Informatika | Grafika » Felvételek egyesítése maszkolással

Jerry Lodriguss: Felvételek egyesítése maszkolással Egyáltalán nem meglepő, hogy a veterán és az újonc asztrofotósok körében a legfényesebb és legszínesebb mély-ég objektumok közül a leginkább tetsző egyedek ugyanazok. Jól ismert példák az Orion-köd, az Androméda-galaxis és a Lagúna-köd. Ezen objektumok közül sok tartalmaz annyira eltérő fényerősségű részleteket, hogy azokat nehéz egyetlen felvételen megörökíteni. A rövid expozíciós idők a legfényesebb központi terület részleteit rögzítik, a halványabb területek finom részleteinek megörökítéséhez szükséges hosszú expozíciós idők azonban a központi területet beégetik és a részleteket eltüntetik. E probléma egy nyilvánvaló megoldása: különálló rövid és hosszú expozíciós idejű felvételek készítése majd azok legjobb részleteinek egyesítése egy olyan kép létrehozása céljából, amely a teljes fényerősség tartományban tartalmaz

részleteket. Egy ilyen feladat nehéz volna még a legtapasztaltabb hagyományos-sötétkamrás laboráns részére is. A jelen digitális-sötétkamrája azonban, ami egy közepes teljesítményű számítógéppel mindenki számára elérhető, a korábban nehéznek vagy egyenesen lehetetlennek tartott eljárásokat átalakította néhány, a számítógép egerével történő kattintássá. Mint ez a cikk is bemutatja, a különböző időtartamokkal exponált csillagászati felvételek egyetlen képpé történő egyesítése relatíve egyszerű az Adobe Photoshop használatával. Az eljárás bemutatásához az M42 jelű Orion-ködöt választottam. A központi magja rendkívül fényes, ez az oka annak, hogy a négy fényes Trapéz-csillagot körülvevő részeken a vizuális megfigyelők részleteket és még színeket is láthatnak. Az M42 azonban gyönyörű ködösséget ia tartalmaz a halvány külső területeken. A bemutatott 50 perces felvétel a megfigyelőhelyemen

eléri a lehetséges maximumot, így mindazt a halvány ködösséget tartalmazza, amely egyetlen felvétellel lehetséges. Ezen azonban a köd fényes magja túlexponált, részleteket nem tartalmaz. Az 5 perces felvétel a mag részleteit tartalmazza, de a köd halvány szélein nyilvánvalóan nem mutat semmit. Mint a Photoshoppal végezhető összetett eljárások legtöbbjénél, a világos és a sötét részeken is részleteket mutató végső képnek két felvételből történő egyesítésére is több módszer lehetséges. Az általam itt leírt módszer a Photoshop által ’Layer Masks’-nak nevezett rétegmaszkot használja Ebben a példában a hosszú expozíciós idejű felvétel az alapkép és a rövid expozíciós idejű felvétel az alapkép feletti réteg. A maszk az alapképből a túlexponált központi terület kivételével mindent kitakar, ugyanakkor lehetővé teszi a rövid expozíciós idejű felvétel helyesen exponált Trapéz-területének tökéletes

beillesztését az alapképbe. A maszk sötét részei védik az alatta lévő kép-területet. Ahol a maszk teljesen fekete, ott a felül lévő képből semmi sem jut át az alapképre. A maszk fehér részei azok, amelyek átengedik a felső képet. Ezeket a fehér részeket lyukakként képzelheti el a maszkban A két kép összekeverését a maszk szürke, feketéből fokozatosan a fehérbe átmenő részei végzik. A felső képből átengedett mennyiség a kérdéses pont szürkeségétől függ. A csillagászati felvételek tökéletes összekeverésének titka az, hogy a maszkot magából a hosszú expozíciós idejű felvétel túlexponált részéből kell készíteni. Lényeges továbbá, hogy az itt leírt eljárás lehetővé teszi számunkra, hogy a maszk állítgatásával lássuk a végső kép változásait 1 Az alábbiakban a két felvétel Photoshopban történő egyesítésének lépésről-lépésre történő, illusztrált leírása következik: A

