Agrártudomány | Állattartás » Varga Bertold - A baromfifélék integrált takarmányozása

MEGATREND TUDOMÁNYEGYETEM Bioélelmiszertermelői Kar Bácska Topolya Háziállatok Takarmányozástana Tanszék A baromfifélék integrált takarmányozása - Szemináriumi munka Készítette: Varga Bertold Indexszám: 050 / 07 / 200 Előadó: Dr. Könyves Tibor egyetemi docens Bácska Topolya, 2009 Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana ELŐSZÓ Az integrált takarmányozástan sikertörténetének gyökerei visszanyúlnak az emberiség írott vagy íratlan történelmébe, mikor is a természettel teljes összhangban végezte erőforrásainak felhasználását. Diadalmenete abban keresendő, hogy az emberiség pusztán tudására és tapasztalataira alapozott eljárások közben volt képes biztosítani mindazon javakat, melyek életben maradását célozták. Az erről szóló feljegyzések gyakorta fennmaradtak különféle barlangokban vagy csontra

vésett formában, majd a civilizálódásnak köszönhetően otthonaink körül. Történelmi gyökereinkben számos forrás által igazolták, s gyakorta igazolják az integrált takarmányozástan páratlan lehetőségeit. Elődeink nem nevezték integrált módszereknek, hiszen számukra maga a szó ismeretlennek mutatkozott, mégis nap, mint nap alkalmazták, tehát beleintegrálták mindennapi életükbe. A XXI század időszakában sem teljes az egyetértés azonosítását tekintve, mivelhogy sokan ragaszkodnak archaikus, míg mások az organikus fogalomhoz. Mindkettő esetében kitűnik alkalmazásának lehetősége, egyben a természetes folyamatokban történő ciklikus részvétele. Vajon ezek a lehetőségek korlátlanok, tehát kiaknázásuk szinte lehetetlen, vagy pusztán egy eltartóképesség végső határáig terjedő útra vezetnek. Felkiálthatnánk, hogy a mai ember szemével nézve semmi sem tekinthető korlátlannak, pusztán a biztonságot nyújtó közeg

utáni vágy és igyekezet. A válasz roppant egyszerű, hiszen az integrált takarmányozástan, ahogyan más mezőgazdasági ágazatok, elismeri környezetünk végességét, mégis olyan technikák és technológiák birtokában van, melyek a szükségesnél nagyobb mennyiségben nem tudják leépíteni. Ebben az értelmezésben az eltartóképesség a környezet nyersanyagainak, másnéven erőforrásai összességét jelenti, melyek nem csak az ember, de más szervezetek számára is ugyanúgy elérhetők. Korszerű felhasználásuk nem teljes kifosztásukat jelentené, sokkal inkább megőrzésüket a következő nemzedékek számára. Így a természettel teljes összhangban próbálják az egyensúlyt hangsúlyozni erőforrásaikat tekintve. Eme erőforrások környezetünk élő és élettelen elemei, nevezetesen a élőhely és maguk az élőlények. Feliserve és tapasztalva eszenciális szerepüket, maga az emberiség saját szolgálatába állította mindazon tényezőket,

melyek segítséget nyújtottak, azonban a számára káros hatásoktól igyekezett távoltartani magát. Ugyanezen viselkedési formát tapasztalhatjuk bármely növény – vagy állati szervezetben, vagyis az integrált takarmányozástan segítségével az ember képes visszanyúlni állati gyökereihez. --2-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana BEVEZETŐ Visszatérésének az adhat méltó hangot, ahogyan az integrált takarmányozáson keresztül viszonyul a rendelkezésre álló forrásaihoz. Hozzáállását már nem csak elméleti szinte, de gyakorlatias alapokra is helyezte, különös tekintettel célja megfogalmazásakor. Hiszen az integrált takarmányozástan valódi célkitűzése egy mélyrehatoló rendszer kiépítése. Minden rendszernek vannak rendszertani elemei, vagyis komponensei, egyben a rendszernek adott egy meghatározott működési

alapjai, melyen keresztül folyamatossá válik. Ebben a szisztémában élőlényekről, mind kompartmenekről beszélünk, tehát minden egyes résztvevőnek ugyanakkora szerepe van az integrált takarmányozástanban, mint a másiknak. Így nem teszünk különbséget az emberi és állati, esetleg növényi igények között, ellenkezőleg, lehetőségeinkhez képest megpróbáljuk kielégíteni azokat. Kielégítésük teremtheti meg magának a procedúrának áramlását. Ennek helyszíne nem egy fiktív pont, melyet utópisztukusnak, mondhatni lehetetlennek vélünk, hiszen a környezetünkben való viselkedésünknek ez az alapja. Ahogyan az előzőekben is értesültünk róla, két fő témakörből, nevezetesen az abiotikus és biotikus tömbből épül fel, melyben az állandó kapcsolatrendszer összhangot teremt. Lévén az emberiség fokozatosan emelkedő lélekszámával egyetemben fokozatosan nőnek a szükségletek és drasztikusan megugrottak az igények,

körülményes megtalálni azt a kapaszkodót, mely segítséget nyújthat. Ez a kapaszkodó az integrált takarmányozástan Tehát az integrált takarmányozástan célja megtalálni egy összhangot az emberi elvárások és a természet erőforrásai között azon feltétel mellett, hogy az egyik vagyis másik fél túlhagsúlyozására kerüljön sor (Codex Alimentarius Comission (CAC)). Emiatt vezették be az ökológiai mérleg fogalmát, melynek változása biztosan eredménytelenséget szül. Az egyik serpenyőbe kerül minden környezettel kapcsolatos elem, míg a másikba az ember lábnyoma. Egyensúlyból való kibillenése egyik vagy másik fél számára csak rövidtávon nyújthat előnyöket, azonban hosszabb távon teljes kimerülést predesztinál. Ennek kivédése érdekében születtek meg az integrált takarmányozástan előírásai és követelményei mind a környezet, mind pedig az emberi magatartást illetően. Eme jogszabályoknak célja összekapcsolni

ökoszisztémánk vérkeringését az emberi elhatározásokkal abban az aszpektusban, ami lehetővé teszi hosszútávú fennmaradását károsítás nélkül, s amelynek következtében az emberi igények kielégítésére is sor kerülne. --3-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAISMERTETÉS Hatáskörük kiterjed magára a nyersanyag előállítására, a termelési eljárásokra, valamint a produkálás folyamán keletkező melléktermékek elhelyezésének, esetleges reciklikációjának témakörére. Minden egyes alapanyag, melyet az integrált takarmányozástanban használunk, organikus módszerekkel előállítottnak kell lenni. Tehát a növénytermesztés esetén csak az integrált növénytermesztés – és védelem gondolatával tudunk megbarátkozni. Példaként a növények termesztési és védelmi technikáját említhetjük, mely

minden esetben integrált módszerekre épül, ellenkező esetben azon növények, melyeket be kívánunk emelni takarmányozásunkba, de nem organikus módon állítottuk elő, káros hatással lennének állatainkra. Különösen az integrált takarmányozás következtében fellépő táplálkozási érzékenység jelent komoly kihívást hosszútávon. Ha nem vagyunk képesek önmagunk által megtermelni vagy előállítani a szükséges nyersanyagokat, úgy azok vásárlására kényszerülünk. Ebben az esetben az integrált takarmányozástan szigorúan meghatározza a vásárlás módját és helyét, nem utolsó sorban a termesztőről szóló adatok között fel kell tüntetni organikus gyakorlatát. Vagyis csak organikus növénytermesztőktől vagyunk hajlandók takarmányt vásárolni. Nem elegendő csupán szóban igazolást adni integrált tevékenységéről, hanem írásos formában, pontosabban fogalmazva organikus jogosítvánnyal (egyes szakirodalmi forrásokban

minősítéssel) bíró gazdálkodó terméke nyújt kellő biztonságot. Teljes kizárást jelent az emberi kéz által előállított, tehát módosított élőlények jelenléte, tehát az integrált takarmányozástan elitéli a GMO növények használatát. A növénytermesztés területe az állatartó telep (farm) állatlétszámának arányában növekedhet annak igényének és elvárásainak függvényében. Az integrált takarmányozás világosan kimondja a növénytermesztésre használható parcella nagyságát, mely az állattartó telep méretével áll összhangban. Kivételes esetben a szomszédos telektulajdonostól megvásárolható vagy bérelhető 15 % - os földterület. Továbbá az integrált takarmányozástan szorgalmazza a növényi alapanyagok különválasztását azon szempont szerint, mely felhasználásának mértékéül szolgálhat. Természetesen a takarmánynövények tömbösítésére számtalan mód létezik, melyek egyaránt megállnak

helyüket, mégis szűkítésre szorulnak feléjük tanúsított elvárásoknak megfelelően. Baromfiféléink takarmányozásában két nyersanyagforma jeletkezhet, úgymint a termés és a növényi részek. Ennek aránya legrosszabb esetben 75 : 25 Vagyis baromfiféléink főként a növényi kompartmenekkel táplálkoznak annak ellenére, hogy biológiai félépítésük --4-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana diszharmónikusságot kölcsönöz. Szárnyasaink nem képesek a növényi részeben lévő nyersanyagok teljes felhasználására, köszönhetően emésztőszervi felépítésüknek. Mégsem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a takarmánynövények jótékony hatása mellett ne tudnának fiziológiai procedúrákat is támogatni. Ha mégsem válik lehetségessé, úgy mesterséges kiegészítésre kell szorítkoznunk, kifejezetten alacsony

mértékben. Sokan a növényi termést nevezik elsődleges nyersanyagforrásnak, azonban az integrált takarmányozástan előírásai szerint a baromfinak napi és éves részesedése messze alulmarad a növény vegetatív részeihez vosznyítva. Szerencsére az integrált takarmányozástan kibővíti annak lehetőségét, hogyan biztosítsuk állataink számára eme arányt. Tulajdonképpen a legelőkre alapozott állattartásra kell gondolnunk, mikor is a baromfifélék tápanyagellátásának 80 %, de akár 100 % - át természetes úton kívánjuk pótolni. Itt elsősorban a helyi, vagyis a farm közvetlen vonzáskörzetében lévő bázisokat kell értelmezni. Amennyiben nincs lehetőségünk természetes flórával táplálni baromfiféléinket, úgy mesterséges legelők létesítésébe kezdhetünk, mikor is a felhasznált nyersanyag tömegaránya 20 % lehet. Nyersanyag USDA EU UK Canada 100 % 100 % - - Új – IFOAM Zéland 2002 80 % 85 % Ideális a 50 % -

ban farm a farm területe területéről Organikus takarmány % 50 % - ban Forrás - - a farm - területéről Nyersanyag minősége Salakanyag Szintetikus anyagok - - Tiltott 65 % gabonaféle Javasolt jelenléte Tiltott - - - Magvak Javasolt jelenléte - 65 % - gabonaféle - - - Tiltott A baromfifélék integrált takarmányozásának fontosan előírásai (forrás ATTRA) --5-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana Lényeges a növényi vegetáció teljes ismerete az esetleges hiánybetegségek kivédését illetően. Ajánlott a növényi termések adagolását minimális szintre csökkenteni, mivelhogy a baromfifélék túlzott etetése szemes takarmánnyal kiválthatja biológiai engyensúlyuk felbomlását. Ennél a pontnál az integrált takarmányozástan említést tesz magáról a naturális vegetációban szereplők

terméseiről, mint alternatív takarmányozási forrásról. Amennyiben túlnyomó többségben olyan magvak kerülnek szárnysaink szervezetébe, melyek képesek kielégíteni igényeiket, nincs alapja mesterséges pótlásuknak. Hiányában maximum 15 % - os arányban tudunk szemestakarmányt adagolni. Eme határérték túllépése csak kivételes esetben fogadható el Előfordul olyan eshetőség is, mikor a növényi eredetű termékek támogatásával nem tudjuk kellőképpen kielégíteni baromfiféléink igényeit, abban az esetben az integrált takarmányozástan lehetőséget biztosít állati eredetű takarmányok használatára. Ebben az esetben csakis az organikus módszerekkel tenyésztett vagy tartott haszonállatok produktumaira vagyunk tekintettel. Körülményes előállításuk, valamint megszerzésük következtében gyakorlatilag visszaszorulnak, s átadják helyüket a szervetlen anyagok széles repertoárjának. Körülményességüket az alacsony, integrált

