Politika, Politológia | Nemzetközi szervezetek » Kapa Brigitta - Az UNICEF

A gyermekek védelme az Egyesült Nemzetek Szervezetének tükrében Készítette: Kapa Brigitta III. kgh Sopron, 2004. november 17 Az egyesült nemzetek gyermekalapja I. Rövid történeti áttekintés Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF első főigazgatójának világos és életbevágó cél lebegett a szeme előtt, amikor 1947-ben néhány soros levelében megírta az amerikai külügyminiszternek, hogy 100 millió dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy 6 millió gyereknek egy pohár tejet és egy darab kenyeret adhasson. Maurice Pate megkapta a pénzt, és így az UNICEF segíthetett a háború utáni Európában fagyoskodó, éhező és beteg gyerekeken. A második világháború pusztításai otthagyták nyomukat szerte Európában. Az emberek számára az alapvető létszükségleti cikkek sem voltak elérhetők, általános volt a nyomor, éhínség, összeomlani látszott az egészségügyi ellátás rendszere. Az ENSZ ekkor határozta el, hogy fellép a világ

legkiszolgáltatottabb helyzetű gyermekei szenvedéseinek enyhítése érdekében, így 1946. december 11-én létrehozták az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermeksegélyalapját, az UNICEF-et (United Nations International Emergency Children’s Fund). II. Alapvető célok és feladatok A legfontosabb célkitűzések nem változtak a II. világháborút követő időszak óta, hisz annak ellenére, hogy nincs láthatáron egy egész világot érintő konfliktus, sajnos a gyermekek helyzete, általános életkörülményei egyre csak rosszabbodnak. Az UNICEF síkra száll az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondozás, egészségügy, valamint az oktatás és szakmai jellegű továbbképzések terén. Maga a szervezet nem teljesen önálló, hisz a helyi konfliktusokba nem avatkozik bele anélkül, hogy az adott ország kormánya erre felhatalmazta volna, illetve segítséget kért volna tőle. III. Az UNICEF szervezeti felépítése Az UNICEF különleges helyet

foglal el az ENSZ szervezeteinek családjában, hiszen ez az első és mindmáig az egyetlen olyan szerv, amely kizárólagosan a gyermekek helyzetének javítását tűzte ki célul. Jellegzetesen félautonóm státuszú, önálló költségvetéssel és programmal rendelkezik. A szervezet legfontosabb jövedelemforrása az országok önkéntes felajánlása, amely általában kétféle módon történhet: különböző készpénzösszegek átutalásával illetve természetbeni juttatások formájában (egészségügyi, iskolai berendezések, tankönyvek, gyógyszerek ingyenes adományozása, továbbképzési lehetőségek nyújtása). Legfőbb irányító szerve a jelenleg 30 tagot számláló Végrehajtó Tanács, amely a gyermekvédelmi programokkal kapcsolatos döntésekért felelős. Mindezek mellett egy úgynevezett Tanácsadó Bizottság gondoskodik arról, hogy ne fordulhasson elő, hogy az UNICEF tevékenységével más szervezetekre negatív hatást gyakoroljon. Az

UNICEF munkaapparátusa egy New-Yorki titkárságból, 8 regionális hivatalból, valamint különféle területi képviseletekből áll. A viszonylag fejlettebb országokban Nemzeti Bizottságok is segítik az UNICEF munkáját. A gyermekalap jelenlegi igazgatója Carol Bellamy. IV. Nemzetközi kapcsolatok Az UNICEF az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül is számos szervvel működik együtt, de ezen felül is kiterjedt kapcsolathálózattal rendelkezik az egész világon. Ez mintegy 100 nem kormányközi nemzetközi szervezetet érint, amelyekkel közösen keresik a megoldást a gyermekeket veszélyeztető problémákra. Az együttműködés alapja a kölcsönös tapasztalatcsere lehetősége, melynek révén tanáccsal látják el egymást, így találva könnyebben gyógyírt a sanyarú sorsú gyermekek bajaira. V. Az UNICEF tevékenysége Az ENSZ Gyermekalapja alapvetően mindig is abból a feltételezésből indult ki, hogy minden probléma megoldható, ha az emberek

