelés: - balesetek, meghibásodások, mint hatótényezők, az általuk elindított hatásfolyamatok becslése; - a hatásfolyamatok elemzése, térképi lehatárolás; - a környezeti állapotban, az emberek egészségi, társadalmi, gazdasági helyzetében bekövetkező változások; - országhatáron átterjedő hatások. A táj és az ökológiai viszonyok - A természeti és épített környezet bemutatása, várható változások (funkcióban, állapotban). - A funkcióban történő változás elindíthat-e bármilyen hatásfolyamatot (Eocén program). A részletes tanulmány - A ható tényezők jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedésének bemutatása. - A hatótényezők: - a tevékenység mely szakaszában jelentkeznek; - a tevékenység mely

részéhez rendelhetők hozzá; - mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával. - A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. A környezeti hatások értékelése - Jellemezni kell a bekövetkező környezeti állapotváltozásokat: - - a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta; - a hatás hozzáadódhat-e a hatásterületen más tevékenységek hatásaihoz; - környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkciók változása; - természeti és épített környezetben károsodás, megsemmisülés; - a településkarakter megváltozása (településkép, településszerkezet); - a veszélyeztetett vagy károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások ritkasága, pótolhatósága - a mérséklés lehetőségei (áttelepítés); A lakosság egészségi állapotának felmérése: -

lakosságszám, korösszetétel, mortalitás, morbiditás; - az egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetése; - az eü. kockázat mértéke; - a mérséklés, csökkentés lehetősége(i); A hatásterület - A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek: - földbe, vízbe, levegőbe történő anyag vagy energia kibocsátások terjedési területei; - a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételi területei. - Közvetett hatások területei: a továbbterjedő hatások olyan terjedési területe a környezeti elemekben és rendszerekben, melyeket valamilyen hatásfolyamat érint. (Garé – lerakó) A hatásterület meghatározásának szempontjai - A vizsgálandó terület: a közvetlen és közvetett hatások feltételezhető területe. - A vizsgálandó terület pontosítása az előrejelzés előrehaladásának megfelelően. - A kibocsátások terjedési területeinek

meghatározása környezeti elemenként a terjedési viszonyok és az érintett elem közvetítő képességének figyelembe vételével a közvetlen és a közvetett hatásterületen. - A közvetlen hatások kiterjedési területének körülhatárolása - a környezet tervezett közvetlen igénybevétele szerint (üzem területe); - ahol a kibocsátás még észlelhető és változást okoz(hat) az érintett környezeti elem állapotában; - azoknak a területeknek a meghatározása, ahonnan a hatás más környezeti elemen keresztül tovább terjedhet; - az esetleges meghibásodással vagy balesettel érintett terület. - Közvetett hatások területei nagyságának meghatározása: - előzetes szakaszban hozzávetőleges becsléssel; - részletes szakaszban: az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembe vétele, és a becslés egyes szakaszaiban figyelembe vett, ill. hiányzó tényezők számbavétele. - Teljes

hatásterület meghatározása: - azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül negatív vagy pozitív változás várható; - meg kell jelölni, hogy a területen belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama; - mely területen összegződnek különféle hatások. Statisztika - 1993-tól 1999 végéig Magyarországon 1474 előzetes és részletes környezeti hatásvizsgálatot nyújtottak be, ezek 10 %-a volt a részletes, míg a többi az előzetes tanulmány. - ATIKÖFE: évente átlagosan 24-26 db kérelem, 3-4 évente 1 db RKHV (út, repülőtér, vh. lerakó, vh égető, hulladéklerakó, szennyvíztisztító). Esetleírások - Gyöngyösoroszi: akkumulátor feldolgozó. - Szeged: kórházi veszélyes hulladék égető. - Bócsa: borászati kékalj feldolgozás. Kiskunfélegyháza: vágóhíd. Algyő: erőmű építése. Szeged: szennyvíztisztító létesítése.

Hódmezővásárhely: veszélyes hulladéklerakó létesítése. Kecskemét: Malomcenter. Szeged: repülőtér. EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY Mi az IPPC? - Integrated Pollution Prevention and Control (IPPC), azaz integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés. - Miért született meg az EU direktíva? - a környezet leépülése riasztó ütemben folyik; - a jelenlegi fejlődési utak nem tarthatók fenn; - határozott, együttes fellépésre van szükség. - A cél a BAT szerinti üzemelés. Mi a BAT? BAT: Best Available Techniques, Azaz elérhető legjobb technikák Mi az elérhető legjobb technika? Olyan módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet - a kibocsátások megelőzése, - a kibocsátások csökkentése, - valamint ezeknek a környezet egészére gyakorolt hatásának mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. Mi a technika? A technika az alkalmazott technológia

és módszer, amellyel - a létesítményt, berendezést, technológiát tervezik, - építik, - üzemeltetik, - karbantartják és - működését megszüntetik. Az elérhető technika Az minősül elérhető technikának, amelynek - fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, - figyelembe veszi a költségeket és előnyöket, - az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető. A BAT kiválasztása - Reference Document on Best Available Techniques = IPPC BAT Referencia Dokumentum - http://eippcb.jrces - www.ippchu - A kiválasztást is, az engedélyezett BAT-ot is indokolni kell. A BREF dokumentum általános felépítése - Összefoglalás - Előszó - Célkitűzések Általános ágazati információk Alkalmazott eljárások és technikák Elfogadott emissziós és felhasználási szintek - A BAT meghatározásakor figyelembe vett technikák Elérhető

legjobb technikák Kibontakozó technikák Megjegyzések és javaslatok Függelékek Mit tartalmazzon a kérelem? - A létesítmény minden hatását a környezet egészére. - A kibocsátások csökkentését célzó alternatív technikák költség/haszon elemzését. - A létesítmény specifikus sajátosságokat, melyek befolyásolják a BAT meghatározását. - Annak a forrásnak a megjelölését, amit a tanulmány elkészítéséhez felhasználtak. A környezethasználó Köteles: - Nyíltan információt szolgáltatni. - Felelősen választani a technikák közül – BAT. - Bemutatni, hogy működése megfelelően szabályozott/ellenőrzött. Előnyök: - BAT egyenlő jó menedzsment. - Alacsonyabb költségek – jobb anyag- és energiagazdálkodás. - Egyforma színvonal egész Európában. - Az ütemezett fejlesztési tervek hagynak időt a tervezett fejlesztések megvalósítására. Az engedélyező hatóság Köteles: - Egy darab integrált engedélyben meghatározni a