tartás – és takarmányozástechnológiában való állományrészvétel, míg megszerzésüket az emberiség növekvő igényei következtében történő piaci értékesítésük jelenti. Ezen takarmányok szigorúan elsődleges, tehát primális termékeknek kell lenniük annak érdekében, hogy biztos eredményekhez jutassák haszonállatainkat. Azonban nem szabad összetéveszteni a vágóhídi, azaz szekundális melléktermékekkel, melyek az állatok feldolgozása után maradnak vissza, hiszen azok használata frissen vagy átalakított formában szigorúan tilos. Indoklásként a magasfokú fertőzési kockázatot, egyben a nem megfelelő, kritikus higéniai állapotot vázolhatjuk fel. Nem mellékesen a vágóhídról származó forrásokat növényi tápanyagok előállítására, tehát komposztálásra használják fel. Ezen eljárással képesek a biológiai eredetű hulladékok elhelyezésének kérdésén túlmutatva a fenntartható mezőgazdasági folyamatokat

támogatni. Szusztanibilitás fogalmának megértéséhez vissza kell nyúlnunk az ökológiai mérleghez. Ebben az esetben a mérleg egyik serpenyőjébe az összes felhasznált nyersanyagot, majd a másikba az azokból keletkező hulladékot vázoljuk fel. Amennyiben a mérleg kibillen a melléktermékek felé, úgy a gazdálkodásunk egyedüli célja fokozni környezetünk telítettségi állapotát, amellett, hogy igényeinknek eleget teszünk. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, fel kell ismernünk mindazon szelektumnak bázisát, amit a növények reciklikálhatnak saját hasznukra. --6-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS Az integrált takarmányozástan, mint szemlélet Az integrált takarmányozástan tulajdonképpen szemléletnek, mondhatni életfelfogásnak minősül, hiszen azon gazdálkodók, melyek felismerik

jelentőségét, nem tudnak elszakadni hosszú időn keresztül folyamataitól. Nem csak nemes egyszerűségében rejlik elterjedése, sokkal inkább törvényszerűségein, pontosabban fogalmazva a baromfifélék igényeinek szem előtti tartásában. Nemes egyszerűségét abban lelhetjük meg, hogy az integrált takarmányozástan eljárásai kivétel nélkül minden háztáji gazdaságba is be tudnak költözni. Azonban nem szabad összetévesztenünk a szabadföldi és az organikus tartás – és takarmányozástechnológiát, különösen a felhasználható takarmány vetületében. Hiszen az integrált takarmányozástan elsősorban kapcsolatot keres a növekvő emberi igények és az állatok elvárásai között. Az emberiség igénye elsősorban számszerűsíthetőnek tekinthető, vagyis a tömegesen előállított állati termékek jelentik az egyedüli megoldást. Azonban a XXI század vásárlója felismerte annak szükségszerűségét, hogy biológiai folyamataihoz

eszenciális anyagok mennyisége mellett annak minőségéről is meg legyen győzve. Röviden fogalmazva a fogyasztó kiváncsivá vált a tányérjában szereplő, ízlésesen tálalt baromfi valódi eredetére. Felmerült annak igénye, hogy a baromfifélék ne csak kvantitatívan, de kvalitatívan tegyen eleget elvárásainak. Kvantitatív viszonylatban nem lehet versenyképes az intenzív tartástechnológiából kikerülő szárnyasokkal szemben, minőségileg messze felülmúlja azokat. Ennek megvalósítása érdekében ragaszkodtak, s ragaszkodnak az organikus takarmányozási eljárásokhoz. annál is inkább, mivelhogy a baromfifélék igényeinek kielégítésére is törekszünk, tehát egy viszonylag kedvező életvitelt tudunk számukra teremteni. Elsősorban visszavezetjük őket természetes környezetükbe, s csak akkor avatkozunk be, amikor azt a legszükségesebbnek véljük. Sajnálatos módon naturális ökoszisztémájuk visszaszoruló félben van, így

körülményessé vált eme késztetés érvényesítése. Intervenciónk elégtelen növekedésük és fejlődésük folyamán javasolt, mellyel elkerülhetővé válik megbetegedésük, egyben elhullásuk. Szabadon dönthetnek aktivitásukat, vagyis mindennapi tevékenységüket illetően, nem utolsó sorban táplálkozásuk kérdését is nyitottnak tekintjük. Röviden fogalmazva csupán a nyersanyagokról gondoskodunk, felhasználásukat haszonállatainkra bízzuk. Emellett nem szabad arról sem megfeletkeznünk, minden egyes döntésünknél érdeküket figyeljük. --7-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifé lék igényei Az integrált takarmányozástan szabad kezet ad a takarmányozóknak, mikor is a baromfifélék igényeinek próbálnak megfelelni, mégis hangsúlyozza szárnyasaink biológiai szemléletű megközelítését.

Ez alatt a baromfifélék szokásainak tanulmányozását kell értenünk, melyek a takarmány keresésekor, a takarmány felvételekor, valamint a takarmány értkesítésekor jelentkeznek. Ugyan nem zárja ki a vizsgálatok során használatos eszközöket, azonban a tapasztalatra és tudatra integrált módszereket promótálja. Emiatt csak az első két lépcsőben tudunk baromfiféléink segítségére lenni. Vagyis megteremtjük annak feltételét, hogy haszonállatunk érintkezni tudjon a takarmánnyal, egyben a számára lehető legkedvezőbb feltételek mellett legyen képes fogyasztását kezdeményezni. Az integrált takarmányozás felhasználja az előző kifejezésekben felmerülő kérdéseket, s igyekszik kihangsúlyozni a baromfifélék szabad, tehát naturális takarmányozási szerepét. Nekünk mindösszesen arra kell törekednünk, hogy a helyi viszonyokhoz való legnagyobb mértékű alkalmazkodás mellett lehetővé tegyük szárnyasaink kapirgálásos

élelemkeresését. Hiszen a baromfi alapvetően egy kapirgáló állat, amihez anatómiai felépítésén keresztül jutott. Számára ideálisnak nevezhető az állandó küzdelem a takarmányért, közben pedig biológiai potenciáljának hangsúlyozása. Ennek elmaradása komoly stresszhatást, pontosabban fogalmazva állandó ingert (késztetést) jelent, ami fokozatosan agresszívebb magatartásra sarkallja. Kielégítetlenségének közvetlen következménye mentális síkon keresendő. Ösztöneinek kioltására nem adhatunk lehetőséget, sokkal inkább azok folyamatos megvalósítására törekszünk. Ezzel gyakorlatilag a baromfifélék öngondoskodását alapozzuk meg (wellfare). Amennyiben a baromfifélék takarfelvételét vesszük alapul, nem szabad megfeledkeznünk azok fizikai igényeiről, melyek elősegítik, sokszor stimulálják az egyes nyersanyagok bevitelét. Elsősorban a takarmány jellemvonásaira kell gondolnunk, amiken keresztül tudunk hatni

baromfiféléinkre. Szárnyasaink viszonylag fejlett öntudattal rendelkeznek, így bármit nem képesek elfogyasztani, kivéve a fizikai élvezetet nyújtó, úgynevezett kulináris takarmányokat. Számukra az érzéki összhang egy – egy nyersanyagban ugyanolyan fontos, mint egy emberi szervezetnél. Ehhez társul a szoktatás gondolata, mivelhogy baromfiféléink kimondottan habitusos teremtések. Könnyen képesek a számukra kedvező feltételekhez --8-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana alkalmazkodni, de igénylik a változatosságot. Emiatt a takarmány alapanyagának megválasztásakor ügyelnünk kell annak fokozatos átalakítására. Drasztikus modifikációkat egyetlen szakirodalom sem ajánlja. Példaként említhető a fiatal egyedeknek nyújtott takarmány paraméterei, melyek az idősebb baromfifélék számára ugyanolyan, ha nem

magasabb érzéki élményt nyújtanak, mégsem alkalmazzuk, csak meghatározott időszakig. Eme kijelentés visszafeél is érvényes, vagyis az idősebb szárnyasok eledele jelentős előnyökhöz juttatná a csibéket, de integrálásukkal takarmányozási hibákat követnénk el. Magának a takarmánynak a hasznosulása laboratóriumi vizsgálatokat igényel, amiken keresztül elemezzük a baromfifélék ürülékében (fekáliájában) visszamaradt nyersanyagokat. Ennek elvégzéséhez speciális műtétre (beavatkozásra) van szükség, mivelhogy a baromfifélék emésztőszervének (digesztív szisztémájának), kiválasztószervének és ivarszerveinek azonos nyílása van, melyet kloákának nevezünk. Így az ürülék fertőződik a vizeletben (urinban) fellelhető anyagokkal, melynek köszönhetően megtévesztő eredményhez vezet. Következményeként a baromfifélék vastagbeléből (Intestinum crassum) történő mintavételt javasolják a szakemberek, mint

elsődleges forrást. Megnevezés Átlagos érték Arány pH 8. 1 6 – 8. 8 Elektromos konduktivitás 6. 8 2 – 9. 8 Szárazanyag (%) 75 40 – 90 Nitrogén (%) 2. 6 1. 4 – 8 4 Foszfor (%) 1. 8 1. 2 – 2 8 Kálium (%) 1 0. 9 – 2 Kén (%) 0. 6 0. 45 – 0 75 Kalcium (%) 2. 5 1. 7 – 3 7 Magnezium (%) 0. 5 0. 35 – 0 8 Natrium (%) 0. 3 0. 25 – 0 45 Szén (%) 36 28 - 40 Súlyérték (m3 / kg) 550 500 - 650 A baromfifélék ürülékének összetétele (forrás ATTRA) --9-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék fizikai igényei Az előzőekben említett, kulináris élvezetet nyújtó tulajdonságok minden tagja a takarmány fizikai tulajdonságaiban keresendő. Azért nevezzük fizikai tulajdonságoknak, mivel a baromfifélék érzékszerveivel többé – kevésbé felvehető ingerek

sorozatát nyújtják. Vagyis a takarmány fizikai értelmezésében segédkeznek. Baromfiféléink érzékszervei nem tekinthetők kimondottan fejlettnek, mivelhogy az alapvető receptorok, nevezetesen a szaglás, ízlelés, látás, hallás és tapintás közül, csupán a látás és hallás rendelkezik előnyökkel. Annak ellenére, hogy a madarak (Aves) osztályának tagjai, társaiktől eltérő képességekkel bírnak, melyek elsősorban az életmódjukban keresendők. Példaként a szaglást célszerű kiemelni, mint viszonylag fejletlen (primitív) kémiai ingerfelvevőt, minek támogatásával csupán a szagok alapvető formáival tudnak megismerkedni. Emiatt jelent számukra kimondott veszélyt a takarmány nem szokványos szaga, amivel értesíti az őt felvevő szervezetet esetleges veszélyeiről, hiszen nem képesek felfogni és közvetíteni. Szerencsére baromfiféléink integrált takarmányozásában kevés lehetőséget adunk ilyen takarmányok előfordulására, s

