Pszichológia | Tanulmányok, esszék » A pszichológia, mint tudomány kialakulása, első elméletei

A pszichológia, mint tudomány kialakulása, első elméletei A pszichológia, mint tudomány történetében jól megfigyelhető a spekuláció és a természettudományos gondolkodás kettőssége. Az ókorhoz képest a középkorban visszalépés történt, főleg spekulatív tárgyként kezelték a pszichológiát. Önálló tudományként a XIX sz közepén indult útra a kísérleti lélektan kialakulásával Előzményként Weber és Fechner nevét kell megemlíteni, akik megállapították az ingerek és az érzetek közötti matematikai összefüggéseket. Előtte a pszichológia inkább filozófiai beágyazottságú volt, Weber és Fechner azonban fiziológiai magyarázatokkal álltak elő. (Néha kissé szélsőséges nézeteket vallottak) Wundt alapította az első kísérleti pszichológiai laboratóriumot 1879-ben. Wundt munkássága kiterjedt : - introspektív (köldöknéző) pszichológiára, - elementarista pszichológiára (tudományos alapokra helyezés, hogy a

pszicho- lógiának helye legyen a tudományok között, alkotóelemeire próbálja osztani), - néplélektan (következtetések a népek gondolatvilágára, az épületek, megnyilvánulások alapján), - tudatlélektan (lelki folyamatok tudatosságának vizsgálata). Wundt követői Würzburgban iskolát alapítottak, introspektív pszichológiájuk azonban a túlzott szubjektív megfigyelések következtében a csőd szélére került (megbízhatatlan adatok, semmit sem lehetett bizonyítani). 1913-ban Watson nyomán a korábbi introspektív pszichológia kudarcára adott válasz a behaviorizmus, módszertani alapokon megújítva a vizsgálódást a viselkedés objektív leírására törekedett. Legfőbb eredményeit a tanulás mechanizmusainak leírásában érte el Érdeklődését kezdetben az ingerek és válaszok közötti mérhető összefüggések kötötték le, a bonyolultabb belső folyamatok elemzése során is csak a kísérletileg igazolható történéseket ismerte el.

A behaviorizmus az ingerek és a rájuk adott válasz közti függvénykapcsolatot próbálja felírni : R=f(s) (R - inger, s - válasz) Figyelmen kívül hagyja azonban a szervezet organizmikus tényezőit (belső állapotot). Tanuláselméleti kutatásaik közül leghíresebb Pavlov kondicionált reflex kísérlete (feltételes reflex semlegessé alakítása /csengőszó, melyre egy idő után nem reagál/ majd a semleges feltétlenné /csengőszóra kap enni, ekkor egy idő után csengőszóra nyálelválasztás indul/ ) Gestallt alaklélektani pszichológiája a következő szemlélet szerint szerveződött : az élmény nem a részből indul ki, hanem éppen ellenkezőleg, már kezdetben globális benyomás alakul ki, s ebből utólagos tagolódás során rajzolódnak ki az öszszetevők. Ez a pszichológiai ág olyan szervező elvet hivatott feltárni, amelyek az egészleges élményekért felelősek, s nem az a dolga, hogy az elszigetelt alapelemek után kutasson. A következő

szerveződési elvekre derített fényt : - közelség elve, - hasonlóság elve, - zártság elve, - közös sors elve (az autó a test meghosszabbítása), - figura-háttér átbillenés (Rubin serleg), - tanulás alaklélektani felfogása (Köhler : a tanulás egészleges jellege már az állatvilágban megfigyelhető), - mezőelmélet (a mezőben lévő tárgyak felszólító jellegeinek játéka határozza meg az erőket, mely a viselkedést határozza meg) (Lewin féle pszichikus helyzet : - akadály nélküli helyzet, - problémahelyzet, - frusztrációs helyzet, - pozitív felszólító jelleg, - negatív felszólító jelleg, - ambivalencia helyzet.) Egy másik kibontakozó irányzat a pszichoanalízis névvel illetett, Freud nevével fémjelzett módszer volt. Lényege a páciens vizsgálata során alkalmazott szabadasszociációs kihallgatás Ennek során fény derül az elfojtott vágyakra Freud a lelki struktúrát három fő részre osztotta : - ösztön én

(tudatelőttes) : örökölt jellemzőket, ösztönöket illetve szerzett elemeket tartalmaz. (pl : örömelvűség), - én : összekötő a vágyak és a realitás között. Uralkodik az ösztönök felett és szelektál a külvilágban, - felettes én : tanulás útján alakult ki, társadalmi normák és szokások alapján. Egy idő után a magunkénak érezzük. Freud szerint a lelki működéshez szükséges energia forrása az ösztön én. Legfontosabb hajtóerőnek a libidót (szexuális örömszerzés) tartotta Szerinte a libidófejlődés szakaszai : - orális szakasz : kb. 1 éves korig szájjal kapcsolatos örömszerzési formák, - anális szakasz : kb. 1-3 éves korig saját test feletti kontroll öröme alakul ki, - fallikus szakasz : kb. 3-6 éves korig a nemiség kerül előtérbe A gyerek az ellentétes neműhöz vonzódnak, ekkor alakul ki az Ödipus komplexus, - látencia szakasz : kb. 6-10 éves korig Átmeneti ösztönnyugalom, az ösztönlényből kultúrlény

lesz, - serdülőkor : kb 10-12 éves korig, önállósági törekvés, igen nagy az ösztönök szerepe. Foglalkozott a szorongással és a félelemmel is. Szorongás : tárgy nélküli félelem, félelem : konkrét dologtól való félelem. A szorongás feloldása az elhárító mechanizmusok segítségével történik (Anna Freud) : - elfojtás (visszaszorítás a tudattalanba), - reakcióképzés (érzelmekkel ellentétes viselkedés tanúsítása), - projekció (kivetítés a környezetre), - azonosítás (identifikáció, a problémával azonosulás) , - szublimáció (átdolgozás, a gondolatok másfelé terelése), - regresszió (visszafejlődés). Freud munkássága kiterjedt még az álom, mint a tudatalatti megnyilvánulásának vizsgálatára. Utoljára megemlíteni kívánt pszichológiai irányzat a kognitív pszichológia, mely a 60-as évektől bontakozott ki. Az emberi megismerés kutatásával foglalkozik, melyben az emberi információ-feldolgozást rendszernek

tekinti. Mentális folyamatokkal foglalkozik (pl látás, hallás, szaglás, stb)