összefognak és együtt keresik a megoldást, tehát hisz a csapatszellem összefogó és ösztönző erejében. Ennek keretében kormányokkal, más nemzetközi szervezetekkel, szakmai csoportokkal és helyi közösségekkel összehangolt programokat szervez, melyek elsősorban annak köszönhetik hatékonyságukat, hogy megkímélik a lakosok pénztárcáját, rendkívül egyszerűek, valamint általában hosszabb távon is kivitelezhetőek. VI. Az UNICEF legfontosabb programjai - problémák és megoldások • • • • • • • • immunizáció jódozott só és A vitamin kapszula rehidráló só tiszta ivóvíz biztosítása és biztonságos szennyvízkezelés az anyák védelme és a szoptatási program AIDS- megelőzési és kezelési program alapfokú oktatás lehetővé tétele gyermekek és háború viszonya, az utca gyermekei 1. Immunizáció A világon ma már számos olyan betegség van, amely annak ellenére, hogy maradandó károsodás illetve szövődmény

nélkül gyógyítható, mégis évről évre több emberi életet követel, s ez a tendencia a gyermekek körében egyre csak növekszik. Ezen igazából nincs is mit csodálkozni, hiszen egy fiatal, fejlődő szervezet, különösen a csecsemőké még nincsen felkészülve arra, hogy szembeszálljon a legveszedelmesebb kórokozókkal, s legyőzze azokat. A világban megtalálható hat leggyakoribb gyermekbetegség (tetanusz, torokgyík, kanyaró, TBC, szamárköhögés és járványos gyermekbénulás) közül ma már mindegyikre megvan a megfelelő ellenszer, mégis nagyon sok esetben még ez sem nyújt megfelelő védelmet a kicsik számára, hisz az erre a célra szervezett oltási kampányok nem járnak mindig sikerrel. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az oltások előállítása rendkívül költséges folyamat, másfelől pedig nehéz megoldani a melegre érzékeny vakcinák hűtési mechanizmusát. Az édesanyákat is óvatosságra inti az a tény, hogy évente mintegy

55000 gyermek születik szellemi visszamaradottsággal, ami abból adódik, hogy az anyák nem vittek be elegendő mennyiségű jódot a szervezetükbe. A nehézségek ellenére is kifejezetten fejlődőképes a világ, mert manapság 10-ből 8 gyerek már megfelelő védettséggel rendelkezik a gyermekbetegségekkel szemben. Az UNICEF az ENSZ egészségügyi szervezetével (WHO) karöltve azt tűzte ki célul, hogy a világon az összes gyermek már 1 éves kora előtt hozzájuthasson az összes szükséges védőoltáshoz. Nem nehéz belátni, hogy milyen hatalmas kihívást jelent egy ilyen nemes cél eléréséhez szükséges anyagi vonzatok előteremtése. 2. Jódozott só és A-vitamin kapszula Vannak olyan vegyületek, amelyekre az emberi szervezetnek –még ha rendkívül kis mennyiségben is- de elengedhetetlenül szüksége van. Gondoljunk például a jódra, amelyből elég akár egyetlen teáskanálnyi is egy egész életre (kisgyermekeknek 100 mikrogramm naponta), de

