Irodalom | Tanulmányok, esszék » Mikszáth Kálmán élete, Az a fekete folt, A Noszty fiú esete a Tóth Marival című műveinek elemzése

Mikszáth Kálmán élete,Az a fekete folt, A Noszty fiú esete a Tóth Marival c. műveinek elemzése A siker évtizedei Az első sikerek Az írói pálya kezdete 1. Mikszáth Kálmán a.) Életpályája 1847, Szklabonya (Nógrád m.), kisbirtokos nemesi család, középiskola Selmecbányán, befejezetlen jogi tanulmányok Pesten, 1871: Balassagyarmat, megyei közigazgatás, írói ambíciók 1873: házassága (Mauks Ilona), Pest, Magyar Néplap, megélhetési nehézségek, családi tragédiák, válás. Szegedi Napló, majd Pesti Hírlap. Újbóli házasság korábbi feleségével. A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1887: a Szabadelvű Párt képviselője (élete végéig). Sikertelen első novelláskötet Első sikeres novelláskötetek: felvidéki és palócföldi parasztok mindennapjai, típusai és tipikus élethelyzetei, egyéni írói elbeszélő stílus Tót atyafiak (1881) A jó palócok (1882) Történelmi

háttérbe helyezett epikus művek. A két koldusdiák(1885) A beszélő köntös (1889) A szelistyei asszonyok (1901) Ironikus karcolatok a parlamenti életről. Nagyobb terjedelmű tót és palóc elbeszélések és regények, a romantika és a realizmus ötvözése, sajátos közlési mód az anekdoták közbeiktatásával. A korabeli közigazgatás és társadalmi visszásságok bírálata, a dzsentri-téma megjelenése, sajátos dzsentritípusok, kritikai hangnem. Országgyűlési karcolatok A pénzügyminiszter reggelije A fekete város (1910) Az eladó birtok (1893) Szent Péter esernyője (1895) Beszterce ostroma (1894) Két választás Magyarországon (1896-97) A gavallérok (1897) Új Zrínyiász (1898) Különös házasság (1900) Elégikus, kiábrándult hangnemű elbeszélések és kisregények Fili (1902) A sipsirica (1902) A pálya lezárása A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-1907) 1904-től: visszavonult élet horpácsi birtokán. 1910: írói

pályájának 40 éves jubileuma, ünneplés, az író hirtelen halála. b.) Két elbeszéléskötetének összehasonlítása Tót atyafiak Az azonos terjedelmű köteteken belüli arányok A cselekmény helyszíne: Az elbeszélések hősei: A jó palócok 4 hosszabb elbeszélés 15 kisebb novella A Felvidék, a Fátra hegyi települései Palócföldi (Nógrád megyei) kis falvak Magányos, a természet közelségében élő kissé elridegült szereplők, sorsedzett, zárkózott, befelé forduló emberek Polgárosulatlan parasztok, nyitottabbak, beszédesebbek, elevenebbek, hétköznapibbak a hegyvidék lakóinál A szereplők közös jellemzője A látszatra durva vagy faragatlan és az esendő embereket lelki gazdagság, emberi jóság, erkölcsi tisztaság jellemzi. A köteten belüli kohézió Ugyanazon helyszínek és szereplők fel-felbukkannak más és más művekben.       A konfliktus forrása:  Az író előadásmódja:   - -

- valamilyen rögeszme vagy babona egy váratlan helyzet erkölcsi próbatétel lelkiismereti válság valamilyen emberi gyarlóság szerelmi bonyodalom a népiesség és a romantika stílusából kialakított egyéni stílus: a szóbeli „mesélés” életszerű előadásmódja a közbeszédre is jellemző felkiáltások, közbeékelések, zárójelbe tett megjegyzések az elbeszélés menetét megszakító kitérők, egy-egy anekdota közbeszúrása Pályájának kezdete: Tót atyafiak és A jó palócok (1882) Novellista, számos nagyregény írója, újságíró tevékenységet folytatott Nógrád megyében élt (palóc vidék) Témái forrásai:  köznapi élet ismerete  Politikai ismeretek (karakterek, visszaélések, miniszterek Mindennapjai) ↓ Karcolatok éles, szatirikus jellegű, rövid politikai témájú röpiratok Műveinek hősei: 1.falusi parasztok 2. dzsentrik Tót atyafiak  4 kötetű elbeszéléseket tartalmaz  Egyike: Az a fekete folt

