Sport | Tanulmányok, Esszék » Danyi Zsuzsanna - A sportjáték lélektani hatásai

Eszterházy Károly Főiskola Testnevelési és Sporttudományi Intézet A sportjáték lélektani hatásai Konzulens tanár: Dr. Bíró Melinda Főiskolai docens Készítette: Danyi Zsuzsanna Testnevelő-edző szak Eger 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Sportjáték általános jellemzése 6 2. 1 A játék fogalma 6 2. 2 Legfontosabb tartalmi és formai jegyek: 7 2. 3 A játék kialakulása 8 2. 4 A játék fejlődése 8 2. 5 Játékelméletek 10 2. 5 1 Esztétikai játékelméletek 11 2. 5 2 Biológiai játékelméletek 11 2. 5 3 Kultúrtörténeti játékelméletek 13 2. 5 4 Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek 13 3. Pszichológia a sportban 14 3. 1 Általános jellemzés 14 3. 1 1 Sportpszichológia története 14 3. 1 2 Sportpszichológia tárgya 15 3. 1 3 Sportpszichológia feladata 15 3. 1 4 Sportpszichológia módszerei 15 3. 2 Általános áttekintés 16 3. 2 1 A sporttevékenység pszichológiai elemzése 16 3. 2 2 A sporttevékenység

regulációs felfogása 17 3. 2 3 A sportteljesítmény fokozásának pszichológiai alapjai 20 3. 2 4 A mozgásos cselekvéstanulás 22 3. 2 5 A fizikai aktivitás szerepe a pszichés zavarok kezelésében 24 3. 2 6 A gyermek hiperaktivitása és a sport 24 3. 2 7 A fogyatékosok sportolásának jelentősége 25 3. 2 8 A mozgás/mozgatás pszichológiai hatása: 26 3. 3 Speciális áttekintés 26 3. 3 1 Az edzés folyamatának pszichológiai kérdései 26 3. 3 2 A versenyzés folyamatának pszichológiai kérdései 27 3. 3 3 Sportágak pszichés követelményeinek kutatása 29 3. 3 4 Sportági profilok gyakorlati tapasztalatok alapján 30 3. 3 5 A csapatsportok szociálpszichológiai jellegzetessége 31 4. A játék pszichológiája 34 4. 1 Általános áttekintés 34 4. 1 1 A játék értelmezése 34 4. 1 2 Játékelméletek 38 4. 1 3 A játék osztályozása 39 4. 2 Játékpszichológia 41 4. 2 1 A „játék” pszichológiai elméletekben 41 4. 2 2 Az egyéni és a

társadalmi különbségek hatása a játékra 44 4. 2 3 Miért játszunk? 46 4. 3 Speciális játékpszichológia 47 4. 3 1 A képzelet, az érzelem és a fantáziajáték 47 4. 3 2 Játék és utánzás 48 4. 3 3 Társas játék 49 5. Sportjáték-pszichológia 51 2 5. 1 Általános áttekintés 51 5. 1 1 A játék közvetlen célja a győzelem elérése 51 5. 1 2 A játék érdek nélküli tevékenység 51 5. 1 3 A játék szabad cselekvés 52 5. 1 4 A játék, idő- és térbeli határok között folyik 52 5. 1 5 A játék legfontosabb sajátossága, hogy kötelező szabályok szerint zajlik 52 5. 1 6 A játéktevékenységet erős érzelmi állapot jellemzi 52 5. 2 Speciális áttekintés 53 5. 2 1 Motiváció 53 Motivációk csoportosítása . 53 5. 2 2 A játéktevékenység fejlődése és a mozgásos játékok személyiségfejlesztő hatása . 55 5. 2 3 Szabálytudat 55 5. 2 4 Kapcsolatteremtés, együttműködés 56 5. 2 5 Önértékelés 57 5. 2 6

Érzékelés 57 5. 2 7 Észlelés 58 5. 2 8 Tudat és tudatállapotok 60 5. 2 9 Tanulás és kondicionálás 60 5. 2 10 Emlékezés 61 5. 2 11 Stressz és egészség 62 6. Összegzés 65 7. Irodalomjegyzék 66 3 1. Bevezetés Szakdolgozatom témáját az alapján választottam meg, hogy mi az, ami érdekel tudományosan és a sporthoz is kapcsolódik. Valami újat akartam megvizsgálni, amiről keveset jegyeztek fel. Külön tudományágként szerepel az irodalomban a sportpszichológia és játékpszichológia is. Sőt a sportjátékról is behatóbban foglalkozik a csapatpszichológia De a mozgásos játék lélektani vonatkozásait nem találtam meg irodalmakban. A legtöbb sportlélektannal foglalkozó könyv az élsportot helyezi előtérbe, ami fontos, de ahhoz, hogy valaki eljusson odáig, meg kell szerettetni vele a sportot. Az iskolai testnevelésben alapozódik meg, hogyan fog állni a sporthoz. Ha a mozgást a játékkal élvezetessé tesszük és beépül a

gyermek éltébe, mert játékként, szórakozásként fogja fel, akkor nélkülözhetetlen lesz felnőtt korában is. Tudományosan fel kell tárni, hogyan érhetünk el jobb eredményt, ha ha nem lesz rá személy, akin megvalósíthatjuk, akkor feleslegessé válik. Fontosabb és ésszerűbb befektetés lenne, ha a testnevelés órákat több tudományterület szemszögéből megfigyelnénk. Hatékonyabb lenne az oktatás, hiszen a tanár nemcsak fizikailag, hanem pszichikailag is tudja, milyen folyamatok mennek végbe a diákban. A mozgásos játék, mivel több tevékenységet foglal magába, több gyerek tetszését nyeri el. Valamelyik gyerek a sportot szereti, szinte az összes csemete szeret játszani. Testnevelés óra más jellegű, mint a többi, így máshogy is kell a gyerekekhez állni. Nem az a fontos, mit tanítunk, hanem hogy mi marad meg belőle. Amit a gyerek élvezettel tesz, az könnyebben feleleveníthető és ismételni is egyszerű. Nehézséget okozott, hogy

fiatal tudományokról van szó. A játék egy nagyon differenciált témakör, még pontos meghatározás sincs hozzá. Azt szeretném bebizonyítani tudományos munkámban, hogy a mozgásos játékok segítségével a tanítás-tanulás is gördülékenyebb, és vannak bizonyos módszerek, melyekkel a gyermek nem megutálja a tanulást, ezen belül a testnevelést, hanem várja az órát, hiszen játszva tanul. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani, fejlődnie kell a tudományoknak, így megismerhetjük, mit és hogyan célszerű végezni. Lehet hatékonyan és módszeresen nevelni, hogy a gyermek nem észleli. A játék által, pszichológiai szempontból, hatásosabb a nevelés. Mint a porosz változata az oktatásnak, ahol keményen megkövetelik a rendet és nem feltétlenül adnak át ismeretet ezzel. Elsősorban azt kívánom hangsúlyozni, hogy az általános elképzeléssel szemben a játék nem léhaság, haszontalan időtöltés a gyermek részéről. Ellenkezőleg,

fontos eszköze testi- 4 lelki nevelkedésének. A játék során alakul ki mozgáskultúrája és az eszközök kezelésében való ügyessége, és a játék során tanulja meg a társadalomban élés szabályait éppúgy, mint a kapcsolatteremtést és az együttműködést. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a gyerekek szeretnek játszani. A didaktika túlzott érvényesítése, a mindenáron és mindennel való fejlesztés deklarálása azt eredményezheti, hogy a népi játékokkal szemben a gyerekekben ellenérzés alakul ki, és azért szeretnek annyira számítógéppel játszani, mert abba nem szól bele senki. Ha velük együtt játszunk, de hagyjuk érvényesülni az ő elképzeléseiket és kívánságaikat, akkor köztük is jó kapcsolat alakul ki és a pedagógus-gyerek, illetve a szülő-gyerek kapcsolat is jó irányba fog fejlődni. Ha együttműködünk a játékban, akkor szívesebben fognak együttműködni a felnőttel a munkában, a tanulásban is. Az

eredmény az lehet, hogy kialakul a kívánatos reális önértékelés mellett mások értékelése, mások megbecsülése is, és a gyakori ellenségeskedés helyett könnyebben létrejöhet a ma egyre fontosabbá váló, egyre nagyobb jelentőségűvé fejlődő együttműködés. Legyen ez a célunk a közeli és távolabbi jövőben! 5 2. Sportjáték általános jellemzése 2. 1 A játék fogalma Az életből számtalan példát hozhatnánk a játék és a munka, a játék és a tanulás vagy a játék és az egyéb tevékenység összefonódására. Sokszor eldönteni is nehéz, hol kezdődik a játék és hol egy másik tevékenység. A játéknak sokféle megnyilvánulási formája van, gyakran előfordul egybefonódás vagy átmenet egyik játékból a másikba. Nem egyszerű a játéknak olyan meghatározást adni, amelyen az állatok játékától a gyermek játékán át a felnőtt sokféle játékáig minden belefér. Azt mondhatjuk, hogy a játék külső céltól

függetlenül magáért a tevékenységért van, amelyet az örömszerzés kísér. Nem jelenti azt, hogy a játék célja, a játék eredménye olykor ne mehetne át más célkategóriába. Az a sportoló, aki élvezi az úszást, olyan komoly eredményt is elérhet, amit már díjaznak. Bár tevékenységének továbbra is fő motívuma a sport szeretete, azonban már megváltozik a tevékenység célja. A játék szó rendkívül differenciált, változatos, különösen a magyar szóhasználatban. Értelmező szótárunk szerint több mint 30 féle jelentésváltozatban használjuk. Ezzel a szóval jelöljük a tevékenységet, a cselekvést, az eszközként használt tárgyat, de a mindennapi élet számos megnyilvánulási formáját is. A gyakorlat azonban az alapvető funkciók szerint különbözteti meg az egyes játékokat. Így beszélhetünk játékpszichológiáról, -terápiáról, vagy testnevelés és sport területén belül az iskolai vagy testnevelési játékok

sportjátékokról. És ezeken belül is több részre osztható A szó jelentése, akkor válik igazán érthetővé, ha tágabb és szűkebb értelemben vett fogalmát tisztázzuk. Tágabb értelmezésben a szórakoztató jellege, versenyszerűsége és a mindennapi élet hasznos tevékenységével szemben különbözősége a sajátos. Rubenstein (1974) szerint, a játék az egyik legérdekesebb jelenség. Látszólag haszontalan, de mégis szükséges tevékenység. A szűkebb értelemben vett játék fogalmát Detre Pál határozta meg: „A játék olyan tevékenység, melynek közvetlen célja a versenyben a győzelem elérése, illetve valóságos vagy elképzelt cselekmények minél tökéletesebb ábrázolása, megelevenítése. Olyan szabad és anyagi érdekhez nem kapcsolódó tevékenység, mely előre, pontosan megállapított és minden részvevőre egyformán kötelező szabályok szerint, külön erre a célra szolgáló helyen (játéktér) és időben zajlik

le. A játékot mindig különböző 6 érzelmi megnyilvánulások kísérik, melyek további tevékenységre ösztönző tényezőként hatnak.” 2. 2 Legfontosabb tartalmi és formai jegyek: 1. A játék közvetlen célja a győzelem elérése Már a legegyszerűbb gyermekjátékokban is megnyilvánul a játékos arra irányuló törekvése, hogy a játékfeladatot ügyesebben, eredményesebben oldja meg, mint ellenfele. A játékosok célja a saját fölényük bizonyítása: ellenfél legyőzése. 2. A játék érdek nélküli tevékenység A gyermek azért játszik, mert tevékenységében megvalósíthatja vágyait, törekvéseit, átélheti a felnőttek számára vonzó, de maga realitásában megvalósíthatatlan ténykedéseit. Hasznos, nélkülözhetetlen a gyermek és társadalom szempontjából. Hasznos, mert örömet szerez, szórakoztat, kitölti szabadidejét, kielégíti mozgásvágyát, de elsősorban biztosítja a gyermek fizikai, szellemi és erkölcsi

fejlődését: személyiségének alapvonásai a játékban alakulnak ki. 3. A játék szabad cselekvés A felnőtteknél egyértelmű a játékcselekvés szabadsága; dönthet, hogy játszik-e vagy nem, mi a játék tárgya, formája, időtartama és célja. A gyermeknél is szabad cselekvés, de abban az értelemben, hogy maga választja meg: mit, mikor és hogyan játszik. 4. A játék idő- és térbeli határok között folyik Időbeli zártsága, hogy egy adott pillanatban elkezdődik, a cselekvés tartalmának elemei meghatározott sorrendben követik egymást, majd befejeződik. Így alakulnak ki maradandó játékformák. Pedagógiai szempontból ez teszi lehetővé, hogy a játékokat nevelési célok megvalósítása érdekében az iskolai nevelésben is taníthassuk. A játék pontosan meghatározott, előre kijelölt, körülhatárolt játéktéren, pályán zajlik le. 5. A játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy mindig pontosan meghatározott és minden résztvevő

számára egyformán kötelező szabályok szerint folyik Szabályok nélkül nincs játék! Funkciója, hogy a játék belső rendjét biztosítja. Meghatározzák a játék célját, megoldási módját és útját, a játékosok lehetőségeit és kötelességeit. Fontos szerepe a versenyszerűség az egyenlő feltételek, azonos esélyek biztosítása. Etikai jelentősége is van A játékos a győzelem elérése érdekében maximális mértékben igyekszik kihasználni testi erejét, ügyességét, kitartását, leleményességét és bátorságát, közben alkalmazkodva a korlátozó szabályokhoz. 7 6. A játéktevékenységet általában mindig erős és kellemes érzelmi állapot jellemzi, melynek forrása a játéktevékenység és sikerélmény. A részvétel örömet szerez, mert kielégíti tevékenységvágyat, megvalósíthatja vágyait, törekvéseit, igényeit. Az eredményes játék a gyermek legtöbb örömének, sikerélményének forrása, motivációját is

befolyásolja. 2. 3 A játék kialakulása A termelőeszközök fejlődése a vadászatra történő előkészületeket tovább fejlesztette. Az előkészületben kiválasztották az évezredek során a munkafolyamat, a vadászat legcélszerűbb mozzanatait és azt gyakorolták. A vadkergetés legeredményesebb módja a természetben megfigyelt mozgások, akadályok leküzdésének gyakorlása. Gyakorolták a dobóeszközök használatát, célbadobás pontosságát. Öregek oktatták a gyermekeket, akik a tapasztalatok alapján a technikát jól elsajátították. A munkafolyamatok tovább differenciálódtak, a technikák kibővültek, az eszközök tökéletesedtek. Ezek szükségessé tették a testi és szellemi képességek növelését, melyet ifjúkorban kellett elkezdeni, tudatos gyakorlással. A munkatevékenységbe való bekapcsolódást tehát megelőzte a tevékenység játékmotivációra épülő gyakorlása. Az őskor gyermeke játékos forma között tanulta

