Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » A nehézfémek veszélyességéről

A nehézfémek veszélyességéről Az élő szervezetbe kerülve már kis mennyiségben is akut vagy krónikus egészségkárosodást, ill. mérgezést okoznak Egy részük bizonyítottan rákkeltő Különböző mechanizmusok révén ásványi és szerves anyagokban feldúsulhatnak, így hosszú ideig akkumulálódnak, majd a táplálékláncon keresztül eljuthatnak egészen az emberi szervezetig. A legfontosabbak: a cink, réz, króm, kadmium, higany, ólom, nikkel. A kadmium (Cd) akkumulátorgyártás, rézkohászat, korrózió-gátlás, csapágyfém- és PVCgyártás során kerülhet a környezetbe. A mezőgazdasági területekre a legveszélyesebb nehézfém-forrás. Közepes tartózkodási ideje az emberi szervezetben 18 év Idült mérgezés során vese-, tüdőkárosodást, dülmirigyrákot továbbá csontelváltozásokat okozhat (Kovács, 2000) Forrás : Kovács Róbert, 2000, A Föld azé aki elszennyezi, Magyar Narancs 2000, május 25, 17 Környezeti katasztrófa A Hooker

Chemicals vegyipari cég tevékenysége során az USA-ban a Niagara közelében 1942-ben létesített mesterséges csatornában 22 ezer tonna veszélyes hulladékot helyeztek el, melyet a csatorna megtelte után földdel lefedték az egészet. A területet később eladták lakásépítés céljára, melyet főleg fiatalok vásároltak. A fiatal házasoknak feltűnt, hogy gyermekeik körében igen nagy volt a születési rendellenességgel születettek aránya. Négy év alatt született összes csecsemő 56 %-nál tapasztaltak genetikai rendellenességet (torzszülött, szellemi fogyatékosság). Később arra is fény derült, hogy azt egykori csatorna mentén lakók gyermekei körében gyakoribbá váltak a genetikai ártalmak, és a termékeny nők körében nőtt a vetélések száma is. A lakók nagy harcot folytattak igazuk bebizonyításáért a bürokráciával, míg a vizsgálatok kiderítették, hogy a házak alatt elhelyezkedő veszélyes hulladékból különböző

vegyszerek (benzol, triklóretilén, toluol) kerültek a felszínre (Kerényi, 2003) Kerényi Attila, 2003, Környezettan, Mezőgazda Kiadó 244. Néma tavasztól Johannesburgig „mert a világ siet s most kerül dűlőre: Érdemesek vagyunk életre s jövőre? Ady Endre: A márciusi Naphoz Rachel Carson 1962-ben megjelent könyvében, a Néma tavaszban olyan világot mutat be művészi módon, melyben a maradék természeti környezet elnémul, és az énekesmadarak sem énekelnek többé. A szerző a vegyipar fejlődésének eredményeként a környezetbe jutó vegyszerek sokaságában látta ez élővilágra leselkedő legfőbb veszélyt. Bemutatta a táplálékláncba kerülő vegyszerek, hogyan halmozódnak fel az élőlények szervezetében és hogyan mérgezik meg azok őket. Carson könyve nagy hatással volt az ökológiaikörnyezetvédelmi mozgalmak fellendülésére Ökológiai alapműként is emlegetik (Kerényi, 2003)