Főszereplője: a herceg nyájának a gazdája - A jó palócok 15 novella  a falusi élet szereplői  Ugyanazokon a helyeken járnak minden novellában Az a fekete folt - A Tót atyafiakban jelent meg 4 hosszú terjedelmű novellát tartalmaz (100 oldalon) A jó palócok 15 rövid terjedelmű művet tartalmaz (100 oldalon) „az” mutató névmás a leégett akolra utal + lelkiismeretében fellelhető - Brezina (hegyvidék, Felvidék) (eladta a lányát) bűntudat - Főszereplője: Olej Tamás (szomorú sors: felesége meghalt, lánya: Anika) - Taláry Pál herceg - Konfliktushelyzet: nyáj+birtok (imádja nyáját is)  Anika (cserében kapta feleségéért, szereti lányát) 1. bevezető / szerkezeti egység - ameddig hazamegy - Olej Tamás érzelmeit és történetét beszéli el (gondolatait) - Pásztorköltészet / idilli helyzet (Vergilius: IX. Ecloga) - Felesége 16 éve halott - Olej Tamás nem felejtette el feleségét, a hangját is hallja - 1800-as évek 

furcsa időtlenség - 1848 után  - Olej elégedett - Olej tiszteltjei: 1. Isten 2. Taláry herceg 3. szolgabíró - Csend és Olej gondolatai dominálnak 2. szerkezeti egység - hazamegy, vacsora a herceggel - Anika hetykén beszél a herceggel, mert tetszik neki és szívesen leszopná  - Anika naív, romlatlan, kedves lány - Matyi szerelmes Anikába - Megalázónak tartja Olej, hogy a vadász letegezi - megtudja, hogy ki a férfi  majd: alázatos lett - családias 3. szerkezeti egység - Amikor felajánlja Taláry a nyájat  innentől megszűnik az idill - Felháborodik Taláry kérésén (Adja neki Anikát! Nem eladó!) - leírja hogy vesztett Olej (+mérleg) (birtoklás öröme  „Nem adom el a lányom!” ↓ Taláry titkon megszöktethette volna „Miért nem tette?” Ez beleegyezés ebbe! - Adománylevél elküldése  üzlet létrejött, Anika eltűnik 4. szerkezeti egység - Olej Tamás tombol - adománylevél széttépése - Matyi elküldése

Anikáért - felgyújtja az akolt  megőrül Sajátos balladai hasonlóság! Az a fekete folt (feleletterv) 1. Bevezetés - Cím és a történet kapcsolata (Olej Tamás lelke, leégett akol) - Műfaja: elbeszélés - Melyik kötetben jelent meg? Tót atyafiak (4 hosszabb történetből áll, ezzel szemben balladai sajátosság), (A jó palócok 15 műből áll) 2. Tárgyalás - A történet helyszíne (meghatározza a szereplők jellemét) Brezina (Felvidék) - A történet szereplői: Olej Tamás, Anika, Pál herceg, Matyi - A mű szerkezeti egységei (miért így bontanád fel? / mit tartalmaznak?) 1. Olej Tamás lelki vívódásai 2. Taláry Pál herceggel való vacsora 3. A herceg felajánlja a nyájat Anikáért cserébe 4. Olej Tamás lelkiismerete, akol felgyújtása - A mű konfliktusa Olej Tamás – Taláry Pál herceg - A szereplők tulajdonságai, melyeket a műben megismerhetünk - 1. sor – utolsó sor / idézet 3. Befejezés Cím és történet kapcsolata Olej

Tamás lelke, leégett akol - csősz = védi a földeket (csőszkunyhóban él) - 2  1 zajos jelenet - leíró rész  párbeszédes rész - A mű időben körül határtalan - 2.: A beszélgetés hangulata A Noszty fiú esete Tóth Marival Alaptörténet: újsághirdetés Gazdag polgár, esküvő  menyaszony nem jelent meg az esküvőn Főszereplői: gentry-k és polgárok Elszegényedett középbirtokos nemesek, elvesztették földjeiket Munka  nem úrias, megalázó, urat ki kell szolgálni Maradnak trükkök  váltóhamisítás  Stromm alezredes helyett kezességet vállalt ↓ Átvételi elismervény (Stromm alezredes: Feri hivatali elöljárója, úriember, katonaság becsülete érdekében áll ki Feri mellett kötelessége Ferit leszerelni) Helyszín: Trencsén Lejárat: Kozsehuba Tivadar Kaució- pénzbeli garancia, ha a katonatiszttel gond lesz, a család ellátásában él. - - Soknovellányi történet is van a műben nemes: dolgozni híres

