Szociológia | Településszociológia » Daragó Laura - Településszociológia jegyzet

TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA 2004/2005. tanév Daragó Laura - Településszociológia jegyzet URBANIZÁCIÓ Irodalom: Enyedi György: A városnövekedés szakaszai Akadémiai Kiadó, 1988 AZ URBANIZMUS, MINT ÉLETMÓD Irodalom: Szelényi Iván: Városszociológia KJK Kiadó, 1973 Wirth: Az urbanizmus, mint életmód Sjoberg: A város, illetve a preindusztriális város Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt Osiris Kiadó, 2003 A KLASSZIKUS HUMÁN ÖKOLÓGIA Ökológiai folyamatok Ökológiai struktúra problémái Burgess: A városfejlődés – hipotézisek egy kutatási javaslathoz Hoyt: A városi struktúra klasszikus modelljeinek újabb torzulása Duncan: Lakóhelyi szegregáció és foglalkozási rétegződés TERMÉSZETES ÖVEZETEK Az alulintegrált zónák a városban: Slum Város, mint társadalmi rendszer Bürokratikus és primer szervezetek szerepe a lakóhelyi integrációban SZOMSZÉDSÁG Városépítési elméletek – lakótelep Szelényi Iván-Konrád

György: Az új lakótelepek szociológiai problémái Akadémiai Kiadó, 1969 FUNKCIONÁLIS LAKÁSELMÉLETEK Musil: Lakásszociológia Kossuth Kiadó, 1979 Városszociológiával a 60-as években kezdtek el foglalkozni, azért ekkor, mert a városok fejlődése ekkorra tehető. A város társadalmi problémái a 60-as évekre jelentkeztek, így az irodalmak nagy része is ebből az időszakból származik. A településszociológia a településen tapasztalható földrajzi, társadalmi különbségeket, egyenlőtlenségeket vizsgálja, valamint ezek problémáit. A fogalom magyar találmány. régiószociológiaként ismerik. Az angolok városszociológiaként, a franciák URBANIZÁCIÓ Az ipari forradalom óta eltelt időszakban beszélünk róla. Ezt az időszakot a városok növekedése, a városi életforma általánossá válása, a civilizáció elterjedése és a falusi életmód háttérbe szorulása jellemzi. (Az elmúlt 200 évet öleli fel) Az urbanizációnak

kettős jelentése van: 1. városodás (mennyiségi), 2 városiasodás (minőségi). Mindkettőt jelenti Az egyik tehát mennyiségi, a másik pedig minőségi aspektusa Hová vezet a városok növekedése? Megnégyszereződött a világ lakosságának a száma. Megkérdőjeleződik tehát, hogy a végtelenségig növekedik-e a város. Ez a változás azonban egy ciklikus jellegű változás, azaz, koncentrációs és dekoncentrációs szakaszok váltják egymást. Van amikor nő és van amikor csökken. A városnövekedés vizsgálatát nehézzé teszi, hogy országonként eltérő, hogy mit értenek város alatt, mitől város a város. Általában népesség alatt döntik el, de míg Skandináviában 201 fő feletti település, addig Afrikában 20 ezer fő feletti település a város. Nagyon nehéz nemzetközileg összehasonlítani és általánosítani, ami viszont közös a teóriákban, az a ciklikusság, vagyis, több, egymást követő szakasz figyelhető meg. A másik

közös ezekben az elméletekben, hogy az első szakaszra a gyors növekedés, a többi szakaszra pedig a dekoncentráció jellemző. Közös még, hogy általában csak és kizárólag a fejlett országokra alapozzák ezeket az elméleteket és igazándiból a 80-90-es évektől kezdik globális értelemben vizsgálni. Minden esetben vannak példa területek, ahonnan elindul a változás, és ebből következik a másik fontos jellemző, hogy a „mag” területek a fejlett területek és innen a fejletlenebb felé történik a változás. Ezek a szakaszok koronként és társadalmanként eltérőek 2 Az alábbi 4 szakaszra osztható: I. Városrobbanás II. Relatív dekoncen tráció III. Gazdasági jellemzők Extenzív növekedés Intenzív növekedés Ellenurbanizáció Dezurbani Posztindusztrializmus záció szolgáltatás, kutatás előtérbe kerülése IV Informatika urbanizáció (ez a hipotetikus szakasz, még nincs, de lesz) HIPOTETIKUS! A csúcstechnika

elterjedése (robot-, bio-technika), általánossá válása a jellemző Település-szerkezeti jellemzők Városi népesség koncentrálódása Agglomeráció megjelenése, a falu modernizálódása is megjelenik Falusi népesség nő, ezzel összefüggésben a városi népesség csökken, de az agglomeráció tovább nő. A munkahelyek dekoncentrációja megy végbe (térben koncentrálódik) A vidék és a város egy egységes civilizációs szintet fog elérni, új központok fognak kiemelkedni – meghatározó városok. Időtartam Gyors, nagyfokú növekedés Fejlett országokban a 30-70-es évekig, Kelet-Európában a 70-es évektől napjainkig Fejlődő országok még az előző szakaszban járnak Csak az USA-ban figyelhető meg a dezurbanizáció jelensége. Városrobbanás A fejlett, ipari társadalmakból indul ki az ipari forradalomtól a 30-as évekig, Kelet-KözépEurópában a XIX. század végétől, a 20-as évek elejétől a 70-es évekig, a többi fejlődő

országokban (Dél-Afrika, stb.) a 60-as évektől egészen máig A városrobbanás Nyugat-Európában és az USA-ban más jellegű volt. Nyugat-Európában a középkori városokra épülve vagy abból kiindulva beszélhetünk városrobbanásról. Itt már volt valamiféle városszerkezet. Ezzel szemben az USA-ban a telepesek eleve városokat alapítottak és falvak csak a városok megjelenése után jelentek meg. Kelet-Európa: 100 évvel később kezdődött el ez a szakasz. Az élelmiszer-, textil ipar volt először a meghatározó és amikor elindul a városrobbanás, ez az 50-es évekre tehető (az iparosítás megjelenése), itt ugrik meg a városi népesség. Jellemzi ezt a szakaszt, hogy ami a 70-es évekig lejátszódott, ennek ellenére a falu súlya megmaradt. Megmaradt a falusias jelleg és a városban is a falusias jelleg figyelhető meg. Az USA-ban viszont nem 3 Fontos, hogy a természetes vagy racionális iparosodásnak torz városfejlődés lett az eredménye.

Enyedi itt Magyarországot említi Torz a városhálózat: vízfejűség (Bp) jellemzi, de azt is jelenti, hogy Magyarországnak vannak városhiányos területei és vannak olyan területei is, ahol viszont nagyon sok a város. Így, kevésbé városos terület: az Alföld, vagy a Bp. és Miskolc közötti terület A fejlődő országokban a városrobbanás 1-2 évtized alatt jött létre, ami Nyugat-Európában egy 200 év alatt. Két típusú a városrobbanás: vannak olyan országok, ahol az ipar megjelenése váltja ki, itt Enyedi Dél-Amerikára utal. A másik típus: a mezőgazdaság válságba kerülése indítja el a városrobbanást. Fontos: Monopolvárosok alakulnak ki, 10 milliós létszámmal, miközben a többi terület kicsi. Relatív dekoncentráció Attól relatív, hogy bruttóban nő a városi népesség, de a magban már megfigyelhető egyfajta népesség csökkenés. Szuburbán (város alatti) tendencia alakul ki. Az agglomerációban funkcionális munkamegosztás

érvényesül. Klasszikus agglomeráció: van egy központi város és e körül sok kis település. Konurbáció: amikor több, nagy központ vagy mag figyelhető meg: Ruhr-vidék, az USA keleti partja. Dezurbanizáció A városmagvaknak a népessége csökken. A tradicionális városokban figyelhető meg Ezeknek a régi, nagyvárosoknak igazából már nem nő a létszáma: az ott lakók szaporodnak és megjelennek a bevándorlók. Amerikában északkeletről áthelyeződik a városi növekedés túlsúlya a nyugati területre. Nagy kutatócentrumok jönnek létre. Már nincs jelentősége, hogy igazán nagy nyersanyaglelőhelyek közelében jöjjenek létre a városok, mert a számítógépek segítségével megoldhatóvá válik a térnek az áthidalása. Amellett, hogy a gazdaság keletről nyugatra megy, megfigyelhető az északról délre történő népesség növekedés. Ennek oka, hogy az aktív koron túl lévők (nyugdíjasok) elköltöznek délre, pl. Floridába, stb

Európában ma még a tradicionális nagyvárosokban még mindig sokkal vonzóbb városokat tudnak teremteni, ezért figyelhető meg ez a jelenség inkább az USA-ban. URBANIZMUS (Wirth) Wirth szerint - a modern emberek a modern korban (a XX. században) nagy méretű városokba költöznek és urbanizmus alatt azt érti, hogy a nagy, gigantikus településekből eszmék és eljárások áramlanak ki. Az ott lakó emberek eszméket és különböző eljárásokat fognak kisugározni. Wirth 3 dimenzió mentén próbálja megfogni az urbanizmust: 1. 2. 3. Lélekszám Sűrűség Heterogenitás Lélekszám Egy társadalom életében a lélekszámnak nagy szerepe van. Minél többen vannak egy városban, annál nagyobb lesz a változatosság, ezáltal az életmód is változatos lesz – mondja Wirth. 4 Fontos, a szegregáció jelensége (a különböző társadalmi csoportok elkülönítése). A rokoni kötelékek fellazulnak. Bár egyre több interakcióban van az ember a városban,

ezeknek a kapcsolatoknak egyre kisebb lesz az intenzitása. Riemel: Az egyének szegmentális szerepekben fognak megjelenni a városban. Annyi minden szerepben kell játszanunk, hogy nem lehet totalitásában megélni a nagyvárosi életet, csak szegmentálisan. Minden szerepünket teljes odaadással, átéléssel nem lehet betölteni –mondja A nagyvárosban minél nagyobb a lélekszám, annál inkább a másodlagos kapcsolatok dominálnak: rokoni kapcsolatos, szoros baráti kapcsolatok háttérbe szorulnak, a felületes kapcsolatok a jellemzőek, amit a sztereotípiák jellemeznek. Ezeket a másodlagos kapcsolatokat többségében a hasznosság hozza létre. Fontos még, hogy a nagyvárosi emberre jellemző a szemtelenség. Fontos az is, hogy megjelenik az anómia (normavesztés). Wirth szerint: örül az ember, hogy járhatja a saját életét, ugyanakkor a talajt elveszti a lába alól. Közvetítő közegeken keresztül zajlik az interakció, nem szemtől szembe. Különböző

szervezetek, egyesületek, alapítványok közvetítenek a városlakók között. Sűrűség A népesség sűrűségéről van szó. Itt Durkheimre utal: minél inkább nő a népesség és minél sűrűbben laknak az emberek, annál inkább megfigyelhető a differencializálódás és a specializáció (nem gazdasági értelemben). Wirth azt mondja: tovább fokozódik a lélekszám hatása. Ez még inkább tovább fokozza a szemtelenséget Nő a társadalmi komplexitás Rész társadalmak mozaikja – Wirth szerint. A sűrűségnek van egy olyan hatása, hogy a tolerancia szintünkre jó hatással van, vagyis toleránsabbak az emberek. Megfigyelhető a szekularizáció jelensége: az értékek relativizálódása. Nincsenek mindenki által elfogadott értékek, normák. Heterogenitás Minél többen vagyunk, ez oda vezet, hogy a „kaszt” határokat szét fogja verni. Nem lesznek társadalmi csoportok, hanem bonyolítja a társadalmi struktúrát a heterogenitás. Nem lehet