annyi nagyon kell. A jódhiányos táplálkozás az egészségügyi szakértők szerint a későbbiek folyamán mindenképpen megbosszulja magát, hiszen különösen a gyermekeknél testi és lelki visszamaradottsághoz, fáradtsághoz vezet, súlyosabb esetben pedig pajzsmirigymegnagyobbodással kell számolni. Magyarországnak is előbb-utóbb szembe kell néznie ezzel a problémával, mert az összlakosság mintegy 80% át jódhiány fenyegeti. Esetenként megoldást jelenthet a só jódozása, amelynek gyárilag történő kivitelezését az UNICEF támogatja. Az A-vitamin hiánya legalább olyan fenyegető az emberiségre nézve, mint a nem megfelelő mennyiségű jódbevitel. Mi lehet súlyosabb annál, ha valaki elveszíti a látását? Ha valaki ugyanis nem fogyaszt elegendő mennyiségű zöld, sárga, narancssárga, valamint piros színű zöldséget illetve gyümölcsöt - mint ahogy ezt nap mint nap látni lehet Ázsiában, ahol jószerével csak rizst, más

gabonanövényekből készített specialitásokat vagy halat esznekakkor könnyen farkasvakságot szenvedhet , súlyosabb esetben pedig örökre el kell búcsúznia az élet napfényes oldalától. A fejlődő országokban körülbelül 500000 gyermek vakul meg teljesen vagy kell farkasvaksággal élnie. Az A-vitamin hiányát mindenképp orvosolni kell, mert az előbb említett veszélyek mellett, szerepe lehet más jellegű betegségek súlyosbodásában is. Az UNICEF A-vitamin kapszulák biztosításával próbál meg a már kialakult betegség tünetein enyhíteni, de sokkal fontosabb lenne a megelőzés, amiben kulcsszerepet játszik a tömegtájékoztatás. 3. A rehidráló só A fejlődő országokban mintegy 2 millió embert fenyeget a krónikus hasmenés következtében fellépő kiszáradás, amit azonban könnyedén meg lehetne előzni úgynevezett rehidráló folyadék fogyasztásával. A megoldás sajnos csak látszólag ilyen egyszerű, hiszen ha a szülők vagy az

egészségügyi dolgozók nem észlelik a tüneteket és nem reagálnak időben, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek a gyermekekre nézve. Maga a tinktúra egyébként házilag is elkészíthető, csak ismerni kellene ennek pontos menetét, éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy az édesanyákat ezzel kapcsolatban megfelelő tájékoztatásban részesítsék. 4. Tiszta ivóvíz és biztonságos szennyvízkezelés Furcsa kettőség jellemzi egyik fő éltető táplálékunkat, a vizet. Élni sem tudnánk nélküle, ugyanakkor a baktériumokkal fertőzött víz könnyen vezethet különféle betegségekhez, sőt, még halált is okozhat. A fejlődő országokban élő kisgyermek különösen veszélyben vannak, évente ugyanis körülbelül 4 milliónak az életébe kerül az, hogy szennyezett vizet fogyasztott. Ezen országok fejlődő régióiban a gyermekek 3/4- e egyáltalán nem jut egészséges ivóvízhez. Láthatjuk tehát, hogy milyen fontos feladat az

emberek számára a tiszta ivóvíz biztosítása. Az UNICEF sem gondolja ezt másképp, így sok időt szentelt a tiszta ivóvíz biztosítására irányuló programoknak. Nem is túlzás azt állítani, hogy a nyolcvanas évek volt a tiszta ivóvíz évtizede. A helyi ivóvíz-ellátási hálózat kiépítése mellett, új szennyvízkezelési technológiák kidolgozásával , pumpás kutak létesítésével és mintegy félmillió vízgazdálkodási szakember kiképzésével próbáltak segíteni a fejlődő országokon. 5. Az anyák védelme és a szoptatási program Statisztikai adatok szerint a szülőképes korú nők közül is leginkább a tizenévesek életét fenyegetik terhességből illetve különböző nemi betegségekből fakadó betegségek. Évente mintegy 585000 nő hal meg túl késői vagy korai illetve gyakori terhesség, a terhesség nem megfelelő megelőzése következtében, továbbá az egészségügyi ellátás és higiéniai körülmények alacsony