meg a munka-, vadász- és harci eszközök használatát. Kialakulnak testgyakorlatok, játékok, táncok Küzdő jellegű avatási próbák voltak, melyekben fizikai képességüket, ügyességüket bizonyították, felkészültségüket a vadászati és harci feladatok végrehajtásában, versenyszerű vetélkedések voltak. A játék az emberré fejlődés során a munkából alakult ki, és a munkára hat vissza. Ma nemcsak a munkára felkészítés fontos eszköze, hanem szabadidős tevékenységi forma is. 2. 4 A játék fejlődése Ókorban, a keleti országokban harci jellegű testgyakorlatokon kívül a játék is eszköz a testnevelésben. Egyiptomban a labda, mint játékeszköz fontos szerepet töltött be. Ó-Egyiptomból valók a páros labdajátékok szakszerű leírásait tartalmazó legrégibb feljegyzések. Nőtagjainak esztétikai nevelésére és szórakoztató időtöltésére használták. 8 A kínai katonák harci kiképzésében a lószőrrel tömött

labdával űzött labdarúgójáték szerepelt. A perzsák a botlabdából kialakított, gyorsasági és ügyességfejlesztő lovas labdajátékot is felvették a kiképzés anyagába. A zsidó nép történetében is szó van játékházakról és labdaütésekről. A görögök testnevelése elérte a legmagasabb színvonalat az ókori népek közül. Felismerték a játék nevelő értékét. A spártai táborokban alkalmazott játékok katonai jellegűek voltak. A testgyakorlatok között labdajátékok és hadijátékok szerepeltek. Ilyen játék volt például a krypteia Az athéni nevelésben a játék esztétikai és erkölcsi jellege fontosabb volt. 7 éves korig minden nevelési feladatot játékkal igyekeztek megoldani. Ebből az időből körülbelül 50 mozgásos játékot ismerünk. Kedvelték a labdajátékokat (urania, kiszorító) A rómaiak, a görögöknél is nagyobb kultúráját teremtették meg a játékoknak. Kedvelt volt a labdajáték, annak kedvező

egészségügyi hatása miatt. Labdaházakat építettek, a fürdők mellett is állítottak labdázásra alkalmas helyiségeket. Háromféle labdát ismertek: A pilát, ami szőrrel tömött, kis bőrlabda. A follist, ez levegővel töltött nagyobb bőrlabda volt. És a paganicát, szőrrel tömött nagyobb bőrlabda Elterjedtek a játékterek, fontos szerepe volt a Mars-mezőnek, ahol rendszeresen szervezett formában végeztek testgyakorlatokat ezek között szerepelt labdajáték is. A germánok az Izlandi mondákban hagyták ránk, hogy a hajósok labdajátékokkal és kötélhúzással vetélkedtek. Grettin-monda szerint, jégen labdajátékokat űztek Breyd-fjordi feljegyzések is labdajátékokról számoltak be. A középkorban a játék háttérbe szorul, de nem szűnik meg. Bűnös tevékenységnek, léhaságnak tartották, ezért tiltották. Azonban, mint Aquinói Szent Tamás (1224- 1274) is, azt hangoztatták, hogy a játék, pihentető, testi felüdülést biztosító,

örömöt, élvezetet nyújtó hatással bír. A gazdag polgárok szabad idejükben labdajátékokkal szórakoztak Angliában már a XII. században népszerűek voltak a labdajátékok, legismertebb a football elődje. De III Edward rendelettel betiltatja 1313-ban a városi lakosság labdajátékát, ami nem hozott eredményt. Olaszországban a kereskedővárosok polgárainak fő problémája a szabadidő eltöltése volt, így léptek színre újra a római labdajátékok. Paolo Cortese (1465-1520) 1511-ben, megjelenő művében az ismert és játszott labdajátékokat részletezi. Legkedveltebb játék a tenyérlabda, a mai röplabda elődje és a „firenzei rugósdi”, mely a labdarúgás elődje. 9 Franciaországban a tenisz egy sajátos formája terjedt el, mely a XV. Századi, Párizs püspöke által elrendelt betiltás ellenére tovább élt. 1867-ben, Párizsban 144 pálya volt Németországban Ballhausokat (labdaházakat) építettek, emellett a jobbágyok körében a

népi játékok és testgyakorlati jellegű szórakozások időnként előjöttek. A falusi játékok általában a nagyobb vallási ünnepekhez kapcsolódtak. Leggyakoribb népi testgyakorlataik a birkózás, kőhajítás, botvívás, korcsolyázás, lófuttatás, a különféle ütő-, bábus és métaszerű játékok mellett. Ezeket megőrizve alakultak ki a népi játékok Az újkorban, a kapitalizmus idején megalapozódik az iskolai testnevelés és kibontakozik a sportmozgalom. A játék az iskolai testnevelés anyagának szerves része lett A testi képzés igénye a sokoldalúság lett. Az uralkodó osztály felhasználta a játék adta lehetőségeket nacionalista, soviniszta szellemű nevelésre és nyíltan is bevallott katonai előképzés megoldására. Legújabb korban a játékigény kielégítése az iskolai testnevelésben, a különböző szervezetekben, a szabadidő hasznos eltöltésében szervezett keretek között folyik. A nemzedék nevelésében meghatározó

tényezővé vált. A játék különösen értékes nevelési eszköz. 2. 5 Játékelméletek A játék az ember sajátos tevékenysége. A XVIII század végétől kezdtek foglalkozni a játék problematikájával. Elsősorban filozófusok, pszichológusok, biológusok, etnográfusok és főleg a XX. században pedagógusok foglalkoztak a fejlődés-, és gyermeklélektan területén. Számos játékelmélet született választ keresve és adva kérdésekre, mint, mi a játék célja, lényege és hogyan keletkezett és fejlődött a játék? Mi a szerepe az ember életében, fejlődésében, melyek a játék indítóokai? Mindig egy adott kor társadalmi- gazdasági és tudományos színvonalán születtek, ennek megfelelően adtak választ a játékkal kapcsolatos kérdésekre. Sok közülük mai szemmel nézve naivnak, tudománytalannak tűnhet, azonban a fejlődéshez mindegyik hozzájárult. A játékelméleteket az alapján csoportosították, hogy az egyes elméletek a

játékot milyen tevékenységként, funkcióként vagy jelenségként vizsgálták. Nehéz a besorolásuk, de létezik esztétikai, biológiai, pszichológiai és kultúrtörténeti besorolás. 10 2. 5 1 Esztétikai játékelméletek A játék és a művészet kritériumait azonosnak tekinti. Mindkettő öncélú tevékenység, és mindkettőben domináns szerepe van az érzelmeknek és a képzeletnek. Friedrich Schiller (1759- 1805), az 1795-ben írt „Az ember esztétikai neveléséről” című munkájában, leírja, hogy az egész esztétikai élet játék; a művészet és a játék között csak fokozati különbség van. A játékot alacsonyabb fokú művészetnek, a művészetet, pedig magasabb fokú játéknak nevezi. Közös jellemzőjük a tevékenység szabadsága, a kényszernélküliség és a könnyedség. W. Wundt (1832- 1920) a képzeletet alapvető tényezőnek, a játékot a gyermek természetes művészetének tekinti. Szemere Samu (1881-1978): 1904-ben

megjelent „Az esztétikai játékelmélet” tanulmányában a játékot az esztétikai éle mindkét oldalával, tehát a művészi élvezettel és az alkotással egyaránt rokonnak tartja, közelebb állónak tekinti a művészi alkotáshoz, mert mindkettőben a képzelet és az aktív cselekvés a domináns elem. Azonban a játékoknak csupán egy-egy tulajdonságát emelték ki és vizsgálták, összehasonlítva a művészettel. Azonban nem lehet azonosítani a kettőt, mert a két emberi tevékenység között nincsen hasonlóság. 2. 5 2 Biológiai játékelméletek Arra próbáltak választ kapni, mi ösztönzi játékra az embert, mi a játék biológiai funkciója. A kutatások többségét etológusok végezték, megfigyeléses és leíró jellegű vizsgálatokkal többnyire. Herbert Spencer (1820- 1903) erőfölösleg-elmélet kidolgozója. Ami szerint mind a művészi tevékenységhez, mind a játékhoz fölösleges energiára van szükség. Magasabb rendű

élőlények gazdaságosan használják fel erejüket, így tartalékerő, erőfölösleg halmozódik fel. Ami ingerként működik, és további tevékenységre ösztönzi az élőlényt, melynek nincs hasznos célja. A játék az erőfölösleg levezetése Azonban több szempontból is hibás: Miért épp a játékban, és miért nem valami más tevékenységben kap levezetést. És miért csak néhány meghatározott, mindig ugyanolyan tartalmú és formájú mozgással vezetik le erőfölöslegüket, és miért olyan változatosak a gyermek játékai. Spencer szerint a gyermek csak akkor játszik, ha erőfölösleggel rendelkezik, azonban, ha nem korlátozzák, még a súlyos beteg és nagyon fáradt gyermek is szívesen játszik. 11 Moritz Lazarus: pihenés vagy üdülés elmélete, mely szerint a játék a komoly munkában elfáradt szervezet energiáinak visszaszerzésére szolgáló eszköz. Az ember azért játszik, hogy kellemes érzelmi állapot kísér. Elméletének

hibája, hogy a felnőtt ember játékából indul ki. Karl Groos (1861-1946) a játék lényegét a későbbi komoly élettevékenységre irányuló felkészülésben jelölte meg. „Begyakorlás”-elmélet szerint a gyermek azért játszik, hogy gyakorolja, tökéletesítse fejletlen képességeit, a felnőttnél viszont a játék célja a felüdülés. Gyakorlás csakis ösztönös játékok segítségével történhet, az öröklés által meghatározott ösztönviselkedés gyakorlása és kifejlesztése, ösztönös önművelés. Elméletének hibája, hogy azonosítja az ember és az állat játékát, azonban a gyermek fejlődését nem a vele született ösztönök határozzák meg, hanem a társadalmi környezete és a nevelés. Stanley Hall (1844-1924): atavisztikus vagy biogenetikus elmélete kimondja, hogy a játékban a gyermek azokat a tevékenységeket ismétli meg, melyek a faj, az egész emberiség életében lejátszódtak. Elméletének alapja a Haeckel-féle

„biogenetikus törvény”, mely szerint az egyedi fejlődésben megismétlődik a faj fejlődése. Felvetésének három aspektusát ismerjük: A játékot életkori szakaszok szerint állandó sorrendben követik egymást és ezeket a játékos tevékenység tartalma határozza meg. A tartalmak ősi tevékenységének felelnek meg, mely a történelem folyamán nem változnak Funkciója, hogy megszabadítsa az emberi fajt ezektől a maradványoktól, és magasabb szintre emelje. J. A Lamarck (1744- 1829): A játék az emberiség múltjából meríti tartalmát, ami hajdan komoly foglalkozás volt. Karl Büchler: ösztöntevékenység, melynek alapmotívuma a funkcionális élvezet, oka a funkció-öröm Sigmund Freud (1856- 1939): Be nem teljesült kívánságok megvalósításának lehetőségét látják. Carr (1892- 1982): A játék legfontosabb biológiai szerepe, hogy biztosítja a szervek fejlődéséhez szükséges ingereket. A gyermek újonnan kialakuló készségeit a

játékban gyakorolja be. Kathartikus (levezető) hatást is tulajdonít a játéknak Úgy véli, hogy a játék alkalmat ad az antiszociális ösztönök levezetésére. A biológiai játékelméletek közös jellemzői, hogy a játékot ösztönös biológiai jelenségnek tartják, többsége az ember és az állat játékos tevékenységét azonosnak tekinti. A biológiai játékelméletek jelentős hatással voltak a pszichológusokra, akik főleg fejlődéslélektani szempontból vizsgálták a játékot. 12 A játék biológiai funkciójának kutatása napjainkban sem zárult le. 2. 5 3 Kultúrtörténeti játékelméletek Johann Huizinga (1872- 1945) a „Homo Ludens” című munkájával, melyet 1938-ban írt. Álláspontja szerint a játék az emberi kultúra minden formájának (művészetnek, tudománynak, politikának, vallásnak, ökonómiának) esszenciális eleme. Az egész emberi kultúra a játékban, játékként kezdődött, minden fontos ténykedés az emberi

közösségnek játékkal van átszőve. Következtetés: a kultúra eredeti fázisában mindig játszott kultúra, a játék keretében fejlődik ki és még a magasabb kultúrfokon is felismerhető a kultúrának eredeti játékeleme, sőt az igazi kultúra nem is lehet meg játéktartalma nélkül. A modern sport játékait nem tekinti játéknak A modern társdalomban a játék helyét egyre inkább a sport foglalja el, a sport, pedig annyira eltávolodott a tiszta játékközegtől, hogy már nem is játék, így nem része a kultúrfolyamatnak. Edward L. Thorndike (1874-1949): Az emberiség kulturális fejlődésének megismétlését tételezi fal a játékban. 2. 5 4 Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek Jelentős probléma a játék magyarázata ebből a nézőpontból. A tanuláselmélet, a neveléselmélet, a fejlődéslélektan mind nagy jelentőséget tulajdonít a játéknak, a gyermeki játéknak. K. D Usinszkij (1824-1871): Az emberi játék a valóság

tükrözése Sz. L Rubenstein alaptétel: „a játék a munka gyermeke” A munka és a játék kapcsolatában a munka társadalmi lényege a meghatározó. A tevékenység tartalmában a környező valósággal való kapcsolat sokrétű átélése a cél. A játék lényeg magában a tevékenységben rejlik. A játék végrehajtása során a cselekvések nem valódi cselekvés operatív módszereivel, eszközeivel valósulnak meg. A játék, módot nyújt rá, hogy a gyermek szükségleteit és igényeit lehetőségének korlátain belül kielégítse. D. B Elkonyin: Nagy jelentőséget tulajdonít a játéknak a gyermek értelmi fejlődésében és szocializációjában. Jean Piaget (1896- 1980): A játék az értelmi fejlődés egyik aspektusa. 13 3. Pszichológia a sportban 3. 1 Általános jellemzés 3. 1 1 Sportpszichológia története A sportolással, a sportoló ember pszichológiai jellemzőivel foglalkozó tudomány, mely saját tárgykörrel rendelkezik, azonban több

területről töltekezik, agy felhasználja például a szociál-, klinikai pszichológusok, pszichiáterek kutatásait is. Sportoláskor a testmozgást végző olyan módosult tudatállapotba esik, hogy megfeledkezik gondjáról, fájdalmáról is. Ennek biokémiai alapját az opiáterg belső jutalmazó rendszer adja, a periaqueductalis szürkeállomány területén lévő sejtekben endogén opiátok termelődnek, ez okozza a felszabadult, derűs érzést. A sportpszichológia még egy új tudomány, sokan foglalkoznak vele, de különböző modellek alapján. Kezdetben a pszichotechnikusok érdeklődtek és munkálkodtak egyes képességtényezők figyelembe vételével. Közéjük tartozott a német R W Schulte, aki műszeres mérési metodikát alkalmazott. Filozófiai koncepció alapján H Sippel is tevékenykedik hasonló módon. Magyar vonatkozásban Doros György is közéjük tartozik több tudományterületről körüljárva a sport pszichológiáját. Vannak, akik

