Építészet | Felsőoktatás » Csúszdák

6.2 Csúszdák A csúszdák gravitációs elven működő - darabáru és ömlesztett anyag mozgatására egyaránt alkalmas nagyon egyszerű szállítóeszközök. A mozgatandó anyagokat helyzeti energiájukat felhasználva - egyenesen, vagy ívben vezetve juttatják el a rendeltetési helyükre. 6.21 A csúszdák szerkezeti kialakítása A csúszdák lehetnek egyenes, íves, vagy spirális kialakítású (csiga-)csúszdák (6.17, 6.18 ábra) A vályú alakú csúszda készülhet acélból, alumíniumból, fából, műanyagból – mind anyagát, mind keresztmetszetét tekintve mindig a továbbítandó anyag tulajdonságának megfelelően. A keresztmetszet legtöbbször négyszög, félellipszis vagy félkör. Poros anyagokhoz zárt szelvényeket alkalmaznak 6. 17 ábra Egyenes csúszda A csúszda hosszát és lejtőszögét úgy kell megválasztani, hogy a szállítandó anyag biztonsággal jusson el rendeltetési helyére. Ez egyben azt is jelenti, hogy a csúszda alján a

végsebesség ne lépjen túl egy meghatározott értéket, hiszen ellenkező esetben leérkezéskor az anyag megsérülhet, összetörhet. A csúszda alján a megengedett végsebesség általában 1,5 2 m/s. Ez az érték független attól, hogy a csúszdára az anyagot csak ráhelyezzük és annak „magát kell megindítania a lejtőn” ( v1 = 0), vagy „meglökjük” az anyagot ( v1  0 ). A csigacsúszdák előnye, hogy kialakításuk folytán nagy magasságból is közelítőleg egyenletes 1,0 1,5 m/s sebességgel szállítják az anyagot. egy kisebb súrlódási tényező következtében a sebesség megnő, akkor megnő a centrifugális erő is, ennek következtében az anyag kifelé tolódik. Az eltolódás következtében a szállított anyag nagyobb alapkörsugarú és alacsonyabb lejtőszögű csavarvonalpályán fog mozogni. A lejtőszög csökkenése és az ezzel arányban megnövekedett pályanyomás miatt a súrlódási erő a csúszópályán és az oldalvezető

lemezen megnő. Ezen erőhatások következtében csökken az anyag sebessége. Ez csökkenti a centrifugális erőt is, aminek eredményeként a szállított anyag a közép felé fog eltolódni, és ekkor a nagyobb hajlásszögű lejtőn a szállított anyag sebessége ismét megnő a kisebb alapkörsugár, a nagyobb lejtőszög és csökkent pályamozgás miatt. A csigacsúszdán az egyenletes sebességet az anyag pályanyomásának és centrifugális erejének váltakozó hatása szabályozza ( 6.18 b ábra) 6.18 a) Egy- és többmenetes spirálcsúszda ható erők 6.18 b) Csigacsúszdán haladó árura A pálya hajlásszöge és a súrlódási tényező által meghatároz egy egyensúlyi állapotra jellemző sebességet. Ilyenkor az áru súlypontja az alapkörsugár és a lejtőszög által meghatározott csavarvonalmentén mozog. Ha kisebb súrlódási tényező következtében a sebesség megnő, nő a centrifugális erő (C=mrω2) is, ezért az áru kifelé tolódik,

az áru nagyobb alapkörsugáron és alacsonyabb lejtőszögű csavarvonal pályán fog mozogni. A lejtőszög csökkenése és a megnövekedett pályanyomás miatt a súrlódó erő (F S1; S2 =  .m g cos  ) a csúszópályán (S 1 ) és az oldalvezető elemeken (S 2 ) is megnő, melynek következtében az áru sebessége csökken. Ez csökkenti a centrifugális erőt is, ezért az áru a közép felé fog eltolódni és ekkor a nagyobb hajlásszögű lejtőn a szállított áru sebessége ismét nő a kisebb alapkörsugár, a nagyobb lejtőszög és csökkent pályanyomás miatt. 6.23 A csúszdák alkalmazása Az egyenes csúszdák nemcsak anyagtovábbítási, hanem anyagátadási, elosztási (váltólapok segítségével) és gyűjtési feladatok megoldására is alkalmasak. A csigacsúszdákat nagy szintkülönbség esetén alkalmazzák, ha az egyenes csúszda lejtési szöge túlságosan nagy lenne ahhoz, hogy a szállított áru biztonságosan, a megengedett sebesség

túllépése nélkül továbbítható legyen. A csúszdák egyszerű felépítésűek, beruházási és fenntartási költségeik csekély, karbantartásuk egyszerű. Építkezéseken, rakodáshoz, raktárakban szintek áthidalására egyaránt jól alkalmazhatók