ha mégis jelentkezik, emberi mulasztásnak tudható be. Kifejezetten szerteágazó ízleléssel csupán a tyúkok rendelkeznek, különös tekintettel az édes íz felé történő oirentációjukra derült fény. Alavetően a baromfifélék ízérzékelése átlagosnak, de nem fejletlennek tekinthető, hiszen a négy alapvető íz (édes, savanyú, keserű és sós) mindegyikét képesek kisebb – nagyobb százalékban felvenni. Természetesen itt is érvényesül a takarmányokhoz történő szoktatás kérdése, mivelhogy a baromfifélék az általuk legtöbbször érzékelt ingereket tudják elválasztani más, számukra ismeretlenektől. Vagyis a takarmány hirtelen változtatásával együtt fokozott vagy redukált válaszreakciót várhatunk. Fontos kihangsúlyoznunk az ízlelés általi védtelenséget a baromfifélék részéről, annak ellenére, hogy a takarmány ízváltozására szenzibilisebbek, mint a szaganyagának modifikációjára. Ugyanis nem képesek a takarmány

romlásával járó fizikai változást is értelmezni, mivelhogy a takarmány ízvilágában továbbra is a megszokott aromákat észlelik. Csak abban az esetben tagadják meg a nyersanyagok felvételét, ha már azok szinte teljes ellentétei eredeti formájuknak. Ezzel szemben hallásuk tekintélyes hányadában evolúcionált. Feltételezések szerint az audiális ingerek legkisebb változásának stresszhatása életmódjukban keresendő, ugyanis a szabadföldön kapirgáló --10-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana baromfifélék ki vannak téve a ragadozók támadásainak, s emiatt a legkisebb, számukra ismeretlen nesz is elegendő ahhoz, hogy válaszreakciót generáljon. Ehhez társítható a hímek figyelemfelkeltő viselkedése (hangadása), valamint figyelmeztetése, amit viszonylag egyedinek mondhatunk. Minden baromfinak megvannak határozva azok

a magasságok, amiken keresztül képes környezete ingereinek felvételére. Takarmányozástani szempontból másodlagos szerephez jut, mivelhogy a takarmányt nyújtó személy azonosítására szolgál, egyben a takarmány milyenségéről is tájékoztatást ad. Szálas takarmány esetén sisstergő, míg szemes takarmány esetén apró, egymásutáni csörgéseket lehet hallani. Nem utolsó sorban a takarmányozó hivogató hangja kellő biztonságot nyújt baromfiféléinknek, amíg a takarmány fogyasztására kerül sor. Így egy bensőségesebb kapcsolatot tudunk kiépíteni haszonállatainkkal, mely az integrált takarmányozástan alapvető célja. Egyedüli szervük, melynek támogatásával a takarmány értékesítését kezdeményezhetik, maga a látás. Optikai érzékelésük kimondottan fejletnek tekinthető, melyet a madarakra jellemző, hólyagszemmel fejlesztettek szinte tökéletessé. Annyira, hogy a takarmány összes fizikai tulajdonságát, mely az

érzékszervekre hat, pontosabban fogalmazva a szín, nagyság és forma, könnyen felvehetővé válik. Emiatt a takarmány vizuális tökéletesítésére kell törekednünk, nevezetesen az egyes takarmányok minőségi tulajdonságainak felderítésére, melyet tudományos munkák sorozatában viszontláthatunk. Tehát a takarmányozással foglalkozók világszerte érdekeltté váltak a takarmány színének, nagyságának és formájának megvitatásában, legfőképpen a baromfifélék igényeit szem előtt tartva. Megismerésükkel nem csak baromfiféléink szokásaira tudunk fényt deríteni, hanem azokat a kedvezőtlen hatásokat, melyek szárnyasaink egészségi állapotát veszélyeztetik, könnyen elkerülhetőnek minősíthetjük. Természetesen nem tudunk minden egyes pillanatban felügyelni haszonállataink táplálkozására, azonban szoktatásokkal egyszerűen módosíthatjuk igényeiket, bizonyos határértékek között. Megnevezés A típus B típus

Sárga, citromsárga, Citromsárga, fehér naracssárga, vörös Nagyság 1. 18 – 2 36 mm 2. 36 mm felett 1. 18 mm alatt Forma Változó Változó Változó 70 – 80 % 10 – 20 % 10 – 20 % Szín Takarmányértékesítés (%) C típus Kék, zöld, fekete --11-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék kémiai igényei Felügyeletünket sokkal inkább a baromfifélék táplálkozásában felmerülő esetleges hiányok pótlására kell összpontosítanunk, melyeket hagyományos körülmények között nem lennének képesek érzékelni, csupán válaszreakciókban kimutatni. Hiányok elsősorban a takarmány elégtelen haszonanyag – mennyiségének tudható be. Haszonanyagnak nevezzük minden kémiai komplexumot, mely a baromfifélék számára szavatolja harmónikus működésüket, emellett fenntartja azok

fokozatos felvételének lehetőségét. Vagyis a nyersanyagok megfelelő arányát összeállítva, fenn tudjuk tartani szárnyasaink táplálkozási szokását. Önmaguk által nem lennének képesek ugyanerre, hiszen az általuk felvett takarmány kielégíti fizikai igényeiket, azonban szervezetük metabolizmusának deficitje következtében mindinkább rászorulnak az emberi beavatkozásra. Emellett nem tudják a takarmány külsejéből megítélni, mennyire lesz képes éhségük csillapítására, majd szervezetük működésének zavartalanságára egy – egy nyersanyag. Azonban nem szabad abba a tévedésbe esnünk, hogy a természetes táplálkozási formát fokozatosan lecseréljük mesterségesre, esetleg túltakarmányozzunk. Ekkor ugyanis az intenzív takarmányozás mezejére lépünk. Túltakarményozás alatt a szükségesnél nagyobb mennyiségű nyersanyag – ellátást értjük. Mikor a baromfi nem képes a számára igényelt mennyiségnél többet

adszorbeálni, raktározza szervezetében, minek egyaránt előnyös és hátrányos tulajdonságai generálódnak. Sokkal inkább egy közös hangot kell találni, melyben kielégíthetjük biológiai igényeik mellett növekedésük és fejlődésükhöz szükséges forrásokat. Növekedés alatt a baromfifélék mennyiségi (kvantitatív) gyarapodását értjük, melyen keresztül tömeg – és térfogatgyarapodást produkálnak. Bázisa a genetikai tulajdonságokban keresendő, maximális pontja pedig a környezet által definiált. Java része számunkra értékes formákba önthető, különös tekintettel a húsapari termékekre, azonban a takarmányozás mértékének megfelelően raktározásra is kerülhetnek nemkívánatos termékek. Ezek a nemkívánatos termékeknek köszönhetően nem csak a baromfi életműködései romlanak vagy degradálódnak, de piaci értékesítésekor, nem utolsó sorban fogyasztáskor kellemetlen tapasztalattal gazdagítanak bennünket. Így az

integrált takarmányozástan szigorúan előírja az emberi kéz által biztosított takarmányok mennyiségi értékét, amivel elkerülhető az előző kifejezés. --12-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana Megnevezés Hatóanyag Szerep Hatás Gyümölcsök Telítetlen zsírsavak Tömeggyarapodás Előnyös Zöldségek Telítetlen zsírsavak Tömeggyarapodás Előnyös Ipari növények Telített zsírsavak Tömeggyarapodás Káros Repce Erucin Tömeggyarapodás Káros Gyapot Ciklopropenoid Tömeggyarapodás Káros A baromfifélék tömeggyarapodásának elősegítői (Katangole és March (1980)) Nem célunk baromfiféléink gyorsított növekedése, csupán a kornak és ivarnak megfelelő állapot elérése és szinten tartása. Fontos tudnunk, hogy a baromfifélék kémiai igényei az életkor előrehaladtával jelentősen

megemelkednek, vagyis a fiatal csibék és fejlett egyedek között jelentős átmenetet képzünk. Hasonlóan reagálnak az ivar fokozott aktivitásának időszakától kezdve az utolsó, úgynevezett klimax reakcióig. Mellette a növekedésben segédkező anyagoknak egyéb, élettani szerepe következtében teljes elvonását nem láthatjuk célszerűnek. Sőt, az egyes nyersanyagok adagolására állandó lehetőséget kell biztosítanunk, hiszen a baromfifélék szervezete nem képes azokat előállítani. Ezeket nevezzk eszenciális anyagoknak Emiatt csak a tipikusan hízlaló takarmányok kizárására kell törekednünk. Fejlődés alatt a baromfifélék minőségi (kvalitatív) változásainak összességét értjük. Magának a fejlődésnek feltárása az egyik legnehezebb kérdéskör, mivelhogy nincsenek meghatározott paraméterek, melyeken keresztül folytonosságáról meg tudnánk győződni. Pusztán a külső jellemvonások dícsérete nem feltétlenül jelent

előnyt, lévén formalizmus hibájába esünk. Célszerű egy átfogó képet alkotni baromfifélénk minőségi szakaszairól, nem utolsó sorban annak igényeiről és elvárásairól. Hiszen az evolúció három lépésben fejti ki hatását, pontosabban fogalmazva a megszületéstől (baromfifélék esetén kikeléstől) egészen az ivarérettségig, magától az ivari aktivitástól a tenyészérettségig, s végül, de nem utolsó sorban a tenyészérettségtől a hasznosításig. Kikeléstől az ivarérettségig terjedő ciklusban drasztikus mértékben növekszik az egyes haszonanyagok felvételének aránya, melynek következtében a baromfifélék jelentős fejlődésen mennek keresztül. Megnövekedett igényük kielégítésénél fel kell tudnunk ismerni mindazon hatóanyagokat, melyek a generatív aktivitáshoz elnegedhetetlenek, mivelhogy a baromfifélék következő életszakaszához eme tulajdonság nélkül, más út nem vezet. Magától az ivarérettségtől a

tenyészérettségig terjedő szakaszban mérsékletebb --13-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana adagolásra kell törekednünk, pontosabban fogalmazva a jó kondíció kérdése kell , hogy előttünk lebegjen. Végül, de nem utolsó sorban a tenyészérettségtől a felhasználásig terjedő szakaszban a baromfifélék igényeinek és szükségleteinek szinten tartását látjuk optimálisnak. Ez alatt azt kell értenük, hogy állandó megfigyelés alatt tartjuk baromfiféléinket, s az esetleges hiányok kielégítésére törekszünk. Ebben a körülményes folyamatban segítségünkre vannak az egyes szubsztanciák. Összesen 50 különféle komplexumra van szükség ahhoz, hogy a baromfifélék fejlődésének, nem utolsó sorban növekedésének harmóniáját szavatolni tudjuk. Ebből a legtömegesebb arányban azon vegyületek regisztrálhatók,

melyek a baromfifélék takarmányában, vagyis természetes úton előfordulnak, s csak nagyon minimális százalékban kell manuálisan pótolni. Jelenlétüknek köszönhető a baromfifélék testének struktúrája, valamint az eszenciális folyamatok zavartalanságának biztosítása. Nem nevezhető mellékes információnak az a felfedezés, miszerint ebben az életkorban a rendelkezésre álló források 70 % - át képesek felhasználni, s a kor előrehaladtával, ez az arány 40 % - ra csökken. A rendelkezésre álló 50 elem közül 22 közvetlenül teszi lehetővé a baromfifélék testfelépítésének harmóniáját magával a korral és nemmel összefüggésben, közülük 10 létfontosságú, tehát eszenciális. Az előző kijelentésben szereplő érték pontosításra szorul, hiszen csak a tyúkokra vonatkozik, pulykák esetében 12 el nem vonatkoztatható komponenst ismerünk. A broiler - csirke eszenciális ásványi anyag igénye 140 120 100 80 60 NRC (1994) 40