követelményeit: - nem csak egyes környezeti elemeket érintő határértékeket, - a megfelelően szabályozott működés érdekében működtetési feltételeket, - a környezethasználóval egyeztetett, ütemezett fejlesztési terveket. - Átlátni/megérteni a létesítmény működtetési és gazdaságossági kérdéseit. Engedélyek - Az engedély tartalma az IPPC jogszabályoktól függ. - Telephely specifikus. - Tartalmazza: - a létesítmény és a folyamatok leírását, - a működési paramétereket: menedzsment, ellenőrzés, alapanyagok, hulladékgazdálkodás és hasznosítás, energia, zaj, stb. Az engedély előírásai - Levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátások: koncentrációk, mennyiségek; - a hulladékok környezetkímélő kezelése; - a hulladék ártalmatlanítása céljából elvégzendő intézkedések; - egyéb környezetvédelmi követelmények betartása; - monitoring, nyilvántartási és jelentési kötelezettségek; - fejlesztési

program a BAT elérése céljából; - a követelmények teljesítésének határideje. Az engedély érvényessége - Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább 5 évre adható meg. - Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. Jogkövetkezmények - Engedély nélkül folytatott tevékenység gyakorlását a környezetvédelmi hatóság határozatában - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja; - bírságot szabhat ki. HULLADÉKKEZELÉSI ENGEDÉLY Mi minősül hulladékkezelésnek? Hulladékkezelési tevékenység: - a hulladék gyűjtése, - begyűjtése, - üzletszerű szállítása (a tranzit szállítás is), - előkezelése, - tárolása, - hasznosítása, - ártalmatlanítása, - importálása, exportálása. Hasznosítás - A hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő

ismételt felhasználása (újrafeldolgozás). - A hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztása és alapanyaggá alakítása (visszanyerés). - A hulladék energiatartalmának kinyerése (energetikai hasznosítás). - A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele hasznosításnak minősül. - A hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést. Ártalmatlanítás - Hulladéklerakóban történő lerakás. - Termikus ártalmatlanítás. - Más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárás. Fontos: - Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhető. Az engedély tartalma - az engedélyes neve, KSH azonosító kódja, címe; - az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezése; - a

kezelhető hulladék megnevezése, tervezett összetétele, mennyisége; - az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői; - az üzemeltetés végzésének egyéb feltételei (személyi, tárgyi); - rendelkezések a hulladékkezelési létesítménynek az engedélyben rögzített előírásoktól eltérő, valamint a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében a hibás működés esetére; - kísérleti engedély csak a kísérlet elvégzéséhez szükséges mennyiségre adható; - az engedély érvényességi ideje, a környezetvédelmi érdekből történő visszavonhatóság feltétele és érvényességi területe. PONTFORRÁS ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY A kérelem - Az engedélyt kérő azonosító adatai. - A létesítmény, a technológia telepítési helyének jellemzői. - Helyszínrajz, a légszennyező források bejelölésével. - A tervezett tevékenység leírása, az épület, építmény, berendezés légszennyező

forrásainál alkalmazott technológia ismertetése. - A felhasznált anyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minőségi jellemzői és mennyiségi adatai. - A termelt energia, késztermék minőségi jellemzői és mennyiségi adatai. - A légszennyező források felsorolása. - Várható kibocsátások a környezeti elemekbe, azok mennyiségi és minőségi jellemzői, a környezetre gyakorolt lényeges hatások. - A kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások ismertetése. - Ahol szükséges a technológiában a hulladékok keletkezését megelőző, illetőleg csökkentő intézkedések vagy tervezett intézkedések ismertetése. - További intézkedések, amelyek az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését szolgálják. - A kibocsátások folyamatos ellenőrzését biztosító intézkedések. - Annak bemutatása,

hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának. Az engedély tartalma - Az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek. - A betartandó műszaki előírások, levegővédelmi követelmények és az üzemeltetés egyéb feltételei, melyeket az elérhető legjobb technika alapján kell meghatározni. - Azok a feltételek, amelyek a nagy távolságú terjedés minimalizálásához, a környezet egészének magas szintű védelme érdekében szükségesek. - Azok a betartandó feltételek, előírások, amelyek - a levegőterhelés minimalizálásához, - a légszennyezés megelőzéséhez, - a kibocsátási határértékek betartásához, - a levegővédelmi követelmények betartásához, - a légszennyezettségi határértékek betartásához szükségesek. - A tevékenység figyelemmel kíséréséhez szükséges monitorozási követelmények, meghatározva - a mérési módszert, - a

gyakoriságot, - az értékelési módszert, - a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját és tartalmát. - A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok - indítás, - azonnali leállítás, - üzemzavar, - a tevékenység megszüntetése esetén betartandó követelmények. - Azok az intézkedések, amelyek a rendkívüli, váratlan légszennyezés megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek. - Az engedély érvényességi ideje. KOCKÁZATOS ANYAG ELHELYEZÉSE, FELSZÍN ALATTI VÍZBE TÖRTÉNŐ KÖZVETETT VAGY KÖZVETLEN BEVEZETÉSE Fontosabb alapfogalmak - Kockázatos anyag: Minden olyan emberi tevékenységből származó anyag, amely a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve - a környezetre, - az emberi egészségre, - a környezethasználatokra kockázatot jelent mérgező, rákkeltő, teratogén, mutagén, szervezetben való felhalmozódása vagy egyéb