rendszerezik, és újabb kérdéseket vetnek fel. Majd 1925-ben C R Griffith létrehozza az első sportpszichológiai laboratóriumot, ő szorgalmazza a gyakorlati kísérletezést, felszínre hozza a személyiség problémákat és a szociálpszichológiát. Fejlődést jelentett az alaklélektanból átvett „részek” „egész”-be foglalása. A 30-as években O. Klemm műveiben az akarat szerepét előtérbe helyezi a képességgel szemben. Megjelenik a személyiségre irányult sportpszichológiai szemléletmód, melynek képviselője Otto Neumann. Neumann munkásságával egy időben a faktoranalitikus kutatást, összefoglaló tanulmányt ad ki McCloy, C. H és a magyar Hepp Ferenc (1909- 1980), kísérleti pszichológus Ezek alapján a személyiség, a jellem fontos tényező a testnevelés szempontjából. Új szakaszt indított el a sportpszichológiai szemléletmódban a reguláció felismerése. Meg kell említenünk Nagy György munkásságát e tudomány terén. És a

hatvanas évektől a Testnevelési Főiskolai Kutató Laboratóriumának Pszichológiai Részlegét, melynek vezetője Büchler Róbert. Majd az intézetnek, Buda Béla irányításával 1978-ban, Sportmentálhigiénés Osztálya is megalakul. Az osztály koncepciója, hogy a sportteljesítmény a személyiség felszabadításától függ. 14 A Sportkórházon kívül nagyobb sportklubokban is működtettek az ezredfordulóig pszichológiai laboratóriumok. A sportpszichológiát az 1950-es évek óta hasznosítják az élsportban is. Több folyóirat, könyv jelentősnek tarja, a melbourne-i olimpián rendezett konferencián deklarálták, hogy a teljesítmény fokozása érdekében fontos a pszichológia, hiszen nemcsak a testi képességek által kihozott eredmény véges, hanem lélek útján a teljesítményfokozás gyorsaságát is lehet szabályozni. Budavári Ágota, mai napig is folyamatban lévő kutatásai alapján fejtettem ki a sportpszichológia

történetét. 3. 1 2 Sportpszichológia tárgya Rókusfalvy Pál (1931-) szerint: „a sportpszichológia alkalmazott pszichológiai tudomány, amely a sportoló (a tanuló) adott környezetrendszerben végzett sporttevékenységet vizsgálja a teljesítmény aspektusából azért, hogy e tevékenységnek és fejlesztésének általános és specifikus törvényszerűségeit feltárja” 3. 1 3 Sportpszichológia feladata Elméleti: A tevékenység pszichológiai elemzésén keresztül általános és specifikus pszichofiziológiai és pszichológiai törvényszerűségek feltárása. Gyakorlati: 1. sportágak pszichofiziológiai és pszichológiai sajátosságainak feltárása és sportági alkalmasság feltételeinek megállapítása 2. optimális sportteljesítmény pszichikai feltételei és egyénileg optimális teljesítmény megvalósításának elősegítése 3. csapatpszichológia (összhang és beilleszkedés) 4. optimális tárgyi –környezeti feltételek feltárása,

kialakítása pszichológiai eszközökkel 5. sporttevékenység által megvalósítható optimális személyiségfejlődés feltételei, fejlődés segítése 3. 1 4 Sportpszichológia módszerei Különböző problémáinak megoldásához sokféle és változatos kombinációjú módszer, illetve metodikai alkalmazás szükséges. A módszerek kiválasztását és alkalmazását mindig 15 a kutatott, vizsgált jelenség természete és a kutatás, illetve a vizsgálat célja és feladatai határozzák meg. Két nagyobb csoportba sorolhatjuk: a pszichológiai és társtudományoktól átvett módszerek. Pszichológiai módszerek közé tartozik a megfigyelés, mely az egyik alapvető módszer. Ez lehet önmegfigyelés és mások megfigyelése Kérdőív vagy személyes kikérdezés formájában történhet. Létezik még a kísérleti módszer, ami természetes vagy laboratóriumi körülmények között zajlik. Kombinatív módszernek tekinthető a teszt, amit felhasználhatunk

kutatási és vizsgálati célokra. Többször kiegészítik a kutatásokat a társtudományok módszereivel, orvos-, műszaki tudományok, matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával. 3. 2 Általános áttekintés Pszichológia a testmozgásban 3. 2 1 A sporttevékenység pszichológiai elemzése A munkánál játékosabb, a játéknál jóval munkaigényesebb, s komoly tanulást igényel A sporttevékenység, a sportoló motívumainak és a tevékenység céljainak kapcsolatát tekintve a játékhoz áll közel. Játékhoz való hasonlósága: Az ember viszonya a valósággal közvetlenebb, mint a munkában. A tevékenység tartalma, mint cél is motiváló erejű lehet Adott a játék természetes mozgásöröme, nagymértékű érzelmi, emocionális telítettsége, mely még a nézőre is hat. A sport motivációs szempontból önmagáért végzett tevékenység Azonban különbség van e téren a profi és amatőr sport között. A profizmusban a motívumok és célok

kapcsolata közvetett. Különbözik a játéktól a sporttevékenység, ha edzésről vagy versenyzésről van szó. Az edzés során új elemeket tanul az ember, így a motívum és cél közvetetté válik, így munkajellegű. A versenyzés szakaszában, nehéz fizikai munkát küzd le a szervezet, ebben is eltér a játéktól. A sport a munkához hasonlóan teljesítményre irányul, hiszen tárgyi-környezeti, speciális szabályoakkal behatárolt feladatot old meg a sportoló. Azonban az eredmény eszmeierkölcsi értékű a munkával ellentétben 16 A tevékenységfajták között, egyedül a sporttevékenység az,a melyben a teljesítménymotiváció kifejezette és domináns módon erkölcsi értékre irányul. Nagy erkölcsi, jellemnevelő ereje, jelentősége van. A sporttevékenység nagy diagnosztikai jelentősége, hogy a tevékenységben a sportoló személyisége a motívum és cél közvetlen viszonya, közvetlenebb módon nyilatkozik meg.

Személyiségalakító jelentősége és felelőssége adja a személyiség egyszerre torzító stressz és fejlesztő hatását. A tevékenység a pszichológiai elemzésnek nemcsak a tárgya, hanem központi értelmező elve is. A sporttevékenység kutatásainak alapvető célja mindig a sporttevékenység optimalizálása, sportteljesítmény fokozása. Másik célja a sportoló személyiségének formálása Sportpszichológia célja: 1. strukturális és funkcionális pszichológiai feltételek feltárására; 2. sportoló személyiségének-eszköz-géprendszer, sportcsapatnak komplex sportszervezetnek; 3. dinamikus működési egyensúlyát fenntartó; 4. optimálisan szabályozott sporttevékenységét; 5. meghatározott környezetben biztosítják 3. 2 2 A sporttevékenység regulációs felfogása Meghatározás: a sporttevékenység olyan helyzetváltoztató vagy helyzetfenntartó magatartás, amely teljesítményre irányult mozgásos cselekvésrendszer.

Teljesítménye fizikai, biológiai és pszichológiai összetevőkből áll, és eszmei-erkölcsi értéket hoz létre. -Ennek eleme a mozgásos cselekvés, mely nem pusztán viselkedés, hanem mindig magatartás, melynek meghatározott társadalmi tartalma van. -Lényegéhez tartozik a teljesítményre irányultság, mely az eszmei-erkölcsi érték megvalósítása. -Fontos mozzanata a helyzet, hiszen az alapján ragadható meg a környezetespecifikus jelleg. Ezek tudatában egy edzés folyamán is több helyzet alakul ki, ami személyektől is függ. Sporthelyzet: a tevékenység teljes környezetéből kiszűrt és felfogott miliőnek pillanatnyilag aktuális része. 17 Középpontjában mindig a sportoló áll, aki része a tárgyi valóságnak. -Irányítása, vezérlés és szabályozás útján történik A személyiségen belül végbemenő minden tevékenységirányító hatás és a társas, személyi környezet hatásainak jó része szabályozó hatás. A tárgyi

környzet vezérlő hatású. A testnevelő tanári, edzői ráhatás, külső fejlesztő célzatú vezérlő és szabályozó hatás, amely sohasem mechanikusan érvényesül, hanem mindig dialektikusan, a tanítvány személyiségén, belső szabályozó folyamatán keresztül, Az eredményes testnevelő tevékenység lényege a helyzetalakítás művészete, amely az optimális, egyénileg legkedvezőbb mozgásos cselekvésszabályozás számára nyújt lehetőséget. A sportteljesítmény akkor eredményes, a sportoló akkor nyújt önmagához mérten megfelelő teljesítményt, ha tevékenysége optimálisan szabályozott, tehát az ösztönző, szervező és végrehajtó szabályozása megfelelő. 1. Ösztönző szabályozás: a mozgás miértjét határozza meg, beleértve a célját, dinamikáját és főirányát. Az ember cselekvéseit sohasem egy motívum határozza meg, hanem mindig azok sajátos együttese, a motivációs konstelláció. Ebben gátlóerők és

külső-belső környezeti tényezők is módosítják a szabályozást. Az ösztönző szabályozó tényezők három csoportba sorolhatók: -Pozitív tényezők között a mozgásszükséglet kielégítése és a személyiség életvezetésébe beépült értékeszmék. -Negatív, ellenszabályozó tényezők: Ez lehet fizológiai-, érzelmi gátlás, rajtapátia vagy önfegyelem. -Módosító tényezők: a külső- és belső környezeti hatások, melyek az előző tényezők hatását erősítik vagy gyengítik. 2. Szervező szabályozás: a cselekvési program kidolgozása a megfelelő eszközök, mozgásmódok kiválasztása. Itt már az értelmi működések dominálnak Lelki jelenségek, személyiségtényezők végzik a szabályozást; mint az anticipáció, a sportoló önismerete, taktikai gondolkodás, figyelem, szakmai sportági ismeretek, a mozgásintelligencia vagy az erkölcsi kritika. Ebben a szabályozási formában tudjuk nyomon követni a megismerés és cselekvés

egységét. 18 3. Végrehajtó szabályozás: A sporttevékenység tudatos tevékenység, de a mozgásos cselekvéssorozat több szakasza automatizált lefutású. A sportoló a tevékenység egész lefolyását ellenőrzi, de csak időlegesen avatkozik be a finom szabályozások miatt. Rendkívül bonyolultan fonódnak össze a tudatos és a nem tudatos mozzanatok. A sportágak a végrehajtó szabályozás jellege és értéke szempontjából, eltérőek. E szabályozásban a legfontosabb pszichológiai jelenségek és személyiségtényezők: -kognitív-motoros készségek és képességek -akarati kitartás -stressz-, kudarc-, monotóniatűrés -igényszint. Az ösztönző, szervező és végrehajtó- szabályozó tényezők egymással kölcsönhatásban vannak, együtt alkotnak egy egységes szabályozó rendszert, melyet a személyiség egység ad és az akarat tart össze. Sporttevékenység és teljesítménymotiváció Nincs kimagasló teljesítmény hatékony

teljesítménymotiváció nélkül. A teljesítményszükséglet a teljesítménymotiváció szabályozó folyamatának csak egyik mozzanata, ami kialakítható, fejleszthető, nevelhető. A másik fontos összetevője egyfajta kollektivista attitűd. Az ember kockázatvállaló magatartásában, teljesítményre irányult tevékenységben a legösszetettebb szabályozó tényezőcsoport a teljesítménymotiváció. Ennek egyik lényeges ismérve a teljesítményorientált helyzetek konfliktusos jelleg. Teljesítménymotiváció: Heckhausen (1926- 1988) „olyan törekvés, amely az egyéni ügyességet minden olyan tevékenységben fokozza vagy a lehetségesig magas szinten tarja, amelyhez egy értékskála kapcsolható, és ezért megvalósítása sikerülhet vagy kudarcot, vallhat” Igényszint: Hoppe meghatározása szerint: a teljesítményszinttől függő viszonyfogalom, amely az egyénnek önmagával szemben támasztott követelményét, elvárását, kitűzött célját

fejezi ki ismerős feladathelyzetben. Döntés: tettreserkentő törekvés választása, amellyel a megoldandó helyzetben lehetséges alternatívák számát egyetlen egyre redukálják. A teljesítménymotivációt az én- környzet vonatkozású kognitív érés és nem az affektív vagy testi- biológiai fejlettségi állapot alapozza meg. Fejlődésének egyéni eltérései függnek a szülők magatartásától (szerkezet és nevelés), és a szocio-kulturális viszonyoktól. 19 A sport, mint eszköz és mint színtér is jelentős tényező lehet a tudatos fejlesztésben. Azonban ehhez figyelembe kell venni az életkort, egyént, a társas környezetet és a sportágat. Lenk, Atkinson modelljét felhasználva, hangsúlyozza, hogy a teljesítménymotiváció jelentősége, a jó és egyenletes edzés arányában nő. Következtetéseit összefoglalta a sport terén és konkrét javaslatokat fogalmazott meg az edzés gyakorlata számára is. Az egyén és a csoport szintjén

jelentkező motiváció közötti összefüggés terén Varga Károlynak sikerült kutatásokkal kimutatnia, hogy a csoport egészére jellemző teljesítménymotivációs szellem, nagyban befolyásolja az ebben a csoportban nem teljesítménymotivált tagokat. Az élsportolóknál az optimális teljesítménymotiváció feltétele: -átlagosnál magasabb teljesítményelvárás -magas fokú sikerorientáltság -gyors és stabil döntésekben, megfelelő információfeldolgozás -képességeket reálisan értékelő, fejlett önismeret -szívós kitartás. A sport lényege a játék és a küzdelem. Addig vesszük komolyan, míg játéknak tekintjük, akkor válunk szabaddá és igazán önmagunkká, ha szeretjük és vállaljuk a küzdelmet. 3. 2 3 A sportteljesítmény fokozásának pszichológiai alapjai Téma maga a sportmozgás, illetve a mozgásos cselekvésrendszer, amit a mozgáskutatás, a sportkineziológia felől közelítjük meg. A mozgás a szabályozáson keresztül

vált pszichológiai problémává. A sportmozgás pszichológiailag helyzetváltoztatás és helyzetváltozás, melynek szabályozója az egész ember egész személyisége. A motívum fogalma, amit a sportkineziológiai szakirodalom gyakran használ, a pszichológiában mozgásosságnak nevezünk. Ennek összetevői: -idegrendszeri, motoros komponensek -érzékelési funkciók -intelligencia -érzelmi, emocionális tényezők -dinamikus személyiségvonások. 20 Minden sportági mozgásrendszer cselekvés. A sportmozgás attól lesz cselekvés, hogy az érzékszervi benyomások mellett átgondolt mozgásminták is bekapcsolódnak. A bonyolult sportmozgások akkor válnak eredményesebbé, ha szakaszai automatizálódnak, így magasabb szintű tudatosan szabályozó agyi központok szabaddá válnak, újabb bonyolult mozgásfeladatok megoldására. Azonban eltérések mutatkoznak sportáganként, hiszen különböző tényezők befolyásolják. A sportmozgás tulajdonsága a

szabályozottság, ami azonban sokrétű: 1. térbeli, 2 időbeli, 3 erőbeli/dinamikai Már mozgássorozatra vonatkoznak: 4. sebesség, sebességváltozás (tér és időbeli paraméterek) 5. ütem, meghatározza: mozgás sebessége és a szünetidő 6. ritmus: meghatározza: tér-idő, és dinamikai paraméterek; legösszetettebb ütemekből áll és tempó, tempóváltozás jellemzi. Ezen belül még számos komplex mozgástulajdonságot sorolhatnánk. Ilyen a koordináltság, ami szándékos mozgás. Koordináción értjük az emberi célszerű működésen keresztül az egyes testrészek és az egész test mozgásait egymással és a külső környezettel térileg, időileg és dinamikailag összehangolja. Sportmozgások felosztása, ami a mozgásos cselekvésrendszereket, mint sportágakat osztályozzák. A felosztásnál ügyelni kell, hogy csak azonos léptékrendű, azaz bonyolultsági szintű mozgásokat lehet egy alrendszerbe foglalva osztályozni,