Baker és Han (1994) 20 Lippens (1997) 0 Gruber (1999) Mack (1999) --14-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana A tojótyúk eszenciális ásványi anyag igénye 140 120 100 80 60 40 20 0 NRC (1994) Baker és Han (1994) Lippens (1997) Gruber (1999) Mack (1999) A tojó pulyka eszenciális ásványi anyag igénye 140 120 100 80 60 40 20 0 Firman és Boling (1998) További 14 közvetett módon segíti szárnyasaink struktúralizálását, egyaránt az előzőleg említést érdemelt anyagokkal együtt, valamint önmagukban is. Egyes vegyületek jelenlétének köszönhetjük haszonállataink egészségi állapotát vagy termelési képességét, tehát ivari aktivitását, valamint ellenállóképességüket a külső hatásokkal (stresszorokkal szemben). Hiányukban nem csak az előzőleg említett fiziológiai folyamatokon ejtenénk csorbát, sokkal

inkább a baromfifélék életben maradási esélyeit csökkentenénk, hiszen rendkívül érzékeny állat. Mind a növekedés, mind pedig a fejlődés nem válna lehetségessé, ha nem lennének összekötő anyagok, melyeken keresztül minden egyes részfolyamatot rendszerré egyesít a baromfi --15-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana metabolizmusa. Jelentőségüket reprezentálja tekintélyes mennyiségük, mely azonos a testfelépítést szorgalmazókkal, vagyis 14 különféle anyagot különböztethetünk meg. Makroelemek Mikroelemek Calcium (Ca) Cobalt (Co) Chlorine (Cl) Copper (Cu) Magnesium (Mg) Iodine (I) Phosphorus (P) Iron (Fe) Potassium (K) Manganese (Mn) Sodium (Na) Selenium (Se) Sulfur (S) Zinc (Zn) A baromfifélék ásványi anyagai és nyomelemei, valamint a tipikusan hiányzó ásványok Tárolható vitaminok Nem

tárolható vitaminok A – vitamin (retinol vagy retinal) B7 – vitamin (biotin) D3 - vitamin (caliciferol) B9 – vitamin (folsav) E – vitamin (tokoferol) B3 – vitamin (nikotinsav) K – vitamin (filokinon) B5 – vitamin (pantoténsav) B2 – vitamin (riboflavin) B1 – vitamin (tiamin)* B6 – vitamin (piridoxin) B12 – vitamin (kobalanin)* C – vitamin (aszkorbinsav) Cholin A baromfifélék számára nélkülözhetetlen vitaminok tárolhatóságuk szerint --16-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék biológiai igén yei Mindezeknek következtében láthatóvá válik, saját felelősségünk baromfiféléink megfelelő növekedésének és fejlődésének, nem utolsó sorban működésének biztosítása, természetesen meghatározott kereteken belül. Felelőssek vagyunk nem csak haszonállataink

egészségügyi álapotának szinten tartása mellett alapvető biológiai céljuknak, vagyis az egyed vagy fajfenntartás megfelelő elvégzésének zavartalansága végett. Emiatt a baromfifélék egyfajta szabadságot igényelnek, minek keretein belül képesek eleget tenni hivatásuknak. Hiszen az integrált takarmányozástan előírásai szerint szárnyasainknak önmagukról kell, hogy gondoskodjanak, s csak abban az esetben szorítkoznak az ember segítségére, amennyiben naturális környezetük nem teszi lehetővé szükségleteik kielégítését. Újból hangot kell adnunk a természetes környezet visszaszorulásának, köszönhetően a fokozott hasznosítási szándéknak, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar tekintetében, s amelynek köszönhetően mindinkább kiszorulnak eredeti élőhelyükről állataink. Ennek tudatában körülményessé válik saját szervezetükkel való összhangjuk megteremtése, amit az integrált takarmányozástanban minden

eszközzel helyre kell igazítani. Önmagukról való gondoskodás mindösszesen annyit jelent, szabadon válogathatnak a rendelkezésre álló nyersanyagok közül, amik természetes élőhelyükön megtalálhatók. Így a baromfifélék mind növényi, mind pedig állati eredetű forrásokkal tudnak érintkezni. Különbség közöttük mindösszesen felépítésükben keresendő A növények szervezetének túlnyomó többsége haszonanyaggal rendelkezik, melyek baromfiféléink számára eszenciálisak, tehát nem állíthatók elő. Egyben rendkívül magas nedvességtartalommal bírnak Mégis az egyes nyersanyagoknak ellátására pusztán növényi eredetű forrásokat használni kevésbé tanácsos, különösen hosszútávú tartástechnológia esetén. Emiatt élvezhetjük előnyeit a legelőkön lelhető állati organizmusoknak. Alacsony haszonanyagaik ellenére kiválóan pótolják mindazon deficitben levő haszonanyagot, melyet növényi takarmányra alapozva nem lennénk

képesek. Hasonlóan a növényekhez, az állatok szervezetében is jelentős nedvességtartalomra, pontosabban fogalmazva kötött vízforrásra bukkanhatunk. Amikor a baromfifélék pusztán legelőre alapozott takarmányozásával foglalkozunk, célszerű megismerni az adott legelőn élő kultúrák sokszínűségét, változatosságát, valamint változékonysági hajlamát annak érdekében, --17-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana hogy biztosak legyünk szárnyasaink ellátását illetően. Vagyis nem elegendő csupán használójává, de ismerőjévé válni földünknek. Ilyenkor az integrált takarmányozástan nem emel jogszabályokat a baromfifélék táplálkozását illetően. Abban az esetben, ha nem tudunk számukra természetes forrásokat, nevezetesen legelőket nyújtani, mesterséges eredetű növényzettel kompenzálható hiányosságunk.

Az integrált takarmányozástan előírásai szerint követett és gyakorolt tápanyag – ellátásnak a következő feltételeknek kell megfelelnie: Másodlagos Növényi Állati eredetű növényzet tápanyagok tápanyagok 75 – 85 % 75 – 85 % 10 – 15 % 5 – 10 % Nyár 80 – 95 % 80 – 95 % 10 % 5% Ősz 70 – 80 % 70 – 80 % 10 – 20 % 10 – 15 % Tél 30 – 40 % 30 – 40 % 55 – 60 % 10 – 15 % Időszak Legelő Tavasz Eme nyersanyagoknak minden esetben két célt kell szolgálniuk annak érdekében, hogy az integrált takarmányozástan jogszabályaival ne ütközzönek. Elsősorban magas nyersanyag – tartalommal bíróknak van helyük baromfiféléink táplálkozásában, melyek nem követelik meg az antropogén beavatkozás szükségszerűségét. Ebben az esetben haszonállataink legelőn való tartózkodása tökéletesen kielégíti a működés feltétlen igényeit. Ez nem csak biológiai, de gazdasági szempontból is fontos

kitételnek mondható, hiszen csökkenti a baromfitartás – és takarmányozás költségeit. Másodsorban baromfiféléink, elfogyasztásuk közben, eleget tesznek biológiai követelményeiknek, melynek hatására megnövekedett táplálkozási szokással, vagyis fokozottabb növekedési és fejlődési erélyekkel fognak rendelkezni társaikhoz viszonyítva. Amikor biológiai elvárásokról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezet, mint élettelen (abiotikus) tényezőt, ami nem képezi a baromfifélék takarmányozási alapanyagát, mégis kedvező vagy kedvezőtlen alakulásának következtében jelentős módosításokat eszközöl ki. Ennek kivédésére nincs lehetőségünk, hiszen az időjárási (meteorológiai), tágabb értelmezésében az éghajlati (klimatikus) hatásokkal szemben tehetetlenek vagyunk, emiatt szorítkozunk haszonállataink státuszára. Egyszerű példaként a hőmérséklet emelhető ki, melynek 18 és 24 OC közötti skálája (NRC

1994) jelenti az optimális takarmányfelvétel időszakát, egyben a növekedés és fejlődés drasztikus emelkedésének értékét. --18-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék mikrobiológiai igényei Az integrált takarmányozástan egyik legkényesebb területének minősíthető a baromfifélék mikrobiológiai igényeinek feltárása, ugyanis heves viták kereszttüzébe került jogszabályainak megalkotása közben. Kényessége abban mérhető, hogy a mikroorganizmusok előfordulására mindig is lesznek példák, tehát a jelenlétük, ahogyan az általuk okozott hatások is, vitathatatlanok. Különböző szabályokat alkotók eltérő véleménnyel vannak a mikroorganizmusok szerepéről, így egységes konklúziót formálni, mely segítené az integrált takarmányozástan munkáját, szinte lehetetlen.

Mindösszesen az előfordulásukat célzó információkat sikerült végérvényesen lefektetni. Vagyis megtalálhatók mind a baromfifélék szervezetében, mind pedig azok felületén, valamint a növények egyes részeiben, mind állandó vagy időleges vendégek. Röviden fogalmazva, a mikroorganizmusok mind a takarmányban, mind pedig a takarmányozottban kimutathatók. Emiatt a takarmányozástechnológiai fő mérvadóinak sorába emelkedett. Azok a mikroorganizmusok, melyek szárnyasaink eredetű életében (zoo) életciklusaiban tartósan szervezetek, nyomot jelenlevők, állati míg hagyók a növények növényi (fito) originalitásúak. Az előző kijelentésnek fontossága abban mutatkozik, hogy az egyes felsőbbrendű (szuperklaszifikált) egyedekben lévők nem képesek átterjedni a másik szervezetre annak teljes tudatában, hogy életműködéseiket meg ne szüntessék. Általuk előidézett hatásokat többféleképpen csoportosíthatjuk, mi a

baromfifélék szemszögéből vizsgáljuk a kérdéses területet. Ezek szerint a mikroorganizmusok lehetnek A baromfifélék takarmányozását befolyásoló tényezők (McMullin 1998) előnyös, közömbös vagy előnytelen hatással rendelkezők. Sokan esnek azon tévedésbe, melynek hatására a pozitívnak ítélt egyedeket túlhangsúlyozzák, másokat pedig igyekeznek visszaszorítani, hiszen eme tevékenységnek csupán rövidtávú megoldásai születhetnek. Abban a tekintetben nevezhetők a mikroorganizmusok előnyösnek, ha haszonállataink fiziológiai --19-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana működéseiben segítséget, mondhatni támogatást nyújtanak. Ilyen az Escherichia coli (számos szakirodalmi forrásban E. coli), mely a vastagbélben (Intestinum Crassum) lehetővé teszi a B12 – vitamin (kobalanin) szintézisét. Azon

mikroorganizmusok, melyek közömbösen viselkednek egy adott szervezetben, tehát sem előnyökhöz, sem pedig hátrányokhoz nem juttatják, nevezhetők neutrális organizmusoknak. Sajnálatos módon a legnagyobb százalékban vannak jelen azon szervezetek, melyek baromfiféléink számára károsak, vagyis zavarokat keltenek működésükben, mely kihathat növekedésükre és fejlődésükre, végső soron elhullásukhoz vezetnek. Megbetegedés Okozója IBD IBDV Coccidiosis Coccidia DP DPV Hatás Ellenállóképesség mértéke (%) 80 - 100 Elhullás, hasmenés Ürülék - Elhullás, hasmenés Fertőzött víz - Kedvezőtlen Pneumonia multocida Pusztulás - csökkenése Pasteurella FCh Közvetítő időjárás 10 – 20 % Könnyezés a szem Kedvezőtlen körül időjárás Orthomyxoviridae Megfázás Fertőzött állat - Laryngotracheitis - Folyamatos köhögés Fertőzött állat 10 – 20 % MD MDV Paralizis Tollazat 80 % Newcastle NDV