felvételek azonos méretre hozása és illesztése A rövid expozíciós idejű felvételnek a hosszú expozíciós idejű felvétel fölé helyezése különálló rétegben A maszk létrehozása A hosszú expozíciós idejű felvétel bemásolása a maszkba A maszk életlenítése A maszk denzitásának és kontrasztjának állítása Az egyik felvétel színének a másikhoz való illesztése A kép ’kisimítása’ (a rétegek egyesítése) A végső szín és denzitás igazítások 1. lépés: A felvételek illesztése Az eredeti képek beszkennelése és fájllá alakítása után kezdje forgatni és csúsztatni az egyes képeket addig, amíg minden csillag tökéletesen nem illeszkedik egymásra. Bár ez elvégezhető a Photoshopban megtalálható különböző parancsokkal is, sokkal egyszerűbben megtehető Jonathan Sack Picture Window nevű programjával (S&T 1998. novemberi szám, 136 oldal; www.dl-ccom) Miután a felvételek fedésbe kerültek, mentse el azokat új

néven. Én olyan neveket használok, amelyekre rápillantással látom, hogy melyik a rövid expozíciós idejű és melyik a hosszú. Másolja le ezeket a fájlokat a Photoshop ’Duplicate’ parancsával és tegye el az eredetiket a biztonság kedvéért. A kezdeti munkát kis felbontású képekkel javaslom, ezek ugyanis kicsik és gyorsabban feldolgozhatóak. Miután megismerkedett az eljárás lépéseivel, a végső képet végezheti nagy felbontású képeket tartalmazó fájlokkal (megjegyezve azonban, hogy a maszk elkészítéséhez használt életlenítés mértéke a kép felbontásától függ). A képek kontrasztjának, színegyensúlyának, háttér-szintjének olyannak kell lennie, hogy kellemes látványt nyújtsanak. Én általában a képernyő bal oldalára helyezem a rövid expozíciós idejű felvételt, a jobb oldalra pedig a hosszú expozíciós idejű felvétel. Jelenítse meg a ’Layers’ (rétegek) panelt a ’Window’ menü ’Show Layers’

menüpontján való kattintással. Ezzel a panellal vezérelheti a két kép maszkkal történő egyesítésének módját 2 2. lépés: a képek egymás fölé helyezése A rövid expozíciós idejű felvételt tartalmazó ablakon kattintva tegye azt aktívvá. Kattintson a ’Select’ menü ’All’ menüpontján, majd az ’Edit’ menü ’Copy’ menüpontján. Ezáltal a rövid expozíciós idejű felvétel bemásolódik a számítógép memóriájában a vágólapra. Most a hosszú expozíciós idejű felvétel tegye aktívvá annak ablakán való kattintással, majd kattintson az ’Edit’ menü ’Paste’ menüpontján. Ez a művelet a vágólapról a rövid expozíciós idejű felvételt a hosszú expozíciós idejű felvétel fölé helyezi, ami így rejtve marad a rövid expozíciós idejű felvétel alatt. Az, hogy még valóban ott van, látható a ’Background’ (háttér-) réteg kis képén a ’Layers’ panelen. A ’Layers’ panel szemet ábrázoló kis

ikonjain kattintva a megfelelő réteget ki- és bekapcsolhatja a képet megjelenítő ablakban. 3. lépés: a maszk létrehozása A maszk elkészítéséhez először kattintson a ’Layers’ panel ’Layer 1’ rétegén. Ennek hatására sötétkékre változik a színe, jelezve, hogy ez az aktív réteg. Kattintson a ’Layers’ panel alján található maszk-ikonon (egy négyzetben található szaggatott kör). Ennek hatására megjelenik egy fehér négyszög a ’Layer 1’ rétegnek megfelelő sorban. Ide fogja beilleszteni a maszkot A maszk a rövid expozíciós idejű felvételhez kapcsolódik, ezt a felvétel kisméretű képe és a fehér négyszög közötti láncszem jelzi. 4. lépés: a hosszú expozíciós idejű felvétel bemásolása a maszkba Tegye aktívvá a hosszú expozíciós idejű felvételt tartalmazó ablakot az azon történő kattintással. Kattintson a ’Layers’ panel ’Background’ rétegén aktívvá téve a háttér réteget Kattintson a