szakmában (huszárhadnagy) elhelyezkedni közéletben (pl.: országgyűlési képviselő, szolgabíró)  elegáns legyen Mikszáth: gentry, ogy.-i képviselő volt  jártas itt lezárul, egyik novella  Feri megint a 0-n van.  Megoldás: új hozomány Tóth Mari + új állás Voglány (szolgabírói állás)  segíti: Kopereczky sógora Az egész Noszty-família segíti Ferit! - - Vilma árulóvá vált, pedig nem Kopereczkybe, hanem Malinka Kornélbe volt szerelmes hasonlít Mari helyzetére, Mari is eszköz  Mari romlott, életre-halálra lejáratták, nincs többé becsülete aki meggyalázta köteles feleségül venni elsősorban Noszty Feri magatartása áll a középpontban Kopereczky és Noszty família kölcsönös segítségnyújtása egymásnak Mari Noszty Feri számára csupán pénzszerzési eszköz az olvasók többsége belezúg Noszty Feribe Mari nagyon naiv és azt hiszi magáról, hogy ravasz, becsapja az egész világot (bájos naivitás)

kurizál  udvarlás, bókolás elegáns módja  Noszty Feri Feri katonatiszt: elegáns, magas, elvileg pénzes, tökéletes úriember ha Feri szerette volna Marit, akkor nem hozta volna ilyen kellemetlen helyzetbe (kompromittálás) gentry-világ: elegáns ravaszkodás Feri nem omlik össze kudarcát átélve! : „Sebaj, majd jön másik!” az egész mű a család kapcsolathálózatáról szól laza erkölcsi ítélet jellemzi könnyedség és báj lengi körül ezt az egész művet mindenki irtó édesen csinálja a dolgát, nem lehet őket utálni alkalmazkodnak az úri élet szabályaihoz - 1-1 anekdotát beszúr (vicces, rövid történet) pl.: főkötő gyöngyök, Patkó-legenda, Kopereczky-család és Tóth Mihály meggazdagodásának története Polgár Gentry nincs nemesi rangja, csak pénze rangja van (nemesi származású, pénze nincs Jó lenne összeházasítani őket! Jellegzetes polgár: Tóth Mihály és felesége Noszty család klánt alkot. (hízeleg a

Noszty név) Realizmus - típusokat alkot (ez: jellegzetes tulajdonság) ez már közelít a valósághoz Polgárok: Velkovics, Tóth Mihályné, Tóth Mihály (idealizálttökéletes, romantikus szereplő) Vállalkozó: Amerikában pékségek alapítása, ügyes, találékony ember  ebből meggazdagodott („kiflikirály”, de megszerették) Gentyk alaptípusai:  Akik eljátsszák, hogy még mindig a régi időben élnek: Don Quivote. Mikszáth ezen művei (Új Don Quivote-k) álomvilágba álmodják vissza magukat.  Úri svihákok: „aranyos csirkefogó” - Noszty Feri típusú figurák Dzsentribírálat Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében  A dzsentri a 19. századtól jellemző Magyarországon (elszegényedett birtokos nemesek)  A nagybirtokosok kapnak csak hitelt földjük fejlesztésére, a dzsentrik elszegényednek.  A dzsentrik hivatalt vállalnak.  A parasztság rétegződése. A Noszty fiú esete Tóth

Marival A regény témáját egy hírlap szenzációja adta. Egy milliomos bácskai polgár lányát kompromittálja egy dzsentri fiatalember, az apa beleegyezik a házasságba, az esküvő napján a lányát külföldre küldi, a hozományvadász hoppon marad. A regény tehát egy sikertelen hozományvadászat története a dzsentri hanyatlásának korából, középpontban a Noszty-családdal. Noszty Feri lecsúszó, de előkelő nemesi család fia. A dzsentrik léha életét élte, mint a többi fiatal ebben a korban Huszártiszt volt, mindenkinek udvarolt, kölcsönökből élt, szenvedélyes kártyás volt, még váltót is hamisított. Ezért a seregből elbocsátják, de apja kimenti a bajból Kopereczki báró segítségével: pénzt ad neki, az cserébe Ferihez adja a lányát. Az öreg Noszty összeköttetései révén főispánná nevezi ki Kopereczkyt. Most ismét Kopereczkyn a sor: Ferit szolgabírának kell megtennie, és támogatnia kell a nagy vadászatban, Tóth Mari

