Politika, Politológia | Nemzetközi szervezetek » Presits Melinda - UNICEF története, küldetése

AZ UNICEF TÖRTÉNETE,KÜLDETÉSE,FELADATA Az UNICEF pártatlanul és megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a világ legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekeinek. A II világháború után, a romokban álló Európában a lakosság éhezett, hiány volt alapvető gyógyszerekből, összeomlott az egészségügyi ellátás. Győztes és legyőzött egyaránt segítségre szorult Az ENSZ tagállamai a gyerekek szenvedéseinek enyhítésére hozták létre 1946. december 11-én, a Közgyűlés első ülésszakán, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermeksegélyalapját, az UNICEF-et. Az első évtized (1946-1956) 1947-ben, amikor az UNICEF ténylegesen megkezdte tevékenységét, Európában katasztrófális volt a helyzet az élelmezés terén. A szarvasmarha állomány nagy részét levágták, hogy az emberek húshoz jussanak. Szinte teljesen eltűnt a tej, a gyerekek növekedését biztosító legfontosabb fehérje és kálcium forrás. Az UNICEF a következő

területeken nyújtott segítséget Európában: Élelmezés Olcsó és tápláló élelmet szállított, és megpróbálta biztosítani, hogy minden gyerek naponta egyszer meleg ételhez jusson az iskolában. A kanalat és a tányért a gyerekek vitték magukkal, a szétosztásról helyi egyházi és szülői szervezetek gondoskodtak. Európa kormányai 6 millió gyermeket tudtak élelmezni az UNICEF segítségével. A tejről és a csukamájolajról még évek múltán is mindenkinek az UNICEF jutott az eszébe. A szervezet első emblémáján egy tejet ivó kisgyerek volt látható. 1 Egészségügy A háború után a tuberkulozis és a nemi betegség jelentette a legnagyobb veszélyt a leromlott egészségi állapotú gyerekekre nézve. A Svéd Vöröskereszttel közösen mintegy 20 millió gyereket vizsgált meg alig három év alatt az UNICEF, majd 10 millió gyerek számára biztosította a BCG oltást. Penicillin adásával pedig hamarosan felére csökkentették Az 50-es

évek elején lassan konszolidálódott a helyzet Európában. Bár sokan úgy gondolták, hogy ezzel megszűnik az UNICEF mandátuma, a szegény, ún. fejlődő országok felhívták a világ figyelmét az Európán kívül élő gyerekek igen rossz helyzetére. Az ENSZ tagállamai 1953-ban hozzájárultak az UNICEF szervezetének véglegesítéséhez. A Gyermekalap azóta tevékenységét elsősorban az ázsiai, afrikai és dél-amerikai gyermekeket sújtó problémák megoldására összpontosítja. Ezek közül talán a legégetőbbek a több száz millió embert fenyegető fertőző betegségek és a járványok, így a TBC, a malária, A második évtized (1956-1965) Az UNICEF egyre több országban indított egészségügyi, táplálkozási, oktatási programokat. Ezekbe a gyerekeken kívül az anyákat is bevonták Az UNICEF a kormányokkal való együttműködés mellett fontosnak tartotta, hogy a helyi közösségek is beleszólhassanak saját sorsuk alakításába. 1965-ben

az UNICEF-nek ítélték a Béke Nobel-díját. A harmadik évtized (1966-1975) Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán. Természeti katasztrófák és polgárháborúk egész sora teszi próbára a világszervezetet. Az élelem mellett az egészséges ivóvízre van a legnagyobb szükség az életben maradáshoz. Ekkor indul az UNICEF vízprogramja. Nagyértékű kútfúró berendezéseket és olcsó pumpás kutakat szállítanak a katasztr 2 A negyedik évtized (1976-1985) Az UNICEF kampányt indít a gyermekhalandóság radikális csökkentésére. A védőoltások bevezetése, a szervezet kiszáradását megakadályozó rehidráló só használatának elterjesztése, a csecsemők szoptatásának támogatása és növekedésük rendszeres ellenőrzése olyan olcsó programok, amelyek gyermekek millióinak életét Az ötödik évtized (1986-tól napjainkig) Az 1970-es évek óta a világ politikusai egyre inkább odafigyelnek a gyerekek problémáira. Az ENSZ 1979-et a Gyermekek

