Történelem | Középiskola » Az Angol polgári forradalom (1640-1689)

Az Angol polgári forradalom (1640-1689) A forradalom az új kor kezdetét jelenti, a középkor lezárul. A feudalizmus NyEurópában véget ért Megkezdődött a tőkés termelési viszonyok kialakulása, a kapitalista társadalom kezdete. A forradalom jellege polgári A forradalmat az új nemesség, a polgárság vívja ki és viszi győzelemre. 1. A forradalom előzményei: Angliában a gazdaság jelentősen fejlődik a XVI-XVII. sz-ban, a mezőgazdaság átalakul. A növénytermesztés helyett áttértnek az állattenyésztésre, a földet bekerítik és juhokat tartanak. A kialakuló textiliparnak gyapjúra van szüksége Ez jövedelmezőbb, mint a búza, kukorica stb. termesztése A társadalom is átalakul, létrejön az új nemesek osztálya, a parasztság fokozatosan megszűnik. A parasztok a városokba mennek és bérmunkásokká válnak. Létrejön a tőkés gazdálkodás. Az újgazdagok a politikai hatalom megszerzésére törekednek 2. Az abszolutizmus válsága:

egyeduralom Az uralkodók a STUART házból kerülnek ki: I. Jakab (1603-1625) és I Károly (1625-1649). A királyok nem akarnak tudomást venni a változásokról, a régi módon uralkodnak, nyílt egyeduralmat folytatnak. Az arisztokráciára és az anglikán egyházra támaszkodnak. Az új nemesség és a kialakuló polgárság pedig a parlament támogatását élvezi. A társadalom differenciálódik (elkülönül) létrejön a Puritánok csoportja: őket Tisztáknak hívják. Teljes személyi szabadságot és vagyonbiztonságot követeltek. A másik csoport az independensek csoportja: őket függetleneknek nevezik. Teljes körű függetlenséget követelnek és szabadságot. A mozgalmak kezdetben vallásos formában jelentkeztek. 3. A Skót felkelés 1640 Skóciában a nemesség önálló egyházszervezetet követelt. Az anglikán egyházzal szemben a kálvinista tanokat akarta bevezetni. A király I Károly összehívta a parlamentet, melyet hosszú parlamentnek neveznek, mivel

hosszú ideig üléseztek, a parlament a forradalom szerve lett. Fontos törvényeket hozott mellyel az arisztokrácia nem értett egyet. A felkelők közben elfogták és kivégezték Strafford Lord kancellárt, aki gyűlölt személy volt. Ezzel gyakorlatilag kitört a polgárháború Angliában. 4. A polgárháború időszaka 1642-1649 1. A forradalmárokat támogatták: a parlament, a déli városok és a hajóhad 2. A király mögé sorakoztak fel: az arisztokrácia, a gazdag nemesség, és az anglikán egyház. A forradalom első szakasza: A háború kezdetén a király seregei voltak fölényben, ehhez hozzájárult, hogy a parlament egysége is megalakult. Ekkor lépett fel Cromwell Olivér, aki erős hadsereget szervezett. Az új mintájú sereget a vallásos hit táplálta. Jelszava volt: „Bízzál istenben és tartsd szárazon a puskaport”. A forradalmi sereg a levellerekre (egyenlősítők) támaszkodva bevonult Londonba. (1648 dec 2) A királyt halálra ítélték

és kivégezték 1649 5. A forradalom második szakasza, a Köztársaság és a Protektorátus 16491658 Cromwell Olivér megszerezte a hatalmat és diktatúrát vezetett be. A levellerek mozgalmát felszámolta, a diggereket akik szembeszálltak vele leverte, politikai egyensúlyt teremtett. Legfontosabb intézkedései: - Létrehozta Nagy-Britanniát, egyesítette Angliát, Skóciát, Írországot. - Flottaépítési programot dolgozott ki, megkezdődik az angol flotta építése. - Hajózási törvényt alkotott, mely Hollandia ellen irányult és Anglia tengeri fölényét szolgálta. - A királyság mellett protektorátust vezetett be, ő Lord protektor volt. 6. A királyság visszaállítása, a polgári forradalom győzelme, az alkotmányos monarchia létrejötte. 1658-ban Cromwell Olivér meghalt, a protektorátus időszaka véget ért, megkezdődött a restauráció. A diktatúrát ismét a királyság váltotta fel A polgárság kiegyezett a lefejezett király fiával, II.

Károllyal, aki 1660-1685-ig uralkodott. Utóda II Jakab lett, aki 1685-1689-ig uralkodott A királyok nem tanultak elődeiktől és visszaállították az abszolutizmust. A társadalomban ez elégedetlensége váltott ki, gazdasági problémák is jelentkeztek. Ekkor alakultak meg Angliában az első politikai pártok - Tory párt, mely konzervatív és udvarhű volt. - Whig párt, mely ellenzéki szerepet töltött be. Végül a pártok kiegyeztek egymással és a parlamentbe Orániai Vilmost (II. Jakab vejét) hívta meg uralkodónak. Ezután Angliában kiépült az alkotmányos monarchia, ennek lényege: a törvényeket a parlament hozza meg, a végrehajtás szerepe a kormányé. A király csak uralkodik, de nem kormányoz Ezzel Angliában lezárult a „dicsőséges forradalom” és az ország modern állam lett