szintjéből fakadóan. Ezt megelőzendő az UNICEF számos programot dolgozott ki , melyek legfőbb célkitűzései közé tartoznak a lányok és asszonyok egészségügyi ismereteinek széleskörű kibővítése, családtervezési programok bemutatása házaspároknak, valamint egészségügyi szakemberek és bábaasszonyok képzése. A számokat tekintve is elég riasztó a helyzet, s jól látható a fejlett országoknak a még csupán most felzárkózó országokkal szembeni erőfölénye: a fejlett országokban 3200 szülés közül mindösszesen csak egy végződik az édesanya halálával, Dél- Afrikában ez az arány 1:13, míg Közép-Ázsiában 1:35. Az édesanyák védelme mellett az UNICEF kiemelten fontosnak tartja a csecsemők megfelelő ideig történő szoptatását, mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy azok, akiket huzamosabb ideig tápláltak anyatejjel - amit egyébként nagyon sok helyen a csecsemők legelső védőoltásának is tartanak- nagyobb

védettséget élveznek a legkülönfélébb betegséggel szemben, általában magasabb az intelligenciaszintjük, kevésbé vannak kitéve az allergiás megbetegedéseknek illetve kevésbé kell tartaniuk az elhízás lehetőségétől. A szoptatás világnapját augusztus 1-jén ünneplik. Már hazánkban is van 10 olyan kórház, amely tagja az úgynevezett Bababarát Kórház Kezdeményezésnek, amelynek legfőbb célja, hogy megakadályozza a csecsemőknek az anyától történő túlságosan korai elválasztását. 6. Az AIDS elleni küzdelem A mindmáig gyógyíthatatlannak bizonyuló betegséget a HIV vírus (human immunodeficiency virus) okozza, aminek hatására a fertőzött ember immunrendszere annyira legyengül, hogy többé már képtelen megbirkózni más betegségekkel. Különösen sok ember szenved ebben a halálos kórban Ugandában, Zambiában és Zimbabweben, s a legtöbben (mintegy 90% -uk) nem is tudnak róla, vagy épp talán csak hozzátartozóik elől

titkolják a szomorú tényt, mert attól tartanak, hogy a társadalom kitaszítottjaivá válnak. Az AIDS eddig már mintegy 14 millió ember halálát okozta, többségük afrikai (11 millió). Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy manapság egyre több gyermek kapja meg a fertőzést. Az 1997-es év adatait vizsgálva megállapították, hogy körülberül 3 millió 15-24 éves fiatal vált vírushordozóvá, s rendkívül meglepő módon a fertőzöttek túlnyomó része (2/3-a) lány. Óvatos becslések szerint is nap mint nap legalább 7000 újabb 15 és 19 éves közötti, és legalább 1600 15 évesnél fiatalabb gyerek kapja el a fertőzést. Megfelelő ellenszer hiányában a legfontosabb a megelőzés, így az egyes országok kormányai rengeteg energiát fektetnek a lakosság felvilágosításába, mert az emberek úgy tudják a leghatékonyabban elkerülni a bajt, ha tisztában vannak a kór terjedési jellemzőivel. Az UNICEF a helyi lehetőségeket kihasználva

Afrikában például vándor színtársulatok közreműködésével szervezi az oktatást, Közép-Amerikában képregények és szappanoperák révén juttatja el az információkat a lakossághoz. Természetesen más programokat is terveznek annak érdekében, hogy segítséget tudjanak nyújtani azoknak a gyerekeknek, akik az AIDS miatt kerültek az utcára vagy maradtak szülők nélkül. 7. Alapfokú oktatás biztosítása Az ENSZ gyermekjogi egyezményének megfelelően mindenkinek joga van ahhoz, hogy tanuljon, ennek azonban nagyok sok tényező gátat szabhat a fejlődő országokban. Néhol a pénz nem elegendő, másutt a szülők az iskolába járást luxusnak titulálva nem engedik a gyermekeket –különösen akkor, ha az illető lány- iskolába, mert otthon nagyobb szükség van a dolgos kézre, esetleg az adott iskola túl messze van a lakóhelytől. Mindezen tényezők ellenére megoldást kell találni erre a kérdésre, mert a világon 140 millió gyerek nem