Megfázás, paralizis FCo - Influenza 10 – 20 % Ürülék, 90 % szekrétumok Növekedés Mycoplasmosis Mycoplasma visszamaradása Csökkent - 30 – 50 % - - tojástermelés Salmonellosis Kelés utáni Salmonella elhalálozás Példaként az előzőleg ismertetett Escherichia coli vázolható fel, melynek tömeges elszaporodása colibacilliosis – hoz vezet, tipikus példaként megelevenedve előttünk mikroorganizmusok túlhangsúlyozásának viszonylatában. --20-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) a hasznos Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék toxikológiai igényei Továbbá az integrált takarmányozástanban nincs egyetértés az általuk okozott kár minősítésének kérdésében, hiszen a baromfifélék számára kedvezőtlen hatású szervezetek közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak életviletlükre, nem

mellékesen fiziológiai folyamataikra. Nézetkülönbség az egészségügyi határérték megállapításának kérdésében merült fel, mivelhogy az integrált takarmányozástan elfogadja azon álláspontot, hogy a mikroorganizmusok eltávolításával megbontanánk a természet rendszerét, melyben a szemmel nem látható egyedek is szerephez jutnak, azonban szem előtt tartja haszonállataink egészséges életmódra való törekvését. Így a mikroorganizmusokat három különálló tömbbe sorolta, nevezetesen a károkozók, kórokozók, valamint a méreganyagot, röviden fogalmazva toxint termelők osztályába. Mindhárom esetében minőségi változásokat regisztrálhatunk, melyek a baromfifélék bármelyikét érinthetik, kortól és nemtől függetlenül, vagyis alapvető szerepükben kevésbé térnek el egymástól. Az előző kijelentés pontosításra szorul, hiszen a baromfi embrionális korában ellenállóságot (rezisztenciát) fejt ki, minek következtében a

ki nem kelt utódok teljes biztonságot érezhetnek. Mindazon mikroorganizmus, mely anyagcseretermékei segítségével veszélyezteti a baromfifélék növekedését és fejlődését, toxintermelő szervezetnek titulálható. A kifejezésben szereplő toxin méreganyagot jelent, vagyis egy olyan idegen anyagot, mely nem egyezik haszonállataink szervezetében található forrásokkal, így azok rendellenességére törekszik. Az integrált takarmányozástan kifejezetten hangsúlyozza a toxinok eredetére való tekintettel történő különválasztását természetes és mesterséges forrásokra. Mivel a természetes (naturális) méreganyagok hátterében állnak a mikroorganizmusok, így mikrobiális méreganygoknak is tekithetjük őket. Keletkezésének helye szerint lehet szervezeten belüli és szervezeten kívüli Abban az esetben, ha szervezeten kívüli (exotoxin), maga a mikroorganizmus jelen van magán a takarmánynövényen, egyben váladékot is képes

kiválasztani, mellyel megfertőzi (infektálja) a növényt. Magára a növényre nem feltétlenül jelent hátrányt a méreganyag, azonban baromfiféléinkre nézve igen. Bejutása szájon keresztül (orálisan) történik Szerencsére a legtöbb exotoxin könnyen felismerhető specifikus elváltozásainak köszönhetően, így egy gyakorlott takarmányozó könnyen értesül az esetleges veszélyekről. Amennyiben a szervezeten belül --21-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana játszódik le a méreganyag szekretálása, úgy endotoxinról, belső méregről beszélünk. Kockázatát abban állapíthatjuk meg, hogy nem ismerhető fel adott takarmánynövényen, mindösszesen az általa kiváltott hatások felszínre törésekor diagnosztizálható. Ennek megelőzése végett minden egyes, általunk termesztett takarmányt alá kell vetni laboratóriumi

vizsgálatoknak, nem utolsó sorban a legelőről is rendszeres mintavételezést látunk célszerűnek. Méreganyag (toxin) Előállítója Előfordulása Aspergillus flavus és Aflatoxin parasiticus Fusarium és Trichotecén Stachybotritis Keletkezés Folyamatos Gabonamagvak keletkezés Búza, árpa, kukorica Növényi maradvány Fumonizin Fusarium verticiliodes Kukorica Növényi maradvány Zeralanon Fusarium gramineanum Búza, árpa, zab, kukorica Növényi maradvány Orchatoxin Penicillium verricosum Gabonamagvak Tárolás, szárítás Ergot Cvaliceps purpure Gabonanövények Áttelelés A baromfifélékre nézve veszélyes mikotoxinok sematikus ábrázolása A mesterséges (manuális) méreganyagok mindazon termesztéstechnológiában szereplő, az integrált takarmányozástan jogszabályaival ütköző vegyi komplexum, melynek következtében romlik baromfiféléink egészségi állapota. Ezek az emberi közbeavatkozásnak köszönhetik

jelenlétüket, különösen az intenzív termesztési – és tartástechnológia fokozódó kihívásainak kielégítése szempontjából. Mivel az integrált takarmányozástan alapanyagainak organikus eredetűnek kell lenniük, nem fordulhat elő a mesterséges méreganyagok legkisebb mennyisége sem. Ha mégis, mind a takarmánynövényt előállító, mind pedig a takarmányozást folytatót ki kell zárni az organikus technológiai gyakorlásából. Kórokozónak nevezzük mindazon szervezeteket, melyek egy meghatározott élőlényben, jelen esetben baromfiféléinkben, lévő nyersanyagok felhasználásával sajátos élettevékenységet folytatnak annak figyelembe vételével, hogy fokozatosan leépítik gazdaszervezetüket. Maga a degradáció történhet melléktermékek kiválasztásával (például toxingenerátumokkal), vagy a szervezet nyersanyagainak túlzott felhasználásával, röviden fogalmazva élősködéssel. --22-- Create PDF files without this message by

purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék technológiai igényei Kimutatásuk körülményességét méretük teszi lehetővé, pontosabban fogalmazva eszköz hiányában nem vagyunk képesek feltárni jelenlétüket. Amikor ennek lehetősége adódna, számítanunk kell túlzott előfordulásukra, melyet az állati szervezet, aktuális állapotának megfelelően (kondíció) képes elfedni. Minél később kerül federítésre egy – egy kórokozó, annál nagyobb kárt okoz baromfiféléink fiziológiai állapotában. Előfordulásuk többféleképpen értelmezhető, azonban a legnagyobb százalékban történő kimutatásuk magából a takarmányból történt. Abból a takarmányból, mely a legelőkön fordul elő, vagy, amelynek termesztésében állati eredetű melléktermékek felhasználására került sor. Emiatt javasolt körültekintőnek lennük a takarmány,

röviden fogalmazva nyersanyag megválasztását tekintve. Így csak azok a növényi – vagy állati eredetű takarmányok kerülhetnek be takarmányozástechnológiánkba, amiknek az egészségügyi határérték alatti mikroorganizmus – számuk ismert. Ennek meghatározására minőségvizsgálati módszereket, nem utolsó sorban mintavételezési eljárásokat kell folytatni. Károkozóknak nevezzük mindazon mikroorganizmust, melyek a baromfifélék takarmányában fordulnak elő, s annak minőségi változásaiért felelősek. Hiszen a takarmány, eredetére való tekintettel két forrásból, nevezetesen a természetes és mesterséges alapanyagból származnak, technológiai szempontból egységesnek mondhatók, emiatt a benne zajló eljárásokat egyaránt előnyös vagy hátrányosnak nevezhetjük. Eme folyamatokat az esetek többségében mikroorganizmusok teszik lehetővé. Támogatásukkal megindulnak olyan biokémiai folyamatok, melyek hatására a takarmány

veszít eredeti haszonanyagaiból, tehát rövidesen elértéktelenedik. Elértéktelenedés alatt azt kell értenünk, hogy a baromfifélék számára már nem felhasználható takarmány áll rendelkezésünkre. Ilyenkor a takarmány fizikai vagy kémiai, esetleg mindkettő tekintetében jelentősen eltér a megszokottól. Mindez annak tudható be, a mikroorganizmusok igyekeznek saját fajfenntartásuk érdekében a lehető legtöbb forrást felhasználni, így baromfiféléink nyersanyagait is. Fizikai modifikációk következtében a takarmány érzékszervi tulajdonságain ejtenek csorbát, vagyis a nyersanyag leépülésével párhuzamosan színe, szaga, állaga, íze, nem utolsó sorban nagysága és formája is eltér az eredetitől. Kémiai, röviden fogalmazva vegyi jellemvonások mikrobiológiai átalakulása folyamán elveszítik mindazon --23-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék

integrált takarmányozástana anyagokat, melyek jótékony hatásukról győztek meg bennünket, tehát a baromfifélék számára nélkülözhetetlen komplexumok sérülnek. Megnevezés Folyamat Fizikai változás Kémiai változás Megváltozott szín Zsírok Avasodás Kellemetlen, kaparós íz Oxidáció Szúrós szag Megváltozott szín Olajok Avasodás Kellemetlen, kaparós íz Oxidáció Szúrós szag Oxidáció, Fehérjék Rothadás Kellemetlen íz Denaturálódás Denaturálódás Szúrós szag Toxinok felhalmozódása Kellemetlen íz Szénhidrát Erjedés (savanyodás) Erjedés Szúros szag A takarmány minőségi változásai Ugyan baromfiféléink nem képesek kémiai tekintetben felismerni az egyes haszonanyagok hiányát vagy fokozott csökkenését, fizikai változásokra nézve kifejezetten érzékenyen reagálnak. Természetesen a többi haszonállathoz képest kedvezőbb mértékben, de nem szabad azt gondolnunk, hogy kevésbé sínylik meg

igényeik háttérbe szorítását. A fenti kifejezés raktározott takarmányra és legelőn lévő alapanyagra egyaránt vonatkozik, ahol a raktározott takarmány nem megfelelő tárolási feltételeire, legelőn lévő alapanyag esetén lecsökkent növényi ellenállóképességre utal, mikor a mikroorganizmusok tömeges megjelenésére kerül sor. Nem megfelelő tárolási körülménynek nevezzük az előírások betartásának mellőzését, vagy a külső körülmények figyelmen kívül hagyását. Az integrált takarmányozástan szigorúan meghatározza a természetes, röviden fogalmazva naturális növényi – és állati eredetű termékek előállításának folyamatát, vagyis belátást kíván nyerni azok megtermelésébe, esetleges feldolgozásába, valamint tárolásukba, végső soron kijuttatásukba. Említést érdemelt az alapanyagok organikus úton való előállításának igénye az előző fejezetekben, ahol is saját magunkat vagy

beszállítáinkat --24-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana kötelezzük a technológia betartására. Külön figyelmet érdemel a takarmány feldolgozásának kérdése, hiszen az integrált takarmányozástan nem tiltja meg az alapanyag fizikai feldolgozásának lépéseit, kémiai módosítását nem látja elfogadhatónak, sőt, kompromisszum nélkül bírálja. Ez mindösszesen annyit jelent, baromfiféléink érzékszerveinek legjobban megfelelő tulajdonságokat kihangsúlyozzuk, de magát a nyersanyagokat nem változtatjuk meg. Fizikai tulajdonság Változtatás Természetes színezőanyaggal való dúsítás Szín (pl. őrölt paprika) Természetes aromaanyagok alkalmazása Szag (pl. gyümölcsök, zöldségek nedve) Állag Nedvességtartalom fokozása (hidratáció) Természetes aromaanyagok alkalmazása (pl. gyümölcsök, zöldségek nedve)