kedvezőtlen hatása miatt. - Szennyezés: Felszín alatti víz, földtani közeg kedvezőtlen állapotához vezető kibocsátás, amely kockázatos az emberi egészségre, a vizek használatára, az engedélyezett környezethasználatokra, valamint kedvezőtlen az élővilágra. - Szennyezettség: Szennyezés hatására a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben kialakuló kockázatos anyag koncentráció, amely jellemezhető szennyezettségi határértékekkel. - Közvetlen bevezetés a földtani közegbe: Kockázatos anyag földtani közegbe vagy annak felszínére való kerülése, elhelyezése, kivéve a levegőből történő kiülepedést. - Szennyezőforrás: Emberi tevékenység körülhatárolható helye, ahonnan egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri vagyérheti a felszín alatti vizet, illetőleg a földtani közeget. Lehet: pontszerű, foltszerű, diffúz, illetve tényleges és potenciális. - Érzékenység: A felszín alatti víz, a földtani

közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottság. Területek szennyeződés érzékenységi besorolása - Fokozottan érzékeny területek: - nemzeti parkok, fokozottan védett természeti területek, bioszféra rezervátumok; - üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek; - Érzékeny területek: - minden olyan terület, ahol a fő porózusvízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van; - üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ha nem tartoznak a "A" kategóriába; - Kevésbé érzékeny területek: - amelyek a másik két területhez nem sorolhatók be. Mikor kerülhet sor az engedély kiadására? Ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy - a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik; - a

közvetlen bevezetések nem veszélyeztetik a környezeti elemek - különösen a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyait, a jelenlegi és jövőbeni vízhasználatokat az ökológiai követelményeket is figyelembe véve; - és a feltételek teljesülése ellenőrzött. A kérelem - - A kérelmező adatai. Helyszínrajz 500 m-es körzetről, területhasználattal. A tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülőanyagok fajtája, mennyisége és koncentrációja, viselkedése a közegben (bomlástermékeiké is!). A terület érzékenységi besorolása. A várható terhelés becsült hatásterületének meghatározása. A hatásra vonatkozó vizsgálatok eredményeinek ismertetése, a vizsgálati módszerek megjelölése. A környezetvédelmi megelőző intézkedések terve: - műszaki védelem engedélyezési terve, - a monitoring kialakítási és üzemeltetési terve. Az engedélyköteles tevékenység

következtében fellépő környezeti és humánegészségügyi kockázat meghatározása, értékelése. Bevezetés esetén a bevezetésnél hatékonyabb megoldás hiányának indoklása. „Bejelentőlap a felszín alatti víz veszélyeztetéséről, a felszín alatti víz és a földtani közeg terheléséről” Az engedély - A tevékenység folytatásának helye és módja. - A felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe kerülő egyes anyag(ok) - engedélyezett legnagyobb mennyisége egy vagy több meghatározott időszak során, - az anyagfajták kockázatos anyag tartalma (kibocsátási paraméterek), illetve ezen anyagok koncentrációjára vonatkozó követelmények. - Intézkedések a szennyezettség kialakulásának megelőzésére - A műszaki védelem fajtája, jellemzői. - A monitoring létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok és követelmények. - A tevékenység mennyiségi jellemzőire, a tevékenység folytatására vonatkozó

követelmények. - Az ellenőrzés és dokumentálás, valamint a környezetvédelmi felügyelőség részére történő adatszolgáltatás szabályai. - Az engedély, állásfoglalás érvényességi ideje. - A változások bejelentése: - a tevékenység folytatójának változása; - a tevékenység helyének változása; - a tevékenység folytatásának módjában bekövetkező lényeges változás; - a tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező lényeges változás; - az engedélyben meghatározott kibocsátási paramétereket meghaladó kibocsátás. - a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható - trendszerű, egyirányú változás, - ugrásszerű változás, - új kockázatos anyag által okozott szennyezettség észlelése, - más - az ismerten kívüli - környezeti elem szennyezettségének észlelése. Az engedély hatálya Az engedély: - 12 évre szól; - 4 évenként kötelező a

felülvizsgálata; - módosítható; - visszavonható. Ellenőrzések típusai - Hulladékkezelés: - veszélyes, - nem veszélyes. - - - Levegőtisztaság-védelmi: - emisszió, - immisszió. Vízvédelmi: - szennyvíz kibocsátás, - kockázatos anyag elhelyezés, a földtani közeg és a felszín alatti vizekben. Zajvédelmi. Általános eljárási rend - Ügyfél értesítése: - panasz esetén nem minden esetben, de akkor a telephelyen be kell jelenteni az ellenőrzés tényét. - A telephelyen az ellenőrzés jellegétől függően (általános, kötelezés végrehajtása): - helyszíni bejárás, - a technológia ellenőrzése, - a kibocsátások ellenőrzése: mérés (mintavétel) vagy számolás, - a nyilvántartás, üzemnapló ellenőrzése. - Jegyzőkönyv felvétele. A jegyzőkönyv legfontosabb elemei - A jegyzőkönyv felvételének helye, ideje. - A felvételnél jelenlévők felsorolása, beosztásuk, kit képviselnek. - A jegyzőkönyv tárgya. - A

vállalkozásra vonatkozó adatok. - Az ügyfél kötelezettségeire történő figyelemfelhívás. - Ténymegállapítás. - Az ügyfél nyilatkozata. - Mellékletek felsorolása. - Az aláírás. Kötelezés - A kötelezés kiadását jogszabály is előírhatja: hulladéklerakók, kockázatos anyagot elhelyezők felülvizsgálatra kötelezés. - Ha az ellenőrzés során jogszabályba ütköző tevékenységet, kibocsátást észlelünk. - Ha a működés nem az engedélyezett módon történik. Bírságolás - Ha jogszabályban előírtakat megszegi: pl. nyílttéri égetés, nyilvántartás vezetésének elmulasztása, határérték feletti kibocsátás. - Ha engedélyben, kötelezésben előírt feladatot nem teljesít (végrehajtási bírság). - Ha az érvényes határértéket túllépi. A határértékek típusai - Igénybevételi határérték: A környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele,