tanulhat, még ha szeretne is. Talán senki sem gondolná, de a világ népességének kb 1/4 része írástudatlan, 1/6 -a pedig nem tud elolvasni egy könyvet vagy kitölteni egy nyomtatványt, mert funkcionálisan analfabéta. Az UNICEF célul tűzte ki, hogy az ezredfordulóra a Föld összes gyermekének legalább 80%-a sikeresen befejezhesse alapfokú tanulmányait, s ennek érdekében 1961 óta éves költségvetésének 10 %- át erre a célra használja fel. A központilag meghatározott feladat elsősorban olyan tantervek kidolgozása volt, amelyek megfelelnek a fejlődő országok elvárásainak, s a gyerekeket írni, olvasni, számolni, s ezek mellett mezőgazdasági és kézműipari készségekre is megtanítják. 8. Gyermekek és háború, az utca gyermekei A fejlődő országok gyermekeinek szociális helyzetével kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni az utcagyerekek és a háborúban élő gyermekek problematikáját. Gyakran merül fel az a kérdés, hogy

mi lehet a valódi oka annak, hogy az utcagyerekek száma még az összlakosság növekedésénél is rohamosabb ütemben emelkedik. A legalapvetőbb okok közé sorolható a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, a társadalmi morál romlásnak indulása a fejlett iparosodott országokban, a családok szétesése, a társadalomból való kiszakadást jó színben feltüntető mozgalmak sokasága. A helyzet súlyosságát tükrözi, hogy a fejlődő világ mintegy 2000 millió gyermeke közül 120-140 millióra tehető az utcagyerekek száma és ez a tendencia az idő előrehaladtával egyre csak növekszik, sőt, a fejlett országok néhány olyan világvárosában, mint New York, Chicago, London, s a többi nagy európai kikötővárosban, már szinte mindennapos látványnak számít a mezítlábas, szakadt ruhákba öltözött gyermekek bandája. Az éhes, fáradt és szeretetre vágyó gyermekek kénytelenek szinte bármilyen munkát elvállalni, legyen az prostitúció vagy

éppen cipőtisztítás , hogy valahogy életben tudjanak maradni. Vannak a világnak olyan országai, ahol számos korosztály nőtt fel anélkül, hogy megtapasztalhatta volna, hogy milyen lehet békességben élni. Az elmúlt évtized háborús konfliktusai következtében 2 millió gyermek halt meg, 1 millióan maradtak árván vagy szakadtak el szüleiktől, 12 milliónyian váltak hajléktalanná és 10 millióan szenvednek lelki megrázkódtatástól. VII. Zárszó Az 1990-es évek kezdetétől a radikális társadalmi és gazdasági változások következtében az ENSZ Gyermekalapja ismét fokozott figyelemmel kíséri a Közép-Kelet Európában élő gyermekek sorsának alakulását. Célja, hogy az átalakulás idején is biztosítva legyen a gyermekek esélyegyenlőségen alapuló testi és szellemi fejlődése. Ahhoz azonban, hogy az UNICEF segítséget nyújthasson a gyerekeknek, sokak összefogására van szükség. Azokéra, akik szakmai tudásukkal segítik a szervezet

munkáját Azokéra, akik adományaikkal vagy UNICEF képeslapok vásárlásával megteremtik a programok anyagi hátterét. S azokéra is, akik, mint Peter Ustinov, Audrey Hepburn, Liv Ullmann vagy Roger Moore - a szervezet jószolgálati nagykövetei -, népszerűségüket állítják az UNICEF és a gyerekek szolgálatába. Felhasznált irodalom Hárs Ernő: A nemzetközi szervezetek világa Gondolat Kiadó, Budapest, 1982 Simai Mihály: Az ENSZ napjainkban Kossuth Könyvkiadó, 1985 Simai Mihály: Az ENSZ és a világproblémák Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977