Történelem | Középiskola » Vécsei Bernadett - Károly Róbert és Nagy Lajos

Vécsei Bernadett - Károly Róbert és Nagy Lajos Károly Róbert Trónra kerülése, harc a kiskirályokkal: Az Árpád- ház kihalását követően a leányági trónkövetelők közül az Anjou- házhoz tartozó Károly Róbert (1301, 08, 09, 10 - 1342) került ki győztesen. 1301ben Esztergomban megkoronáztatta magát. 1305ben ugyan a bajor herceg Ottót megkoronázzák de, ő elmenekül. Károly Róbertet 1308-ban Pesten királlyá választották, egy évvel később Budán megkoronázták, majd 1310ben legitim uralkodó lett (Székesfehérvárott, Szent Koronával az Esztergomi érsek koronázta meg). Ügyes politikai érzéke volt. Első dolga volt a tartományurak (kiskirályok) hatalmának a fölszámolása. (A kiskirályok királyi hatalomtól függetlenül az általa birtokolt országrészben királyi jogokat gyakorol). Szembe szállt velük Károly! Főbb Tartományurak: Csák Máté (Felvidék és É-Ny Mo) Szh: Trencsény Aba Amádé (É-K Mo) Szh: Gönc Borsa Kopasz

(Tiszántúl) Szh: Adorján Kán László (Erdély) Szh: Déva Kőszegi Henrik és fiai (Dunántól) Szh: Kőszeg Subic Pál (Horvátország) A főpapokra és a nemesekre támaszkodott. Sorra számolta föl a tartományurak hatalmát Az Abákat 1312-ben győzte le a rozgonyi csatában. Károly fokozatosan kiterjesztette hatalmát az országra, és mivel a tartományurak nem fogtak össze ellene, sorra le tudta győzni őket. Legjelentősebb ellenfelét, Csák Mátét azonban nem. Birtokára, csak halála után (1321) tette rá a kezét Gazdasági és politikai intézkedései Károly Róbert volt az első királyunk, aki átgondoltan foglalkozott a gazdaságpolitikával. Kidolgozója: Nepcsei Demeter Tárnok mester volt Segítette Károly Róbertet a gazdaságban. Károly a tartományurak leverésével megnövelte a birtokállományt. Hű báró réteget hozott létre, akik hálával tartoztak neki és az ebből befolyt összeg, fellendítette a gazdaságot. Magyarország a 14.

században rendkívül gazdag volt arany- és ezüst lelőhelyekben A világtermelés 1/3-t, Európa termelésének ¾- ét adta. A nemesfém bányászatot fellendítette, hogy a földbirtokosok megkapták a bányászok által fizetett bányabért vagy a kitermelt fém 1/3-át. A király értékálló firenzei mintára készült arany Forintot vezetett be. Bevezetett egy új adót, hogy pótolja a kiesett jövedelmet: a kapuadót. Ezt portánként, telkenként kellett fizetni, minden olyan kapu után, ahol egy szénás szekér átfér. Bevezetett egy új kereskedelmi vámot: a határvámot. Az ország fejlődésével együtt megerősödtek a városok is. Létre jöttek a nyugati típusú városok: megjelentek a céhek. A városokat fallal vették körül Voltak szabad királyi városok, bányavárosok és földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok, a városoknak korlátozott volt az önállóságuk, ennek egyik legfőbb bizonyítéka: hogy egy összegben történt az

adófizetés. A kereskedelemben iparcikkek (fegyverek, szövetek, egyéb fémáruk) érkeztek be az országba, amiért cserébe a magyar kerekdelem aranypénzzel és élelmiszerekkel (marha, bor) fizetett. Erős banderiális sereget tartott fent. A bandérium (zászlóalj) az egy zászló alatt felvonuló katonák egysége. Külpolitikája Hadjáratai sikertelenek, viszont diplomáciai kapcsolatai sikeresek voltak. Feleségül vette a lengyel király lányát: Erzsébetet. 1335-ben a visegrádi találkozón a cseh- a lengyel-és a magyar király megállapodnak egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalról. Továbbá megkötik a lengyel- magyar öröklődési szerződést: miszerint a lengyel király halála után Károly fia, Lajos örökli a lengyel trónt. Nagy Lajos (1342-1382) Háborúi Apja, hű bárokat és telt kincstárat hagyott rá, azonban hamar rászakadt az uralkodás gondja a fiatal utódra. Hatalmas összeget kellett fizetnie, hogy a pápa elismerje öccsét,

Andrást a nápolyi trón örökösének. Ám hiába fizette ki, Andrást meggyilkolta felesége Itáliában A király nem hagyta megtorlatlanul a merényletet és trónigényéről sem mondott le. Két hadjáratot indított Nápolyba (1347-ben és 1350-ben) 1352-ben pápai jóváhagyással békét kötnek. Csapatai mindkét alkalommal elfoglalták a várost, azonban a távoli tartományt a magyarok nem tudták sokáig megtartani, az örökségért folytatott küzdelem pedig kimerítette a királyi kincstárat. Háborút indít Velence ellen, akitől visszafoglalja az Adriát és Dalmáciát. Harcol a Balkánon, a Havas alföldön és a törökkel is szembe kerül. Hódításai nem bizonyultak tartósnak. 1370-ben létrejött a Lengyel- magyar perszonálunió. Törvényei 1351-ben Lajos országgyűlést hívott össze. Megújították a nemesség Aranybullában megfogalmazott szabadságjogait. Egy ponton azonban változtattak: a szabad örökítés (végrendelkezés) jogát

elvetették. A birtokok az új törvény szerint apáról-fiúra szálltak A fiúágon kihalt nemzetségek birtokai a háramlási jog révén a királyra szálltak vissza. Minden földesúrnak be kellett szednie jobbágyától a kilencedet. Kimondták az „egy és ugyanazon nemesi szabadság elvet”. Ennek értelmében egyenlő lett volna a nemes és a báró, ám ez a rendelkezés nem tudott érvényesülni. Ezek a törvények tükrözik, hogy a magyar társadalom már nyugati mintához hasonul. Jól körvonalazódik a nemesség és a bárók csoportja. Befejeződött a jogilag egységes, jobbágyság kialakulása. Lajosnak nem született fiú örököse, így a lányainak megfelelő férjet kellett találnia. A Magyarországot öröklő Máriának Luxemburgi Zsigmondot szánta, aki 1387-ben lépett trónra