Irodalom | Középiskola » Vécsei Bernadett - Az olasz reneszánsz

Vécsei Bernadett - Az olasz reneszánsz (Petrarca, Boccaccio: Dekameron) Petrarca Francesco Petrarca az itáliai reneszánsz első kiemelkedő lírikusa és humanista tudósa, kora egyik legelső gondolkodója. Latin nyelvű műire volt a legbüszkébb de az utókor a latinul írt munkáit tartja a legnagyobb becsben. Két korszak, a középkori vallásosság és a reneszánsz között élet Példaképei Vergilius és Cicero. Firenzei családból származott, de bujdosásban született 1304-ben Arazzóban. Ífjú éveit Pisában és Avignonba töltötte. Családi hagyományokat követve jogot hallgatott Bolognában és Montpellierben de már ekkor sokkal jobban vonzotta az irodalom. Apja halála után visszatért Avignonba és mivel örökség nem maradt rá, a papi pályát választotta. E tájban pillantotta meg szerelmét Avignonban akit, élete végig szeretett s a verseiben Laurának nevezte. Szenvedélyes utazó volt. Vándorútjain könyvtárakat kutatott, régi latin szerzők

munkáit keresve Bejárta Svájcot, Franciaországot (Provance), Belgiumot, Németországot. Életének közepe táján letelepedett a Rhone völgyében és ott a tájban gyönyörködve számos munkája született meg. Később végleg letelepedett Rómában, mely várost nagyon szerette. Lelkesedett érte és kultúrájáért Utazásai során elkerülte Firenzét (szülővárosát). Egyszer szánta rá magát, amikor összetalálkozott Boccaccio-val. Többek között élt még Velencében és Padovában is 1374-ben a 70 születésnapja előtt találták holtan íróasztalánál. Művei: Petrarca életműveinek a legélőbb, legnagyobb része a Daloskönyv. 366 költeményből áll. A versek többsége szonett de canzonék és balladák is előfordulnak közöttük 4 strófából áll, szerkezete: lezárt. Legjelentősebbek a szerelmes versei melyeket 2 részre: Laura életében és halála után keletkezett költemények. A Daloskönyvben fellelhető a költő boldogtalansága,

szenvedése, a vívódó lelke. Szerelme Laurához örökre plátói maradt (férjes asszony révén) de ennek köszönhetően tudta létrehozni ezt az összetett költészetet. Laura egy eszmény Elérhetetlen jelkép volt számára, kit a természet alakításával akart elérni. Petrarca világában a szerelem és a természet szétbonthatatlan egységben uralkodik világában. Sokszor összevonja a kettőt és szerelmét a természet szépségében ábrázolja pl. az Ő fénye süt a Napban. Költeményét megszólításokkal kezdi, mikor a természeti lények gyöngéd jelzőket kapnak később keserű felkiáltással folytatja ahol kifejezi féltékenységét, ez eddigiekkel ellentétes, negatív hangnem. Későbbi részeiben a magány és a csend uralkodik Érzelmeit titkolja és csak a természetre bízza. Boccaccio (1313-1375) A 14. századi humanizmus kiemelkedő tudósa és írója volt Apja kisbirtokos. Boccaccio törvénytelen gyermekként született Firenzében Nápolyban

tanult majd visszatért Firenzébe. Ez időtájban írta a leghíresebb és csodálatraméltóbb művét, a Dekameront Jó barátja volt Petrarcának: leveleztek egymással. Élete utolsó 20 évét humanista tanulmányainak szentelte. 16 eklogát, 2 életrajzgyűjteményt értekezést és mitológiai magyarázatgyűjteményt írt. Szegénykörülmények között élt Fő műve: Dekameron (1348-1353) Jelentése: 10 nap 100 novellát tartalmazó gyűjtemény. Műfaja természetes hangvételű. Az elbeszélések sorozatát külön novella vezeti be és zárja le és ez keretbe foglalja az egész művet. Boccaccio humorral mutatja be sajátos erkölcseit. A középkort már a múltnak tekinti, a felvilágosult humanista ember már nem fél a pokoltól. Középpontban az életöröm és a szabad őszinte szerelem áll. A legtöbb novella városi-polgári környezetben játszódik: jogászok, orvosok, kereskedők, cella és kolostorlakók, városi polgárok, parasztok jelennek meg

benne. Boccaccio elítéli a fösvénységet, szerinte a vagyonnak csak az életet kell szolgálnia. Sokra becsüli az okosságot, az ügyességet és a tréfás ötleteket. Hősei is ezek tulajdonságokat használják föl Az egyik leghíresebb darabja az ötödik nap kilencedik novellája. Szerkezete kettős keretbe van foglalva: a királynő Fiammetta meséli el, aki szintén hallomásból ismeri a történetet. Egy Giovanna nevű hölgyről szól, aki hűséges férjes asszony, szerető anya. Őt ostromolja Federigo, aki eltékozolta vagyonát. Giovanna a férje halála után sem vesz tudomást a férfiről Friderigo és Giovannát, a sólyom hoz össze, amit Giovanna beteg gyermekének kér el a férfitól ajándékként. A sólymot megkapja, de már későn, a gyerek meghalt. Az író bizonytalanságban hagyja az olvasót afelől, hogy vajon emiatt vagy a gyerek betegsége miatt halt e meg. Végül a nő eltér a visszautasítástól és hozzá megy a férfihez. A novella

tanulsága, hogy a kitartó, őszínte szerelem előtt nincsenek akadályok. Szonett és a Novella Szonett: 14 sorból és 4 szakaszból álló vers. Az első 2 versszak 4-4, a harmadik é negyedik 3-3 soros. Az első két versszak egy rímrendszert alkot (2 rímmel), a második két strófája egy másik rímrendszert (2 v 3 rímmel). Eredeti rímképlete a következő volt: abba-abba-cdc-dcd A szonett formailag egymástól elütő két-két strófája eredetileg két különböző szerezeti egységet alkotott. Rendszerint ellentétet, szemben álló motívumokat tartalmazott A rímrendszerek őrzik a szonettek két részének különállását de Petrarca feloldja a hagyományos szerkezetet: csak az utolsó strófa hoz új elemet, az első 3mal ellentétben álló gondolatot, érzelmi tartalmat. Novella: olasz szó, újdonságot, érdekes történetet jelent. Kisepikai műfaj Rendszerint egyetlen, rövidre fogott, de nagyon jellemző eseményt mond el. A történet gyakran hoz

sorsfordulatot, hőse számára. A novellától el szokták különíteni az elbeszélést, mely oldottabb és ráérősebb (Mikszáth Kálmán alkotásai)