összehasonlítani. A sportpszichológia a tudatos cselekvésszabályozás legátfogóbb léptékrendjéből indul ki. Az osztályozás főbb elvei: -cselekvésként kell osztályozni -sportágakból, mint mozgásos cselekvésrendszerekből kell kiindulni. Ez alapján valamennyi sportágban megtaláljuk: -a küzdés mozzanatát -kockázatvállalás -akarati erőfeszítés -propriocepció, kinesztézos fontossága -szenzomotoros koordináció -személyiség szabályozó apparátusának részvétele. Különbségek a cselekvésszabályozás szerkezetében és működésében figyelhetők meg. 21 A pszichikus szabályozásmódját meghatározó külső környezetrendszer jellemző jegyei alapján, két pólust különböztetünk meg: 1. külső környezete bonyolult, változó 2. viszonylag állandó, nem bonyolult környezettől alig függnek Sportági csoportok: 1. csapatjátékok 2. páros játékok 3. küzdősportok 4. ember-eszköz rendszerű idő-térleküzdő sportágak 5.

egyéni immanens sportágak 6. instrumentális térleküzdő sportágak 7. instrumentális súlyleküzdő sportágak 8. összetett sportágak 9. vegyes típusú sportágak Ezek a felosztások a mozgásos cselekvéstanulás és sportági profilok kidolgozása területén hasznosíthatók a gyakorlatban. 3. 2 4 A mozgásos cselekvéstanulás Minden tanulás kiindulópontja a cselekvés. A tanulása olyan tudatosan, cél-és tervszerűen irányított tapasztalatszerzés, amely mind optimálisabb magatartást eredményez. Az iskolai testnevelés, sportkörök és egyesületekben folyó edzések alakalmával valósul meg a cselekvéstanulás. Az iskolai keretek között a cselekvéstanulás célja a korszerű mozgásműveltség kialakítása. A mozgásműveltség tartalma: 1. mozgásos cselekvőképesség 2. cselekvésalkalmazkodás képessége 3. testgyakorlatok speciális cselekvésformáinak ismerete A mozgásműveltség nemcsak az alkalmazkodásra teszi képessé a tanulót, hanem egyre

magasabb szintű feladatok megoldására is, fejlődést tesz lehetővé. A képességek és a készségek pszichológiai alapjai a mozgásműveltségnek. A mozgásos cselekvéstanulásnak a mozgáskészség kialakítása alapkérdés. Az információelmélet és a kibernetika a mozgásos cselekvéstanulást, mint kommunikációs rendszert elemzi, amelyben az ember „egy önszervező és önmozgató nyílt rendszer”. 22 A testgyakorlatok és sportági cselekvések végrehajtásának legfontosabb személyi feltételei a képességek és a mozgáskészségek. A képességek veleszületett adottságok, viszonylag állandó funkciórendszerei, a készség kialakításának alapjai. A sport területén mindig konkrét és komplex képességstruktúrákkal van dolgiunk. A mozgáskészsége kilakatásának külső és belső környezeti feltétele, alapja van, ez a sztereotípia. A külső környezeti tényezők meghatározzák, behatárolják a készségalakítás

lehetőségét és léptékrendjét. A belső környzet a már ismert feltételes reflexkapcsolatok rendszere. Mozgáskészség kialakításának és kialakulásának fő mozzanatai: 1. ismétlés 2. részek gyakorlása, majd az egész testgyakorlat 3. felesleges elemek kiiktatása 4. ellenőrzés 5. tehermentesítés, automatizálása A mozgáskészség kialakítása és működése szoros kapcsolatban van a tanuló, a sportoló testvázlatával és a tudatában kialakított mozgásmintával. A cselekvéstanulás egyik specifikuma, hogy nemcsak végrehatja a mozgást a tanuló, hanem szerves része is. Testvázlat: emberi test, szervezet és a külső tárgyai környezet, valamint az egyén egyes testrészei között fennálló téri viszonyokra vonatkozó érzékletek és észleletek funkcionálisan strukturált egységét értjük. A testsémákból később kialakul az egyén többékevésbé reális én-képe Mozgásminta a mozgásos cselekvésfeladat térbeli, időbeli és

dinamikai szerkezetének az ember tudatában visszatükrözött képét értjük. A végrehajtandó mozgás nem ideális, hanem optimális képe. A mozgásos cselekvéstanulás folyamában a tanuló saját testsémájához hangolja a mozgásképet, mozgásmintát. A mozgásos cselekvéstanulás hatékonyságát befolyásoló tényezőket többen kutatták, köztük volt Cratty, Puni, Knapp. A mozgásos cselekvéstanulásban a legfontosabb hatékonysági tényező a transzferhatások tudatos kihasználása. A transzfer lényegét mint „automatikus” készséggyarapodást határozhatjuk meg. Cratty a mozgásanyagban keresi a transzfer alapját, Nagy György azonban a szituáció hasonlóságára vezeti vissza a transzferhatást. A mozgástranszfer lényege a mozgáskészségnek vagy részeinek átvitele egy másik mozgáskészségre ez alapján: 23 1. a mozgásos cselekvésanyag tényezői: -léptékrend -közös mozgáselemek -szabályozásbeli követelmények

különbségek 2. személyi tényezők: -általános mozgáskultúra -induló készségszint -fizikai, fiziológiai edzettség 3. környezeti tényezők: -külső környezeti feltételek -milyen a helyzet A tényezőcsoportok egymással is szoros kölcsönhatásban vannak. A mozgásos cselekvéstanulásban a transzferhatást akkor tudjuk hasznosítani, ha tanítványainkban a legdifferenciáltabban tudatosítjuk. A transzferálást is tanítani kell, de tudni kell, hogy a szorongás és a drillszerűen halmozott edzés gátolja a transzfert. 3. 2 5 A fizikai aktivitás szerepe a pszichés zavarok kezelésében Az egészséges ember megtapasztalja a mozgás örömét, ezért játszanak a gyerekek mozgásos játékokat, hiszen élvezik testi teljesítőképességüket. A felnőtteknél is tapasztalhatjuk például a vizsga előtti járkálás oldó hatását. Sportolás során az egyén, olyan speciális önmegvalósítás formát talál, mellyel csúcsélményt élhet meg.

Csíkszentmihályi ezt az érzést, flow kifejezéssel illette, biokémiai alapját az endogén opiátok termelődése adja. 3. 2 6 A gyermek hiperaktivitása és a sport A fizikai aktivitás örömet szerez az egészséges kisgyermekek számára, a fiúk a sportmozgást tekintik fő játékuknak, míg a lányok kevésbé. Figyelemdeficitre utal a gyermeknél, ha: -hiányos a feladatkövetése -feledékeny -tanulási zavar van -figyelme könnyen elterelődik Hiperaktivitás megjelenési formái: -mozgásosan nyugtalan; -képtelen csendben maradni; -folytonos mozgásban van 24 Ha mindezekhez szorongásos panaszok, hangulati labilitás adódik, ellátásra szorulnak. Súlyos esetben pszichostimulánsokkal befolyásolható, enyhébb esetben a sportolás adhat annyi ingert, élményt, ami kielégíti az idegrendszeri deficitet. Figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) A nyugtalan, élményéhes gyerekek nagy része drogélvezővé válik, de ha különleges élményt kapnak a

sportpályán, legtöbbje nélkülözi a kábítószereket. Az időskorúak mozgásos aktivitásának hasznossága A veszteség elviselése függ a premorbid személyiségtől Az időskori depresszió könnyen kialakulhat, melynek tünetei lehetnek: -irritáltság -hangulatlabilitás -pszendodemencia -szociális kapcsolati igény beszűkül -iniciatíra szegénység, kezdeményező készség csökkenése -szorongás a mindennapi megélhetés miatt Sokszor a depresszió és a mentális hanyatlás együtt eredményezi a magatartás változását. Megfigyelték, hogy jelentős változást hozott a rendszeres, csoportban végzett mozgás az idős emberek életében, nemcsak szomatikus, kapcsolatkészségükkel, kommunikációjuk, hangulati állapotuk is javult. 3. 2 7 A fogyatékosok sportolásának jelentősége A fogyatékosok sportja Sie Ludwig Guttmann erőfeszítésének köszönhetően született meg. 1944-ben alapította meg a gerincsérültek nemzeti egyesületét.

Fogyatékosnak nevezzük a mozgássérült, vak és gyengénlátó, siket és nagyothalló, értelmi fogyatékos, szervátültetett embereket. A fogyatékos ember saját személyiségének másságát, csökkentértékűségét érzi, ha nem figyel a pedagógus, a szülő arra, hogyan fogadtassa el saját közegében a gyereket, illetve felnőttet. A fizikai készségek fejlesztése, a mozgásos ügyesség nagyban hozzájárulhat a csökkent képességű emberek rehabilitációjához. Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elfogadott sportágak: -atlétika: futószámok, magas-, távol-, hármasugrás, súlylökés, gerelyhajítás -cselgáncs -labdajátékok: kosárlabda, labdarúgás, röplabda, tenisz, asztalitenisz, csörgőlabda, gyephoki -íjászat, lövészet -úszás, 25 -vívás, -vitorlázás -lovaglás, -kerékpározás Az úszás, a víz közege, megnyugtató, segítő, erőt adó, emiatt preferált. De a csapatjátékokban erősítik bennük a közösséghez

tartozás élményét. 3. 2 8 A mozgás/mozgatás pszichológiai hatása: A sport nemcsak a fizikai képességeket javítja, hanem a társas beilleszkedést is segíti, a sportolók pszichés állapota is jobb és csökken a depressziós tünetek száma, ezzel nő az önelfogadottságnak mértéke. A vizsgálatok azt erősítik meg, hogy a közösségben végzett munkát, nagyobb odafigyeléssel, szívesebben végez öreg és fiatal. 3. 3 Speciális áttekintés Pszichológia az edzésben 3. 3 1 Az edzés folyamatának pszichológiai kérdései A sporttevékenység folyamatában az edzés, a tanulás és a versenyzés között foglal helyet. Az edzés lényege a teljesítményfokozás, amely gyakorlás útján történik és a sportoló egész személyiségével, teljes regulációs apparátusával vesz részt a folyamatban. Ez egy pedagógiailag meghatározott sportági keretek között létrejövő tevékenység, melyet az edző egész személyiségével irányít, annak érdekében,

hogy tanítványa edzettségszintje emelkedjen, és optimális teljesítményt nyújtson. A sportoló személyiségének funkcionális állapotát jellemzi a teljesítmény aspektusából, az edzettségi szint és a sportforma. Az edzettségi szint a szervezet és személyiség testi kondícióbeli, fiziológiai és lelki felkészültségét jelenti. Hogyan tud a sportág igénybevételének megfelelni s a különböző helyzetekben fizikailag és pszichikailag helyt állni. A sportforma nélkülözhetetlen feltétele, alapja. A sportforma: „a sportoló felkészültségének olyan szintje, amely a versenyhelyzetekhez való adekvát alkalmazkodással teszi lehetővé a maximális teljesítmény elérését”, tehát a megfelelő technikai, taktikai és pszichikai felkészültség. A felkészültség aktuális állapota Ezek alapján kimondható, hogy optimális sportformát optimális edzettségi szinttel lehet elérni és az edzettségi szint tudatosan tervezhető, míg a sportforma

bizonytalanabb, mert függ a pszichológiai tényezőktől. 26 A versenyre felkészítő edzés mindig magas fokú fiziológiai és pszichológiai igénybevétellel jár, tehát elfáradással. Az elfáradás egy reverzibilis pszichofiziológiai folyamat, amely lehet fizikai, szellemi és pszichés, azonban ez egyén-, életkor- és nemspecifikus jelenség. Teljesítménycsökkentő hatásúak a fáradtsághoz hasonló, unalom, monotónia, pszichés telítődés állapotok is. Az edzettségi szint, a fáradtság mértékének és a gyakorlás hatásának mérésére egyaránt többek által alkalmazott módszer a reakcióidő-mérés, azonban a pszichés elfáradásnak nem egyértelmű mutatója. Az edzés: időben, tartalomban és módszertanilag célszerűen tervezett tudományosan megalapozott és megvalósított tevékenységrendszer. Nagy jelentősége van a mentális tréningnek, mely a gondolatban való értelmi gyakorlást jelenti. Lényege, hogy az elvégendő feladatot

minél pontosabban, részletesebben elképzelje, átélje a sportoló. Ennek feltétele a kialakult mozgástapasztalat elsősorban a kinesztézis élmények és az intelligenciaszint. Nemcsak mozgásos cselekvéstanulásban hibakorrekciós célokra, vagy módszerként alkalmazzák, hanem rehabilitációra is. 3. 3 2 A versenyzés folyamatának pszichológiai kérdései Lényege a küzdés, a sportoló szervezetének és személyiségének maximális és célszerű fizikai és lelki erőfeszítése. Mindig van különbég verseny és verseny között, ez adódhat a téttől, sportágtól, környezettől, résztvevőtől. Maga a verseny is különböző módon hat a versenyzőkre, hiszen egy stresszhelyzetet teremt, melyre máshogy reagálnak a sportolók. A versenyzés küzdő jellegéből adódik az agresszió, mely Merz F. szerint közvetlenül vagy közvetve szándékosan más személynek okozott károsodás. A sportszempontjából három elméleti koncepciónak van jelentősége: 1.

