Nyelvtanulás | Magyar » A szóelemek

A szóelemek A szó kettős szerepe: szótári szó és szóalak - mint a szókészlet egy tagja, szótári szó – ez a nyelv alapegysége - mint a mondat egyik építőeleme, szóalak – ez a beszéd alapegysége - közlésfolyamatban tartalmaz nyelvtani szerepére utaló jelentésmozzanato(ka)t A morfémák csoportosítása alaki önállóságuk szerint - morféma: nyelv legkisebb, önálló jelentéssel bíró egysége; szavak és toldalékok - morfémakapcsolatok első helyén rendszerint a szótári szó áll; ebben a vonatkozásban ez a szótő - szabad morfémák: általában önállóan előforduló szótövek - félszabad morfémák (álszók): - csak más szótövekkel együtt előforduló szótövek - jelentésük járulékos, kiegészítő jellegű, pl. névutók, névelők - kötött morfémák: - toldalékok, ezek csak szótövekhez kapcsolva fordulnak elő - szótövek egy része, amik csak bizonyos toldalékok előtt fordulnak elő - pl. bokr, tav, hav Morfémák

áttekintése morfémák szótári szótő nem szótári szótő álszó toldalék típus szabad morféma kötött morféma félszabad morféma kötött morféma kötöttség önálló alak önállótlan alak önálló alak járulékos alak jelentéstípus önálló jelentés önálló jelentés járulékos jelentés járulékos jelentés példák arat, gép tav-ak, Pet-i után, a, el -ság, -k, -ban A toldalékok csoportosítása Képző - a toldalékok első helyén áll, közvetlenül a szótő után - gyakran a szó szótári alakjának része, pl. forgat - megváltoztathatja az eredeti szó szófaját, mondatbeli szerepét és új szót hoz létre - pl. fésül – fésülködik - a képző után általában újabb képző is állhat - előtte sem jel, sem rag nem állhat, utána viszont igen - csoportosítás: - névszóból névszót képez, pl. -ász, -ész, -s, -ság, -ség, -ú, -ű, -i - névszóból igét képez, pl. -ez, -oz, -ít, -dít, -sít, - igéből névszót

képez, pl. -tyú, -tyű, -ttyú, -ttyű, - igéből igét képez, pl. -at, -et, -tat, -tet, -ködik, -kodik, -kedik, -hat, -het Jel - a toldalékok második helyén áll - nem hoz létre új szótári szót, csak újabb mozzanattal bővíti a szótő jelentését - egynél több is járulhat a tőhöz - utána csak rag állhat - pl. többes szám jele (-k), birtokos személyjelek, igeidő jele (-t, -tt) Rag - a szóalak zárómorfémája, nem követi semmilyen más toldalék 1 - mindig csak egy szerepelhet egy szóalakban mondatbeli szerep egyértelmű meghatározására szolgál pl. -ban, -ben, -on, -en, -ön Előhangzó - szótövek és toldalékok kapcsolódásakor jelenhet meg - toldalék részének tekintjük - szerepe a kiejtés könnyítésében van A szavak alakrendszere - szófajokra jellemző, hogy milyen morfémakapcsolatban fordulhatnak elő lényege, hogy az egy szótőből létrehozható szóalakok rendszert alkotnak - ez a szavak alakrendszere, más néven

paradigmája az egy rendszerbe tartozó alakok tulajdonságai nyelvtanilag megegyeznek Az ige alakrendszere kötelező szóelem definiált tényezők nem kötelező szóelem - igető jel idő, mód személyrag szám, személy, tárgy határozottsága képző(k) a mondatban az ige nem önmagában áll, hanem öt kötelező jelentésmozzanatot hordoz cselekvés módja; ideje; cselekvők száma és személye; tárgy határozottságának jelölése egy-egy ige alakrendszerében legkevesebb 37 alak lehet, a tárgyas igéknél ez a szám 80 ikes ragozás eredetileg alaki különbözőségével jelentésben is különbözött A főnév kötelező szóelem definiált tényezők nem kötelező szóelem - főnévi tő jel szám, személy jel, birtokos személyjel képző(k) rag az igékhez hasonlóan felvehetnek képzőt, jelet, ragot kötelező jelentésmozzanatai: számra (egyes vagy többes) és esetre utalás főneveink ragozási lehetősége igen sokrétű, egy-egy főnévnek

akár több száz alakja lehet Melléknevek, számnevek - szegényes alakrendszerük van, mert legtöbbször szótári alakjukban szerepelnek - leggyakoribb szerepkörük a jelző - melléknév jellegzetes határozóragjai: -n (előhangzóval), -lag, -leg, -ul, -ül - számnév ragjai: -en, -ször, -szer, -ször - melléknév fokozása: -bb, leg-bb képzőszerű toldalékokkal - jellegzetes tulajdonság: alkalmi főnevesülés, pl. piros – pirosak Igenévi-névmási ragozás - névmások alakrendszere megegyezik a névszók toldalékolásával - kivétel: személyes névmás szótöve általában a személyrag vagy névutó - ekkor a személyre, számra az ún. igenévi-névmási személyrag utal - pl. (én)től-em, (ő)miatt-uk, (mi)után-unk - szerepe: adott szót egy másik szóval és/vagy a beszédhelyzettel egyeztesse 2