Történelem | Középiskola » A felvilágosodás korának gondolatai az államról és a hatalomról

A felvilágosodás korának gondolatai az államról és a hatalomról 1. A felvilágosodás kora Kiindulópont: A XVI. szd-ban lezajlottak a nagy földrajzi felfedezések A világ kitágult Európa előtt Felgyorsul a fejlődés (középkorban nagyon lassú fejlődés)      Ny-Európában manufaktúrák alakulnak létrejön egy tőkés gazdaság van piac, világpiac a gazdasági életben óriási fejlődés zajlik a XVI. szd-ban lezajlik a reformáció  elterjednek más gondolkozások  dönteni/ választani kell a vallási irányzatok közül  műveltség elterjedése (könyvek, iskolák)  tudományos felfedezések: iránytű (kínaiak  arab közvetítéssel jut Európába) szextáns(tájékozódó eszköz) nyomda  kísérletezés, bizonyítás megjelenése (középkorban hivatkozni kellett fontos, nagy tiszteletű személyekre)  Galilei  távcső Kopernikusz  Föld kering a Nap körül  heliocentrikus világkép Giordano Bruno

Isaac Newton  a világ leírható természeti törvények alapján  mechanizmus természettudományos világkép kialakulása Emberek gondolkodtak: ha igaz Newton elmélete akkor nincs Isten  Vallásirányzatok: 1.) deizmus: Isten van, de a teremtés után magára hagyta a világot, innentől a természeti törvények irányítják a világot. 2.) ateizmus: Istentagadás, nem létezik Isten. Kevés ateista volt. Büntetés járt érte 3.) racionalizmus: Elkezdenek gondolkozni a társadalmakról is. Ha természeti törvények alapján működik a világ, akkor a társadalmak is működjenek ésszerűen. Miért vannak társadalmi különbségek? (filozófusok kora: XVIII. szd mozgalmuk felvilágosodás) 2. Filozófusok a.) JLocke (angol) Newton barátja, II. Jakab tanácsadója Honnan származik a király hatalma? Válasz:  középkorban: Istentől származik egyházi személyek koronázzák királlyá (Isten képviselői)  felvilágosodás korában: néptől

származik vmikor az emberek ráruházták a hatalmat 1 személyre, a királyra Az uralkodó hatalma 1 megegyezésen alapszik. Ha ez így van, akkor a nép érdekében kell, hogy uralkodjon az uralkodó. Nem a nép van az uralkodóért, hanem az uralkodó a népért  teljesen új gondolat b.) Montesquieu (francia) arisztokrata származású abszolutista Franciaországban élt Hogyan szüntessük meg a zsarnokságot? Veszélyes, ha 1 ember kezében összpontosul a hatalom. Fel kell bontani részterületekre a hatalmat. (ókori Rómaiakhoz hasonlóan) Elmélet: „hatalmi ágak szétválasztása” 3 részterület: 1. törvényhozás Mindenki vegyen részt a törvényhozásban  ezt nehéz lenne megoldani  Így: képviselők választása (nép)  országgyűlés  szavazás a törvényekről Törvény meghozása X 2. törvényvégrehajtás Akik a törvényhozásban részt vesznek, azok itt nem vehetnek részt. Helyettük kormány  minisztériumok  élükön: miniszterek

(ministráns: szolgálatot tenni)  kormányfő: miniszterelnök Törvény betartása X 3. Bírói hatalom: Aki az 1./2 tagja az nem lehet itt tag Legfelsőbb Bíróság Történt-e törvénysértés vagy nem? X c.) Voltaire Deista  ezért: nem látta az egyház szerepét „Tapossátok el a gyalázatost!” Tudományhit élt benne. Szerinte a népnek meg kell ismernie a természeti jelenségek valóságos helyzetét. Felvilágosítás szükséges  cél: Ne legyenek babonások!  eszköze: Nagy Enciklopédia (enciklopédisták állították össze ) D’Alembert, Hollbach, Diderot, Rousseau, Jacqourt Szerintük: Az ember születésétől kezdve jó. Az egyház butította el őket ezért: felvilágosítás d.) Rousseau A társadalmi szerződés foglalkoztatta. Uralkodó hatalma a néptől származik. Nép engedelmes addig, amíg az uralkodó a nép érdekeit nézi  ez: népszuverenitás Ha ez nem történik meg, a nép jogosan fellázadhat. Hogyan hat a civilizáció

az emberre? Rosszul: „Vissza a természethez!” Fő baj a magántulajdon. „A közösség előbbre való, mint az egyén.” Az egyén érdekeit alá kell rendelni a közösség érdekeinek  ez: kollektivizmus A nagy francia felvilágosodás – A fény százada! A középkori sötétséghez képest mondják, hogy ők felvilágosodtak. XVII-XVIII. szd  Felvilágosodás 3. Gazdaság Kgt.: - merkantilizmus (fr elmélet, Sully, Colbert miniszterektől) Az a cél, hogy minél több nemesfém kerüljön az országba Többet kell exportálni, mint importálni  ma: aktív külkereskedelmi mérleg ehhez: erős iparra van szükség  ipart / manufaktúrákat kell támogatni - szabadkereskedelem elmélete (Adam Smith) az állam ne avatkozzon bele a gazdaságba 4. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1789. augusztus 26: az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az Emberi és Polgári jogok Nyilatkozatát hasonló: amerikai Függetlenségi Nyilatkozat szövegezői: La Fayette

Thomas Jefferson (Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, akkori párizsi nagykövet) tárgya: ember alapvető szabadságjogai Az emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati alkalmazására. Az „ancien régime halotti levele”, az 1791-es alkotmány elv bevezetője lett.  ezt se hajlandó a király aláírni