mélylélektani- ösztönzéselmélet: freudizmusból indul ki, mely szerint az agresszió velünk született kielégülésre törő és újra töltődő folyamat; 2. frusztráció- agresszió hipotézis: az agresszív fellépést mindig megelőzi egy frusztrációs helyzet; 3. tanuláselméleti értelmezés szerint az agresszivitás szerzett, tapasztalatok alapján kialakult, amely redukálható. Azonban ez az egyetlen elmélet a három közül, amely nem menti fel az embert a felelősség alól. Megnyilatkozási formái lehetnek: -ösztönös agresszió, melynek meghatározott biológiai funkciója van; 27 -elsődleges (primér) agresszió, ami zavaró hatásra jelenik meg, de befolyásolható; -pseudoagresszió (álagresszió): túlzott aktivitás következtében az agresszió tünete lép fel; -instrumentális (eszközi) agresszió: eszközként használt viselkedés a cél elérése érdekében. A sport területén megjelenő agressziót tanuláselméleti alapon

magyarázhatjuk. De a sportág jellegétől függően eltérőek a megnyilvánulások. Tehát a sportszerű küzdőmodor, tanult és szabályozott agresszió, ahol az indulati- érzelmi állapotok behatároltak. Guido Schilling svájci kutató a sportban nem agresszióról, hanem inkább domináns magatartásról beszél. A sportágakat a megengedett domináns magatartás mértéke alapján osztályozza. Így lehet nyíltan domináns, mint az ökölvívás, amerikai futball, vagy a jégkorongozás. Van a ritualizáltan gátolt domináns, ahol jobban meghatározzák a test –test elleni küzdelem határait, ilyen a röplabda, kosárlabda vagy a vívás. És létezik a közvetve domináns, például torna, műkorcsolya. Ha megvizsgáljuk a sportot a szándékos kár okozása szempontjából, beláthatjuk, hogy a versenyző elsődlegesen nem valaki ellen, hanem valamiért, célért a győzelemért küzd. Másod sorban fair play alapon kölcsönös, hisz mindkét versenyző vagy csapat a

győzelemért küzd, így valakinek vesztesnek kell lenni. Azonban ne veszítsük szem elől, hogy a sport igen népszerű, így komoly társadalmi problémát jelenthet a szurkolók agresszivitása. Kimutatták, hogy a vércukor- és adrenalinkoncentráció a nézőknél ugyanolyan magas, mint az aktív versenyzőknél. A versenyre való felkészítésnek több ágense van, technikai, taktikai, pszichikai, azonban ezeket nem lehet külön kezelni, hiszen nem lehet versenyt nyerni pszichológiai tréningekkel és manapság szükséges a testi felkészülés mellé, pszichikai aktivitás is. A versenyzők felkészítése, egységes, rendszeres, szervezett folyamat. A felkészítés is egy bipoláris pedagógiai folyamat, ahol az edző és sportoló kapcsolata fontos. A felkészültség az edző felkészítéséből és a sportoló felkészüléséből tevődik össze, és optimális teljesítményt tudja nyújtani. Puni pszichológiai felkészültségében a sportoló önszabályozása

tölti be a legfontosabb szerepet, amely nemcsak a mozgásra, hanem a gondolatokra, érzelmekre, az egész magatartásra kihat. Felkészültség meghatározó tényezői: - a sportoló egyéni, idegrendszeri sajátosságai 28 - a különböző környezeti, társas hatások és - magának a sportágnak a sajátosságai. Puni szerint az edzői felkészítésnek három szakasza van: 1. Helyzetfelmérés: -a verseny feltételezett szituációiról: ellenfelek, tárgyi-, személyi körülmények - és a versenyző pillanatnyi edzettségéről 2. Felkészítés tervének elkészítése és megvalósítása: -versenycélok meghatározása -megfelelő motivációs rendszer kialakítása -versenyprogramozás- modellezett edzés -speciális felkészítés, versenyszerű akadályok leküzdése -kellemetlen belső állapotok leküzdése -különböző eljárások kiválasztása az idegi- lelki frissesség megtartásához, helyreállításához Ide sorolhatjuk a belső állapot

önszabályozásának módszereit, ilyen kellemetlen belső állapot a szorongás, ami nem mindig kóros jelenség, csak tudatosítani kell a sportolóban, hogy nem szégyen, a másik sportolóban is megvan és leküzdhető. Vagy az autogén tréning, ami annyit jelent, hogy a sportoló saját rejtett energiáit mozgósítja tudatosan, és gyakorlás útján sajátítja el. 2. Közvetlen felkészítés, ami a kedvező rajtállapot kialakítását jelenti Három féle lehetséges: 1. küzdelemre kész 2. rajtláz 3. rajtapátia A felkészítés egész folyamatára jellemző, hogy egyén-, és sportágspecifikusan kell megtervezni és végrehajtani. A felkészítés része még a verseny utáni állapot siker- kudarc feldolgozása. Ennek értelmi és érzelmi elfogadásával már a következő küzdelemre tekintünk előre. 3. 3 3 Sportágak pszichés követelményeinek kutatása Az 1970-es évektől kezdve az eljárásokkal szemben a követelmény az lett, hogy alkalmasak legyenek arra,

hogy bejósolják velük, kiből lehet kiemelkedő sportoló és kiből nem. 29 A vizsgálatok alapján azt állíthatjuk, hogy a szituáció keltett célképzet és a sport öröme következetesen befolyásolja az intrinsic motivációt és az érdeklődést. A feladatorientált helyzetben a személyes tanulás a domináns, míg az énre kihegyezett helyzetben a másokkal való összevetés, megítélés a hangsúlyos. Cooper kutatásai szerint, ami a sportoló személyiségére vonatkozott, hogy miben azonos és miben tér el a hasonló életkorú kontrollcsoportúaktól, a sportoló: extravertált, érzelmileg stabil, kevéssé szorongó, kevéssé deprimált hangulatú és kevéssé neurotikus. Különbséget találtak a férfi- és női sportolók összehasonlításakor, miszerint a nők hajlamosabbak a neuroticitásra, a szorongásra, affektusaik hullámzóbbak. Az találták, hogy az egyéni sportolók introvertáltabbak, mint a csapatban részt vevők. Dichotómia adódik

a direkt test- test elleni küzdelmet folytatók és párhuzamos küzdők között. A direkt játékosok extravertáltabbak, dominánsabbak; a parallel, érintkezésbe nem lépő sportolók introvertáltabbak, mint a direkt küzdők. Sajátosan más személyiségprofilt mutatnak az egyéni, a csapat, a direkt és a párhuzamosan küzdő sportolók. Morgan és munkacsoportja megállapította, hogy sikeres sportolók kedvezőbb pszichés állapottal, hangulattal élik az életüket, mint a sikertelenek, akiknél pszichopataológiai tüneteket regisztráltak. Általános pszichés állapotra utaló jellemzők: -figyelem -érvényesülési törekvés -kognitív műveletek -motiváció -érzelmi stabilitás mértéke -hangulati stabilitás mértéke -dominanciára törekvés -feszültségtűrés -énkép, önértékelés, -önbizalom -alkati feszültségi szint -szociábilitás. 3. 3 4 Sportági profilok gyakorlati tapasztalatok alapján 1. Taktikai gondolkodást igénylő

sportágak: labdajátékok, vívás, sakk Magasabb intellektuális képességgel kell rendelkezniük. Dinamikusan változó, soktényezős játékhelyzet elemzéséhez, majd a megfelelő megoldás kidolgozásához gyors feladatmegoldásra van szükségük ahhoz, hogy eredményesek legyenek. Az ellenfél gondolkodására is rá kell hangolódni, milyen elképzelés szerint építi fel a taktikáját, ami egy decentráló kognitív művelet. Váltakozó figyelmi fókusszal teljesíthető, bonyolult soklépéses problémamegoldó gondolkodást igényel a versenyzőtő. Döntései a múltbéli tapasztalataira, aktuális észrevételeire épülnek. 2. Állóképességi sportágak: úszás, kajak-kenu, futás 30 Fizikai állóképesség a domináló, de taktika szerint versenyeznek. Edzés monotóniájának elviselése, belső világ, interpszichés történései intenzívek, nem igényel külső ingerlést. Introvertáltak, ambiciózusak, impulzívak, jó energetikai bázissal

rendelkeznek, amit jól szabályozott agresszivitásuk biztosít. 3. Művészi sportágak követelményei: torna, gimnasztika, műugrás Fizikai állóképesség mellett precíz, koordinált mozgásra van szükség. Mozgásprodukciójukat elő kell adni, szépen, elegánsan, könnyedén, többször mosolyogva. Ebben segítheti a közönségtapsa, jelenléte fokozottan feldobja őket, szociális környezet facilitálja őket. Speciális állóképességet és diétát igényel 4. Küzdő sportágak: cselgáncs, birkózás, ökölvívás 3. 3 5 A csapatsportok szociálpszichológiai jellegzetessége A sportcsapatok is egy szervezett csoportnak tekinthetők. A csoport jelenségek kutatásában három nagy fázist különítenek el: -előzmény (input); -folyamatok;-utótörténet (output). A csoportfolyamatok természetét és lezajlását szintén három tényező befolyásolja: -csoporttagok személyes jellemzői: indíték, érdek, aspiráció, hozzáértés, érték- és

normaképzetek. -csoportalakulást meghatározó külső tényezők: önkéntes vagy kényszerű a csoport létrejötte -a csoport társadalom kerete, kölcsönhatás tágabb rendszerrel, integrálódási módjának jellemzői. A sportbeli csoportok, csapatok többnyire pontosan körülírt feladat teljesítésére önkéntesen szerveződő közösséget jelentnek. Célkitűzés szerint az eredményességre irányul a működése, de az edzésmunka elvégzése is része. Hatékonyságát a csoporton belüli interakciós folyamat adja, amely a feladat megoldásán dolgozó tagok között végbemegy. A csoport együttlét folyamatában bizonyos objektivációk fejlődnek ki, etikettet alakítanak ki. A kezdeti függés állapota azt jelenti, hogy a csoporttagok a vezetőtől vagy más irányítótól függnek. A párba állás akkor lép fel, mikor a csoporttagok kevésbé függenek a vezetőtől, a vezető primus inter pares-szé válik, a tekintélye megmarad, de egyenrangúként

kezelik. A rítusok és hagyományok kényszeres viselkedéssé is válhatnak, ha görcsösen ragaszkodunk hozzájuk. 31 A csoport életében strukturálódási folyamatok is zajlanak, amely során a tagok között funkcionális szerepek is gazdára találnak, mint a mókamester vagy a doki. A sportteljesítmény alapján alakul ki a csapat hierarchikus rendszere. Ez szerint kétféle szempont szerint értékelik egymást: -milyen mértékben járul hozzá a kitűzött célok eléréséhez -mit tesz a csoport emberi összetartozásának alakításáért. Eltérő rangsor alakulhat a sportpályán kívül mutatott viselkedés, szociális ügyesség alapján. A csapat alakulásának fontos állomása, mikor a csapatban a „mi-tudat” egyértelműen kialakul, sőt pozitív öntudattá válik. Egyes játékosban a személyes azonosságérzet, elkötelezettség is kialakul. Fuqua és Kurpis olyan modellt dolgoztak ki ami, a csoportfejlődés törvényszerűségeit sűríti magába.

Első fázisban a fejlődés a domináns, másodikban a fennmaradás majd jön a hanyatlás és a krízis állapot. A csapatjáték eredményességének alapja a játékosok egymással való harmonikus összjátéka. Ehhez meg kell találniuk saját maguk helyét, és érzékelniük kell társaik pozícióját, mindnyájuk teljesítményének a fontosságát tisztán kell látniuk, és becsülniük kell ahhoz, hogy kölcsönösen ki tudják szolgálni egymást. Folyamatosan egymásnak kell alárendelődniük, helyzetbe hozniuk egymást. Ezt a kölcsönös függéstinterdependenciának hívjuk, az erre való érzékenységet az edzéseken kell kialakítani a játékosokban. Az edző feladata a csapat szervezése, összeállítása. Az edző a csapat bő keretében az esélyeseket folyamatosan meghívja, ezáltal megfigyelheti, hogy az újak hogyan képesek beilleszkedni, hogyan tudnak alkalmazkodni azokhoz a régi csapattagokhoz, akik egyfajta tradíciót képviselnek. Ezzel teremtenek

küzdelmet, versengést a csapattagoknak. 1. versengés új és régi között 2. versengés az új tagok között a bekerülésért 3. versengés a régiek között a bentmaradásért Az edző vezetési stílusa, a csoportlégkör alakítása Hatalmas jelentősége van a vezetőnek a csapat működésére, eredményességére, a csoportlégkör alakulására. Versenyhelyzetben nem a perfekten felkészített, de rossz hangulattal edző versenyző fog kiválóan teljesíteni, hanem aki élvezte az edzést, aki saját céljáért, saját vállalásáért 32 küzdött, nem az edzői terrornak engedve. Tehát az együttműködni képes demokratikus stílusú edző lesz eredményes felkészítő, nem az aki tekintélyére hivatkozva fogadtatja el a gyerekkel saját igazát. A játékosoknak az együttműködés érdekében folyamatosan kommunikálni kell egymással. Érteniük kell egymás jelzéseit, melyekre rátanulnak az edzések folyamatában. Kialakulása, élénksége több

tényezőtől függ: elsődlegesen az edzői mintától. Az edző minél inkább magához vonja az irányítást, annál valószínűbb, hogy a játékosai leszoknak az önálló véleménynyilvánításról. Jobban jár az edző, ha megengedi játékosának a szabad véleménynyilvánítást, mert ezáltal megtudja, hogy játékosa mit tart jó ötletnek. Az edző demokratikus magatartása többszörös előnyt jelent: -minden játékos fontosnak fogja érezni magát és véleményét -játékosok szocializálódnak a folyamatos kommunikációra -játékosok ötletei átgondolhatókká válnak, hasznosíthatók lesznek A csapatszerkezet vizsgálata, szociometria A szociometria módszerével nyomon követhetjük a csoport szerveződésének fázisait. A szociogramm megtekintésénél fontos, hogy mit kezdenek a kapott információval, vajon kirekeszt vagy integrál. Konfliktusforrások: -játékosok közötti rivalizálás a hierarchikus pozícióért, népszerűségért -játékosok