egyértelműen mondani, hogy a városban vannak a nemesek, polgárok, stb. Nemcsak bonyolult társadalmi struktúra alakul ki, magától értetődő a mobilitás (bárkiből lehet bármi). Ez egy állandó bizonytalanságot eredményez a nagyvárosi létben, a bizonytalanság normává válik, nincsenek biztos pontok a nagyvárosi ember életében. Ez az egyik veszély, a másik, hogy amikor kiszámíthatatlanná válnak a tömegek, lázadásokat, mozgalmakat eredményeznek. VÁROS Közös vonás, ami a városokat jellemzi, hogy város alatt a zárt települést értjük. 3 értelemben rajzolható körül: Gazdasági értelemben mi teszi a várost várossá? Két feltételnek kell érvényesülnie: ezek azonban nem kizárólagos feltételek: 1. a városban lakók többsége iparral és kereskedelemmel foglalkoznak 2. a megtermelt javakat rendszeresen cserélni kell a városban. Magyarán, piacnak kell lenni. Tevékenység szerinti értelemben: egy város lehet kereskedő város vagy

ipari. Vannak termelői és vannak fogyasztói városok. Minél nagyobb egy város, annál kisebb mezőgazdasági földterület tartozik hozzá. És földrajzi értelemben megfigyelhető, hogy 5 (időben) minél régebbre és délebbre megyünk, annál inkább jellemző, hogy a városokhoz mezőgazdasági földterület is tartozik. Politikai, közigazgatási értelemben: Politikai értelemben a város autonóm szervezet, igazgatási jogokkal rendelkezik és ezeket érvényesíti is. Közigazgatási értelemben pedig a városhoz, minden városhoz tartozik közigazgatási értelemben vett terület. Nem mezőgazdasági értelemben vett terület, hanem a háztulajdon szempontjából vett terület. Preindusztriális városok (Az iparosodás előtti városok jellemzői.) SJOBERG ez alatt Nyugat-Európa középkori városait érti. 3 fontos szervezetet, szerkezetet emel ki: - - 1. Ökológiai szervezet vagy szerkezet Ezeknek a középkori városoknak kicsi a népessége és lassan

növekszik, ennek oka, hogy a növekedésnek van egy gátja: mivel ezek a városok fallal körülvett városok, nincs hely és lehetőség a tárolásra, az élelmiszerek felhalmozására. Ez az, ami nem biztosítja a népesség növekedését. Mindig éppen annyi van, ami elég Éppen ezért a város népességének a léte a behozott élelmiszerektől függ. (Kereskedő város) Fizikai jellemzője a városnak: gyalogos közlekedésre alkalmasak az utak, tehát gyalogszerrel bejárható városokról van szó. Nagy a népsűrűség, aminek következménye az állandó betegségek, járványok (a zsúfoltság miatt). Megfigyelhető a szegregáció, ami nagyon merev. Nemcsak hogy elkülönülten élnek az egyes társadalmi csoportok, hanem a városon belül is fallal elzártak az egyes negyedek. Üzleti, szabad „kereskedelmi központ” nem igazán jellemzi ezeket a városokat. Ezek központja a templom. 2. - Az indusztrializmus hiánya (az ember, mint legfontosabb energiaforrás,

mechanikus eszközök használata) Nincs specializáció (céhek működnek). Nagyon fontos társadalmi szerepet is betöltenek. Kevésbé racionális. Legtöbb esetben nincs rögzített ár, az alku, ami a meghatározó, nincsenek standard mértékek, sok esetben nemcsak egy pénznem van forgalomban, hanem több. 3. - Gazdasági szervezet vagy szerkezet Társadalmi szervezet Központi szerepe van az írástudó embernek. Nagyon merev ezeknek a városoknak a társadalma. Az elit és a tömegek (ki milyen jogokkal rendelkezik) Marginális csoportok nagy számban vannak jelen. Fontos szerepe van ezen városok társadalmában a rokonságnak, a rokonság erejének. A vallás az, ami a mindennapokat áthatja. Nincsenek kommunikációs eszközök, még a minimális csatornái sem. KLASSZIKUS, HUMÁN ÖKOLÓGIA Ökológia (a lakóhelynek a tudománya). Ez elnevezés német biológustól származik 6 Biológiai értelemben az élő organizmusokat az életfeltételeket biztosító

környezettel kell vizsgálni. Ezek az élő organizmusok a környezettel együtt egy élethálót alkotnak 3 fontos alapfogalom: Bioszféra: a föld azon tartománya, ahol az élőlények megtelepszenek. (Tengervíz, édesvíz és szárazföld) A bioszférán belül beszélünk ökoszisztémáról, ökológiailag behatárolható területeket nevezzük ennek. Itt az élőlények biocönózisokat (életközösségeket) alkotnak Az életközösségnek a jellemzői: - Minél szegényebb egy ökoszisztéma, annál inkább jellemző egy adott fajnak az elszaporodása benne és ez fordítva is igaz. Minél gazdagabb, annál sokszínűbb - Az ökoszisztémák éghajlatonként változnak (más egy északi és egy déli város). - Ezekben az ökoszisztémákban az élőlények legkülönfélébb kölcsönhatásai figyelhetők meg: a legfontosabb a versengés. - Ezek az élőlények meghatározott ökológiai potenciállal (tűrőképességgel) rendelkeznek. Élettelen ökológiai tényezők:

