Történelem | Középiskola » Erdély kialakulása és aranykora

Erdély kialakulása és aranykora Fráter György kénytelen Erdély érdekében hintapolitikát folytatni. Célja: az ország újraegyesítése. Ezért születik egy egyezmény: 1541-ben a Gyalui egyezmény  Elismerik Ferdinándot magyar királynak, ha segíti az országot. Ez nem sikerül  Fráter György politikája kudarcot vall. Alvinczi kastélyában a király (Habsburg Ferdinánd) egyik zsoldosvezére meggyilkolja. Török támadások Magyarország ellen Hadjáratok  1543-45 – Esztergom, Visegrád  1552 – Temesvár, Szolnok, Drégely (várkapitánya Szondy György), Eger (várkapitánya Dobó István)  1566 – Szigetvár (várkapitánya Zrínyi Miklós) 1570 – Az erdélyi fejedelemség születése  A speyeri egyezményhez kapcsoljuk.  A Habsburgok elismerik János Zsigmondot Erdély fejedelmének.  Elismeri János Zsigmond, hogy Erdély és a partium (részek) elvben Magyarországhoz tartoznak. Erdély helyzete:  egy ütköző állam a

Habsburgok és a törökök között  a szultán hűbérese  adót fizet  az új fejedelemválasztást a szultánnak jóvá kell hagynia A XVI. sz végére kialakul a speciális rendiség, amit a “3 nemzet, 4 vallás jellemez” A három nemzet: a magyar nemesség, a székely lófők és a szász polgárok (nincs főnemesi réteg) A románok nem államalkotó nép, nem részei a nemzetnek. Vallásuk: A görög – keleti vallás, csak megtűrt vallás A 4 elismert vallás:  katolikus  evangélikus (lutheránus)  református (kálvinista)  unitárius Erdély központja – Gyulafehérvár A fejedelmet az országgyűlés választja A fejedelmet a központi hivatalok (Fejedelmi Tanács, Kancellária) segítik. Ő egyben a székelyek ispánja. Báthory István: Célja: az egyensúly fenntartása Bécs és a török porta között. Lengyel királlyá választják (1576-ban). Megváltozik Erdély stratégiája Új cél: Erdélyből kiindulva egyesíteni

Magyarországot. Merkantilista gazdaságpolitikát folytat A kincstár hiányát birtokvisszavételekkel pótolja. Utóda: unokatestvére Báthory Zsigmond. (részt vesz a 15 éves háborúban (törökök - Habsburgok között folyt). 1 Bocskai István: A 15 éves háború a gazdaságot tönkreteszi. Zsoldosok fosztogatnak Magyarország területén A Habsburgok, hogy bevételhez jussanak, felségsértési pereket indítanak. (ez fő és jószágvesztéssel járt: lefejezték, birtokait visszavették). Bocskai ellenáll és sereget gyűjt. (Hajdúk: fegyveres marhahajcsárok) Felkelés tör ki (1604) Elfoglalja a Felvidék nagy részét és a Dunántúlt is. A szerencsi országgyűlés 1605-ben magyar fejedelmévé választja. A török koronát is küld neki (Bocskai korona), de nem fogadja el A felkelés lezárása az 1606-os bécsi békén történik. Tartalma:  A felkelők amnesztiát kapnak,  Lezárják a törvénytelen felségsértési és egyéb pereket, 

Vallásszabadságot ad a protestánsoknak (a mezőbárosoknak és a falvaknak nem. (Akié a föld, azé a vallás)).  Megerősíti a rendi alkotmányt. (újra választanak nádort)  Letelepíti a hajdúkat, akik kiváltságokat kapnak. Bocskai végrendelete: Ameddig Magyarországot a Habsburgok irányítják, szükséges az erdélyi fejedelemséget megtartani, ha azonban egy magyar király egyesítené az országot, úgy Erdélynek is csatlakoznia kell hozzá. Utódai ezt az elvet követik. Következő uralkodók: Rákóczi Zsigmond. Utána: Báthory Gábor. Bethlen Gábor = Erdély aranykora: Célja: Erdély felvirágoztatása és az ország egyesítése. Uralkodása jólétet és nyugalmat teremtett Gazdasági tevékenysége: Ő is merkantilista gazdaságpolitikát folytat:  A hanyag tisztviselőket leváltotta,  Birtokokat vesz vissza,  Több árucikkre monopóliumot vezet be: méz, viasz, marha, só, higany. Az ipar: Külföldi iparosokat hívott az országba Pl.