amely kizárja a környezetkárosítást; - Kibocsátási határérték: A környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást; - Szennyezettségi határérték: A környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő. Kibocsátási határérték - valamely termékre (termék határérték); - valamely technológiára, vagy szennyezőanyagra jellemző kibocsátás mennyiségére (technológiai határérték; amely lehet kibocsátási koncentráció vagy anyagfelhasználás, termelés, energiatermelés mennyiségére vonatkozó fajlagos érték stb.) - adott területen a szennyezőforrás által kibocsátható szennyezőanyag vagy energia mennyiségére (területi határérték); -

meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás csoportra vonatkozó összmennyiségben kibocsátható érték. Határérték megállapítása - Levegővédelmi: - emissziós: termékre, technológiára (lehet energiára, anyagra vonatkozó fajlagos érték), adott területen kibocsátható érték (területi határérték), termelési ágra vagy szennyezőforrás csoportra meghatározott érték, - immissziós. - Vízvédelmi: emissziós és immissziós - felszíni vizek, - felszín alatti vizek, - talaj. - Zajvédelmi. Csőd, felszámolás, végelszámolás - A felszámolás alatt álló cégnek nyilatkozatot kell benyújtani a telephely környezeti állapotáról. - Környezeti állapotvizsgálat végzése: - a környezeti terhek meghatározására vagy pontosítására irányuló környezeti felmérés (értékelés) a környezetveszélyeztetés, -szennyezés, -károsítás, ill. -károsodás megállapítása céljából; - megszüntetéséhez

költségbecsléssel ellátott javaslat és műszaki megoldás; - szakértő végezheti. - A felszámolás során működő cégre minden környezetvédelmi előírás vonatkozik (kötelezhető, bírságolható). - A felszámolónak törekednie kell arra, hogy a fennálló környezeti teher a felszámolás befejeződéséig megszűnjön (talaj, talajvíz szennyeződés, hulladékártalmatlanítás). - A felszámolás során a környezeti teher a vagyontárggyal együtt kerül az új tulajdonoshoz (hitelezőhöz) arányos költségfedezet biztosítása mellett. - Amennyiben az előírt környezeti állapotvizsgálat elvégzésére, vagy a környezeti károsodások, környezeti terhek rendezésére a vagyon nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. ADATSZOLGÁLTATÁS A KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZERHEZ - Levegőtisztaság-védelmi adatlapok Hulladék bejelentőlapok FAVI adatlapok Hulladéklerakók

információs rendszere Felszíni vizek törzshálózati mintavételeinek eredményei A levegővédelmi mérőhálózat adatai - Hulladékkezelési engedélyek nyilvántartása Hatósági nyilvántartási rendszer (engedélyek, szakhatósági ügyek) KÁRELHÁRÍTÁSI FELADATOK A vízminőségi kárelhárítás A vízminőségi kárelhárítás a vizek - előre nem látható események, - vagy ismeretlen ok miatt, - rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk - megelőzésére, - elhárítására, illetőleg - mérséklésére irányuló tevékenység. A kárelhárítással kapcsolatos feladatok Az intézkedések sorozata: - a felkészülés, - a rendkívüli szennyezés felderítése és minősítése, - a kárelhárítás műveleti végrehajtása, - a megszüntetését követő intézkedések. A felkészülés - A potenciális szennyezők nyilvántartása. - A kárelhárítás egységes adatainak nyilvántartásáért a

környezetvédelmi felügyelőség a felelős. - Kárelhárítási üzemi (5 m3/h vízforgalmat meghaladók) és területi tervek. - Kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása. - Kárelhárítási gyakorlatok. - Figyelőhálózat, megfigyelő rendszer, ügyelet. A rendkívüli szennyezés minősítése - A környezetvédelmi felügyelőség feladata, melybe bevonja a KÖVIZIG-et és az ÁNTSZ-t. - A felügyelőség a környezeti állapot veszélyeztetettségét, a KÖVIZIG a vízhasználatok és veszélyeztetettségüket, az ÁNTSZ a környezetegészségügyi veszélyeztetettséget vizsgálja. - Az általános minősítésről a felügyelőség dönt. - A védekezés lehetséges módozatait a KÖVIZIG alakítja ki. - A szennyezéssel veszélyeztetettek, a hatóságok és a közvélemény tájékoztatása. Kárelhárítási készültség Kárelhárítási készültségi fokozatok: - I. fokú készültség (KF): a rendkívüli szennyezés felderítése és

minősítése; - II. fokú készültség (KF): a műveleti végrehajtást megelőző intézkedések megtétele; - III. fokú készültség (VIZIG): a kárelhárítás műveleti végrehajtása A készültség fokozatait meg kell szüntetni, ha az azt kiváltó ok megszűnt, és annak közvetlen ismétlődésétől nem kell tartani. A kárelhárítás végrehajtása - Műveleti irányítás: - védelmi törzs felállítása a szennyezés nagyságától függően, - vízminőségi vizsgálatok, az adatok folyamatos értékelése; - az eltávolított hulladékok biztonságos elhelyezése. - Végrehajtó szervezet: a károkozó, a KÖVIZIG, a KÖFE. - Tűz- és robbanásveszélyes vagy radioaktív anyagok esetén más szervezetek bevonása. A kárelhárítás végrehajtása - Ügyeleti szolgálat: szükség esetén folyamatos mindkét szervezetnél. - Jelentéstétel: mindkét szervezet a saját főhatóságának jelent. - A nyilvánosság tájékoztatása a III. fok elrendelése

esetén a KÖVIZIG feladata - Költség megelőlegezése. - Költségviselő(k). A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁRA JELLEMZŐ MUTATÓK MÉRÉSE: LEVEGŐ ÉS VÍZMINŐSÉGI ADATOK A felszíni vízkészlet vízminőségi állapota - A vizek jelentős terheléssel érkeznek a területre. - A vízminőség gyakran a „szennyezett” és a „tűrhető” kategória között van. - Tisztítatlan és nem kellően tisztított szennyvizek bevezetése. - Országos törzshálózati mintavételi helyek: a Hármas-Körösön, a Tiszán és a Maroson. - Cél: a hosszú távú változások figyelése. Országos törzshálózati vizsgálatok - A víztest vizsgálata. - Az oldott anyagok vizsgálata. - Az üledék makrozoobenton vizsgálat. - Üledékvizsgálat a folyók határszelvényében: - Nagylaknál, - Tiszaszigetnél. - A mintavételek száma (kémiai vizsgálatok) évente: - a Hármas-Körörösön (Magyartés): 12 (26); - a Tiszán (Tápé, Tiszasziget 3 ponton): 12 (26); - a Maroson (Nagylak,