szél Élő ökológiai tényezők: az élőlények közötti kapcsolatokra utalnak, táplálkozási láncok. A klasszikus ökológiának alapműve: Park Ezra: A város Ökológiai folyamatok (humán értelemben) Koncentráció: bizonyos területeken sűrűsödés figyelhető meg a népesség számban. Az intézmények szempontjából is beszélhetünk erről. Centralizáció: Az összpontosulás meghatározott célból történik. Szegregáció: A koncentráció bizonyos aspektusa, azaz bizonyos lakókra, bizonyos intézményekre terjed ki. Azt mutatja meg, hogy a népesség eloszlásában milyen egyenlőtlenségek vannak a városon belül. Szukcesszió: Egy népesség által szegregált területet egy másik népesség csoport foglalja el. Kicserélődik, dinamizálódik egy terület. Három előidézője lehet: 1. Filtráció: Természetes előidézője a szukcessziónak. Van egy lakásállomány, aminek az állaga egy idő után romlik, ezáltal cserélődik a népesség: a

belvárosból egyre kifelé mennek és egyre szegényebbek költöznek oda. 2. Hatósági beavatkozás: Tervszerűen szanálnak egy területet, hatóságilag valamilyen rendelettel. 3. Erőszakos beavatkozás: gettósítás. Invázió: A benyomulás fázisa, amikor egy népesség csoport benyomul egy területre vagy ellenállnak vagy elvonulnak. Migráció: A lakóhely megváltoztatása (földrajzi helyzetváltoztatás) Fluktuáció: Olyan térbeli helyváltoztatás, ami az ökológiai pozíciót nem változtatja meg (pl.: munkába járást). 7 Szegregáció: A 20-as, 30-as években a feketék-fehérek elkülönítése. Majd ez később kibővül A szegregáció vizsgálata is fejlődött. 3-féleképpen lehet mérni: 1. a szegregáció mérése 2. a szegregáció motívuma 3. a szegregáció megítélése A szegregáció mérése: A 40-es években (47-ben) John-Schmidt- Schrag ún. számláló körzeteket hoztak létre (a várost körzetekre osztották). DUNCAN házaspár, akik

ún. disszimilaritási indexet dolgoztak ki Két népességcsoport területi eloszlásában kimutatható különbséget méri a disszimilaritási index. Például: 1. 2. 3. 4. Diplomások 15 25 45 15 100% Szakmunkások 20 35 20 25 100% Különbség 5 10 25 10 50%/2=25 A különbség összegének a fele 25, ami azt jelenti ebben az esetben, hogy a diplomások 25%ának kellene elköltöznie jelenlegi lakhelyéről a város másik végébe, hogy a két társadalmi csoport egyenletesen oszoljon el a városban. Slepky-Bell: Társadalmi övezet index rendszer Ezen belül: Társadalmi státusz index (foglalkozás, végzettség) Urbanizáció index (termékenység, dolgozó nők aránya) Szegregáció index A szegregáció motívuma: Kezdetben gazdasági okokra vezették vissza (telekár, lakbér). Később kulturális okokat is említenek. A szegregáció megítélése: 1. Nem túl mély kapcsolatok kialakuljanak a városban (még akkor is, ha nem túl mély). 2. Heterogén legyen a

népesség, ez azért fontos, mert elősegíti a gyermekkori szocializációt. 3. A toleráns magatartás és viselkedés: az alternatív életmódokat elfogadják. A homogenitás-heterogenitás kérdése 2 szinten vetődik fel: 1. Szomszédság szintjén (homogenitás) 2. Városrészek szintjén (heterogenitás) Az ökológiai struktúra problémái A lakók elhelyezkedése, törvényszerűségek: 8 Chichago BURGESS övezet elmélete: A város ahogy nő, fokozatosan újabb és újabb gyűrűket épít maga köré. Ezek az egyes övezetek eltérő társadalmi sajátossággal fognak rendelkezni. A legbelső a városmag, a központi, üzleti negyed. Itt bankok, irodaházak, áruházak, felhőkarcolók találhatóak Jellemzője, hogy ennek a nappali népessége nagyon magas, az éjszakai népessége csekély, mert ide szinte kizárólag dolgozni járnak az emberek. E körül elhelyezkedő övezetet hívja átmeneti övezetnek, mert itt megtalálhatóak a lakóépületek

(rezidenciális), illetve az üzleti és telephelyek, melyek kiszorultak a belső gyűrűből. Fokozatosan romlott az állaga az egész környéknek, tehát ami régen lakókörnyezet volt, innen kicserélődött a népesség, elslumosodott, ezt tehát az átmeneti övezet. Itt sok az albérlet. Az ez után következő gyűrű az ipari munkások lakta övezet, ami fizikai jellemzőjét tekintve: átlagos lakásokat foglal magába és fontos, hogy elérhető távolságban vannak a munkahelyektől. A következő (4.) övezet a felsőbb osztályok lakta övezet, ami magas bérletű lakásokból áll Az ezt követő (5.) övezet az ingázók övezete (családi házas övezet) HOYT modellje (szektor modell) 1939-ben: Tipikus vitatanulmány Burgessel szemben. 64 amerikai várost hasonlított össze, illetve ennek empírikus adataira támaszkodott. A városok szerinte nem sugáralakban alakulnak, hanem szektorok szerint. Ezek a szektorok lakbérek szerint különíthetőek el. Ami a

legfontosabb, hogy a főbb közlekedési utak mentén alakulnak ki ezek a szektorok. Magasabb státuszú csoportok köré települnek az alacsonyabb státuszú csoportok. TERMÉSZETES ÖVEZETEK A természetes övezetek különböző életformák szegregációjának rendszere a nagyvárosban. Spontán módon jönnek létre a nagyvárosban – ezért természetes. Azért jönnek létre, mert a nagyvárosban az emberi együttéléshez kell valamifajta keret. Az együttéléshez kapcsolatok, kötelékek kellenek. Ezek a kötelékek, kapcsolatok sokfélék Ez egy statikus kategória (a természetes övezet), az ökológiai folyamatok azok, amelyek dinamizálják. Esettanulmányokon vizsgálják a jelenséget, nincs rá átfogó elmélet. Zóna – ez a legnagyobb vizsgálható, szerkezeti egysége a városnak. Ez inkább gazdaságföldrajzi egység. A legkisebb vizsgálható szerkezeti egység a szomszédság Ez sem szociológiai, hanem inkább városépítészeti kategória. A természetes