’Select’ menü ’All’ menüpontján majd az ’Edit’ menü ’Copy’ menüpontján. Ezzel a hosszú expozíciós idejű felvétel a vágólapra kerül. Ezután a maszkot kell aktívvá tennie a számítógép ALT billentyűjének nyomva tartása mellett a ’Layer 1’ réteg fehér négyzetén való kattintással. A képet megjelenítő jobb oldali ablak üressé válik, jelezve, hogy a maszk hasonlóan fehér illetve üres, mivel még semmit sem helyezett bele. A hosszú expozíciós idejű felvételt másolja a maszkba az ’Edit’ menü ’Paste’ menüpontján kattintva. A hosszú expozíciós idejű felvétel fekete-fehér maszkként automatikusan megjelenik a jobb oldali ablakban. A feldolgozandó egyesített kép most már három részből áll: - a hosszú expozíciós idejű felvételből a háttér-rétegben - a rövid expozíciós idejű felvételből a háttér-réteg feletti rétegben - a maszkból, ami a ’Layers’ panel ’Layer 1’ rétegében látható,

de valójában egy szűrő a két színes felvétel között 3 Most már bezárhatja a rövid expozíciós idejű felvételt tartalmazó bal oldali ablakot, mivel többé már nem lesz szüksége rá. 5. lépés: a kép új nézetének létrehozása A ’View’ menü ’New view’ menüpontján való kattintással megnyithatja az egyesítendő felvételek egy új nézetét. Ennek ablakát helyezze a képernyő bal oldalára Kattintson a jobb oldali ablakra, hogy az aktív legyen. A maszknak kell megjelennie a jobb oldali ablakban. A maszkot változtatva annak hatását az összetett képen a bal oldali ablakban láthatja. Észreveheti, hogy a bal oldali kép – a feldolgozás alatt lévő összetett kép aktuális nézete – nem jó. Ennek oka az, hogy a maszkon még állítani kell Most még a maszknak a Trapézcsillagok körüli területen kívül eső fényes részei is átengedik a rövid expozíciós idejű felvétel megfelelő részeit a hosszú expozíciós idejű

felvételre, amit pedig el akarunk kerülni. A rövid expozíciós idejű felvételből csak a Trapéz-terület magját szeretnénk beilleszteni a hosszú expozíciós idejű felvétel beégett területe helyébe. A maszkot alakítani kell 6. lépés: A maszk életlenítése Tegye aktívvá a jobb oldali ablakot. Kattintson ’Layers’ panelen a maszkra, hogy az legyen aktív. A ’Filter’ menü ’Blur’ menüpontjából válassza ki a ’Gaussian Blur’ alpontot Ennek a műveletnek a beállítási lehetőségeivel kísérleteznie kell. Az életlenítés sugarának (képpontban kifejezett) beállítása a kép felbontásától függ. A kisfelbontású képek kisebb sugarat igényelnek, mint a nagyfelbontású képek. Az általam használt kiinduló érték 10 az 1 megabyte méretű és 50 a 10 megabyte méretű képek esetében. A maszk elkenése után az összetett kép kezd az általunk elképzelthez hasonlítani, de még tovább kísérletezhetünk a maszkkal. A maszk

legnagyobb részének a háttere sötétszürke, ami azt jelenti, hogy a rövid expozíciós idejű felvétel ezeken a területeken még mindig egy kicsit átjut. A maszk hátterét feketévé kell tennünk 7. lépés: A maszk beállításai Aktiválja a maszkot a jobb oldali ablakon való kattintással. Az ’Image’ menü ’Adjust’ menüpontjának ’Curves’ alpontján kattintva megjelenik a ’Curves’ panel. A panelon látható görbe (egyenes) bal alsó sarkának fekete pontját egy kicsit jobbra húzva a hátteret 0 értékűvé teheti. Ezáltal ami korábban szürke égi háttér volt, az feketévé válik A maszk görbéje a végső kép módosítása céljából sokféleképpen megváltoztatható. Kísérletezhet a maszk sötét és világos tónusú (fekete illetve fehér) pontjának módosításával, de hozzáadhat újabb pontot is a közepes tónusú részhez és módosíthatja azt. E módosítások hatását a maszkra a jobb oldali ablakban, az összetett képre