Makó): 12 (52). - Összesen évi 84 (234) db minta. Regionális és lokális mintavételek - Kiválasztási szempont: a térség szempontjából bír-e jelentőséggel az adott hely? - Mintavételek: - a Tiszán Mindszentnél (országos hálózatot sűrítette) jelenleg anyagi okok miatt a mintavétel szünetel, - a Maroson a torkolat fölött 2 km-el, jelenleg anyagi okok miatt a mintavétel szünetel - 1 (6) mintavételi hely a nagyobb csatornákon, - 1 (11) mintavételi hely a holt-Tisza vizein. - Ritkább mintavétel, összesen 8 (150) minta/év. - Egyéb állóvizek és vízfolyások: 33 helyen 2 minta/2006. A felszíni víz minősítése - A vizsgált komponenseket öt csoportba, és minden csoportot öt vízminőségi osztályba sorolunk, az MSZ 12749 szabvány szerint. A csoportok a következők: - A - oxigénháztartás - B - tápanyagháztartás - C - mikrobiológiai jellemzők - D - szerves és szervetlen mikroszennyezők - - E - egyéb jellemzők A felszíni vizek

minőségét a csoportok legrosszabb eredményét adó komponensek határozzák meg. Holtágak vízminősége - Mintavételek: nyáron három, tavasszal, ősszel és télen egy-egy mintavétel. - Kategóriába sorolásnál: oxigén háztartás, tápanyag háztartás esetében rosszabb besorolás. - Lehetséges okok: - nem megfelelő vízutánpótlás, - bevezetett szennyvizek, termál csurgalékvizek, - bemosódó tápanyag, - csatornázatlanság, - kedvezőtlen időjárási körülmények. Főcsatornák vízminősége - Mintavétel: hat alkalommal. - Vízminőség: több komponenst tekintve is erősen szennyezett, valamennyi csatorna oxigén- illetőleg tápanyag háztartása (több összetevőre egyidejűleg) V. osztályú (erősen szennyezett) - A rossz vízminőség oka: - az év nagy részében a kis vízhozam (belvíz elvezetők); - a bevezetett ipari és kommunális, tisztított, vagy tisztítatlan szennyvizek; - mezőgazdasági eredetű szennyezések; - kedvezőtlen

időjárási körülmények. EU VÍZ KERETIRÁNYELVE A cél - 2015-ig a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba hozása (az eddig okozott károk felszámolása). A vízi és vízhez kapcsolódó élővilág jó állapotának biztosítása. A jó állapot fenntarthatóvá tétele. A cél megvalósítására közös összefogás az európai országok között. Feladatok - A megfogalmazott feladatokat be kellett építeni a hazai jogrendbe. - Meg kell vizsgálni és állapítani: - milyen emberi beavatkozások okozták, okozzák a vizek állapotának romlását; - a tevékenységek megszüntetése, csökkentése; - múltbeli károk elhárítása. - A vizek állapotának értékelésére alkalmas monitoring rendszer kialakítása, üzembe helyezése 2006. végéig. - Meg kell határozni: - a kivett vízmennyiségeket, - a vízigényeket, - ezek szezonális változásait, - az elosztórendszerekben fellépő veszteségeket, - a jelentős vízkormányzási munkákat. - Felül

kell vizsgálni: - a folyó-, patak-, és tó szabályozásokat, - a mederkotrásokat, - a tározóépítkezéseket. A magyarországi bevezetés - AZ EU társfinanszírozású programok indításával segíti a hazai bevezetést. Feladataink: - víztest kijelölés; - tipizálás; - referencia területek, állapotok kijelölése; - védett területek listájának összeállítása; - alap adatbázis létrehozása. A Magyarországon működő monitoring rendszer felülvizsgálata Jelenleg folyó munkák: - a felszíni vizes monitoring felülvizsgálata; - a felszín alatti vizes monitoring felülvizsgálata; - az adatbázis átalakítása, feltöltése; - az adminisztrációs, hatósági rendszer felülvizsgálata, átvilágítása. Még elvégzendő - A VKI alkalmazásához szükséges Útmutatók elkészítése. - Az átvilágítások eredményeinek bemutatása. - A tipológiai rendszer kidolgozása, a referencia állapotok definiálása. - Új felszíni és felszín alatti

vizes monitoring rendszer kiépítésének támogatása. - Tréningek, szemináriumok szervezése. A monitoring rendszer VKI előírásai szerinti csoportosítása - Feltáró monitoring: ismétlődő, állandó adatszolgáltatást tesz lehetővé (a hazai ilyen). - Operatív monitoring: időszakos, ha a hatásvizsgálat kockázatot jelez, akkor van létjogosultsága. - Vizsgálati monitoring: rendkívüli szennyezés esetén működik. A magyar és az eu-s monitoring rendszer összehasonlítása - A mérőhelyek száma átlagos. - A mérésgyakoriság átlagon felüli. - A mért paraméterek tekintetében nem egységes a helyzet: - mikrobiológia: átlagon felüli; - biológia: átlagon aluli; - Kémia-mikroszennyezők: átlagon aluli. A szükséges változtatások - A megfigyelési helyek esetenkénti átalakítása, bővítése vagy más helyeken szűkítése szükséges. - A mérésgyakoriságot átgondolt felülvizsgálat után csökkenteni lehet. - A mért paraméterek terén sok