Nemzetközi Évének nyilvánította. Ekkor kezdődött meg a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény kidolgozása, mely 10 év múlva, 1989-ben nyerte el végső formáját. Elfogadásával a felnőttek társadalmuk önálló, de különleges védelemre szoruló tagjaiként ismerték el a gyerekeket. 1990 szeptemberében az UNICEF kezdeményezésére több mint 70 ország állam- és kormányfője New York-ban a gyermekekért megrendezett csúcstalálkozón vett részt. Ezen a résztvevők elhatározták, hogy a 2000. év végéig: • • • • • • egyharmaddal csökkentik az öt év alatti gyermekhalandóságot felére csökkentik az anyai halandóságot felére csökkentik az alultáplált gyermekek számát biztosítják, hogy az iskoláskorú gyerekek iskolába járhassanak biztosítják, hogy mindenki egészséges ivóvízhez juthasson segítséget nyújtanak a különlegesen nehéz helyzetben lévő (pl. utcagyerekek, gyerekmunkások) gyermekeknek Ahhoz azonban, hogy az

UNICEF segítséget nyújthasson a gyerekeknek, sokak összefogására van szükség. Azokéra, akik szakmai tudásukkal segítik a szervezet munkáját Azokéra, akik adományaikkal vagy UNICEF képeslapok vásárlásával megteremtik a programok anyagi hátterét. S azokéra is, akik, mint Audrey Hepburn, vagy Roger Moore - a szervezet jószolgálati nagykövetei -, népszerűségüket állítják az UNICEF és a gyerekek szolgálatába. Az UNICEF küldetése "Az UNICEF, az ENSZ Közgyűlésének megbízásából alapítása, 1946 óta a gyermekek jogainak védelmében tevékenykedik; közreműködik a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésében, valamint a képességeik kiteljesítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében." Az ENSZ Gyermekalap céljai A világ több mint 140 országában folytatott tevékenysége során elősegíti a gyermekek életben maradásához és fejlődéséhez szükséges alapvető jogok, így • • • • az

egészségügyi alapellátás, a tiszta ivóvíz, az alapfokú oktatás, a gyermekek jogaira vonatkozó információk, 3 • háborúkban és természeti katasztrófákban gyorssegély és a lelki traumák kezelésének biztosítását. Szervezeti felépítés Az UNICEF az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) része. Az egyetlen olyan ENSZ szerv, amelynek kizárólagos célja a gyermekek helyzetének javítása. Önálló költségvetése és saját programja van. A több, mint 6000 (főleg helyi) alkalmazottat foglalkoztató szervezet élén főigazgató (jelenleg az amerikai Carol Bellamy) áll, akit az ENSZ főtitkára nevez ki. Az UNICEF munkájában az ENSZ tagállamai mellett részt vesz Svájc is. A gyermekvédelmi programokkal kapcsolatos döntéseket a Végrehajtó Tanács hozza. Ez 36 kormány képviselőiből áll, s tagjai 3 év alatt cserélődnek ki. Az UNICEF központja New York-ban van. E mellett 8 regionális iroda működik Azokban az országokban, ahol az

UNICEF programot tart fenn, helyi irodák működnek. A fejlett országokban Nemzeti Bizottságok segítik a Gyermekalap munkáját. UNICEF a világon Az UNICEF gyermekprogramjait kizárólag kormányok önkéntes hozzájárulásaiból és magánadományokból finanszírozzák. A szervezet bevételeinek 2/3 részét a kormányok éves felajánlásai teszik ki, 1/3-a pedig a privát szektorból (adományok, képeslapeladás) származik. Ez utóbbi előteremtésében meghatározó szerepük van az UNICEF Nemzeti Bizottságainak, melyek civil szervezetként működnek a világ 38 iparilag fejlett országában, köztük Magyarországon is. Magyarországon 1947-ben az UNICEF Budapesten is irodát nyitott. Tejport, ruhát és penicillint szállított az iskoláknak, a kórházaknak és különböző gyermekintézményeknek, malária és vérhas elleni kampányokat szervezett. Az irodát azután 1949-ben politikai okokból bezáratta a kormány, néhány magyar munkatárs ellen pedig

kémkedés miatt büntetőeljárás is indult. Magyarországon 1947-ben az UNICEF Budapesten is irodát nyitott. Tejport, ruhát és penicillint szállított az iskoláknak, a kórházaknak és különböző gyermekintézményeknek, malária és vérhas elleni kampányokat szervezett. Az irodát azután 1949-ben politikai okokból bezáratta a kormány, néhány magyar munkatárs ellen pedig kémkedés miatt büntetőeljárás is indult. Tevékenysége Az UNICEF abból indul ki, hogy együtt az emberek csodákat művelhetnek. Tevékenysége során szorosan együttműködik a kormányokkal, más nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel ,szakmai csoportokkal és a helyi közösségekkel. Az UNICEF abban segít, hogy a kormányok és különböző helyi szervezetek saját programjaikat valósíthassák meg. E programok hatékonysága abban rejlik, hogy a helyi közösség tagjainak együttműködésén alapulnak, költségkímélőek, egyszerűek és hosszabb távon

fenntarthatóak. Ezért tartják az UNICEF-et - a közvélekedéssel ellentétben - nem segély-, hanem fejlesztési szervezetnek. 4