Íz Kifejezett aromanövények alkalmazása (pl. vöröshagyma) Nagyság és forma Aprítás vagy porítás (darálás) a kornak megfelelően A takarmány fizikai változtatásának lehetősége Tárolás folyamán mindig arra kell törekednünk, hogy a káros mikroorganizmusok optimális feltételei ne tudjonak megteremtődni, hiszen, ahogyan baromfiféléink, ők is érzékenyek környezetük élettelen feltételeire. A fenti megállapításokból világosan kitűnik, manuálisan adagolt termékeknél fokozott figyelmet kell szentelnünk a takarmány minőségének és mennyiségének, pontosabban fogalmazva fizikai, kémiai, biológiai, valamint mikrobiológiai tulajdonságaiknak. Ezzel a természetben előforduló nyersanyagok veszélyeiről, esetleges károkozásaikról előzetes vizsgálatok segítségével győződhetünk meg. Példaként említhető az a tapasztalati megállapítás, miszerint egy szarvasmarha vagy juhállomány számára fenntartott legelőn fokozott

veszély merülhet fel, mint egy teljesen érintetlen forrásnál, köszönhetően az ürülékükben található szervezeteknek. Ekkor is a mikroorganizmusok specifikus fajfenntartásáról van szó, mindösszesen annyi különbséggel, míg a raktározás folyamán az emberi tevékenység emelte be a számukra ismeretlen környezetbe, addig a természetben ugyanazon körfolyamatnak végtermékeként jelentkeznek. --25-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék igényeinek kielégítési lehetőségei Abban az esetben, mikor baromfiféléink igényeinek kielégítésére törekszünk, nem szabad elvonatkoztatni az integrált takarmányozástan azon meghatározásaitól, melyek irányt mutatnak megvalósításában. Baromfiféléink igényei rendkívül összetettek, egyben szoros kapcsolatot ápolnak egymással, így az egyik

elvárás kielégítetlensége magában hordozza a többi rövid időn belüli hiányosságát. Kielégítetlenség alatt mindazon metabolizmus hiányából származó potenciálvesztést értünk, melyek baromfiféléink számára redukálják a természetben való aktív részvételt, nem mellékesen értékesítésük közben szemmel látható hátránnyal járulunk fogyasztóink elé. Tehát a baromfifélék szükségleteinek való teljes megfelelés egyfajta közös érdeknek mondható. Ebben a folyamatban nyújt segítséget az integrált takarmányozástan, mely hosszú időn keresztül kidolgozott szabályaival optimális feltételeket nyújt, amennyiben képesek vagyunk megfelelni követelményeinek. Vagyis nem elegendő magát a baromfifélék organikus takarmányozásával, mint szemlélettel megismerkedni, sokkal inkább magukkal a baromfifélékkel kell egy bensőségesebb kapcsolatot ápolni, röviden fogalmazva tanulmányozni viselkedésüket, elvárásaikat és

szokásaikat, s annak megfelelően hatni rájuk. Ez nem azt jelenti, hogy a baromfifélék érzékszervi tulajdonságainak sikeres elsajátításával nyert információ az egyedüli követendő út, mivelhogy csupán felszínességet hangsúlyoz. Ahogyan említést érdemelt, a baromfifélék igényei rendkívül komplexek, így minden egyes hatással tisztában kell lennünk. Példaként a fizikai igényeknek történő megfeleltetés vonultatható fel, mikor a baromfifélék számára ideális takarmányt tárunk fel, mégsem tudunk megfelelni azok kémiai elvárásainak, mivelhogy a nyersanyagok részleges vagy teljes hiányáról beszélünk. Amikor a baromfifélék érzékszervi tulajdonságainak próbálunk megfelelni, akkor maguknak a baromfiféléknek kedveskedünk, de nem szolgáljuk szervezetük növekedését és fejlődését, hiszen az ahhoz szükséges forrásokról nem gondoskodunk. Újabb példaként szolgálhat a kémiai és biológiai szükséglet viszonya. A

takarmányként szereplő növényi – és állati termékek egyaránt képesek haszonanyagokkal felruházni élőlényeinket, azonban, lévén jelentős eltérés mutatkozik az egyes biológiai szervezetek, úgy a növények és állatok között, nem minden nyersanyagot vagyunk képesek eljuttatni. Röviden fogalmazva az egyoldalú, monodietetikus takarányozás kifejezetten --26-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana károsnak tekinthető, akár a növényi – akar az állati produktumok felől érkezik. Az integrált takarmányozás elejét vette a fenti esethez hasonló következtetéseknek, s kifejezte szándékat egy polidietetikus étrend felállítása tekintetében, melyben helyet kap mind a növény, mind pedig az állat, annak ellenére, hogy baromfiféléink kifejezetten növényevők (herbivora). Nem szabad egyoldalúan gondolkoznunk magáról a

nyersanyag – pótlás folyamatáról, hiszen rövidebb – hosszabb idő elteltével jelentkező deficitek komoly következményekről győznek meg bennünket. Tehát érdeklődő tekintetet kell vetnünk magára az összes folyamatra, melynek köszönhetően meg tud jelenni előtünk egy – egy takarmány, esetleg annak származéka. Vagyis a takarmányozás minden egyes fázisában, beleértve a takarmányként szolgáló növényi – és állati eredetű nyersanyagok megteremtését, feldolgozását, tárolását, végső soron kijuttatását, helyet kell biztosítanunk nem csak az integrált takarmányozástan szigorú követelményeinek, de takarmányozásunk eredeti céljának, vagyis baromfiféléinknek, közvetve saját magunknak történő megfelelésnek. Nyersanyagok előálltásánál választhatjuk azok természetes vagy mesterséges rendszerét, pontosabban fogalmazva, fel kívánjuk használni a természet adta lehetőségeket, vagy a saját kultúrnövényeikkel

teszük lehetővé technolginák zavartalanságát. Az integrált takarányozástan minden egyes esetben szorgalmazza a természetes módszerek posszobilitását, s csak legvégső esetben támaszkodik az emberi erővel keletkezett vegetáció opcióira. Azonban kompromisszumra hajlandó azon országok gazdálkodóival, akiknek nem adatik meg a naturális takarmányozás lehetősége. Ilyenek Európa északi részén lévő országok, vagyis Skandinávia térsége, ahol a mezőgazdaságilag hasznosított területekről importálják a gabonamagvakat és növényi részeket (particulum). Nyersanyagok feldolgozásának kérdésével az előző fejezetekben már foglalkoztunk, itt mindösszesen egy gondolat elejéig fontos feidézni az elhangzottakat, vagyis az integrált takarmányozástan nem engedélyezi a takarmány kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai értelemben vett módosítását, csupán a fizikai változások elkötelezett támogatója. Pontosítva az előző kifejezést

elmondhatjuk, szigorúan tiltja az egyes adalékanyagok mesterésges (manuális) hozzáadását, valamint a növények és állatok genetikai módosításának lehetőségét. A kész takarmánynak tárolását tekintve többé – kevésbé egyezik az intenzív takarmányozástan módszereivel annnyi különbséget tekintve, hogy a tárolási célra kialakított helység vagy épület természetes alapanyagokból kell készülnie, egyben a tárolás biológiai, pontosabban fogalmazva mikrobiológiai hátterére helyezi a hangsúlyt. Elintéli a baromfiféléket veszélyezető szervezetek jelenlétét, mégis minimalizálásukra, nem pedig elpusztításukra törekszik. --27-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék igényeinek kielégítési lehetőségei Legelőhasználat Mikor a legelők kérdése megelevenedik előttünk, sokszor

felteszük magunkban a kérdést, mennyire alkalmas a természet háborítatlan vegetációja kielégíteni egy megnövekedett létszámú állatfaj csoportjainak igényeit anélkül, hogy rövidebb – hosszabb idő elmúlával hiánybetegségek jelentkeznének. Ezek a kérdések nem véletlenül fogalmazódnak meg, hiszen a baromfifélék komplex elvárásainak való megfelelés komoly kihívásnak minősíthetők, melyet a legpontosabb takarmányozási feltételek mellett sem tudunk teljes egészében kielégíteni. Napi szinten Kiinduló legelő Fennmaradt legelő nagysága (m2) nagysága (m2) A 269 228 17 B 252 228 9 C 423 231 73 D 372 236 51 Kísérleti részleg eltávolított vegetáció (g / baromfi / nap) A legelő hasznosítási mértéke (forrás Horsted (2006)) Különös tekintettel a baromfifélék folyamatosan emelkedő egyedszáma mellett a rá leselkedő veszélyek nehezíti meg a fenti eljárásokat, akár növekedésről, akár fejlődésről

van szó. Sajnálatos módon a legelők visszaszorulási mértéke a XXI. század elejére rendkívüli mértékben felgyorsult, emiatt szerepe fokozatos felértékelődik. Vagyis a legelők, mint elsődleges (primális) baromfitakarmányozási lehetőségének vizsgálatakor figyelembe kell vennünk baromfiféléink igényeinek kielégítési fogalmát, nem mellékesen a legelő potenciális tulajdonságait. Megnevezés Súlyérték (g) Arány (%) Kiegészítő anyagok 22. 1 73 Növényi alapanyag 5.8 19 Magvak 0.105 0.003 --28-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana Rovarok 0.048 0.001 Földigiliszta 0.687 0.022 Puhatestűek héja 1.318 0,044 Kőtörmelék 0.235 0.08 Talaj 0 0 A legelőn előforduló nyersanyagok aránya (forrás Horsted (2007)) A legelőkön található növények, esetleg azok termései fizikailag megegyeznek

baromfiféléink szükségleteivel, mind a szín, mind pedig a forma és nagyság fogalmát tekintve, így teljes mértékben felvehetők szárnyasaink számára. A bennük megfogalmazott nyersanyagok, pontosabban haszonanyagok szinte tökéletes mértékben eleget tesznek haszonállataink metabolizmusának. Érdekességként megjegyezhető, a baromfifélék saját maguk gazdálkodnak takarmányukat tekintve, vagyis a növényi – és állati produktumok részaránya itt is teljesül. Arról sem szabad megfeledkeznünk, mialatt baromfiféléink táplálkozást folytatnak természetes környezetükben, egyúttal leget tesznej biológiai elvárásaiknak, mely a fokozott mozgásigényben és a kapirgálásban teljesedik ki. Növényi eredetű takarmányok a legelő naturális vegetációjával egyeznek meg, melyben az összes, gazdaságilag hasznosított takarmányunk ősi változata helyet kap, legyen szó fűfélékről, hüvelyesekről vagy pillangósokról. Állati eredetű

nyersanyagpótlók mikro -, mezo – és megafaunából származnak, így széles választási lehetőséget nyújtanak haszonállataink számára, kielégíve eszenciális igényeiket. Nem szabad azon megállapítást elfogadnunk, hogy a legelőkön található egyedek állandó jelenlétüktől biztosítanak bennünket, nem utolsó sorban baromfiféléinket, hiszen a legelő egyfajta környezetnek minősíthető, mely folytonosan alakul. Ennek köszönhetően változatos takarmányozási feltételeket kínál, amit emberi beavatkozással megterenteni szinte lehetetlen. Vagyis a legelőre alapozott baromfitartás mellett kardoskodó integrált takarmányozástan félelmeinkre megnyugtató választ adhat, hiszen a legelők beemelése a baromfifélék takarmányozásába kellő mértékben képes minőségi alapanyagot produkálni, nem mellékesen a takarmányozási költségeket is redukálni egy barátságos szinte. Minőségi tulajdonságok alatt baromfiféléink kiegyensúlyozott

fejlődésének és termelési színvonalának szinten tartását értjük. Különösen a tojás sárgájának színére gyakorol kifejezetten előnyös hatást, melyben szereplő növények színanyaga megnöveli xantofill – és --29-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana karotin – tartalmát, röviden fogalmazva narancssárga színben fog tündökölni. Számos tudományos vizsgálat igazolja a legelők jótékony hatását a tojás generálására, egyben részeinek tökéletesebb megformálásában, mely nem csak a piaci értelembe vett tojásnak, de a születendő emberiónak is kiváló környezetet jelent. Piaci viszonylatban egy vásárlói tekintetet csalogató terméket kapunk, melynek rövid – és hosszútávú keresletét nem tagadhatjuk, egyben a baromfifélék biológiai küldetésének, nevezetesen a fajfenntartásnak is eleget tudunk tenni.