új vizsgálatot kell bevezetni: - nehézfémek, - peszticidek, - egyéb mikroszennyezők, - a természetben nehezen lebomló szerves anyagok vizsgálata (POP). LEVEGŐMINŐSÉG MÉRŐ RENDSZER Szennyezettség meghatározása - Méréses vizsgálatok zónákban és agglomerációkban: - - ha jogszabály riasztási küszöbértéket előír; - a vizsgálati küszöbértéket átlépi a szennyezőanyag (koncentráció, gyakoriság). Méréses vizsgálat, illetve modellezési technika együttesen: - a szennyezettségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöbérték között van. Modellezés vagy műszaki becslés: - a szennyezettség az alsó vizsgálati küszöbérték alatt van. A légszennyezettség mérése - Állandó helyre telepített mérőrendszer: - folyamatos; - időszakos; - ismételt; - eseti mérések. - Mintavétel és mérés: - folyamatos, - szakaszos. - A mérőhelyek számát jogszabály szabályozza. A légszennyezettség értékelése Történhet: -

matematikai-statisztikai módszerrel, - grafikus, és - térképes ábrázolással. Rövid értékelés - A mérési eredmények értékelése: fűtési és nem fűtési félévek átlagában. - A féléves átlagok alapján területünk a levegőminősége: - szén-monoxid, kén-dioxid, ülepedő por és ólom légszennyező anyagok esetében megfelelő és mérsékelten szennyezett között ingadozik; - nagyvárosok levegőjének nitrogén-dioxid és szálló por koncentrációja mérsékelten szennyezett és a szennyezett kategória között váltakozik (gépjármű forgalom). A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE A Területi Hulladékgazdálkodási Terv - A készítési kötelezettséget a környezetvédelmi felügyelőségek számára a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII évi törvény 34 § (1) bekezdése írja elő - A 110/2002. sz OGY határozattal hirdették ki az OHT-t, és így 2003 szeptemberére a felügyelőségeknek el kell készíteni a THT-t. Kezdeti

lépések A felügyelőség feladata: - Az érintettek értesítése az előkészületi munkák megkezdéséről (önkormányzatok, civil szervezetek, más hatóságok, gazdálkodók). - Az érintettek bevonása a tervezésbe A gazdálkodó szervezetek részvétele a tervezésben: - érdekképviseleti szervezeteik útján. AZ EGYEDI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSE A kötelezettek köre - Ahol az évente keletkező veszélyes hulladékok mennyisége eléri a 10 tonnát. - Ahol a keletkező hulladékok mennyisége eléri a 200 tonnát évente. - A tervkészítést a 126/2003. (VIII 15) Korm rendelet írja elő Általános adatok - Tervezési szint. - A gazdálkodó szervezet megnevezése. - A terv hatálya: az az időszak, melyre a tervkészítés vonatkozik. - A készítés dátuma. Azonosító adatok - A központi szervezet megnevezése. - A telephely azonosító adatai: megnevezése, címe helyrajzi száma, település azonosító száma, telepítés éve, tulajdonosa.

- A tevékenység bemutatása: TEÁOR, főbb termékek, alkalmazott technológia rövid ismertetése. - Felhasznált adatok, tervek, a tervezés ezekhez való illeszkedése. A tervezés célja, jogi és egyéb szabályozási háttere - A vállalati hulladékgazdálkodás fejlesztésének célja. - A környezetvédelmi és a gazdasági tevékenységek javítására vonatkozó célok. - A területi, a helyi és az egyedi terv kapcsolata, összefüggés a célkitűzések között, megvalósíthatóságuk a vállalati hulladékgazdálkodás területén. A TELEPHELY HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A hulladékgazdálkodást szervező, irányító rendszer ismertetése - Szervezeti, munkaköri felépítés. - Személyi felelősség. A képződő hulladékok jellemzőinek bemutatása - Hulladékképződéssel járó technológiák és technológiai folyamatábrák: elemzés és értékelés - az elemzés alapja az anyagmérleg. - A hulladékok mennyiségi

és összetételi jellemzői: - veszélyes hulladékok; - nem veszélyes hulladékok: biológiailag lebomlók és csomagolási hulladékok külön kiemelve! - települési hulladékok: vh, biológiailag lebomló és csomagolási hulladékok külön kiemelve! - Települési folyékony hulladék, szennyvíziszap, csatorna hulladék mennyisége, összetétele. - Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok mennyisége, összetétele. Átvett és átadott hulladékok - Mennyiségi és minőségi jellemzői: - veszélyes hulladékok; - nem veszélyes termelési hulladékok; - települési szilárd hulladékok; - települési folyékony hulladék, szennyvíziszap, csatorna hulladék; - építési, bontási, más inert hulladék. - Az átadó vagy átvevő azonosító adatai. Hulladékmérleg készítése A keletkező, az átvett, az átadott és a kezelt hulladékok figyelembe vételével készítendő, ha a vizsgált helyzet ezt indokolttá teszi. A hulladékgyűjtés

és mozgatás ismertetése - Gyűjtőrendszer: - elkülönített gyűjtés; - ömlesztett gyűjtés; - edényzet ismertetése; - a felelős munkakörök meghatározása. - A begyűjtött hulladékok mozgatása, tárolása, kezelésre történő átadásának megszervezése, végrehajtás módja, eszközei, nyilvántartás, dokumentálás. Az összegyűjtött (átvett) hulladékok kezelése - Elszállított mennyiségek: kezelésen átesett hulladékok, kezelés nélküli hulladékok. - A szállítószervezet és adatai, szállítási útvonal. - Az átvevő adatai: a hulladék további kezelési módja. A telephelyen folytatott hulladékkezelés A felhalmozott hulladékok és tárolásuk bemutatása: - összetétel, mennyiség, - a tárolás műszaki jellemzése, kapacitása, - környezetvédelmi megfelelőség. Hulladékhasznosítás - Hasznosításra, újrahasználatra kerülő anyagok adatai. - Válogató, előkészítő, hasznosító technológiák, technikai berendezések,

kapacitásadatok. - A keletkező és hasznosított hulladék aránya hulladéktípusonként. Hulladékártalmatlanítás - A tevékenység és eszközeinek műszaki környezetvédelmi jellemzése, értékelése: - műszaki jellemzők: ártalmatlanító technológiák, kapcsolódó technikai berendezések; - kapacitásadatok; - a megfelelőség értékelése. - A hulladékok mennyiségi és minőségi adatai. Hulladékgazdálkodási problémák - Hatósági kötelezések ismertetése. - Hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezeti problémák. - Hulladékgazdálkodásra visszavezethető környezeti problémák. - Beavatkozást igénylő problémák meghatározása. HAT ÉVRE SZÓLÓ FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE Célok és prioritások meghatározása - A hulladék csökkentésére vonatkozó célkitűzések: - technológia fejlesztése; - technológián belül a hulladék mennyiségének csökkentése; - a csökkentésre vonatkozó összefoglaló célrendszer. -