közötti küzdelem játékidőért, bizonyos posztokért -keret szélén lévők bizonytalansága, elfogadásáért vívott harcuk -az új játékosok és a kimaradók közötti ellentét Az apró jelzéseket figyelembe véve, fenntarthatóvá válik a csapat egységessége, a tagok egymás iránti elkötelezettsége. A játékosok sikeréhségükön keresztül motiváltak arra, hogy az egymás közötti munkakapcsolatot helyreállítsák, de a játékos-edző közötti ellentétek megoldásában többnyire az edzők rugalmatlanok. Az optimálisnak mondott csapatszerkezetben minden tagnak többszörös, többirányú kapcsolódása van a társihoz. Biztos alapot nyújthat, ha a csapatban 2-4 meghatározó vezető van, akik egymással is szoros kapcsolatban vannak. 33 4. A játék pszichológiája 4. 1 Általános áttekintés 4. 1 1 A játék értelmezése A játék sokkal differenciáltabb, mint a munka vagy a tanulás. Nehéz eldönteni, hol, kezdődik a játék és hol egy

másik tevékenység. Számtalan példa van a játék és tanulás, munka vagy egyéb tevékenység összefonódására. A játékon belül is sokféle megnyilvánulási forma van, egybefonódás vagy átmenet egyik játékból a másikba. Így nem egyszerű olyan meghatározást adni, ami magába foglalja az állatok játéktól a gyermek játékán keresztül a felnőttek játékáig. De azt összefoglalhatjuk, hogy a játék külső céltól függetlenül magáért a tevékenységéért van, melyet örömszerzés kísér. A gyermekjáték, olyan sajátos öntevékenység, ami szabad akaratra épül ez alapján érvényesül legsokoldalúbban az önkifejezés. Különbség van a gyermek játéka és az állatok játéka között is, hiszen míg az állatok játéka biológiai természetű, addig a gyermek elsősorban társadalmi és másodsorban biológiailag meghatározott. A gyermek játékának alakulására nagy hatással van az agykéreg működése, hiszen ez a belső

viselkedés legfőbb irányítója. Az állatok játéka nem képes olyan szintű fejlődést, mint a gyermek játéka, de az állatok hamarabb kezdenek el játszani. A környezetben meglévő különbség is meghatározója a játéknak. Közös azonban, hogy mind a gyerek és állat is a legkedvezőbb időjárás mellett játszanak inkább. A felnőtt és gyermek játékai között is vannak azonosságok és különbségek. Megegyező vonások: -a játék a célja által meghatározott -a játékban motivációként hat a felüdülés -területek- típusok -játék hatására változik a résztvevő személyisége, új magatartásformák kialakulása Eltérő vonások: -felnőtt életét a munka a gyermekét a játék határozza meg -erőteljesebben alakítja a gyermeket a játék -vannak játékok, amelyek a gyermeket nem, de egy másik korosztályt szórakoztatja -más a viszony a felnőttek játéka és munkája között -a felnőtt játéka a munkaidőtől függ, a gyermeknél a

társadalmi hatásoktól 34 A játék sajátosságai, melyek megkülönböztetik más tevékenységtől 1. a játék spontán, szabadon választott, külső kényszertől mentes tevékenység Alapja a gyermek tevékenységi vágya, nemcsak motorikus nyugtalanságból, hanem cselekvési szükségletéből és önállósági törekvésből is adódik. Nem épülhet külső kényszerre. A legérdekesebb benyomásokat először gondolatban, majd, önállóan, belső szükségleteinknek megfelelően oldunk meg cselekvés formájában. Spontán cselekvés, de nem vezethető le az ösztönből, a környzet és a felnőttek hatására alakul ki. 2. A játék örömforrás, amely a játék lényegéből adódik Mérei Ferenc szerint maga a ténykedés, a befolyásolás, az elképzelés szerzi az örömöt, nem a szükséglet. A műveletet is addig végzi, míg az újszerűség erejével hat. Ch. Bühler úgy gondolta, hogy az örömforrás összefügg a gyermek fejlődésével Először a

funkciók gyakorlása jelenti az örömöt. Később már összeköti a ritmikus beszéddel Ez tovább fejlesztődik a kiszámolókkal, népi játékokkal, mondókákkal. A kívánság a vágy nem mindig teljesülhet a gyermek életében, azonban a játékban örömöt jelenthet a szituáció megjelenítése. Meglepi babáját ajándékkal, vagy betölti nagyobb testvér szerepét. A kellemetlen érzésektől való megszabadulás is örömöt jelent. A gyermeket zavarja, ha már feszült légkörben van, ezt úgy oldja meg, hogy visszavarázsolja a megszokott hangvételt játékában. Ilyen kellemetlen élmény lehet az ijedtség is, ilyenkor legtöbbször az állat szerepét veszi fel, így találkozhatunk agresszív félelmetes játékokkal is. De lehet kellemes élmény újra élése is a játék öröme. 3. Sajátosan céltudatos tevékenység A játék célja a gyermek közvetlen indítatásaiból, belső feszültségeiből ered. Nem jelentősége a termék előállítása. A

játékban megnyilvánuló cél labilis, megváltozhat, a játszó pillanatnyi ötletének megfelelően. A játék céljának sajátosságát, a valamit létrehozni szándékából érthetjük meg. 4. A gyermek játékát komolyan veszi, ez William Stern nevéhez fűzhető Azonosul a játékban megjátszott szerepekkel. Fontos a tárgyak játékban betöltött szerepe, ezért javítja ki, a felnőttet, ha nem megfelelően használja. Csak addig játék, míg a felvett szerepekkel és a szabályokkal együtt mindenki azonosul. 5. Játéktudat A játékban a valóság és képzelet képe keveredik, de külön él a tudatban. Így a játékból kilépve a tárgyak visszanyerik eredeti funkciójukat. Tehát a gyermek bármennyire beleéli magát a játékba, a realitásérzékét megtartja. 35 6. Utánzás Valamilyen felfogható új, különböző szintű megismétlése, ami a fejlődéssel változik. A játék és tanulás viszonyát két összefüggésben vizsgálhatjuk. A játékon

belüli és kívüli tanulás kapcsolata a játékkal. A pedagógiai felfogás szerint minden tapasztalás, tanulás Ezek alapján a tanulás megelőzi a játékot, hiszen a fejlődéssel kölcsönhatásban jelenik meg. Az érés feltétele, valamilyen új ismeret elsajátítás A születés utáni néhány hónapban az érés, tehát a tapasztalás a meghatározó, később másfél- két éves kortól az óvodáskor végéig a játék a játék, a tanulás legváltozatosabb formája jelenik meg. Több évtizede foglalkozunk ezzel a kérdéssel, így alakultak ki az elméletek. Külföldiek közül, Day azzal magyarázza, hogy az idegrendszer fejlődésének feltétele az ingeréhség. És e szükséglet kielégítése közben fejlődik ki A játékban zajlik le az a folyamat, hogy az alacsony ingerszint esetében a gyermek unatkozik, s ezért tevékenységbe kezd, s ha az aktivációs szint megemelkedik túlságosan, akkor old meg problémákat, közben meg nyugszik. De ez a

megnyugvás csak átmeneti, a cirkulációs folyamat állandó kísérője. Khite a kompetencia törekvésről ír, ami motivációként jelenik meg. Ennek értelmében a gyermek tapasztalatokat gyűjt, amelynek feltételei vannak, ilyen a bizonytalan szituáció, a szabadság és a közepes erősségű motiváció Mindezeket a játék megvalósítja. Azért hat a játék a pszichikus fejlődésre, mert a gyermek saját magát ismeri meg, és a külső és belső ingerek feszültségének oldására szolgál. Brunner azt gondolta, hogy a tanulás utáni vágy a kisgyermeknél belső motívum, mely a kíváncsiság. A kíváncsiság biológiai szempontból a fajfenntartása miatt fontos Donald Hebb meglátta, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél nem elégülhet ki a természetes kíváncsiság, visszamaradnak fejlődésükben. Fontos funkciót szolgál, hiszen a gyermek ezzel rendezi maga körül a világot. De ennek kielégítésére türelemre, kitartásra, amivel kevésbé

rendelkezik a gyermek, van szükség. A szokatlannak, a kedvelt játéktevékenységi formába történő beépítése teszi kitartóvá. Ilyen például az építőkocka vagy az új szabályvagy társasjáték esetében Ami a gyermek tevékenységét kormányozza az erő, a bizonytalanság érzése, mellyel meg szeretné oldani a feladatokat. A kíváncsiság passzív, receptív, epizodikus formájából átmenet jöjjön létre a kíváncsiság aktív formájába. Hazánkban nagy József a játék és tanulás kapcsolatában a szimulatív funkciót tartotta jelentősnek a megjátszás segítségével az indirekt vagy direkt tanulási forrás játékká, jótékony tevékenységgé alakítható. 36 Keresztúri Ferencné a belátáson alapuló tanulást híve volt, melynek érvényesítése elsősorban a játék keretei között biztosítható legjobban. Az elméletek alapján megállapítható, hogy a különbséget a belülről induló és a kívülről vezérelt tanulás

között jelentkezik különbség. Bármelyik elmélet esetében másképpen indul a játék, mint a tudatosan irányított tanulásban. A játékban a gyermek nem törekszik az összefüggésekre, a kedvére valót ragadja meg, ezen belül építkezik. A játéknak meghatározó szerepet kell tulajdonítani. Az óvoda lényege, hogy a játéknak alárendelve érvényesül a tanulás, az alsó tagozatban pedig a tanulásnak alárendelve a játékosság. A játékon belüli tanulásnál újabb szükségletek születnek, melyeket ki kell elégíteni, így tanul meg élni. Ez által születnek a szociális, motorikus és kognitív képességek a szokásokkal együtt. Ezzel alakul a játék arculata is A játék mindig belülről fakad, a gyermekből indul ki. Kapcsolatot az egymásra hatás is erősíti, mint amikor a tanultakat játékosan gyakorolják,s ha ez korlátozódik, a tanulási aktivitás is csökken. A gyermek tevékenységi struktúrájában három csoportot

különböztetünk meg. Ez a játék, a játékos elemet hordozó tevékenység és a játékot nélkülöző tevékenységek. A játékon belül elkülönítünk spontán és az külső hatásra kezdeményezett játékot, amikor mikor a játék ás tanulás természetes módon összefonódik. A pedagógus által játszott játéknak több variációja lehet. A E gyermek életében egyáltalán vagy alig jelennek meg a játékos elemek, ha beszabályozott vagy nincs lehetősége érvényesülésre. A tanulás még abban hasonlít a játékra, hogy a játék elemeként megtalálható a motorikusság, a mozgásos és alkotó játékokban. A szociális, a szerepjátékokban és a verbális tanulás a szabályjátékokban. A tanulás és játék egymást erősítve jutnak el a magasabb szintre, így a különböző képességek fejlődésével lehetőség nyílik a problémamegoldásra a belátáson alapuló tanulásra, a felfedező tanulásra és más formáira. A játékon belüli és

kívüli tanulást egyaránt meghatározza a játék és tanulás közös elemei. A játékon belüli tanulás hatásosabb, hiszen a gyermekhez igazodva ad gyakorlási és próbálkozási lehetőséget. Úgy válik a gyermek képessé a tudatosabb tevékenységek önkéntes vállalására, ha a belülről vezérelt játéktémák mellett megjelenik a külső késztetésen alapuló készetetés is. Sok hasonlóság van a játék és munka között. A gyermek a felnőttek társaságában tanulta meg a munkaeszközök használatát, melyet játékos formában rögzített. A társadalmi termelésben megjelentek a bonyolult technikai eszközök, melyet a gyerek nem tudott könnyen befogadni. A munka változásával együtt megváltozott a játék is, hiszen nem tudta ugyanazokat az eszközöket visszaadni, legtöbbször a pedagógus ismerteti a gyerekekkel, mit hogyan kell használni. Közös jegy, hogy a munkában is megjelenik a kezdeményezés, 37 és erőkifejtés Örömet szerez

mindkét folyamat, a munkánál inkább a cél elérése, a játékban a folyamat maga. A munkáját egész életen át, tökéletesíti a felnőtt, míg a játéknál a kiforrott játékot egy másik játékfajta követi, kivéve szabályjáték. A játékot a felelősség is átitatja, de a folyamat végzetével nem folytatódik a magatartás, a munkánál viszont vállalni kell a felelősséget a kész termékért. Mindkét tevékenységben kapcsolat van a környezettel, és hasonlóság van a tevékenység tartalmában is, lényegét mindig a motívum határozza meg. 4. 1 2 Játékelméletek Herbert Spencer angol filozófus a tizenkilencedik század közepén „a pszichológia alapelveiben” című munkájában dolgozta ki a felesleges energia játékelméletét. Friedrich von Schiller írásaiból merítve, úgy tartotta, azért játszanak a gyerekek, hogy felesleges energiájukat levezessék. De ez csak magasabb fejlettségi szintű egyedekre érvényes, hiszen kevesebb

energiát fordítanak az életben maradásra, ügyesebbek. A játék ösztönzően is hat az emberre, ha jutalomként tüntetik fel. Magyarázatot, az idegközpontok kifáradásának fiziológiájával ad. Spencer próbálta összekapcsolni a fiziológiai, pszichológiai és társadalmi tényeket elméletében, ezek a tények elavultak. A spekulációról a megfigyelésre tevődött a hangsúly. Az első vizsgálat 1787-ben Tiedemann nevéhez fűződik, de a gyermekpszichológia kezdetét Preyerhez kötjük. Másik atyja G. S Hall amerikai professzor Megismétlés elméletének alapja, hogy az állat és ember között a gyermek a fejlődéstani összekötő. Ez azt bizonyítja, hogy az egyedfejlődés megismétli a törzsfejlődést. A gyermek újraéli ősei történetét, és ismétlődik játékként a tevékenység. Ez a kutatás részletes beszámolót adott, miért szeretnek a gyerekek fára mászni, vagy a vízzel játszani. De a nyugati genetikusok tagadják, hogy a szerzett

tulajdonságok örökölhetők. Hall elmélete megnövelte a tudományos érdeklődést a különböző korú gyerekek viselkedésére. Karl Groos a játékban az esztétika lehetséges alapját látta és a természetes kiválasztódás elvére alapozta. A játék által begyakorlódik a felnőtt életben szükséges képességek Ez a gyakorlás összefüggésben van az utánzással, amely akkor fontos, ha nem kapnak készen öröklött viselkedésmintát. Minél intelligensebb és alkalmazkodóbb a faj, annál több gyakorlásra van szükség. A felnőtt pedig azért játszik, mert fiatalkorukban örömet okozott Elméletének értéke abban rejlik, hogy bebizonyította, hogy a céltalannak és értelmetlennek mondott játékoknak is van biológiai funkciója. 38 A játék hasznos, de köze van a szórakozáshoz. James Sully művében leírja, hogy a nevetés a játék jele, és játszótárssal eleme a társas életnek. A gátlások leküzdésének attitűdje, melynek lényege

az öröm és élvezet. A játék ismertetőjegye, hogy szabadon választott, nem kényszer folyamat. Ezek a játékelméletek azért nem állnak helyt, mert azt hangsúlyozzák, hogy a játék olyan jellegzetességgel rendelkezik, ami nincs meg más tevékenységben és csak egy-egy oldalát emelik ki. Csak akkor érthetjük meg a játékot meghatározó körülményeket, ha az emberi és állati viselkedés teljességének nézőpontjából vizsgáljuk. 4. 1 3 A játék osztályozása Azért fontos a csoportokba sorolása, mert minden nyelven más és mást jelent egy szó, így ha valaki meg akarja érteni a szakirodalmat, ismernie kell a klasszikus pszichológiai irodalomban használt kifejezéseket. F. Fröbel két szempont alapján osztályoz: a játék tartalma, amit a gyermek tesz Ez lehet utánzás, a tanultak alkalmazása, és egy dolog előállítása. A másik osztály a játéktevékenység miértjéből indul ki. Ezen belül is megkülönbözteti a testi örömöket

kifejező és az értelemfejlesztő játékokat. K. Groos a praktikusságra törekvést tartja fontosnak, e szerint az egyik csoport a szenzorikus, a motorikus szervek játszó tevékenysége, és az értelmi erők játékát. A második csoportba az alacsony ösztönökre épülő játékokat sorolja. J. Piaget három szakaszhoz igazítja a játékokat Az első szakaszban a gyakorló játékok vannak előtérben, az érzékszervi- mozgásos intelligenciát fejlesztve. A második szakaszban a szimbolikus játékok is színre lépnek a szituatív intelligenciáért. És a harmadik szakaszban a konstruktív és társas játékok követik, melyek az értelmi működéshez járulnak hozzá. Ch. Bühler is három játékfajtát említ: a funkciós játékokat a szenzomotorikus funkciók gyakorlásához 1-2 éves korban; a fikciós játékokat, mintha helyzetet teremtve 2- 5 éves korban és a konstrukciós játékok, melyek 2- 6 évesen az élettelen anyagok feldolgozását jelenti.