övezetek a nagyvárosban 3 formában jelennek meg: 1. 2. 3. Gettó Slum Szuburdia 9 Gettó Fogalma, régre nyúlik vissza – a középkori zsidó negyedeket nevezték a városban gettónak. A létét, a szabályait nem az ott élők hozták, hanem mindig az uralkodó, a feudális rend, aki ezt meghatározta. Meghatározták, hogy ki lakhat ezekben a negyedekben, megfelelő státusszal kellett bírnia. Az iparosodással a városban ez a fajta előírás leomlott, ugyanakkor mégis olyan helyeken is megjelent a gettó, ahol korábban nem létezett. Pl: az amerikai nagyvárosokban (Wirth). Jellegzetességei: 1. Olyan okok miatt húzódnak a gettókba a feketék, mint a zsidók 2 Mindig valamilyen kisebbség lakja és a kisebbség megőrzi identitását, azaz a gettóban élő népesség élesen elüt az őket körülvevő városi népesség egyéb csoportjaitól. Az identitás megőrzéséhez szükséges, hogy a normális értékrendet komoly ellenőrzés alatt tartják (aki nem

így él, azt kiközösítik). 3 A gettó mindig nagyon izolált társadalom: a külvilág felé irányuló kapcsolatai ritkák (rokoni, baráti kapcsolatok a gettón belül valósulnak meg), ebből következik, hogy a gettó eltűr más embereket is, de igazán nem fogja őket elfogadni. 4 A gettó népessége különbözik más népességtől (a város több lakójának a képétől szoc. és demográfiai értelemben is) 5 Aki ki akar emelkedni a gettóból, annak egyetlen útja van, az pedig az, hogy radikálisan szakít a gettó életformájával. Slum (Angol nyomornegyed) A dezintegráció folyamata a nagyvárosban elég jelentős (a városi társadalmak felbomlása, meggyengülése: ennek megjelenési formája a nyomornegyed). Ahány világváros, annyi féle megjelenési formája van. Nagyon nehéz tehát szoc Jellemzőit megragadni. Közös jellemzői: 1. Nagyon szembeötlő az anómikus jelleg A devianciák fokozottan jelennek meg Miközben anómikus nem jár együtt azzal,

hogy szervezetlen, hanem éppen ellenkezőleg. Szervezett övezete lesz a városnak: szervezett bűnözés. Sok szempontból integrált 2. Zsúfolt utcák és mozgalmasság jellemző rá 3. Sok esetben a falusi életforma jellemzői is megfigyelhetőek 4. Az itt lakók, többségükben a társadalom peremére jutott emberek – marginalizáló Elmondható ez a gettó népsűrűségére is, ugyanakkor a legnagyobb különbség, hogy a gettóban erős identitás jellemző, a slumban élő emberek identitás-vesztett emberek. Szuburdia (Kertváros) Whyte: Szervezett ember Fava: Élet a szuburdiában A kertvárosi ember, kívülről irányított ember, azaz az itt élő emberek próbálnak megfelelni, igazodni az őket körülvevő emberek értékeihez. Az állandóan változó értékekhez próbálnak igazodni. Annyiban hasonlít a gettóhoz, hogy itt is jellemző egy rendkívül erős kontroll (ellenőrzés). Folyamatosan figyelik egymást – akik nem úgy viselkednek, azokat

megszólják Az őket körülvevő társadalmi értékeket nemcsak maguk számára teszik elfogadhatóvá, hanem másokkal is próbálják elfogadtatni. A kertvárosi ember nagyon mobil lesz. Fontos szerepe van a kertvárosnak abban, hogy az elsődleges közegekből kiszakadt nagyvárosi ember számára biztosítja, ill. elősegíti az integrációt. Alulintegrált zónák a városban 10 Ahol a világon szegénység van, ott ezek a zónák megjelennek. Mivel szegénység mindenhol van, így maga az elnevezés is sokféle: angolszász irodalomban a slum, az amerikai elnevezések arra utalnak, hogy olyan negyedről van szó, hogy a szociális normáknak nem megfelelő életformát élnek. Pl. Vidoville (francia) bádogváros; csónakváros – Indonézia; favella – Brazília (bádogváros) Ezek a zónák különleges formában jelennek meg. A legkülönlegesebb zónák Egyiptomban (Kairo) a temetőkben vannak. Jordániában elhagyott karaván-szerájok, stb Osztályozás

szempontjából: 1. Fizikai jellemzők 2. Társadalmi jellemzők mentén. Fizikai jellemzők: - Kiterjedése: nagyon változó, van, hogy csak kis részét alkotja a városnak néhány házból, utcából áll, máshol pedig nagyon nagy részét képezi a városnak. - Városon belüli pozíció: vagyis, a városon belül hol helyezkedik el, pl. a város szélén, de nem minden esetben. - Zsúfoltság mértéke: többnyire nagyon zsúfoltak. - Az épületek formája: többnyire kőből épített forma, vagy összeeszkábált bádog. - Épületek elavultsága: mennyire elavultak a házak, építmények. - A növekedés ritmusa: milyen mértékben növekednek ezek a zónák. - A szolgáltatásokkal való ellátottság: kisebb-nagyobb mértékben jellemzik, de inkább kisebb mértékben. Társadalmi jellemzők: - Az integráció foka (milyen mértékű integráció jellemzi). - A mobilitás (az ott élők mennyire mobilak) - Milyen törekvések jellemzik az ott élőket (ki akarnak-e