Legelőre alapozott Megnevezés Intenzív takarmányozás Takarmányfelvétel (g / nap) 129 111 Tojástermelés (%) 91 83 Tojássúly 59.6 57.6 takarmányozás A tojástermelés mértékének összehasonlítása (forrás Horsted (2006)) Szakértői elemzések arról szólnak, hogy a legelők alkalmazása az integrált takarmnyozási eljárásokban rendkívül csökkentette azok kiadási költségeit, melynek aránya 6 és 20 % között ingadozott. Főként a rendelkezésre álló nyersanyagok tekintélyes értékének bevitele következtében nem szükséges emberi közbeavatkozással pótolni hiányaikat, tehát visszaszoríthatóvá válik a természet átalakításának kényszere. Maga az arány első hallásra nem tekinthető tekintélyes mértékűnek, azonban egy hosszabb periódust felölelve jelentős megtakarítást sejtet. Ennek hatására jelentős versenyképesség fokozására kerül sor, tehát lecsökken az intenzív és organikus takarányozás

közötti különbség. Megnevezés Ketreces tartás Legelőn való tartás Napi takarmányfelvétel (g) 112 131 Tojástermelés napi szinen (%) 86.8 73.5 Elhalálozás (%) 4.9 14.8 Tojás / takarmány aránya (g) 2.07 2.81 Tojás értéke (USD / kg) 5.89 14.21 4.17 6.39 1.72 7.82 Tojás / takarmány aránya (USD / kg) Tojás általi bevétel (USD / kg) --30-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék igényeinek kielégítési lehetőségei Mesterséges növényi vegetáció Amennyiben nincs lehetőségünk természetes legelőkre terelni baromfiféléinket, abban az esetben mesterséges módszerekkel takarmányozástan önmagunk lehetőséget nyújt is elő tudjuk állítani. kompromisszum egyfajta Ilyenkor az integrált megkötésére, melynek köszönhetően kisebb földterületeken élő

gazdálkodók is szabadon folytathatják az integrált baromfitartást, terméküket joggal tekinthetik organikusnak. Manuális előállítás mindösszesen annyit jelent, azokat a növényeket tudjuk alkalmazni technológiánk gyakorlásakor, melyek viszonylag igénytelenek, viszonylag meghatározó jelentősséggel bírnak, markáns haszonanyagokkal írhatók le, nem utolsó sorban a környezet természetes tisztulását szavatolják. Igénytelennek akkor tartunk egy növényt, ha a talaj aktuális állapotának megváltoztatása nélkül képes kielégítő mennyiségű nyersanyag biztosítására. Ez azért válik fontossá, mert a baromfitartás megindulásakor nem tudjuk biztosan meghatározni, mekkora állománnyal számolhatunk, ennek megfelelően a melléktermékek tömege sem ismert. Egyben a külső körülményekhez való maximális adaptációját sem hanyagolhatjuk. Célunk egy olyan vegetáció termesztése, melyben a baromfifélék számára nélkülözhetetlen

nyersanyagok biztosítának feltételét meg tudjuk teremteni, pontosabban fogalmazva a legnagyobb százalékban kielégíteni. Azonban a föld túlzott használatát kerülnünk kell, mely az integrált takarmányozástannal teljes összhangban áll, továbbá garantálnunk kell a talaj eredeti állapotának visszaállítása mellett meglévő környezetünk sértetlenségét. Eme hatásokat növényeink segítségével is meg tudjuk valósítani, így csak olyan egyedek szelekciójára kerülhet sor, melyek a talaj részecskéit formálják, lehetővé teszik levegőztetését, tápanyagokkal dúsítják, egyben védik az eróziós tevékenységekkel szemben. Ezeken a legelőkön nem fogunk olyan jelentős értékű sokszínűséget, változatosságot, valamint környezetünkben lévő változékonyságot hatásokat. találni, Tökéletesen azonban utánozni nem megpróbáljuk fogjuk tudni, imitálni azonban megközelítőleg egy jól működő rendszer elemeire

épített gazdálkodást kezdhetünk el az integrált takarmányozástan felügyelete alatt. Legfontosabb célkitűzésünk a baromfifélék állományának, valamint melléktermékeinek megfelelően egy viszonylag egységes, ebből kifolyólag homogén --31-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana nyersanyagforrás megteremtése baromfiféléink számára. Ilyen növény maga a káposzta (Brassica oleracea), melynek bevezetését, annak ellenére, hogy számos takarmányozási eljárásban megtalálhatjuk, fenntartásokkal fogadta az organikus procedúra. Indokaik között az eredeti szándéktól való eltérést magyarázzák, mellette a baromfifélék minimális igényeinek való megfelelést vázolják fel. Ugyan sikeresen alkalmazására vannak tudományos példák, a XXI századig nem teljes értékű tagja mesterséges legelőképző növényeinknek.

Főként torzsáját és leveleit használják a háztáji gazdaságokban baromfifélék takarmányozására. Livingstone 1980 – ban írodott munkájában nem javasolja legelőképző növényként a káposztát, mivelhogy rendkívül alacsony tápanyaggal rendelkezik. Ellenben az egyes fűfélék integrálásában komoly lehetőséget lát, mivelhogy szárnyasaink, különös tekintettel a libákra, kifejezetten szeretnek leveles takarmánynövényekkel táplálkozni, sőt, a libák esetében messzemenő, mondhatni tradícionális táplálási eljárásokra bukkant népi feljegyzésekben. Természetes forrásai az egyes rostanyagoknak, valamint a karotenoidoknak. Megfelelő állapotukban történő betakarítás folyamán képesek vagyunk megőrizni nyersanyagaik közül az egyes ásványi anyagokat, valamint a B2 – vitamint. Minél jobban eltérünk az optimális betakarítás időpontjától, annál jelentősebb kárt szenved, különös tekintettel szénhidrát

– tartalmára, megnehezítve emésztését (digesztálását). Baromfitípus Javasolt mennyiség (g / kg) Bármely baromfi 100 Broiler – csirke (4 – 7 hetes korban) 250 Tyúkok 170 Tojótyúkok 50 – 80 – 110 – 140 Liba 250 A baromfifélék fűfélékkel való takarmányozásának módozatai Az előző táblázatban szereplő, a tojótyúkokra vonatkozó takarmányozási eljárás külön figyelmet érdemel, hiszen a fűfélék adagolásával jelentősen csökkent a tojás koleszterin – szintje, vagyis az idősebb lakosság számára könnyen fogyasztható vált, mellette a keltethetőség százaléka drasztikusan emelkedett, s elérte a 86 % - ot, maga a tojás termékenysége meglepően magasnak bizonyult, hiszen 98 % - os részarányt mértek a szakemberek. --32-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A

baromfifélék igényeinek kielégítési lehetőségei Növényi tápanyagok Amennyiben baromfiféléink igényeit nem tudjuk kielégíteni környezetünkre alapozva, mivel elégtelen mennyiségben állnak rendelkezésünkre természetes vegetációk, pontosabban fogalmazva legelők, egyben annak helyettesítését célzó növényi részek, melyek lehetővé tennék mesterséges formában való reprodukálását, úgy mindösszesen a növényi termésekre, mint alternatív megoldásokra támaszkodhatunk. Sokszor maga a környezet szab gátat a természetes növényzet kialakulási lehetőségének, hiszen a téli és kora tavaszi időszakban nem találunk olyan területeket, ahol bármely, baromfifélék számára kielégítő mennyiségű nyersanyagról szólnánk. Ebben a tekintetben nem csak a növények egyedszámának csökkenéséről, sokkal inkább a bennünk foglalt haszonanyagok deficitjéről célszerű szót emelni. Vagyis a baromfifélék válogatási szándéka

redukálódik, mely arra ösztönzi a vele foglalkozó takarmányozókat, térjenek át a pusztán növényi eredetű tápanyagok etetésére. Így haszonállataink szükségleteinek, valamint igényeinek kielégítését manuálisan vázolhatjuk fel, melyet az integrált takarmányozástan fenntartásokkal támogat. Fenntartásai főként az emberi beavatkozás túlzott mértékében bontakoznak ki, mikor is közeledünk az intenzív takarmányozási eljárás jellemvonásaihoz, amit az organikus baromfitartás messzemenően el kell kerüljön. Azonban elfogadja a növényi termések, mint megkerülhetetlen nyersanyagok részleges integrálását baromfiféléink életébe. Ennek gyakorlását szigorú feltételek közepette tehetjük meg, mely kiterjed a növényi produktumok minőségére és mennyiségére, nem utolsó sorban kijuttatásának módjára. Minden egyes, emberi kézzel adagolt takarmánynövény elsődleges célja baromfiféléink szükségleteinek maximális

kielégítése. Mégsem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy a takarmánynak növekedést és fejlődést, nem pedig túlzott raktározást kell elősegíteni, röviden fogalmazva baromfiféléink szemes takarmányának nem lehet hízlaló jellegűnek lenni. Ilyenek a természetes növényzetben, nem mellékesen növénytermesztésünkben megtalálható cereáliák, köznapi nyelven gabonaféléink (Poaceae). Annak érdekében, hogy az intenzív takarmányozástan hibáinak elkerülését meg tudjuk valósítani, az integrált takarmányozástan előírja az előző --33-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana növénycsalád termesztéstechnológiájának reformálását. Vagyis, csak olyan növények magvait használhatjuk fel, melyek organikus termesztéstechnológián keresztül jutottak el felhasználásukig. Amellett, hogy az organikus

takarmányozás szemléletének támogatását a XXI század egyedüli irányvonalának tekinthetjük, bevezetését a gabonamagvak megnövekedett haszonanyaga is indokolja. Jelentős szénhidrát – és rosttartalom mellett csökkent értékű fehérjéket, valamint ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket szögezhetünk le. Sajnálatos módon a fehérjék közül a legfontosabb, tehát eszenciális komplexumok (lysine, methionine, threonine és tryptophan) hiányáról szólnak feljegyzések, miknek köszönhető a szemes takarmány rövid ideig történő alkalmazásának kérdése. Vitaminok tekintetében rendkívül alacsony zsírban – és vízben oldódókról van szó, tovább hangsúlyozva baromfiféléink leépülésének fogalmát. Megnevezés Árpa Búza Zab Fehérje (g / kg) 96 - 115 109 – 154 74 – 132 Keményítő (g / kg) 587 – 641 614 – 712 468 - 545 Rosttartalom (g / kg) 38 – 64 20 – 26 92 – 123 Súlyérték (kg / hl) 58.4 –

732 77 – 83.1 57.3 – 625 A baromfifélék növényi szemestakarmányának összetétele Sajátos takarmányozási eljárásnak mondható a gabonamagvak egyes részeinek, úgynevezett melléktermékeinek integrálása baromfiféléink nyersanyag - pótlását tekintve, ugyanis gabonaféléink legtöbb, szinte teljes egészében felhasználható haszonanyagai külső burkukban fedezhetők fel. Ezeket az intenzív takarmányozástan rendszerint leválasztja, különösen a malomipari feldolgozás folyamán, az organikus tápanyagellátás kifejezetten hangsúlyozza azok fenntartását lehetőségeinkhez viszonyítva. Rendkívül magasak rosttartalmukat és fehérjearányukat vizsgálva, egyesek kifejezetten élénk olajkoncentrációval, ennek következtében intenzív lipidoldékony vitaminokkal bírnak. Az előzőekben fogaltak, nevezetesen a magas energiatartalmú képződményeknek köszönhetően mérsékelt adagolását látja célszerűnek az integrált

takarmányozástan. Továbbá a malomiparból származó törött vagy sérült növényi magvak, valamint a betakarítás sikertelenségének következtében megjelenő, emberi fogyasztásra alkalmatlan szemek kiváló takarmányozási lehetőségeket biztosíthatnak szárnyasaink számára. --34-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TÉMAKIFEJTÉS A baromfifélék igényeinek kielégítési lehetőségei Állati tápanyagok Ugyan az integrált takarmányozástan szigorúan ellenőrzi a baromfifélék állati eredetű termékekkel való ellátását, mégsem tud elvonatkoztatni azok lehetőségeitől, nevezetesen nyersanyagaik, valamint haszonanyagaik potenciáljától. Szigorú ellenőrzésének az adhat alapot, hogy a takarmányozók gyakran félreértelmezik célkitűzéseit, melyben állást foglal az elsődleges, röviden foglalmazva primális produktumok