pedig a bal oldali ablakban fogja látni. A maszk megfelelő mértékű elkenése, kontrasztjának és erősségének megválasztása az eljárás legnehezebb része és meghatározza az erőfeszítéseinek eredményességét, ezért kísérletezzen sokat ennél a lépésnél. A ’Curves’ panelen megjelölheti és elvetheti a ’Preview’ opciót a 4 maszkon végrehajtott változtatások megjelenítésének ki- és bekapcsolásához. Ha elégedett az eredménnyel, kattintson az OK gombon és csukja be a ’Curves’ panel ablakát. 8. lépés: a színek állítása Most bezárhatja a képnek a képernyő bal oldalán található második nézetét. Kattintson a rövid expozíciós idejű felvétel ablakának ’Layers’ paneljén a ’Layer 1’ réteghez tartozó kisméretű képen, aktívvá téve ezt a felvételt. A standard Photoshop eszközöket alkalmazva, mint például az ’Image’ menü ’Adjust’ menüpontjainak ’Levels’ és ’Curves’ parancsai,

változtathatja a kép színeit. A maszk jelenléte miatt a változtatások csak az összetett kép rövid expozíciós idejű felvételét tartalmazó részét érintik. Az itteni példámban úgy találtam, hogy a Trapéz körüli részek egy kicsit sárgábbnak tűnnek a kép többi részéhez képest, ezért a közepes tónusú részekhez adtam némi kéket. A közepes tónusú részekhez ezen kívül adtam még egy kis bíborvöröset is a zöld csökkentésével. Az összetett kép hosszú expozíciós idejű felvételét tartalmazó részeit is változtathatja a ’Layers’ panelben található kisméretű képén való kattintással aktívvá téve azt. 9. lépés: a kép ’kisimítása’ Ezen a ponton a legjobb elmenteni a képet – mind a két réteget és a maszkot – Photoshop formátumú fájlként (a fájl “.psd” kiterjesztésű lesz) Ez lehetővé teszi a későbbi időpontban történő kísérletezést az előző lépések megismétlése nélkül. Miután

sikerült úgy beállítania a képet, hogy a rövid és hosszú expozíciós idejű felvételek természetes módon simulnak egymásba, egyesítse a felvételeket a ’Layer’ menü ’Flatten image’ parancsával (ezt a parancsot elérheti a ’Layers’ panel jobb felső sarkában található, jobbra mutató háromszögön való kattintással is). A képnek így már mindenütt tartalmaznia kell részleteket a fényes Trapéztól kezdve a köd külső pereméig bezárólag. 10. lépés: a végső szín és fényerősség igazítás Most, hogy az összetett kép egyetlen részből áll, igazítást végezhet a sötét és közepes tónusú részeken a ’Curves’ parancs használatával. Az információs panelen gondosan ellenőrizve a pixelértékeket, általában jobbra húzom a fekete pontot (a görbe bal alsó pontja) a háttér sötétebbre állítása érdekében, mivel a szkennelést úgy végzem, hogy ne legyen tökéletesen fekete a háttér. Legyen azonban óvatos,

nehogy túllőjön a célon: az égi háttér legsötétebb része se legyen teljesen fekete, különben elveszítheti a kép leghalványabb részleteit. A közepes tónusú pontot is megváltoztatom 128-ról 160-ra való állítással. Ezek személyes preferenciák, sok asztrofotósnak saját módszere van arra, hogy a végső kép a távcső mellett – az eredeti felvételek elkészítése érdekében tett erőfeszítések közben – elképzelt remekművé váljon. 5