törni vagy beletörődnek). Tulajdonságai ezeknek a zónáknak: (Több száz milliós népességről beszélünk) - - Az itt élők többsége rurális térségből (vidékről) vándorolt a városba. Túl reprezentáltak – nagyon fiatal társadalom Az együttlakók száma rendkívül magas A népsűrűség is nagyon magas (20-25 a városi népességhez képest) A morbiditás, a csecsemő-halandóság, az analfabetizmus rendkívül magas. Ezzel szoros összefüggésben az oktatás és az egészségügy színvonala nagyon alacsony. A devianciák fokozott, túlzott megjelenése is megfigyelhető ezekben a negyedekben, ezzel szoros összefüggésben a vallás és etnikai konfliktusok jóval intenzívebben jelennek meg. Az itt élők jövedelme jóval alacsonyabb, mint a város többi részén lakóké, de nemcsak alacsony, hanem bizonytalan is. Az európai, amerikai, illetve a harmadik világ nyomornegyedei: Az európai, amerikai nyomornegyedekre jellemző: - A lakók többsége

számára ez egy társadalmi zsákutca. Aki ide bekerül, nagyon nehezen tud kikerülni. - Inkább az idősebbek, akik ezekben a negyedekben laknak (a társadalmi „idegenek” alkotják: idősek, betegek). 11 - A többséget a passzivitás és reménytelenség jellemzi. Stabil részei a városnak, a legtöbb esetben ezek legálisak. A harmadik világ, illetve a fejlődő világ nyomornegyedeire jellemzők: - Fiatal népesség a jellemző – dinamikus családok lakják. - Fejlődőképesek általában ezek a negyedek – többségükben ezek az épületek illegálisan épülnek, később legálissá válhatnak. - Ezek a nyomornegyedek viszonylag újak, új képződményei a városnak, ezzel összefüggésben a város perifériáján találhatóak. - A fejlődő világ ilyen telepeinek sorsa nagyon bizonytalan, bizonytalan a létük. Legfontosabb funkciói, melyeket betöltenek (mindegyikre jellemző): 1. Adaptáció és védelem (Adaptáció=alkalmazkodás) Ezek a zónák

egyfajta átmenetet képeznek a város és a falu között, ennek a kétfajta életmódnak az elviseléséhez egyfajta átmenetet képeznek. Sokfelől jönnek az emberek, de többségében az állam hivatalos nyelvén kommunikálnak. A politika és a politikai ideológiák, folyamatok itt találnak a legerősebb visszhangra. 2. Integráció Előbb-utóbb kialakítják ezek a negyedek a saját törvényességüket. 3. Szolidaritás A munkaerő-piacon érvényesül, a fekete gazdaságban (akár saját rendőrséggel is rendelkezhet ilyen negyed). 4. Tőkévé alakulás Egyrészről a tőkeképződés formája: a többség dolgozik (legálisan v. illegálisan) és ezáltal valódi tőke is képződik, másrészről – és inkább ez igaz -, az állam nem támogat semmifajta építkezést, de ennek ellenére folyamatosan épülnek, bővülnek ezek a negyedek, sőt egy idő után (5 év – 50 év) a közművek is kiépülnek állami segítség nélkül is. Slum lakók típusai Idő

Állandó Ideiglenes Szükség Állandó szűkölködők 1. Tunyák 2. Beilleszkedett szegények 3. A társadalom kitaszítottjai Ideiglenes szűkölködők 1. Tisztességes szegények 2. Csapdába esettek Lehetőség Permanens opportunisták 1. Menekülők 2. Megtalálhatatlanok 3. Modellek 4. Sportoló társaság Ideiglenes opportunisták 1. Kezdők 2. Kapaszkodók 3. Vállalkozók Állandó/szükség Állandó szűkölködők: Tunyák Azok, akik elfogadják a slum törvényeit, apátia jellemzi őket, teljes lemondás. 12 Beilleszkedett szegények Ezek többsége szükségből van a slumban, kevésbé mozdíthatatlanok. Ők is elfogadják az itteni normákat, szokásokat, mert ez megfizethető számukra. Ide tartoznak az öregek, egyedül élők, gyermeküket egyedül nevelők, munkanélküliek. Társadalom kitaszítottjai Magatartásuk miatt a város többi rész kizárja magából. Ide tartoznak a zsebtolvajok, prostituáltak, kábítószeresek. Ideiglenes/szükség

Ideiglenes szűkölködők: Tisztességes szegények Szükségből vannak itt, de ideiglenesnek tekintik az ittlétet. Nem fogadják el ezeket a normákat és többségükben a kapcsolataikat a slumon kívül létesítik. Csapdába esettek Az a réteg, akik akkor kerültek a slumba, amikor az még nem volt slum. Állandó/Lehetőség Permanens opportunisták Menekülők (üldözöttek) Két dolog miatt kerülhetnek ide: egyrészt összeütköznek a törvénnyel, másrészt pedig súlyosan eladósodnak. Ez a legszűkebb rétege a slum társadalmának a 12 típus közül, de ők használják ki legjobban az anonimitást, hogy eltűnjenek benne. Megtalálhatatlanok (kalandorok) Szélsőségesen individualista életmódot folytatnak, rendelkeznek, álneveken, beceneveken szólítják őket. homályos személyazonossággal Modellek Ide azok tartoznak, akik a többiek számára egyfajta példát mutatnak. Tanítók, egyházi személyiségek, guruk, akik küldetésnek tekintik az itt

eltöltött időt. Sportoló társaság Az utcák tőlük hangosak (rapperek, break-esek, kosarasok). Sokan közülük nem itt laknak, de napjaik nagy részét itt töltik. A kitörés leginkább ebből a csoportból lehet Ideiglenes/Lehetőség Ideiglenes opportunisták Kezdők A városba ide érkeznek meg először, nem ismernek senkit, tehát ez lesz számukra az első lépcsőfok, az ugródeszka. Itt sajátítják el azokat a praktikákat, amelyek a későbbi nagyvárosi élethez szükségesek lesznek. Ezek többségükben fiatalok Kapaszkodók Hasonlóak az előző csoporthoz, annyiban különböznek azonban, hogy ők már régebben itt vannak, tudják, hogy mi a „dörgés”, számukra ez a lét a tanulás. Jellemzi őket valamifajta takarékosság. Vállalkozók 13 Ők azok, akik lehetőséget látnak a slumban és az összegyűjtött pénzt itt fektetik be: boltot nyitnak, kölcsönöket adnak – ezáltal sok lekötelezettjük lesz („keresztapák”, seftelők). A

slumokat felvásárolják, illetve az ott lévő bérházakat, melyeket aztán kiadnak. Társadalmi rendszer A városon belüli információ átadások lokális csomósodásokat mutatnak, meghatározott helyekre lehet ezeket összpontosítani, és ez ahhoz szükséges, hogy a várost társadalmi rendszerként lehessen értelmezni. Ezek a csomópontok valamilyen szervezetek, intézmények köré alakulnak. Nemcsak szemtől szembeni egyéni kapcsolatból épül fel a város, hanem szervezetekből, intézményekből. Négy funkció van a városban, mint társadalmi rendszerben, aminek megmarad az érvényessége: 1. 2. 3. 4. Termelés, elosztás, fogyasztás Lokálisan érvényes, szervezetek, intézmények közbelépése nélkül. A szocializáció: kikerül az intézmények szervezetéből ez a fajta folyamat. Lokális szinten megmarad a szocializáció: az iskolás kor közötti idő, amikor a helyi dolgokat kell elsajátítani. Participáció (részvétel), azaz a helyi szinten

érvényesülő, a városban lakók kontaktus igényének kielégítése. Ez az esetek többségében megmarad a helyi szinten, tehát nem intézményes formában van jelen: szomszédság, barátság. Társadalmi kontroll: informális jellegű (megszólás szintjén – az utcában lakókat, szomszédokat, stb.) Akkor hatásos helyi szinten, ha az emberek adnak egymás véleményére. Primer és bürokratikus szervezetek szerepe a lakóhelyi integrációban Primer szervezetek: azok az elsődleges csoportok (baráti kör, család), akik az egyén szocializációjában elsődleges szerepet játszanak. LITWA, ezeknek a primer szervezeteknek a létjogosultságát indokolta a nagyvárosokban. 3 szerepe: 1. Azok a feladatok, amelyek semmilyen speciális tudást nem igényelnek (gyermeknevelés). 2. Az olyan bonyolult feladatok, amelyekre nincs intézményes megoldás. Ilyenek a lelki problémák és ezek megoldása, illetve kezelése, vagyis, amit csak a primer szervezetek tudnak megoldani.

3. Nagyon ritka feladatok, amelyekre nem lehet felkészülni (valamilyen katasztrófa-helyzet a városban). Bürokratikus szervezetek – Weber után: intézmények közötti koordináció. 1. Koordinációs szerep: ami azért szükséges, hogy ne legyen semmiféle fennakadás a hétköznapi, a mindennapi életben. 2. A primer szervezetekkel történő együttműködés (Valamilyen közvetítőn keresztül, pl.: lakógyűlés, iskolaszék, stb, működnek együtt ezek a bürokratikus szervezetek a primer szervezetekkel.) SZOMSZÉDSÁG Nagyon kevés azoknak a családoknak a száma, akik a városban elszigetelten élnének. 14 Ami a szomszédsági kapcsolatokra jellemző: hogy, nem folytonosak, diszkontinuitás jellemzi, cserélődnek, állandóan változnak. A másik jellemzője, hogy a térbeli közelség meghatározó ezek kialakulásában. A városban nagyon nehezen megfogható dolog a szomszédság Magyarországon 2-3-4 családot értünk (nálunk a legszűkebb ennek a

fogalomnak az értelmezése). Szomszédság alatt Németországban 10-50 családot is értenek, Amerikában pedig 100-120 főt jelent. A szomszédság léte: Kölcsönös segítség: szívességi alapon működő dolog (süteményt sütök, elfogyott a liszt, kérek a szomszédtól), de nem várjuk el az adott pillanatban a viszonzást. A szomszédsági kapcsolatok elérhetőségen alapulnak (nem a város túlsó vége). Spontán alakuló kapcsolatok, de ennek ellenére a szomszédság egy idő után szabályokat alakít ki. Szomszédsági egység: A 70-es években ezt a fogalmat említették, alatta városrészt említettek, aminek saját gazdasági, építészeti jellemzői elütöttek a város többi részétől. Városépítészeti elméletek: A városépítészet kezdetei a reneszánsz környékére tehető, ezekből a teóriákból származnak a mai elképzelések. Két-három jellemzője: - Tudatosan nyúltak vissza a régiekhez (görögök, stb.) - A tervező személye (a

reneszánsz tette fontossá az építőt). Az építészeti elgondolások politikai utópiák is voltak egyben. Megvalósíthatónak gondolták ezeket a terveket - Hierarchikusság (utak, terek hierarchikussága). Következő korszaka az abszolutizmus. Itt már sokkal inkább gyakorlat orientáltabb, praktikusabb jellegű az építészet. Ez a kor az, amitől már tervszerű városrendezésről lehet beszélni. Letisztultabb térformák jellemzik: 1. körút 2. olyan tér, amiből a sugárutak kivezetnek A XIX. században külön szervezeti kereteit adják meg a városépítészetnek Külön hivatal alakul erre. A másik fontos, hogy itt kezdődnek a nem kommunális építkezések Térképek elterjedése is jellemzi. A legnagyobb változást azonban a XX. század hozta a városépítészetben, mégpedig a népesség nagy növekedése, ez által a lakásigények megsokszorozódása. (Le Corbusièr: Urbanisztika, városépítészet) Howard (angol) érdekes irománya: Az angol kertváros

Mindketten utálták a várost, mint formát. A jelenlegi városi állapotokat abszolút elfogadhatatlannak tartották és olyan szempontokat (standardokat) dolgoztak ki, ami ezt a formát élhetővé teszi. Lakótelep Empírikus kutatás: (70-es évek eleje) 4 lakótelepet vizsgáltak, miután a lakótelepről, mint szociológiai jelenségről tudtak valamit mondani: Pécs: Uránváros Debrecen: Új Élet park 15 Szeged: Ogyessza lakótelep Budapest: Lágymányosi lakótelep A lakótelepet urbanisztikai kísérletnek fogták fel. Két igénynek akar a kísérlet megfelelni: 1. Demokratizmus igénye: mindenki számára (az eltérő társadalmi csoportoknak) 2. Humanizáció igénye: azaz, hogy a városnövekedés ne öncélú legyen, hanem a város a társadalmi interakciók tere. A társadalmi rétegződés sajátossága: - Hogyan kerülnek be a családok a lakótelepre? Egyfajta, spontán úton történik, de sokkal inkább adminisztratív úton kerülnek be az emberek.

(Szűkösek voltak az igények) Két szempont alapján próbálták adminisztratív úton szabályozni: 1. rászorultság, 2 érdem (ki hol dolgozik, kinek hány gyereke van). - Milyen demográfiai jellemzői vannak az ott lakóknak? Egyenlősítés. Vannak olyan csoportok, akik nagyobb arányban fordulnak elő, mások kevésbé. Viszonylag magasan iskolázott népesség lakott itt, mint a város más részeiben. (Egyetemi végzettséggel rendelkező férfiak aránya 22,5%, míg máshol csak 7.) - Kevés az önálló tevékenységet (maszek) végzők száma, vagyis köztisztviselőként dolgozott a legtöbb, nem pedig a mezőgazdaságban, stb. - Kevés nyugdíjas volt a lakótelepeken. - Nagyon magas volt az értelmiségiek aránya, a munkások aránya viszont kisebb volt. - Fiatal házasok (5-10 éve házasok) laktak inkább lakótelepen, legalább 1 gyerekkel. Gyermektelen családoknak csak 17%-a élt itt, míg máshol 33%-a. - 80%-uk korábban is a városban élt. A lakótelep

társadalommá szerveződésének sajátosságai: Vizsgálják: - Hogy hogyan változik a családoknak a fogyasztói magatartása? Fontos jellemzője: sokaknak első, önálló lakása volt, ezért korábban önállóan nem fogyasztottak, többségük fogyasztása ezért átalakult, miután önállóan látták el magukat. - Magas volt a lakással kapcsolatos költség, mégis, a többség elégedettnek, megoldottnak gondolta azt. Kb 50%-uk megtakarítani is tudott (80%-ban a nők is dolgoztak, ugyanakkor majdnem mindenki a háztartási teendőket maga végezte.) - A családok közötti kapcsolatokat nagyon részletesen vizsgálták:  Rokona lakik-e a városban, lakótelepen,  Barátok, szomszédság (mennyi idő alatt alakultak ki ezek a kapcsolatok) - Hogyan ítélik meg az ott lakók az ottani életet. (Csak 5%-uk volt elégedetlen) A presztízs és a közlekedés okozott elsősorban elégedettséget, elégedetlenséget pedig a játszóterek, a parkosítás, a tisztaság

hiánya okozott. Mindezekből településszociológiai következtetések is levontak: Hosszú távon a lakótelepeken milyen szoc. Problémák alakulhatnak ki: 1. Slumosodás veszélye (épületek állaga romlik) 2. Szegregáció veszélye 3. Szuburbán jelleg 4. Belső terek hiánya FUNKCIONÁLIS LAKÁSELMÉLET 16 Mi befolyásolja a lakáshasználatot? Hogyan használjuk a lakásunkat? A szerző 2 csoportra osztja, aszerint, hogy mi befolyásolja: 1. Külső determinánsok: külső környezet (éghajlat) biológiai determinánsok (hogyan akarunk aludni) politikai és gazdaságossági determinánsok település struktúra építészet 2. Belső determinánsok: - Család szerkezete és funkciói (ki dominál a családban, a férfi vagy a nő; hány gyermek van, stb.) - tevékenységek (melyeket a lakásban végzünk: biológiai: evés, alvás, ivás, stb.; háztartási munkák; lakásmóddal összefüggő tevékenységek: látogatások, gyermeknevelés) - A lakók

beállítottsága, preferenciái - A lakás nagysága (mennyi az ideális) - Értékrend: 4 féle típusa: gazdasági szempontú csalás (egyszerű, olcsó lakása van) családközpontú (lakása nagy, nagy nappalival) személy, értékorientált típus (a saját teret részesíti előnyben) presztízs szempontú (hivalkodó, stb.) 17