beemelését tekintve, azonban kardoskodik a vágóhídi melléktermékek elfogadása ellen. Primális produktumnak nevezzük az állati szervezetek, emberi élelmezési célokra szánt termékeit, vagy azok feldolgozása folyamán keletkező, szintén minőségi alapanyagokat. Amennyiben a takarmányozók nem képesek megfelelni ezen előírásnak, vagyis hajlandók a vágóhídi szekundereket odaadni baromfiféléiknek, kizárást nyernek az integrált takarmányozási folyamatokból, termékeiket nem nevezhetik organikus eredetűnek. Az állat eredetű szekrétumok számtalan lehetőséget kínálnak baromfiféléink számára, melyeket a pusztán növényi táplálkozási folyamatokban nem találhatunk meg, pontosabban fogalmazva ásványi anyagokat, vitaminokat, nem utolsó sorban nyomelemeket. Azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az állati termékek, szerkezetükből kifolyólag, rendegeteg fehérjét, így aminosavat foglalnak magukban, amit minden egyes

szárnyasunk könnyen meg tud emészteni. Ha ehhez társítjuk azon gondolatot, miszerint a proteinek mellé állati zsírokat is megnyithatunk baromfiféléink előtt, miknek emészthetősége többé – kevésbé kedvező hatást gyakorol, könnyen megérthetjük az integrált takarmányozástan előírásainak módosulását. Utóbbi esetében, köszöhetően savasságuknak, egyfajta laxáns hatást érhetünk el. Szénhidrátok esetében ügyelnünk kell magára a laktózra, köznapi nyelvén tejcukorra, ugyanis fokozott jelenlétének köszönhetően elősegítheti az egyes emésztési zavarok vagy rendellenességek generálását. Emiatt a tejcukor két változatával tudjuk baromfiféléinket megismertetni, tehát háborítatlan, módosítás nélküli, valamint fermentált alakjával. Mivel szárnyasaink rendkívül érzékenyek a tejcukorra, így csak fermentált produktumokat használhatunk kellő biztonsággal. Nem szabad arra gondolnunk, hogy a tejcukor erjedését,

röviden fogalmazva fermentációját ipari eszközökkel tudjuk megvalósítani, hiszen az integárlt takarmányozástan szigorúan kizárja az intenzív technológiai vonzatokat. --35-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana Helyette a természetes fermentációt látja megvalósíthatósag, megjegyezve rövid ideig történő értékesítését, mivelhogy az erjedésben szereplő mikroorganizmusok túlzott aránya bakteriológiai kérdéseket vethet fel. Figyelemmel kell kísérnünk a fermentáció folyamatát, hiszen a túlságosan szolúbilis halmazállapotú termékeknek nincs helye az integrált takarmányozástan keretei között. Ez elsősorban baromfiféléink speciális felépítésének köszönhető. Fiatal egyedek számára szinte végzetes alacsony viszkozitású terméket felkínálni, hiszen rendkívül szenzibilis. Másodsorban a fiatal baromfik,

mikor felkínálták számukra a folyékony takarmányféleségeket, nem voltak hajlnadók elfogyasztani, genetikai alapokra visszavezethető tuajdonságuk miatt. Későbbiek során nem adódik az előzőhöz hasonló probléma, hiszen gond nélkül képesek voltak adszorbeálni erősen hidratált nyersanyagokat. Mégsem lehetünk teljesen biztosak döntésünkben Emiatt kételkedik mind a mai napig az integrált takarmányozástan az állati termékek szükségessében. Javaslatukra a szárított, pontosabban fogalmazva porított termékek előtérbe helyezése tanácsosabb lenne. Egyetlen tápanyag felett folyik mind a mai napig tudományos – szakmai vita alkalmazását tekintve. Egyesek atipikusan használható nyersanyagpótlának tartják, hiszen csak ipari eszközökkel tudják rendelkezésünkre bocsátani, így vét az integrált takarmányozástan alapszabályzatának. Továbbá nem látják annak valószínűségét, hogy az alapanyagként szolgáló halak organikus

eredetéről bármit is említettek volna, amivel újabb hibát követnének el az integrált takarmányozástanban. Állategészségügyi vizsgálatok alátámasztották kételyeiket, hiszen a halliszt fokozott használatával drasztikus mértékben emelkedett a gyomor szekrétumainak aránya. A megnövekedett gyomorváladék előnytelenül hat a zúzógyomorra, röviden fogalmazva zúzára, melynek következményeként károsodása láp fel, amit a szakirodalom zúzaeróziónak titulál. Okozója a hallisztben lévő gizzerosine, mely a nem megfelelően hőkezelt (120 O C termikus ponton való tartózkodás 2 – 4 óra időtartalmáig) hallisztben keletkezik. Egyben a tojás specifikus aromájának egyik okozójaként is felléphet. Számos esetet regisztráltak, mikor a tojás kifejezette halízűnek mutatkozott. Kóros esetben még a baromfihúsnál is érezték Mások szerint rendkívül magas nyersanyagbázisának köszönhetően elfogadható terméknek kellene tekinteni.

Megállapításukat arra alapozzák, hogy a fiatal pulykákon végzett kísérletek messzemenően igazolták a halliszt használhatóságát. Amellett, hogy tápanyagokkal látja el a szervezetet, kiválóan alkalmas fiatal baromfifélék takarmányozására. Nem mellékesen súlygyarapodást szolgál, vagyis a növekedés követi a fejlődés alapvető követelményeit. --36-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) extenzív Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana ÖSSZEFOGLALÁS Az integrált vagy organikus baromfitakarmányozástan nem nevezhető egy hatalmas részesedéssel bíró mezőgazdasági ágazatnak, azonban biztos jelek mutatkoznak afelé, hogy a XXI. század egyik legdinamikusabban fejlődő részévé fog válni, köszönhetően a fenntarthatóságnak, nem utolsó sorban a fogyasztók teljes tájékozottságának. Mezőgazdasági ágazatokat tekintve magába foglalja a két,

szinte legnagyobb szeletet követelő állattenyésztést és növénytermesztést, s minden eszközzel arra törekszik, hogy eme képlékeny kapcsolatnak szilárd talapzatot tudjon biztosítani. Támogatja a növénytermesztés és állattenyésztés egyenrangúsítási gondolatát, valamint bátorítja a gazdálokdókat saját természeti értékeik feltétlen értékelésére. Továbbá elősegíti a farm területére korlátozódó, tehát extenzív termesztési eljárásokat annak tudatában, hogy a lehető legkisebb beavatkozási szándékot tolmácsoljuk környezetünk felé. Emiatt az integrált takarmányozástan szigorú feltételekhez köti gyakorlását, s csak a közvetlenül ragaszkodó baromfitakarmányozóknak nyújtja át jogosítványát, hogy termékeiket organikusnak nevezhessék. Annál is inkább, mivel a lakosság mindinkább megnövekedett érdeklődéssel fordul magához az integrált technológiához, amiben várakozásainak megfelelő minőségű árúhoz

juthat hozzá. Sajnálatos módon a baromfifélék takarmányozásának és tartásának költségei messze kimagaslóak az intezív technológiában foglaltakhoz képest, aminek köszönhetően némi hátránnyal indul a piaci versenyben. Vagyis a XXI század igazi kihívása az organikus takarmányozási eljárásoknak megtartani, ha lehet mindinkább visszavezetni az állattenyésztést annak gyökereihez, közben pedig megőrizni, amennyiben korlátaink feldőlnek, drasztikus mértékben változtatni részesedésén az új kor piaci viszonyai között. Ebben a nehéz küzdelemben nem csak a fogyasztók igényeinek, de a takarmányozás főszereplőinek, vagyis baromfiféléinknek is meg kell tudnunk felelni, vagyis nem tekinthetünk rájuk, mint piaci portékára, sokkal inkább haszonállatainkra, melyek élete a mi kezünkben van lefektetve. Változatos kielégítési feltételekkel birtokunkban, képesek vagyunk szükségleteiknek és igényeiknek maximálisan eleget tenni. A

keletkező melléktermékeket vissza tudjuk forgatni növénytermesztésünkben, mely elősegíti az állattenyésztés haszonanyagainak költség – és környezetkímélő módon való reciklikálhatóságát. Végül, de nem utolsó sorban, az integrált takarmányozástan egyfajta támpontnak nevezhető, melyre minden egyes, intenzív tartás – és takarmányozástechnológiában csalódott személy támaszkodhat, valamint egyfajta életszemlélet, amiben a természet és az ember kapcsolatának újraértelmezésére van lehetőségünk, mondhatni korlátok és határok nélkül. --37-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM  Dr. Szabó József : Állattenyésztéstan III – Baromfitenyésztéstan, SZIE MGGK  Dr. Gippert Tibor : Baromfi tápanyag – és energiaszükséglete, takarmányozási igénye  Dr. Gippert

Tibor : A baromfitakarmányozás módszerei  Dr. Gippert Tibor : A baromfi fontosabb takarmányai  Dr. Vetési Margit : A baromfi takarmányozása  Dr. Mézes Miklós : Mikor és hogyan alkalmazzunk vitaminkiegészítést  Kőrösiné Dr. Molnár Andrea : Ökológiai gazdaságban és szabadtartásban nevelt baromfi takarmányozásának alapjai  Dr. Barna Judit : Az alternatív baromfitartás állategészségügyi kérdései  Dublecz Károly – Pál László – Wágner László – Bányai Adél – Tóth Szabolcs – Farkas Róbert : A baromfitakarmányozás aktuális kérdései  GAK GALLUS Project : A régi magyar tyúkfajták leírása, a tenyészállatok alternatív tartási és takarmányozási irányelvei  Prof. Dr Adbel Baset : Poultry feeding, Faculty of Vetenary Medicine, Assiut University  Dr. Phil Glatz : Poultry Feeding Systems in PNG  NSW Department of Primary Industries : Nutritional Requirements of Ducks  NSW

Department of Primary Industries : Feeding pheasants  NSW Department of Primary Industries : Feeding Geese  EAGASC : Organic Poultry  ECOA : Animal Wellfare on Organic Farms, Guidance for Organic Poultry Production  Soil Association : Organic Poultry  Egganic Industries : Organic Poultry Feed  Agriculture Business Week : Organic Livestock and Poultry Farming  Organic Prairie : Organic Poultry  ATTRA : Organic PoultryProduction in the United States  SAFO : Protein Supply for Organic Poultry  Robert Blair : Nutrition and Feeding of Organic Poultry, Faculty of Food and Land Safety  Greg Pool : Small - Scale Poultry Keeping – Feeding, NSW DPI --38-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana  R. N Davis : The Preservation of Skinmilk Curd for Poultry Feeding, Department of Dairy Housbandry, University of Arisona

 J. E Hansen és Klaus Horsted : Organic Poultry Farmig, Department of Agroecology, Denmark  Jeff Matocks : Pastured – Raised Poultry Nutrition  Nicolas Lampking : Organic Poultry Production, Wels Institute of Rural Studies  Ken W. Koelkebeck : Organic Poultry Production, University of Illinois  Wikipedia : Family Poultry Training Course – Trainer’s manual (Feeding) --39-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A baromfifélék integrált takarmányozástana TARTALOMJEGYZÉK  Előszó. 2  Bevezető. 3  Témaismertetés. 4  Témakifejtés. 7 o Az integrált takarmán yozás, mint szemlélet. 7 o A baromfik igényei. 8 o A baromfifélék fizikai igényei. 10 o A baromfifélék kémiai igényei. 12 o A baromfifélék biológiai igényei. 17 o A baromfifélék mikrobiológiai igényei. 19 o A baromfifélék toxikológiai igényei. 21 o A baromfifélék technológiai

igényei. 23 o A baromfifélék igén yeinek kielégítési lehetőségei. 26 o A baromfifélék kielégítésének lehetőségei. 28  Legelőhasználat. 28  Mesterséges növényi vegetáció. 31  Növényi tápanyagok. 33  Állati tápanyagok. 35 o Összefoglalás. 37 o Felhasznált szakirodalom. 38 --40-- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom)