Irodalom | Középiskola » Ady Endre életrajz, művei

Ady Endre életrajz, művei (1877-1919) 1. A költészetét meghatározó életrajzi körülmények:  az ősi, előkelő nemesi származás öntudata  a zilahi gimnázium szabad szellemű légköre (Kincs Gyula, tanár)  újságírói tevékenysége Nagyváradon, majd a Budapesti Naplónál  a polgári radikalizmus politikai programja  végzetes betegsége (szifilisz)  szerelme Léda (Diósyné Brüll Adél) iránt  párizsi útjai  kapcsolata a szociáldemokráciával  a Nyugat c. folyóiratban végzett tevékenysége  támadások és ellentámadások különböző folyóiratok és lapok hasábjain  anyagi, megélhetési gondok  szerelem és házasság Boncza Bertával (Csinszkával)  az első világháború, elszigeteltség  őszirózsás forradalom 2. Kötetei:  1906: Új versek  1907: Vér és arany  1908: Az Illés szekerén  1909: Szeretném, ha szeretnének  1910: Minden Titkok versei  1912: A menekülő Élet 

1913: A magunk szerelme  1914: Ki látott engem?  1918: A halottak élén  1923: Az utolsó hajók 3. Jellemző témái: a) A költő feladatvállalása, ars poetica  Góg ég Magóg fia vagyok én  A magyar Messiások  Új vizeken járok  Szeretném, ha szeretnének Magyarországon költőnek lenni vállalás, messiási feladat. És bár a költő küzdelme hiábavaló, vállalkozása szükségszerűen sikertelen, mégis vállalja küldetését. b) A magyar Ugar, a feudális elmaradottság  A magyar Ugaron  A Hortobágy poétája  A Tisza-parton  Páris, az én Bakonyom A megrekedt társadalmi-gazdasági fejlődés a szellemi életet is eltompítja. Ebben a közegben a művész idegennek, megértetlennek érzi magát. Az elmaradott, kulturálatlan viszonyok között nincs életterük a kifinomult, érzékeny lelkeknek, a művész vágyai itt nem tudnak beteljesülni. c) Magyarság, hazafiság  Az én magyarságom  Nekünk Mohács kell  A

föl-földobott kő  A Duna vallomása  A Gare de l’Esten Ady keserűen ostorozza nemzetét tehetetlensége, cselekvésképtelensége miatt, de minden keserűsége ellenére is sorsközösséget vállal a magyarsággal. Számára magyarnak lenni tragikus érzés, de megmásíthatatlan törvény is. d) A Léda-szerelem  Héja-nász az avaron  Lédával a bálban  Örök harc és nász  Meg akarlak tartani  Add nekem a szemeidet  Elbocsátó, szép üzenet A Léda-versekben a szerelmi érzés nem boldogság és beteljesülés, hanem a nyugtalanság, a diszharmónia. Ellentétes érzelmek nyilatkoznak meg ezekben a versekben: nagy szenvedélyek A szerelem minden mozzanata tragikus színt kap, mintha a szerelmesek mögött mindig ott állna a halál. e) A pénz  Harc a Nagyúrral  A nagy Pénztárnok  Mi urunk: a Pénz  Vér és Arany Ady ki meri mondani azt, amit mások nem: a modern világban az élet a pénzért való küzdelem nagy csatatere. Az

élet minden szépsége, a művész önmegvalósítása is csak pénzzel érhető el. f) Istenes, a hit  A Sion-hegy alatt  Álmom: az Isten  Menekülés az Úrhoz  Istenhez hanyatló árnyék A költő nem a hagyományos értelemben vallásos, de megvan a lelkében a hinni akarás. Mindig fájdalmasan szól hitetlenségéről Istene nem az egyházak Istene, hanem a maga által elgondolt Isten. Leginkább akkor van rá szüksége, amikor meghasonlik önmagával és a világgal. g) Forradalom  Dózsa György unokája  A Hadak Útja  Csák Máté földjén  Ének aratás előtt  Rohanunk a forradalomba Ady polgári radikális nézeteket vallott, és sürgette a polgári forradalmat. Később csalódott a más országokban már megvalósult polgári társadalomban, de az 1910es évek új forradalmi hulláma nyomán megújult erővel fordult a polgári forradalom eszméjéhez. h) Világháború  Emlékezés egy nyár-éjszakára  Krónikás ének

1918-ból  Az eltévedt lovas  Ember az embertelenségben  Mag hó alatt Ady féltette a magyar nemzetet, a veszélybe került emberi és kulturális értékeket. Felismerte, hogy a nagyhatalmak Európa népeit belekényszerítették a vérontásba, és hogy ez a háború idegen érdekekért folyik. Úgy érezte, hogy az elvadult világban egyetlen, amit a költő tehet: át kell mentenie a jövő számára azokat az erkölcsi értékeket, amelyeket a múltban teremtett az emberiség. h) A Csinszka-szerelem  Őrizem a szemed  Nézz, Drágám, kincseimre  De ha mégis? Gyengéd, szeretetteljes hangvételű költemények. Ady számára ez a szerelem menedéket jelentett a háborús világban. Másrészt a költő ekkor már súlyos beteg volt, ezért a versekben a szerelem mellett ott van a közeli halál tudata is. 4. Ady szimbolizmusa: a) Egyszerűbb, könnyen "lefordítható" jelképek - pl. dal, virág, szem, tűz (A nagy Pénztárnok, Harc a Nagyúrral, A

magyar Ugaron) b) Bonyolultabb, a versek egészét áthálózó, nehezen értelmezhető jelképrendszerek, szokatlan, merész képzettársításon alapuló, bonyolult költői képek, látomások, belső víziók, a tudattalan világ képszerű megfogalmazása (pl. Az eltévedt lovas, Az ős Kaján, A fekete Zongora)