milliós vagyonának megszerzésében. Feri egy szüreti mulatságon ismeri és hódítja meg a lányt. Mari és Feri egy előkelő bálon találkozik újra Tóth Mihály tudomást szerez Feri múltjáról és megtagadja tőle a lányát. Még egyszer találkoznak egy bálon. Előre eltervezik, hogyan fogják Marit kompromittálni, és akkor Tóth Mihály kénytelen lesz Ferihez adni. Útban hazafelé Mari kísérője beteg lesz, így Feri viszi haza Marit. Az átkelőhely hídja azonban „elbomlik” és így kénytelenek a közeli szanatóriumban megszállni. Azt akarták, hogy másnap úgy tesznek, mintha az éjjel közös nevezőre jutottak volna. Az apa azonban hajthatatlan maradt: az esküvő napján az anyát a lánnyal nyaralni küldi. Így az érdekházasságból nem lesz semmi Már minden készen áll, amikor Tóth Mihály bejelenti, hogy a lánya elutazott. Mikszáth ebben a regényében a maguk kíméletlenségében leplezi le a tényeket. A könyv alaphangja a maró

társadalmi szatíra, az író célja a jövő megmutatása. A regény középpontjában Noszty Feri áll, aki a munkának még a gondolatát is elutasítja magától. Könnyelmű, gyengeakaratú fiatalember, aki azonban gondosan ügyel a látszatra. Lenyűgöző modora mögött gátlástalan kalandor rejtőzik. Rideg számítással indul az öreg Tóthoz, s amikor minden kötél szakad, habozás nélkül tenné tönkre Mari életét, jó hírét. Feri kártyázik, iszik, mulatozik, végül váltóhamisításra vetemedik. (Ezredese nevét hamisítja alá >> menesztik a hadseregből). Mikszáth élesen bírálja saját osztályát. Noszty Feri alakjában egy egész társadalmi réteg tulajdonságai sűrűsödnek: megnyerő külső, sokat ad a látszatra, az úri becsületre. Szélhámos, erkölcstelen dzsentri típus, könnyelmű, gyenge akaratú, szeret jól élni, de a dologról (munkáról) hallani sem akar. Célja elérésének érdekében képmutató, a sikertelenség nem

töri le, hamar vigasztalódik. Mikszáth leleplezi, hogy Noszty Ferit nemcsak a rokonság, hanem az egész hivatalos megyei apparátus is segíti. (pl bál) A címben az író ”Noszty fiú”-nak nevezi, s ezzel utal arra, hogy nem egyértelműen csak léha fiatalember, hanem egy szétágazó érdekhálózat képviselője: társadalmi típus. Mikszáth ettől a figurától sem tud megtagadni néhány vonzó tulajdonságot. Nyalka huszárhadnagyként ismerjük meg, aki „könnyelmű, eleven, pompás lovas, jó vívó, jó táncos és nagy kártyás”. Kezdetben kedves bohém tehát, aki később is el-elfeledkezik rosszabbik énjéről. Ám Noszty Feri vonzó megjelenése, kitűnő képességei éppen társadalmi veszélyességét húzzák alá. A döntő pillanatban ugyanis érzéseit mindig aláveti önző céljainak, sőt, nevetségesnek és ostobának találja pillanatnyi elérzékenyüléseit. Mikszáth az 1890-es évek elejétől a jelen nagy kérdéseire kereste a választ.

A képzelet helyett a megfigyelést tekinti művészete alapjául. A dzsentri osztály halálra van ítélve, idejétmúlt elveivel, életformájával lassan kihull a történelemből. Részvéte, együttérzése felett úrrá lesz a romantikus gúny, fölény. Utolsó éveiben jut el addig, hogy leszámoljon saját társadalmi rétegével, a dzsentrivel. A mű végen Mikszáth Nosztyék megszégyenítésével szolgáltat igazságot. A művet második alkotói korszakába soroljuk. Bírálata középpontjában a dzsentri áll, a társadalompusztulásra ítélt rétege, akik alárendelik a közügyeket a magánügyeknek. A jellemek tipikusak, sem Feri, sem apja nem gondol életszemlélete megváltoztatására. Az író ebben a művében jutott legmagasabbra a dzsentri bírálatában