Nyelvtanulás | Magyar » Normatív és területi nyelvváltozatok

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!

Normatív és területi nyelvváltozatok

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!


 2005 · 2 oldal  (46 KB)    magyar    67    2010. március 12.  
       
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Normatív és területi nyelvváltozatok A nyelv használata nem egységes, egy adott nyelv különféle változatokban él. Például másképp beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg a mindennapi megnyilatkozáshoz képest. A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól. A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. a) Normatív nyelvváltozatok b) Területi nyelvváltozatok: regiolektusok c) Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok Normatív nyelvváltozatok 1. Irodalmi nyelv: nem a szépirodalom nyelvhasználata, hanem a nemzeti nyelv legigényesebb írott változata. 2. Köznyelv: a nemzeti nyelv beszélt változata Területi nyelvváltozatok  Regionális köznyelv: a nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jött létre. Egy adott területen használt egységes

nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők  Nyelvjárások  Egy adott területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők  A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak  Vannak olyan nyelvek, amelyekben az egyes nyelvjárások között igen nagy különbségek vannak (olasz, német)  Magyar nyelvjárások között nincsenek megértésbeli problémák, főleg hangtanukban különböznek egymástól  Szókészletükben és mondattanukban kisebb az eltérés Nyelvjárási szavak csoportosítása  Alaki tájszavak: csupán kiejtésükben térnek el pl.: csalán - csolán  Valódi tájszavak: a köznyelvben lévő dolgot a népnyelv egyedi hangsorral jelöli pl.: pampuska = fánk  Jelentésbeli tájszavak: a köznyelvben meglévő szavak eltérő jelentésben való használata pl.: bogár Erdélyben legyet jelent Nyolc legnagyobb nyelvjárás 1. Nyugati nyelvjárás  Kettős

hangzók használata  Sok helyzetben rövid i, u, ü 2. Dunántúli nyelvjárás  Rövid i, u, ü  Nincsenek kettős hangzók 3. Déli nyelvjárás  Ö-zés 4. Tiszai nyelvjárás  i-zés 5. palóc  a ill. á hang 6. északkeleti nyelvjárás  ö helyett e pl.: mögött – megett 7. mezőségi  helyett a pl.: malom – malam 8. székely és csángó nyelvjárás  legarchaikusabb nyelvjárás  elbeszélő múlt, régmúlt pl.: mene, kért vala