Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A világgazdaság fejlődésének aranykora a II. világháború után

A világgazdaság fejlődésének aranykora a II. világháború után Jellemzői:  Aranydeviza-standard nemzetközi pénzügyi rendszer (Bretton Woods-i pénzügyi rendszer) Aranydeviza (1$=0,8888 gr Au) Fix árfolyam rendszer Interveniálási kötelezettség  A gyarmati rendszer teljes felbomlása (1948-1960) A nemzetközi gazdasági kapcsolatok új szereplői (120 új politikailag független állam)  A fejlődő országok (harmadik világ) világgazdasági szerepe és súlya folyamatosan csökkent, a fejlettségi szakadék nőtt.  A kapitalista és a szocialista országok elkülönültsége. „Hidegháború”. „Békés egymás mellett élés” A két rendszer együttműködése és versengése.  Tudományos-technikai forradalom: szintetikus alapanyagok felhasználásának elterjedése és meghatározóvá válása. Elektronika, mint önálló iparág kialakulása, a számítógépek gazdasági hasznosításának kezdete, a szerszámgép-ipar átalakulása.  A

multinacionális és transznacionális társaságok uralkodóvá válásának kezdete.  Gyors gazdasági növekedés: a világ GDP 4,9%/év, a világexport 7%/év, olcsó energiaárak, oktatás bővülése, magas foglalkoztatottsági szint, (környezetszennyezés!)  USA gazdasági vezető szerepe, regionális integrációk létrejötte Állandósult egyensúlytalanságok időszaka (1973-1990)       Súlyos recesszió: 1974-1976 (kőolaj árrobbanás) 1979-1982 (második kőolaj árrobbanás) stagfláció = stagnáló gazdaság + infláció Tartósuló kereskedelmi mérleg- és fizetési mérleg hiány Eladósodás, magas munkanélküliség Közép és Kelet Európában strukturális alkalmazkodó képtelenség Dinamikus gazdasági növekedés Délkelet-Ázsiában „Tigris országok” (Tajvan, Dél-Korea, Thaiföld) Támadások a jóléti állam ellen A Keynes-i gazdaságpolitikai gyakorlatot felváltotta a monetarizmus, a liberális gazdaságpolitika a

fejlett országokban Világgazdasági erőközpontok kialakulása és versenye USA, Nyugat-Európa, Japán. A globalizáció kiteljesedésének korszaka (1990-)   Rendszerváltás Közép és Kelet Európában (1989/90-) Lezárult a kétpólusú világ. Globalizáció: országhatárokon átnyúló gazdasági tevékenység Pl.: a vállalatok már nem multinacionálisak, hanem globálisak -> működésükhöz egységes szabályozási és hatósági háttérre van szükség (amelyet a piac kikényszerít) Kína és India felemelkedése Feltörekvő szuperhatalmak: A világ népességének 1/3-át adják -> világméretű növekedést indíthatnak el, átalakíthatnak egész ágazatokat (lakossági piac, befektetési piac, nyersanyag- és energia felhasználás,) Rohamos és tartós a gazdasági fejlődés -> 20 év alatt a gazdasági fejlődése (GDP/fő) Kínában 9,5%, Indiában 6%. További expanzió lehetősége 7-8%/év Jin és jang (ellenpólus) elve ->

egymást kiegészítő (és rivalizáció) országok Kína       Tömegtermelés (elektrotechnikai és nehézipari üzemek építése) Olcsó munkaerő, közmunkák (munkahelyteremtés) Gyenge innováció (nincs együttműködés a kutatóintézetek és az ipar között) Pazarló gazdálkodás (beruházás a telített ágazatokba: acél-, járműgyártás, irodaépítés, behajthatatlan hitelek) Elöregedett lakosság, korlátozott nyugdíjjogosultság Levegő- és vízszennyezés, vízhiány India       Szerepe nő a globális innovációs láncban (kutatási- fejlesztési centrumok) Pl.: motorok tervezése a General Motorsnak Szoftverfejlesztés, precíziós ipar, design, erősítése (gyártása Kínában) Jó minőségű termékek és szolgáltatások kínálata alacsony áron (pl.: szívműtétek) Alacsony foglalkoztatottság -> tömegtermelés fellendítése Nyitás a külföldi tőke előtt, infrastruktúra kiépítése

Környezetszennyezés, 5 millió HIV fertőzött, korrupció