felvidéki bányászokat Állandó hadsereget tartott fenn. Bevételei hallatlanul megnőttek. A hadseregre és a fejedelmi bortokokra támaszkodott. Erdély korlátlan ura volt Támogatta a középréteget, a mezővárosoknak kiváltságokat adott. Protestáns főiskolát hozott létre Gyulafehérváron. A Mátyás féle Corvinákat megpróbálta visszaszerezni a törököktől. A 30 éves háborúban (1618-1648): a Habsburgok ellen harcol. A besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választotta, de nem fogadta el a címet. Békét köt a Habsburgokkal 1621-ben Nikolsburgnál írták alá a békeszerződést: - lemond a királyi címről, de 7 vármegyét kap cserébe: Szatmár, Abaúj, Bereg, Borsod, Szabolcs, Zemplén, Ugocsa. Közvetlen utóda: I. Rákóczi György: Folytatja Bethlen politikáját. Bekapcsolódik a 30 éves háborúba (a svédekkel szövetkezik) Jelentős katonai sikereket ér el a Felvidéken. A 30 éves háború végén 1648-ban megköti a

Habsburgokkal a Linzi-békét: - a vallásszabadságot kiterjeszti a falvakra és a mezővárosokra is. Utóda: II. Rákóczi György: Sikertelen lengyelországi hadjáratával (törökök ellen esik el később) véget ér Erdély aranykora. Művelődéstörténet: 2  Szenci Molnár Albert: lefordítja Kálvin hitrendszerét.  A fejedelmek fejlesztik könyvtáraikat.  A sárospataki kollégium tanára Apáczai Csere János. Fő műve: A magyar enciklopédia Az első tudományos szótár. A királyi Magyarország berendezkedése: Az ország fővárosa Pozsony. Működik a rendi dualizmus intézménye I. megmaradnak a hagyományos rendi intézmények a) kétkamarás országgyűlés van: - alsóház: városok, vármegyék küldöttei, - felsőház: király meghívottjai. Két fontos dolga van az országgyűlésnek: o adók, o katonák. b) nemesi vármegyék: II. központik irányítás Bécsből Központi intézmények: a) Magyar Kamara: a jövedelmek kezelésével

foglalkozik. b) Magyar Kancellária: igazságszolgáltatás, okiratok kezelése. (főkancellár az esztergomi érsek) c) Magyar Tanács: bel- és külpolitikai ügyeket tárgyal. Vezetője a helytartó (átveszi a nádori hivatalt is). d) Haditanács: hadügyekkel foglalkozik. Ide tartozik a 6 magyarországi főkapitányság is A magyar nemesség csak a kiváltságai megvédésére törekszik. Sarkalatos jogok: - adómentesség, - saját földjével azt csinál, amit akar. - nem lehet idézés nélkül letartóztatni, - csak a királynak tartozik engedelmességgel, - fontos az ellenállási záradék. 30 éves háború: az utolsó vallásháború (1618-48). Szembenálló felek: Cseh rendek: Habsburgok: Spanyolok, Dánia, Svédország, Lengyelek, Erdély, Franciaország. Német fejedelmek 4 szakaszból állt a háború. II Rudolf engedményeket tett a cseh protestánsoknak Ezt II Mátyás visszavonja. A cseh rendek kidobják a cseh helytartót az ablakon (defenesztráció) A császár

leveri a cseheket 1620. Fehérhegyi-csata Minden nemes vagyonát elveszik, bevezetik a német nyelvet hivatalos nyelvnek. Megszűnik az ország önállósága, tartomány lesz Senki nem nyer a háborúval. 1648 Vesztfáliai béke zárja le a vallásháborút Vesztfáliai béke pontjai: - Németország széttagoltsága megmarad: a fejedelmek önálló külpolitikát folytathatnak. - Elismerik Hollandia és Svájc függetlenségét. - Létrejönnek a nemzetállamok: innen eredeztethető a szuverenitás: a modern államfogalom rögződése. Ezt követően alakulnak ki az abszolutizmusok. 3