Történelem | Középiskola » Magyarország a dualizmus korában

Magyarország a dualizmus korában A kiegyezés következménye: - közös pénz (korona), - közös vám és adórendszer, - közös hadsereg (császári és királyi hadsereg) /K und K/ - közös költségek (70 %-át az osztrákok, 30 %-át a magyarok fizetik). Deák mondta: „A kiegyezéssel a legkisebb rosszat választottuk.” Kossuth a Cassandra levélben írja: „Ne vidd arra a pontra a nemzetet, ahol már nem lehet saját sorsának irányítója.” A dualizmus társadalma: Megbomlik a feudális társadalmi rendszer, új rétegek születnek: a polgárság és a munkásság. Kevesebb lesz a mezőgazdasági dolgozó. 1) parasztok: a birtokos parasztból van a legtöbb. A birtok nagyságától függően lehet kis- és középbirtokos paraszt. A birtokfelosztás miatt terjed az „egykézés” (egy gyerek születik). A birtoktalan parasztból bérmunkás lesz Anyagilag a legkiszolgáltatottabbak. Idénymunkás (kubikosok – talicskás; summások) 2) Munkásság: számuk egyre

nő. Sokan külföldön dolgoznak (ők a valcolók) Legjobban a szakmunkásokat fizetik. Gyárakban dolgoznak A századfordulón kb 2 millióan vannak. Az első munkásszervezetek (szakszervezetek): a) Buda-pesti Munkásegylet: 1868-ban jön létre. b) Általános Munkásegylet: (MÁM)  1890-ben ebből lesz az MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt). Általános választójogot akarnak + földosztást, és a termelőeszközök közös birtoklását. 3) Polgárság: két részre osztható: - nagypolgárság: a társadalomban kb. 100-150 család Tagjai: nagytőkés, gyáros, bankár. Javarészt zsidó származásúak, az Andrássy út környékén laknak, Operaházba és Vigadóba járnak. Asszimilálódnak (beolvadnak az elitbe) (Ganz Ábrahám, Dréher Antal, Kornfeld Zsigmond /Hitelbank + Budapesti Tőzsde első embere/, Rotschild család). - Kispolgárság: több milliós réteg. Kiskereskedők, értelmiség, kisüzem tulajdonosok (sokan beolvadnak a munkások közé. 2)

Nemesség: a) arisztokrácia: tagjai: főurak, bárók, hercegek. Kb 600 család Kb az ország ¼-e az övék. Külön kaszt Elzárkózik a többi rétegtől Vidéki kastélyokban élnek, de Pesten is van palotájuk. Közülük kerülnek ki a Felsőház és a Kormány tagjai. b) Gentry – dzsentri: Magyarországon egy negatív értelme van. A lesüllyedés, az anyagi hanyatlás jele. (korszerűtlenül gazdálkodnak földjeiken, és a birtokos nemesek elszegényednek). Meg akarja őrizni rangját, életmódját, tekintélyét A bürokráciában fog dolgozni, állami hivatalnok vagyis bürokrata lesz belőle. Mentalitás: felfokozott, hazafias öntudat, virtuskodás, mulatozás jellemzi. A dualizmus gazdasága: Pénzre van szükség. A kiegyezés után megjelennek az első bankok (osztrák, angol és francia kézen van). - Pest Magyar Kereskedelmi Bank, 1 - Magyar Általános Hitel Bank. A bankszektor a leggyorsabban fejlődő ágazat. A gyáripar: Magyarország a világ legnagyobb

malomipari központja, a századelőn megelőzi a vas- és az acéltermelés. Legfontosabb ipari üzemek: - Óbudai Hajógyár, - Ganz Gépgyár, - Diósgyőri Gépgyár. Fejlődik a vasúthálózat. Különösen Baross Gábor miniszterelnöksége alatt A MÁV az ország legnagyobb vállalata lesz. Mezőgazdaság: a búza növekedésüteme második a világon. Általánossá válik a vaseke és aratógép használata. Hatalmas folyószabályozási munkák zajlanak Folyószabályozás: 3,6 millió hektár földet mentesítenek az árvíztől. Eredmény: Magyarország egy közepesen fejlett agráripari ország lett. A felzárkózást a fejlett országokhoz az első világháború akadályozta meg. Tudomány és művészet: Fontos az oktatásügy fejlesztése. Csökkenteni kell az analfabetizmus (analfabéták) számát A közép és felsőfokú oktatás fejlesztése is fontos. 1868 Eötvös József  Népiskolai törvény vezetett be: 6-12 év között kötelező az iskola. 4000 új

népiskola épül A középiskolai törvény: két fajtája: gimnázium és reáliskola. A gimnáziumban a humántárgyakat tanítják inkább, még a reáliskolában a gazdasági tárgyakat. A gimnáziumi érettségivel minden egyetemre felvettek, ha reáliskolában végeztél, akkor csak a Műegyetemre vagy a Gazdasági Főiskolára vettek fel. Következménye: csökken az analfabéták aránya kb. 33 %-ra Tudomány alkotói és szereplői: - Jedlik Ányos (dinamó), - Eötvös Lóránd (gravitációs inga), - Puskás Tivadar (telefonközpont), - Kandó Kálmán (vasút villamosítás), - Bánki Donát és - Csonka János (belsőégésű motor, turbinák). Irodalom szereplői: Az önkényuralom éveiben: - Tompa Mihály, - Arany János, - Kemény Zsigmond, - Madách Imre. Kiegyezés után: - Jókai Mór (Kőszívű ember fiai), - Mikszáth Kálmán, - Vajda János. Művészetek: A klasszicizmust felváltja az eklektika (historizáló stílusokat elegyítő irányzat). Festők: -

Madarász Viktor, - Székely Bertalan, 2 - Benczúr Gyula. Századfordulón: - Munkácsy Mihály, - Rippl-Rónai József, - Szinyei Merse Pál. Szobrászok: - Fadrusz János (Kolozsvári Mátyás szobor), - Izsó Miklós (Búsuló juhász). Politikai pártok: (a pártpolitika alakulása, bekeretezve a kormánypártok láthatók): - A kiegyezést követően 1875-ig Deák Pártja irányítja az országot. Bukásának oka: súlyos pénzügyi és gazdasági válság: tőzsdekrach, több, mint 50 bank csődbe megy, kolera járvány. - A Deák Párt és a Balközép Párt Magyar Hadsereget akar és a közös minisztériumok megszűntetését. Egyesülésével létrejön a Szabadelvű Párt 30 évig irányítja az országot. - A korszak legfontosabb miniszterelnöke Tisza Kálmán. 1875-90-ig volt Magyarország miniszterelnöke. Székhelye: Sándor-palota a Várban Az országgyűlés Pesten van A Felsőház a Nemzeti Múzeumban, az Alsóház pedig a Sándor utcában. Törvények

születése: Javaslatot tehet: a király, a kormány, vagy egy képviselő. Ezt megtárgyalják a szakminisztériumok, ezt követte a képviselőházi vita. A többi ugyanúgy működik, mint régen. A korszak jellegzetessége az ún. obstrukció Az ellenzék fő fegyvere (órákon át tartó beszéd, gyakran semmilyen kapcsolatban nincs a törvényjavaslattal). Választások: Csak férfiak választhatnak. A lakosság 7-8 %-a Vagyoni cenzus szerint A magyar választási rendszer a legkorruptabb volt egész Európában. 3