Hulladékprognózis a tervidőszak végéig: - fajtánkénti mennyiségi bontása képződés, átvétel és kiszállítás szerint; - tervezett hulladék mérleg. Hulladékhasznosítási célkitűzések - Az országos és regionális célok meghatározása (leírása). - Nem veszélyes termelési hulladékok: - külön kiemelve a biológiailag lebomlókat. - Inert hulladékok. - Települési hulladékok (szilárd, folyékony): - külön kiemelve a biológiailag lebomlókat. - Másodnyersanyagok: tervezett arány típusonként. CSELEKVÉSI PROGRAM A célkitűzések megvalósítását elősegítő intézkedések - A technológia korszerűsítését elősegítő intézkedések meghatározása, végrehajtásának ütemezése. - Gyűjtési, szállítási rendszer fejlesztéséhez szükséges intézkedések meghatározása. - Hulladékhasznosítási célok meghatározása, ütemezése. Hulladékok telephelyen kívüli kezeléséhez kapcsolódó intézkedések - Az elszállító

szervezet terv szerinti meghatározása, a szállítás tervezett útvonala. - Az átvevő szervezet terv szerinti meghatározása. - A hulladék várható továbbkezelési, ártalmatlanítási módja. A telephelyen tervezett ártalmatlanítási feladatok - A hulladékok mennyiségi és összetételi adatainak meghatározása. - A tervezett technológia és a szükséges kapacitások meghatározása. - A technológiák létesítésével, a meglévők fejlesztésével kapcsolatos intézkedési sor meghatározása, ütemezése. - A hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémák megoldására vonatkozó intézkedések. Az intézkedések megvalósulásához szükséges eszközök, beruházások meghatározása - Technológiai fejlesztési igények meghatározása: - beszerzések meghatározása; - üzembe helyezési feladatok. - A telephelyen belüli gyűjtés, szállítás fejlesztéséhez szükséges eszközök, technológiai, technikai berendezések. A meglévő, ill. létesítésre

tervezett hulladék-kezelő létesítmények korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések meghatározása, beszerzési feladatai és azok időbeni ütemezése: - válogató, - előkezelő, - hasznosító, - ártalmatlanító technológiák. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezetvédelmi problémák felszámolásához szükséges beruházások, beszerzések meghatározása A tervidőszakra prognosztizált hulladékmérleg - Két évenkénti hulladékmérleg készítés előírása és terve. - A hat éves tervidőszak végére prognosztizált hulladékmérleg terve. A szükséges szervezeti és személyi feltételek - A feladatokat szervező, irányító rendszer kialakítása, fejlesztési terve. - A nyilvántartási, dokumentálási, ellenőrzési rend valamint a hulladék adatbázis kialakítása, kezelése. - Az intézkedéseket, fejlesztéseket, beruházásokat előkészítő, koordináló, ellenőrző szervezet kialakítási

terve. Fejlesztések finanszírozási terve - Az intézkedések, fejlesztések becsült költségei. - A költségek pénzügyi forrásai. - A pénzeszközök rendelkezésre állásának és felhasználásának ütemezése. Veszélyes hulladék gazdálkodásra vonatkozó előírások Eltérések: - Technológiai folyamatábra, anyagmérleg. - Tároló helyek helyszínrajza, kapacitása, telítettsége. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS Helyzetleírás - Termelési, szolgáltatási részfolyamatok ismertetése. - A települési szilárd hulladékban megjelenő rész és összetétele. - Gyűjtés, szállítás jellemzése. - Jelenleg elkülönítetten gyűjtött, hasznosított hulladék aránya. - Átvevő, feldolgozó szervezet. - A hulladékot telephelyen feldolgozó létesítmények jellemzése. - A csomagolási hulladékokkal való gazdálkodásból eredő problémák, feladatok számba vétele. Cselekvési programok Az eddig ismertetetteken túlmenően: - Regionális

hulladékgazdálkodási célkitűzések figyelembe vétele (gyűjtés, hasznosítás). - A helyi (települési) hulladékgazdálkodási célkitűzések figyelembe vétele (gyűjtés, hasznosítás). A HULLADÉKKAL KÖTELEZETTSÉGEK KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI Jogszabályi alapok - 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról - 164/2003. (X 18) Korm rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről. Törvényi előírások 51. § (1) A hulladék termelője, birtokosa és kezelője a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező, más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartást, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és

ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. 51.§ (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem terjed ki azon ingatlantulajdonosokra, akik települési hulladékukat a közszolgáltatónak szerződés alapján átadják. Ezen hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a közszolgáltató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint gondoskodik. 44. § (1) A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Ennek során az e törvényben és más jogszabályban előírt kötelező és rendszeres adatszolgáltatásokon kívül is tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet kötelezettségei teljesítéséről a hulladék termelőjétől, birtokosától, illetve a hulladékkezelőtől. 14. § (1) Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása,

