Tartalmi kivonat
Magyar tőkeexport Készítette: Kovács-Sipeki Éva Rusznyák Nikoletta A tőkekivitel alakulása 50 45 M illiá rd E U R 40 0 35 10 30 20 25 30 20 40 15 50 10 5 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 ÉV A tőkekivitel jelenleg eléri a 43 milliárd EUR-t. Robbanásszerű növekedés az évtized utolsó harmadában Jelentős mértékű nagyvállalati koncentráció, de a középvállalatok is résztvevői a folyamatnak. A közép -és kelet-európai országok összehasonlítása (2004) Tőkebehozatal: Lengyelország:80 md EUR Csehország:46,4 md EUR Magyarország:47,7 md EUR Orosz F.: 50 md EUR Tőkekivitel: Orosz F.: 215 md EUR Magyarország:43 md EUR Lengyelország:36,4 md EUR Csehország:24,3 md EUR A tőkekivitel motivációi Növekedési kényszer ,nyereségesség növelése Piac szerzés, piac megtartás: Kereskedelem, szolgáltató szektor Szállítási költségek,
vámok/kvóták, vevőkapcsolatok Termelési erőforrások költségének csökkentése: Munkaerő költsége Ingatlan költsége Energia költség, alapanyag költség Egyéb tényezők: Versenytársak kiütése Technológiai transzfer, kapacitások jobb kihasználása A tőkekivitel előnyei Cél ország: Működő tőke beáramlása Gazdasági növekedés Munkahelyek teremtése megtartása Technológiai fejlődés Magyarország: Nemzetközi versenyképesség növekedése Hazai vállalatok növekedése, megerősödése Nyereség repatriálás Gazdasági növekedés Gazdasági integráció fejlődése A legnagyobb határon túli tranzakciók (1998-2002) Célvállalat Ország Összeg Befektető Év Slovnaft Szlovákia 260 m USD MOL 2000 MOL Románia Románia 80 m USD MOL 1998 MakTel Macedónia 260 m USD Matáv 2001 OTP Banka (IRB) Szlovákia 38 m USD OTP 2002 GZF Polfa
Lengyelorsz ág 30 m USD Richter 2002 Pöstyén Fürdő Szlovákia 29 m USD Danubius 2002 Marienbad Csehország 19 m USD Danubius 2000 Elsődleges cél országok Szám szerint a legtöbb befektetés Romániában. Magyarország az egyik legnagyobb befektető Romániában. Jövőbeli cél országok: Horvátország, Szerbia és Montenegró Ország Összeg Szlovákia 350 m USD Macedónia 260 m USD Románia 200 m USD Lengyel o. 70 m USD Ukrajna 40 m USD Cseh o. 30 m USD A magyar külgazdaság várható dilemmái Képes lesz-e a magyar export a 90-es években tapasztalt magas növekedési ütemet fenntartani; vajon meddig tart az export - boom; milyen szerepe lesz a bérmunkának az elkövetkezendõ évek exportjában, vajon a magyar mezõgazdaság elhúzódó válsága és megoldatlan problémái nem vezetnek-e drasztikus agrárexport csökkenéshez, változhat-e lényegesen külkereskedelmünk
relációs struktúrája, tovább növekszik-e a külkereskedelmi mérleghiány , hogyan csökkenthetõ a külkereskedelmi mérleg jelentõs hiánya, milyen terhet fog jelenteni a növekvõ külkereskedelmi mérleghiány a fizetési mérleg számára, mennyiben képes a szolgáltatáskereskedelem, a turizmus és a külföldi tőke, illetve egyéb pénzügyi források beáramlása a kereskedelmi mérleghiányt ellensúlyozni, a fizetési mérleg hiányát finanszírozni, milyen szerepe lesz a tőkeforgalomnak az ország külsõ egyensúlyának megteremtésében? Tartható-e a magas exportnövekedési ütem ? A magyar export növelésének egyrészt belgazdasági, másrészt külgazdasági (piaci) feltételei vannak. Jelenleg az exportnövekedés zömét: a gépek, felszerelések, szállítóeszközök teszik ki, illetve az ipari vámszabadterületek adják. Az export növelése attól függ, hogy a külföldi vállalkozások által a
vámszabadterületeken működtetett vállalkozások tevékenysége mennyire fog bővülni, mivel jelenleg e téren Magyarország legfőbb vonzereje a magas termelékenységű, olcsó munkaerő, így kérdés, hogy Magyarország meddig fog ezzel az előnnyel rendelkezni. Magyar tőkeexportőrök A magyar adatok mellett szinte eltörpül a 6 milliós szlovák vagy a 14 milliós cseh forgalom, de jócskán elmarad tőle még a 427 millió eurós ír tőkekivitel is. Jelentős mértékben, 197-ről 489 millió euróra nőtt az unión belüli magyar tőkeexport értéke is. A legnagyobb tőkekiviteli befektetők: -MOL -OTP -MATÁV -Borsodchem -Generali-Providencia Rt -Richter Gedeon Vállalati növekedési lehetőségek kihasználása: • Kiváló minőségű eszközállomány • A nagy növekedési kilátást ígérő balkáni régió közelsége • Nagy méretű, fejlett piacok jó elérhetősége • Előnyös tranzit lehetőségek Kiskereskedelmi terjeszkedés által
stabilizált nagykereskedelem Kiskereskedelmi terjeszkedés által stabilizált nagykereskedelem Vezető pozíció fenntartása Portfolió átrendezés A meglévő eszközbázis jobb kihasználása PL Vezető pozíció fenntartása Portfolió átrendezés A meglévő eszköz-bázis jobb kihasználása További növekedés a nagykereskedelemben Logisztikai pozíció erősítése CZ * A Kiskereskedelmi terjeszkedés által stabilizált nagykereskedelem * Középtávú kiskereskedelmi piaci célok: SK 2.5 1.5 piacvezető 10 % vagy fölötte új piacok H 4.0 RO 3.5 SLO 2002 vége 2005 vége HR BIH Növekedés nagyés kiskereskedelemben YU Hangsúly a kiskereskedelmen Újabb cél a terjeszkedésben: országos lefedettség Nagykereskedelmi értékesítés Terjeszkedés a kiskereskedelemben, majd a nagykereskedelem *Átlagos forgalom/töltőállomás (millió liter/év) MATÁV Rt A MATÁV Rt céljai a terjeszkedésre vonatkozóan: A
célterület Délkelet-Európa. A Matáv olyan vállalatokat keres, melyek jó növekedési lehetőségekkel rendelkeznek egy bővülő piacon. A tranzakció ne rontsa az EBIT szintet. A vállalat az adott piacokon nagyon erős pozícióval rendelkező távközlési szolgáltató legyen. A Matáv a célvállalatban többségi tulajdont vagy legalább ellenőrző részesedést kíván szerezni. Előnyt jelent, ha a vállalatnál lehetőség van átszervezésre. Az ország- és szabályozói kockázat elfogadható szintű legyen. Legsikeresebb leányvállalatai: MakTel Montenegro Telecom (TCG) OTP Rt Az OTP Bank külföldi fontosabb leányvállalatai: Banka Slovensko (Szlovákia) Nova Banka (Horvátország) Bank Romania SA További célbankok: Casa de Economij si Consemnatiuni (Románia) Török bankpiac