Mindegyikben közös, hogy játékcsoportokról beszélnek, s legáltalánosabban ezeket a játéktípusokat fogadták el: gyakorló vagy funkció játék; szerep- vagy szimbolikus játék; konstruálás és szabályjáték. Változhatott a játék a munka vagy tanulás hatására, de ezt a tevékenységet látja a gyermek legjobb eszköznek, problémái megoldására. De minden kezdeményezést örömmel 39 fogadnak, ha feszültségoldással vagy szükségletcsökkentő hatással jár. És ezek a játékkezdeményezések jobban támaszkodnak a természetes kíváncsiságra és a problémamegoldással járó örömszerzésre. A játék fejlődésével a felosztása is némileg változott, hiszen több szempont alapján csoportosítható. Figyelembe kell venni a klasszikust, amely tartalmat és a játék fejlődését veszi alapul, és a játékpedagógia változásait is hozzá kell tenni. Ez alapján az első a gyakorló- funkciós játék, ahol az ismétlésekkel a 0, 5-

2 éves gyerek gyakorolja képességeit. Itt alakul ki a mozgáskoordináció és az egyszerű tárgyak használata, így különböztet meg a szakirodalom tárgyakkal végzett és mozgásos játékokat. Beszélhetünk explorációs játékról, amikor a tárgy annyira új, hogy épp ez váltja ki az ismerkedést. A manipulációs játékokhoz azokat soroljuk, ahol a tárgy nem jelent újat, viszont az emlékek vagy a próbálkozások adnak örömöt. A második szakaszban, 2, 5- 5 éves korban domináns tevékenység a szerepjáték, ahol a gyermek kitalált vagy valóságos élményeket képzelete segítségével újra megjelenít. Létezik a dramatikus játék, ami irodalmi alkotás vagy kitaláció megjelenítése. Ez a játék szolgál legjobban a gyermek önkifejezésére. Több változata van a konstruáló vagy alkotó játéknak, melyek legtöbbje a gyakorló játékból fejlődik ki. Lényege, hogy saját elgondolás alapján, egyszerű elemekből valamilyen kapcsolódási

móddal alkot valamit a gyermek. Legjellemzőbb formája a barkácsolás, amikor kisméretű szerszámokkal különböző anyagokból új tárgyat készít a játékhoz vagy csupán az alkotás öröméért. Szűkebb csoportját a konstrukciós játékelemekre épülő játékok alkotják, mely előfordulhat önállóan vagy más játékkal, mint például a szerepjáték. Az óvodáskor legfejlettebb játékfajtája a szabályjáték, amely meghatározott, pontos szabályok szerint folyik. Kedvelt játéka a gyermeknek s felnőttnek egyaránt Osztályozhatjuk a játékokat a résztvevők száma és kora szerint is. Szociális jellege szerint lehet magányos játék, gyermek- gyermek játéka, felnőtt és gyermek közös játéka, és lehet felnőtt és gyermekcsoport játéka. Attól függően, hogy ki a kezdeményező megkülönböztetünk gyermek és felnőtt által kezdeményezett játékot. A játék múltja szerint is feloszthatjuk, így jött létre a régi idők

játéka és a modern időké. A régi játékok közé taroznak a népi játékok, mely egyre népszerűbb, hiszen tartalma és eszközkészlete közel áll a gyermekhez. A modern idők játékai közül pedig néhányat kiemelve az elektronikus, a modellezhető és computeres játékok. 40 4. 2 Játékpszichológia 4. 2 1 A „játék” pszichológiai elméletekben Sigmund Freud a pszichoanalízist a lelki betegségek kezelésére dolgozta ki a 19. század végén 20. század elején Az ideges gyerekek kezelésben megjelent a játék is, mint módszer. Szerinte nincs olyan viselkedés, melynek ne lenne oka, mert a legtöbb viselkedés motivált. Breuerrel ideggyógyász társával együtt a hipnózist alkalmazták a hisztéria a kezelésére. De Freud elvetette ezt a módszert, s egy szabályt vezetett be: mindent el kellett a betegnek mondani, ami eszébe jutott ez a szabad asszociáció az analízis fő módszere. A gyerekek kezelésénél szabad játékot vezetett be. Abból

indult ki, hogy az embert, a viselkedést követő öröm, bánat határozza meg. Játék közben a vágyak jutnak előtérbe A gyerek felnőtt akar lenni, ezért utánozza őket. Kezdetben azt vallotta, hogy a gyerekek vágyaik szerint alakítják játékukban az eseményeket, de később nem tartotta elfogadhatónak, mert előkerültek kellemetlen élmények is. Fechner azt feltételezte, hogy a szervezetben előforduló események akkor okoznak örömöt, ha hozzájárulnak a szervezet stabilitásához, és akkor fájdalmat, ha felborítják a rendet. A játék képessé teszi a gyereket, hogy fölébe kerekedjen a rossz élményeknek, hiszen az ismétlés a zavarok csökkentésére szolgál. Freud főleg emberi- erkölcsi értelemben foglalkozott a pszichológiával, amit nehéz kísérletileg ellenőrizni. William McDougall pszichológus tizennégy ösztönt sorol fel külön-külön csatornákkal, melyek közös energiaraktárból merítik erejüket. A játék lényege, hogy

ebből a rezervumból energia csordul ki, valamely csatorna irányába. Úgy vélte, hogy a tanulás és tapasztalás a felnőttek viselkedését motiváló, tartós attitűdökké és érzelmekké válnak. De bebizonyosodott, hogy jóval bonyolultabb az ösztönök megnyilvánulásánál. K. Lorenz és N Tinbergen is vizsgálta a biológiailag célszerű viselkedést meghatározó feltételeket. Ezzel egy időben szükséges volt a játék jellegével megegyező biológiailag „felesleges”, „célszerűtlen” viselkedés tanulmányozását. Megfigyelték halakon és madarakon, hogy őrzik és építik fészküket, ha nincs is miért ezt végezni, tehát „üresjáratú” tevékenységnek tűnik. De nem minden esetben tudjuk pontosan, miért végzi ezt a tevékenységet. Előfordul, hogy egy biológiailag célszerű cselekvést hirtelen másik tevékenységbe kezd. Akkor fordul elő ez az áttétel, amikor az éppen zajló cselekvés gátlás alá kerül, de felléphet az is,

hogy egyidejűleg jelen vannak olyan ingerek, amik a másik cselekedetet kiváltják. Léteznek a cél nélküli szándékmozdulatok, mint amikor a jóllakott macska játszik az egérrel. Fiatal állatok viselkedésében megfigyelhető a felnőtt egyedek mozdulatai, melyek cél nélküliek, de a fejlődés során szükség lesz rá. De azt is 41 megállapították, hogy nem elég a megfelelő külső inger, hanem kell hozzá a szükséges belső feltétel. Nem lehet határozottan elkülöníteni, hogy játékról vagy célszerű tevékenységről van szó, hiszen az állatoknál valószínűleg biológiailag szükségszerű. Schlosberg szerint a játék homályos, a tudomány számára haszontalan, Viselkedések keveréke, melyeket külön kellene vizsgálni. A játékot újdonságra, változásra adott reakcióként állítja be. Az amerikai tanuláselméletekre a korábbi szovjet vizsgálatok voltak hatással, mint Behtyerev, Pavlov. Ilyen kutatás volt a hang társítása

ételhez Vagy a „mi az?” reflex, ahogy Pavlov nevezte, mikor a kutya fülét hegyezte, ha valamilyen újat vezetett be. Ezt az exploráció alapfeltételének tekintette, így a tanulás stabilitása szempontjából meghatározó. Megfigyelte, hogy az új inger felkelti a figyelmet, így maximális információbefogadás állapotába kerül, ha nem követi jutalmazás, akkor abba marad a figyelem, viszont ha változások következnek be továbbra is, fennmarad a reakció. De attól függ az inger megkülönböztetése, hogy a tájékozódási reakció működik-e. Tehát nem feltétlenül szükséges a jutalom, így könnyebben magyarázható a játék néhány típusa. Az amerikai, behaviourista Watsonra is nagy hatással volt a szovjet kutató tárgyilagossága, precizitása. A tanulás alaptörvényének Guthrie, egy egyszerű társulást tételezett fel, ami a reakció és az azt kísérő inger, ingerkombináció között jön létre. C. L Hull az angol nyelvterületen,

Thorndike hatására megalkotta tanuláselméletét Ebben jóval kimunkáltabban, pontosabb alapokra helyezve dolgozta ki ténymegállapításait, mi szerint a jutalom lényeges, de csak másodlagos, mert csak egy elsődleges késztetés csökkentésén alapuló megelőző tanulás során válnak hatékonnyá. Ez alapján a játék, a tanult ingerminták által megerősített viselkedés. Skinner tanuláselmélete azok leírásával foglalkozott, hogy az ingerek, reakciók és jutalmak váltakozásait milyen törvények szabályozzák. Bebizonyította, hogy jelentőssége van egy szokásnál a megtanuláskor tapasztalt megerősítés mértéke és az időzítés tényezője. Lehetséges, hogy néhány játék ebből alakult ki. Például a madár kísérleteknél, nem minden esetben kapott az alany jutalmat, ha a megfelelő mozgást megtette. Így tovább próbálkozott, hátha sikerül, játszott Tolman viszont azt gondolta, hogy a jutalom nem a tanulást segíti elő, hanem a

teljesítményt. Ma már általánosan elfogadott, hogy a tanulás különösebb motiváció hiányában is végbemegy. Hull megfigyeléséhez visszatérve a tanuláshoz csekély mértékű vagy másodlagos jutalom is elég. A teljesítményhez a szokás és belső késztetés együttes erejére van szükség. Azt is kiderítették, hogy az inger nélküli közegnek milyen hatásai vannak, az emberre. A vizsgálatban diákokat egy csendes hangszigetelt szobába, 42 kényelmes ágyra fektettek, füldugaszt és szemellenzőt kaptak, mely szétszórta a fényt, karjukat és lábukat pedig hengerdobba zárták, hogy megakadályozzák a testi mozgások észlelését. A vizsgált személyek nem tudták ellenőrizni gondolataikat, hallucináltak és eltorzult az észlelésük. Így a kis inger, változás is hatást kelt, teljesítményváltozást eredményez. A szervezetnek bizonyos fokú ingerre van szüksége, ha gyenge a beérkező hatás, akkor felerősíti, ha túl erős, akkor a

szervezet próbálja enyhíteni. Az exploráció és a játék az utóbbihoz tartozik, de a hirtelen inger enyhíti a késztetési állapotot, a játék viszont fokozza. Ezért kezdünk el játszani, ha unatkozunk De ez függ a szervezet ingerfeldolgozó képességétől. Az 1900-as évek elején néhány német pszichológus a lelki jelenségeket az alak fogalmával közelítették meg. Észlelési vizsgálataik alapján az ember és állat viselkedése nem az elszigetelt ingerek függvénye, hanem az adott pillanatban fennálló helyzet és a teljes minta. Koffka 1924-ben a gyermekek fejlődésére alkalmazta az irányzat alapelveit. E szerint az észlelés azonnali reakciót vált ki, ez magyarázza az utánzást is. Az eredmény észlelése késztetést vált ki, s cselekvést indít el, mert a cselekvés része az egésznek. Ezért alakult ki a képzelet játéka, mert a gyermeknek nincs olyan differenciált világa, mint a felnőttnek. Kurt Lewin mezőelméletében, számos

alaklélektanban leírt tételt feldolgozott. Helyzetének függvénye az egyén viselkedése, melyet meghatároz az életkor, minél fejlettebb a szervezet annál differenciáltabb; személyiség; lelkiállapot és adott helyzet. Az irányzat kísérletei nagyban hozzájárultak az észlelés és a gondolkodás elméletéhez, de nem fogadják el megfelelő modellnek. Jean Piaget játékelmélete kapcsolatban van az értelem fejlődéséről alkotott magyarázatával. Minden szerves fejlődésben két alapfolyamat, az asszimiláció és az akkomodáció mutatható ki. Ezek kiegészítik és tartalmazzák is egymást Asszimiláción olyan folyamatokat ért, amelyek eredménye képen a szervezet megváltoztatja és beépíti az információkat. Akkomodáción pedig a külső világhoz való idomulás, mely az információ feldolgozását szolgálja. Akkor beszélünk utánzásról, ha az idomulás túlsúlyban van Ha az asszimiláció befolyásolja nagy részben a cselekvést, a

játék, tehát a benyomás a megelőző tapasztalathoz és a szükségletekhez illeszkedik. A játék és utánzás fontos része az értelmi fejlődésnek. Piaget négy periódust különít el az értelmi fejlődésben, melyek alszakaszokra tagolódnak. Az érzékszervi- mozgásos periódus a születéstől másfél éves korig tart Ebben az időszakban, kezdetben még nem tudja megkülönböztetni a csecsemő a benyomásokat a reflexválaszaitól. E szakaszban a játék előfutára, mikor a gyermek megismétli azt a cselekvést, melyet már egy fejletlenebb időszakban tett. Megismétlő asszimilációnak 43 nevezte a Piaget. Majd kialakul a mozgásos és érzékszervi koordináció és az összefüggések meglátásához szükséges alkalmazkodás. A játék már olyan ismétlés, mely változik. Két éves kortól hét- nyolcéves korig a képzetekben való gondolkodás szakasza Ekkor a gyermek nem tud érvelni, mert ahhoz több látószögből kellene tekinteni a tárgyakra.