ártalmatlanítása. (4) A hulladékkezelő köteles a hulladék birtokosa számára előírt nyilvántartás és adatszolgáltatás elvégzésén túl a birtokába került, átvett hulladékokra és az általa végzett kezelésre vonatkozó adatokat is külön jogszabályban meghatározott módon nyilvántartani és a hatóságoknak adatot szolgáltatni. A KORMÁNY RENDELET ELŐÍRÁSAI A rendelet hatálya - A 16/2001. (VII 18) KöM rendeletben felsorolt hulladékokra terjed ki - Kivételek: - bányászati meddő, - állati hulladékok, - szennyvizek, - hatástalanított robbanóanyag, - levegőbe kibocsátott anyagok, - radioaktív hulladékok. - Kiterjed: - természetes személyre - jogi személyre - jogi személyiség nélküli szervezetre, aki vagy amely hulladékot termel, birtokol, kezel. - Nem terjed ki: - azokra, akik települési hulladékukat a közszolgáltatónak szerződés alapján átadják. Nyilvántartás - A hulladék termelője (birtokosa is), kezelője köteles

naprakész nyilvántartást vezetni: - a képződő, - az átvett, - az átadott hulladékokról. - A kezelőre az átvétel pillanatától a termelőre vonatkozó nyilvántartási szabályok érvényesek. - Telephelyenként kell vezetni. - A selejtezés: 5 vagy 10 év (veszélyes hulladék). A nyilvántartás vezetésének módja - A nyilvántartás alapja az anyagmérleg. - A nyilvántartás vezetése technológiánként és hulladékonként történik: - a veszélyes hulladékok, - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenységek, - a hulladék kezelése esetén. - Más esetekben hulladékonként. - Hulladék import és export esetén elkülönítetten kell a nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás kötelező elemei nem veszélyes hulladékok esetén - Általános adatok: - a KAR/Ügyfél lap, KAR/Telephely lap és a Borítólap kitöltéséhez szükséges adatok, - a telephelyen folyó tevékenységek felsorolása, TEÁOR

kóddal, megnevezéssel, - a felelős vezető neve, beosztása, - nyilatkozat a nyilvántartás adatainak valódiságáról. - Adatok hulladékonként: - - a keletkező hulladék megnevezése és kódja, megjelenési formája, - a keletkező hulladék mennyisége (kg), - a tárolt (göngyölített) összmennyiség bevétel vagy kiadás után (kg), - a kezelésre (telephelyi, kiszállítás) kiadott hulladék mennyisége (kg) az átvevő nevének, KÜJ és KTJ számának megjelölésével, - a kezelés kódja, - a kiszállítások kísérőjegyeinek nyilvántartása (szállító levél száma), - minden hulladékmozgáshoz rögzíteni kell annak időpontját. Technológiánkénti nyilvántartás esetén: - a hulladékot eredményező technológia megnevezése, TEÁOR (ha van ilyen), - a technológia anyagmérlege, - a keletkezett félkész és/vagy késztermékek termelési adatai. Veszélyes hulladékok nyilvántartása - Az általános adatokban nincs eltérés. - Adatok

hulladékonként – plusz adatok: - a hulladék H veszélyességi jellemzője/jellemzői, - a veszélyességet okozó komponens megjelölése (C számok), - a kiszállítás kísérőjegyeinek nyilvántartása (SZ vagy K). - Technológiánkénti nyilvántartás plussz adatai: - a technológia leírása, kapacitása. A hulladék kezelőjének nyilvántartásában előírt adattartalom - Az átvett hulladék kísérőokmányai. - A hulladék származására vonatkozó adatok. - Az átvett hulladék megnevezése, kódja, mennyisége (kg). - A tárolt (göngyölített) összmennyiség bevétel vagy kiadás után (kg). - A kezelésre kiadott hulladék mennyisége (kg). - A kezelés kódszáma. - Minden hulladékmozgáshoz rögzíteni kell annak időpontját. Adatszolgáltatás - Azoknak kell teljesíteni, akiknél: - a foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, - az évenként keletkező hulladékok mennyisége meghaladja: - veszélyes hulladékok esetében a 200 kg-ot, vagy - nem

veszélyes hulladékok esetében az 2000 kg-ot, vagy - építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot. - A nyilvántartást akkor is vezetni kell, ha nem kell bejelentést készíteni! - Az adatszolgáltatást a felügyelőséghez kell beküldeni. - Az adatszolgáltatás elektronikus úton is teljesíthető (2001. évi XXXV Tv az elektronikus aláírásról) - Statisztikai módszerrel történő kiválasztás esetén az adatszolgáltatásra egyébként nem kötelezett is köteles adatot szolgáltatni. - Más jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget ettől függetlenül teljesíteni kell. Nem kell adatszolgáltatást teljesíteni - A különleges kezelést igénylő hulladékokról, ha azt begyűjtő szervezetnek adják át (csomagolás hulladékai). - Azokról a hulladékokról, amelyet hasznosítást koordináló szervezettel kötött szerződés alapján meghatározott kezelőnek adnak át. Határidők - A nyilvántartás vezetésének kezdete:

2004. január 1 - 2004. március 28-ig bejelentkezés a HIR-be - Adatközlés a keletkezett hulladékokról, az első adatszolgáltatás határideje: 2005. március 1 - A kezelésre átvett hulladékokról az első adatszolgáltatás: - veszélyes hulladékok: tárgynegyedévet követő 8. nap - nem veszélyes hulladékok esetén: tárgyévet követő március 1. Bejelentkezés a HIR-be - HIR: Hulladék Információs Rendszer - A bejelentkező lap csak aláírással együtt küldhető el. - Az alapnyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül új adatlap beküldésével jelenteni kell. Hibás adatszolgáltatás, mulasztás - A felügyelőség legfeljebb 30 napon belüli határidővel helyesbítésre szólít fel. - Ellenőrzés esetén felszólításra az ellenőrzött hiánypótlásra köteles! - A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén bírság megfizetési kötelezettség (271/2001. (XII 21 Korm r) Adatok

nyilvánossága - Környezetvédelmi törvény: „Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat, a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.„ - Kormányrendelet: A hulladékokra vonatkozó, az adatszolgáltatásból származó feldolgozott adatok nyilvánosak és az interneten keresztül térítésmentesen hozzáférhetőek