Nyelvtanulás | Magyar » A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek A szöveg legfontosabb tulajdonsága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió). A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja. A szövegösszefüggés nyelvtani kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják: 1. Névelők 2. Névmások: a névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van: a) Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora - Jele: ← - Pl.: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját b) Beszédhelyzetre való utalás: delixis - Jele:↑ - Pl.: Így kell élni c) Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora - Jele: - Pl.: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt 3. Határozószók Pl.: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk 4. Kötőszó: tehát,

ezért, így, úgy Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is 5. Igei személyragok, birtokos személyjelek Pl.: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára 6. Hiányosság: hiányos mondatok PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot z utcán, Kati is. 7. Szórend: mindig az állítmány elé kerül a hangsúlyos rész Pl.: Péter szereti Annát ≠ Péter Annát szereti 8. Egyeztetés Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott. Jelentésbeli kapcsolóelemek - Cím: meghatározza az egész jelentését - A szöveg kulcsszavai - Témája - Ismétlés, rokon értelmű szavak használata - Alá-fölérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom Megy a juhász szamáron, földig ér a lába. Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága.” A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik