Irodalom | Középiskola » Ady motívum rendszere

Ady motívum rendszere Érdmindszenten született 1877. nov 22-én Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érdmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait 1888tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896 márc 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban érettségizett Zilahon, majd a debreceni református jogakadémia hallgatója lett. 1897-ben a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, jogászként díjnok lett a temesvári királyi táblánál. 1898-tól újra Debrecenben élt, a Főiskolai Lapok, majd a Debreczeni Hírlap munkatársa, később a függetlenségi Debreczen újságírója. 1900-ban a nagyváradi Szabadsághoz szerződött. 1901-től a radikális Nagyváradi Napló munkatársa, idővel társszerkesztője. 1903-ban megismerkedett Diósy Ödönné Brüll Adéllal Szerelmes verseinek Lédájával.

1904-ben Budapestre, majd Párizsba utazott Barátságot kötött Bölöni Györggyel. 1904-ben állapította meg az orvos vérbaját 1905-től a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott. Később felváltva élt Budapesten, Párizsban és Érdmindszenten, közben riviérai, bajor- meg olaszországi utazásokat tett többnyire Léda társaságában. 1908ban barátságot kötött a mecénás Hatvany Lajossal 1909-ben megkapta a főváros millenniumi díját. A Nyugat, a Népszava, a Pesti Napló, a Világ munkatársa Betegségével sok időt töltött itthoni és külföldi szanatóriumokban. 1912-ben végleg szakított Lédával 1915-ben kötött házasságot Boncza Bertával, Csinszkával. A világháború éveiben Csucsán éltek Háborúellenes cikkei miatt politikai támadások kereszttüzébe került. 1916-ban behívták katonának Kolozsvárra, de fölmentették. 1916-17-ben gyógyüdülőkben élt, majd Pestre költöztek. 1918 nov 16-án a Nemzeti Tanács küldöttsége

a forradalom költőjeként betegágyánál köszöntötte. Utolsó nyilvános szereplése a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén volt. Elnökké választották, de beszédét Hatvany Lajos olvasta föl Jan. 29-én a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, Móricz, Babits és Jászi Oszkár búcsúztatta. Ady motívumok: I. A MAGYAR UGAR MOTÍVUMA - - Találkozás Gina költőjével: Ady első igazi magyar ugar verse, a magyar árvaság és a Montblanc sivárság vádló, keserű költeménye. Vajda János emlékét eleveníti fel: szellemi rokonság vele, a magyar földön való élés reménytelensége formálta művészi alakításukat. 1905 után egymást követik a magyar ugar versek, pl. A lelkek temetője, A Tisza-parton, A magyar ugaron ezek a versek jelezték először, h Ady rátalált saját költői hangjára. Adyt nem szerelmi lírája emelte költővé, hanem azok a versei, amelyek a hazai viszonyokkal elégedetlen, Nyugatra vágyódó, haladni akaró

Magyarország közös érzéseit, egész kialakuló köztudatát szólaltatták meg. Móricz Zsigmond szerint a magyar ugar Ady nagy felfedezése Az Ugar-motívum Az ‘Új versek’ ciklusai közül a legtöbb vitát, a legtöbb ellenérzést ‘A magyar Ugaron’ váltotta ki. Ady a magyar történelem prosperáló korszakában olyan nemzetképpel állt elő, olyan egyoldalúan lesújtó képet festett a hazáról, mely joggal váltott ki méltatlankodást nemcsak ellenfelei, hanem barátai körében is. Az Ugar jelképet Ady Széchenyitől kölcsönzi, akinél a magyar elmaradottság jelképe. Stilisztikai szempontból valójában egy metonímia emelődik inkább allegóriává, mint többértelmű szimbólummá. A ciklus gondolati– tartalmi egységét az Ugar szinonimái adják: magyar mező, magyar puszta, Tisza-part, Hortobágy stb. Összefoglalóan: Magyarország az elmaradottság színtere, a tehetségek temetője, az értékek pusztítója, a reménytelenség és

kilátástalanság földje. A Hortobágy poétája (1905.) (nyitóvers): A magyar tehetség önarcképszerűen megrajzolt zsánerképe. A Tisza-parton (1905.): A kétséges eredet mítosz, mint a nemzeti aranykor felvázolása után a jelen állapotát különféle rekvizitumok jellemző, hatásos felsorolásával mutatja be. Lelkek a pányván: A megkötöttség, a lekötözöttség, a tenni akarás és -vágyás elpusztítása hatásosan egy képbe sűrítve jelenik meg. Korán jöttem ide: Ady az ún. magyar költősors egyik fontos összetevőjét ragadja meg, a már Janus Pannoniusnál is megjelenő koránjöttség érzetet. A korán- és későnjöttség dimenziói a lírai én köztes állapotát jelzik, a költősors reménytelenségét, illetve a szabadítás megkésettségét. A lelkek temetője: Szentenciózus összefoglalója a reménytelen magyar sorsnak, a jobbat és többet akarás tragikus elvetélésének. Az éltek nem éltek paradoxonával fejezi ki a vegetáció,

illetve a teljes élet ellentétét. Találkozás Gina költőjével: Ady az elátkozott magyar költősors egyik jelképének Vajdát tartja, a hétköznapiság világából kiemelkedő Montblanc- embert. A látomásos versben sajátos önkettőződés történik: a lírai én azonosul a látomásban a nagy költőelőddel, Gina pedig Lédával. A magyar Ugaron (1905.): A homogén költői képre épített vers, látszólagos statikusságát oldja és feszültté teszi az értékszembesítés: a fent és a lent, a mozgás és mozdulatlanság, a csönd és a hang, a virág és a gaz, a múlt és a jelen. A lírai én egyszerre szemlélődő és értékelő magatartása jelzi a jellegzetes adys magatartásviszonyt, az elhatárolódás és vállalás kettősségét. A pénz motívum A motívum feltűnik már az ‘Új versek’-ben is, ciklusszervezővé a ‘Vér és arany’ kötetben válik. Ady a polgári világ, az indusztriális társadalom azon jellemzőjét ragadja meg, mely

szerint a pénz immár nem fizetőeszköz, hanem az emberi kiteljesedés kizárólagos forrása, a boldogság és boldogtalanság lehetősége, az élet princípiuma. A téma az irodalomban a XIX századi nagyregényben jelentkezik domináns módon, s a naturalizmus teszi meg központi regényszervező motívummá. Harc a Nagyúrral (1905.): Az individuumnak a pénzzel és a pénzért folytatott reménytelen küzdelmét jelképezi Ady. Az élet gazdagsága, sokszínűsége, újdonsága csak a pénz által nyerhető meg, s ez a tudat teszi rendíthetetlenné, legyőzhetetlenné, ironikusan hallgataggá a disznófejű Nagyurat. Mi urunk: a Pénz: A pénz az ön- és közmegbecsülés feltétele, az ön- és közmegítélés kiindulópontja és mércéje. Az intellektuális, az érzelmi élményszerzés emberi tevékenység, csak a pénz által valósulhat meg. Vér és arany: Ady szerint a világ két princípiuma a vér és arany, a szexualitás és a pénz. A változékony

világban, történelemben e két tényező képviseli az állandóságot