Csak saját szemszögéből tekint mindenre, de már képes jelekkel helyettesíteni a tárgyakat és kapcsolatokat. A szimbolikus játék, asszimiláció, mely az elsajátított képek segítségével megismétli, szervezi a gondolatokat, de ezek a képzetek egyéniek, így a fantáziajáték is egyre kifinomultabb. Majd a valóság megismerésével megszűnik a játék, és egyre jobban beilleszkedik a társadalomba. A szimbolikus játékokat felváltja a szabályjáték váltja fel. A harmadik periódusban, tizenegy- tizenkét évesen képes figyelmét decentrálni, gondolatait szervezi és meg tudja fordítani a műveleteket. Elméletének fő feltevései: a tapasztalat nem módosítja az értelmi fejlődés sorrendjét. Az egymásutániság szakaszos, s a szakaszoknak le kell zárulni, hogy következhessen a következő. Logikai műveletek segítségével magyarázható a sorrend és egymásutániság. Piagetet gyakran bírálták, mert nem tud pontos információt adni a sajátos

tényezőkről, melyek az eredményt meghatározzák. 4. 2 2 Az egyéni és a társadalmi különbségek hatása a játékra Az emberi viselkedés vizsgálati módszere, hogy a külső világ jellegzetességeit változtatjuk és megfigyeljük az egyén reakcióit. Az emberek csoportjai a viselkedés adott egységének szempontjából összehasonlíthatók. S a különbségek hogyan függnek össze a játékkal A gyerekek aszerint érnek el magas intelligenciaszintet, hogy mennyivel gazdagabb a szókincsük, szélesebb körű a tájékozottságuk. Vizsgálatok kimutatták, hogy összefüggés van a teszt eredménye és a lehetőségek, melyek során tudomást szerezhet a világról. A tehetséges gyerekekről szóló tanulmányában Terman, különbséget fedezett fel az átlagos és az értelmileg kimagasló gyerekek között. A tehetségesebbek szívesebben játszottak szellemi játékokat, csendes foglalkozásokat, nem rajongtak a versenyjátékért. Többször fordult elő, hogy

magukban vagy nagyobb gyerekekkel játszottak. Más tanulmányok is kimutatták, hogy ötven perccel többet töltenek játékkal, és igényük van a szellemi felfrissüléshez is. Ugyanakkor nehézségek is támadtak a beilleszkedésnél, hiszen a vele egykorúak a nekik értelmileg megfelelő játékot játszották, az idősebbek pedig nem fogadták be, mert túl kicsinek tartották. A szellemi fejlődésben visszamaradottak előnybe részesítették azokat a játékokat, amikkel náluk kisebbek játszanak. A bonyolult szabályokat nélkülöző társas játékot jobban szeretik. 44 Általában a gyerekek azt a játékot választják, amit ésszel felérnek. Összefüggés van a gyermek képességei és a között, hogy mennyire veszik be a játékba a vele egyenrangúak. Különbség van a fiúk és lányok játéka között is. A legtöbb társadalomban ösztönzik, hogy különbözzön a fiúk és lányok játéka. Nevelésben is változó, míg a lányokat inkább otthon

tartják, és csendesebb játékokat játszatnak velük. A fiúk bandázhatnak testi erejüket bevetve, versenghetnek és az erőszakos játékokat sem tiltják meg nekik. A legnagyobb különbség a játék módjában áll. Az 1960-as évek vizsgálata alapján a lányok változatosabb játékokat játszanak, mint a fiúk. Az intézetben és otthon nevelkedett gyerekek között a legnagyobb ellentét a nyeli fejlődésben és társas együttélés készségeinek elsajátításának mértékében mutatkozott. Az intézeti gyerekekkel gondozásba vételük előtt nem bántak megfelelően, valószínűbb volt a genetikai károsodás. A tanulmányok hangsúlyozták, hogy az ilyen intézetekben ingerszegény a környezet. Kimutatták, hogy az intézeti csecsemők nagyobb szociális reakciókészséget mutatnak, ez lehet attól, hogy rá vannak szorulva, vagy mert nem tudnak különbséget tenni az ismerős és idegen arc között. Az megállapítható, hogy az ingerdús

környezethatására fokozódik az ismerkedés és a játék. Fontos szerepe van az anyánk vagy az anyát helyettesítő személynek, aki mellet a gyermek nem fél és megkapja azt a gondoskodást, mely által a gyermek megfelelő ingermennyiséget kap. Különbség van azon hatások között, melyeket éretlen vagy érett agyra gyakorol a tapasztalat. A serdülőkor előtti gondoskodás, meglepő eredményeket mutatott. Hatással van a szülői attitűd a gyermek játékára. Ahol engedékenyebb a szülő, a gyermek társadalmilag kifelé élő, érdeklődő, játékában és viselkedésében eredeti, konstruktív gondolkodású lesz. Az inkább autokrata szülőknél, csöndes, békés, beilleszkedő, korlátozott érdeklődésű, kevés képzelőerővel rendelkező gyerek lett. Különbségek adódnak abból is, hogy a szülők mennyire szeretik és féltik gyereküket. A felnőtt jelenléte is megváltoztathatja a gyerek játékát. Megkísérelték a nevelési normákat

összefüggésbe hozni a szabályjátékokkal. Három csoportba sorolták a játékokat: sportjátékok, ilyen a hosszútávfutás, karikázás és rúdugrás; stratégiai játékok közé a sakkot és a pókert sorolták és a harmadik csoportot a szerencsejátékok alkották, kockázás, hazárd játékok. Kiderült, hogy a testi ügyességet kívánó játékok a társadalom természeti, környezeti tényezői és étrend között összefüggés van. Ezekben a társadalmakban a gyermek legfontosabb célja a teljesítmény és a siker elérése. A stratégiai játékokat bonyolult politikai és társadalmi felépítésű közösségek játszottak. E társadalmakban nagy gondot fordítottak a tisztaságra, engedelmességre és 45 függetlenségre. A fiatalok felnőtt és felelős viselkedését méltányoló részeken a szerencsejáték a meghatározó. Az egyes játéktípusok lehetnek okai és következményei a nevelési szokásoknak. De lehet egy adott társadalom viselkedési

normája A társadalmi rétegek nevelési szokásai között is különbség van. Így a szegényebb országokban a gyerek inkább a ház körüli teendőkben segít és korlátozva vagy egyáltalán nincs lehetősége játékra, sőt egyes területeken nem is ösztönzik őket erre. Más területen viszont a gyereknek rengeteg ideje marad a játékra és a szabadidőt többféle képen is eltöltheti, több az eszköz ezekben a közösségekben. A játékszerek száma és fajtája is meghatározó. Megállapították, hogy hat a társas kapcsolatokra a gyermek körül heverő játék mennyisége. Kevés játék mellett több kapcsolat alakul ki. A közösségi játékok fejlesztik, s többet beszélnek babázás közben a gyerekek. Időnként játékra nem alkalmas játékokat társítanak babának vagy játszótársnak Hall szerint a babával való játszás feltárja a gyermekben lévő gondolatokat, érzéseket. A gyerekek nemcsak a fantáziajátékban játszanak játékszerekkel,

számos könyvben találunk útmutatást a játékszerigényről. 4. 2 3 Miért játszunk? A játék fogalmán azokat a viselkedéseket értjük, melyek a külső szem számára nem tűnnek ésszerűnek, de a személy ellenőrzésén kívülinek sem. Mindig különbség van a játék és komoly viselkedés között, úgy tűnik, mintha egy viselkedési forma tökéletlen változata lenne. Végbemehet társas vagy egyéni formában is Az agresszív játék irányítja a szemben álló feleket és csak barátok között jöhet létre. Az utánzás gyakran a tanulás eszköze, de az utánzott nincs jelen, és az explorációs játéknak is ismeretlen környezetben van értelme. Nem határozták meg még pontosan, hogy biológiailag milyen haszna van a játéknak. A fiatalok lassan dolgozzák fel magukban a tárgyakat, így többször kezükbe veszik megfigyelik. De előfordul, hogy egy tárgy használata nyugtatólag hat a személyre Lényegében sok általános tevékenység játéknak

nevezhető, aminek nincs specifikus irányultsága. Vizsgálták az aktivációs szintet, amely kiválthatja a játékot Azok a gyerekek játszottak sokat, akik szoros kapcsolatban vannak széles érdeklődési körű felnőttekkel és sok a tapasztalatuk. Az emlősök között a társas játék a nemi érést közvetlenül megelőző korban fordul elő, majd utána csökken. Olyan tevékenységből születik, amely még nem alakult ki, hiányos. Ezért ellentmondásos viselkedés látszólag A fejlődés bármely pillanatában előfordulhatnak, de a gyermekek többet játszanak csak úgy. 46 4. 3 Speciális játékpszichológia 4. 3 1 A képzelet, az érzelem és a fantáziajáték Piaget szerint a szimbolizáló játék cselekvésből fejlődik ki, melyet tárgyakkal visz végbe. Az egymásra következő cselekedeteket, ismételgetik pót-tárgyakkal. Ezek a cselekvések egyenértékűek, így játsszák el a felnőttektől láttakat is. Később már a tárgyak sem

szükségesek, s az események jelenetekké fejlődnek. Sokszor kitalált személyeket hoznak létre, neveket találnak ki, de ezeket nem tévesztik össze a valósággal, hanem a valóság megértésére használják fel. Minél nagyobbak annál jobban meg tudják különböztetni a valóságot az ő elképzelt világuktól. A gyerekek, a feladat konkrét észlelési vonatkozásaira reagálnak és nem logikusan felépített gondolatok jellemzik. A szó kezdetben az adott tárgyat jelenti a gyerek számára, de amint a felnőtt elmagyarázza, ezzel logikai képességei is fejlődnek. A fantázia és a képzetek játéka a képekkel való manipuláció A gyerekek gyakran ábrázolnak egy tárgyat utánzással, ez az elpróbálás, mellyel újra kódolja a történést. A játékban kifejeződnek a vágyak, melyek teljesíthetetlenek A tanuláselméleti pszichológusok szerint a játék és képzelet olyan lelki jelenség, melyben a válaszreakciók pontosabban tükröződnek vissza,

mert nincs kényszer, ami a helyes viselkedésre ösztönözné. A düh és kudarc, mint reakció, hatással lehetnek a képzeletre és fantáziajátékra. Ezeknek a teszteknek az érvényességét nehéz bizonyítani, mert minél bizonytalanabb jellegű egy teszt, annál kevésbé felelnek meg a nyílt viselkedés jellemzőinek. A fantáziajátékkal kapcsolatos feltevések jobban beigazolódtak, mert egymástól független megfigyelők egyetértettek a viselkedésben. Vizsgálták, hogyan és mi hatására jelenik meg a játékban az agresszió. Függ attól, hogy a játék mennyire megszervezett, jelen van-e felnőtt, a megelőző tapasztalatoktól. Az agresszív viselkedés, ami játékban megjelenik, nem feltétlenül mutatkozik a nyílt viselkedésben. A bosszúság kifejezésre jutása csökken, ha a játékban ösztönözzük a feldolgozását. A fantáziajátékok nagymértékben kielégítik az agresszió kiéléséhez szükséges helyzetet. Több gyerek megtanulja, hogy amit

nem szabad a valóságban, azt a játékban megélheti. Amint a gyerek eléri azt a fejlődési szintet, amikor logikusan látja a világot, már háttérbe szorul a „hidd el” játék, de a képzelet nem tűnik el. Vigotszkij szovjet pszichológus a beszéd alakulását a megértéshez és a visszacsatoláshoz köti, ugyanúgy ahogy a fantáziajátékokkal együtt a nyílt, társadalom által nem elfogadott viselkedés is eltörpül. A fantáziajátékban érvényre jut az éppen gyereket foglalkoztató új dolgok. 47 Az agresszió és védekezés az embernél veleszületett adottság. A gyermek úgy ismerkedik érzéseivel, érzelmeivel, mint a külvilággal. A legerősebb benyomások, rossz élmények hatásának enyhítésére is szolgál az ismétlés, újra játszás. De van olyan is, amikor unaloműzésként felerősíti az izgalmat. Ezeket a fantáziajátékok külsőleg, pontatlanul nyilvánulnak meg a viselkedésben. A gyermek próbál újat, változást hozni, és

sajátot alkotni. 4. 3 2 Játék és utánzás Az utánzás az események pontos egymásutániságának újraélését jelenti, mely különféle viselkedésváltozatokat takar. Ide tartozik az ásítás, a mérkőzésen ülő szurkolók rúgómozdulata. De különbséget kell tenni az önkéntelen és a más viselkedése alapján önként létrejövő utánzás között. A megfigyelés útján való tanulás egy másik utánzás, egy új dolog megtanulása a másik személy tanulmányozásán alapszik. Utánzó jellegű játék a szerepjáték, ami 2- 8 éves gyerekeknél észlelhető. Mihez nem szükséges a mozdulatok pontossága vagy az érzelmi átélés. Ezt a játékot az identifikáció fogalmával értelmezik Anna Freud szerint az azonosulás, védekezés a szorongás ellen. Mowrer a hozzászoktatás mozzanataival magyarázta az azonosulást. Van az elsődleges megerősítés, amikor a csecsemő biztonságot, jó érzést kap anyjától, melynek hatására a gyerek boldogan

újra megtesz. A másodlagos behelyettesítő utánzásnál nem jár jutalom, de a játszott személy által ő is részesül dicséretben. Piaget szerint az utánzás a játék megfordítottja A külső benyomásokhoz való idomulásként értelmezhetjük. Csecsemőkorban nem tudja leutánozni a gyerek a látottakat, mert még nem tudja elhelyezni őket csak azt tudja, amit maga is képes megtenni. A nagyobb gyerek már szórakozásból utánozza a felnőttet Ez nem mindig pontos visszaadás, hanem az utánzó által reprodukált cselekvés. Nyelvészettel foglalkozó pszichológusok a beszéd átírását a gyerek veleszületett nyelvi univerzálékra valófogékonyság teszi lehetővé. Az iskolás gyerek szívesen utánozza a tanárokat, s mindkét fél, utánzott tanár s diák, játéka egy társadalmi szabályt mintáz. A nagyobb gyerekeket már a pontos utánzás jobban érdekli, majd nyolc éves kor körül eléri a tökéletes mást és többé nem minősül játéknak. A

modell kiválasztása függ a társadalmi helyzet és presztízstől. Bandra foglalta össze azokat a vizsgálatokat, melyek az utánzást kedvező feltételeket elemzik. A helyzetek függvényében alakul ki, hogy ki és kit fog utánozni. 48 Az agresszív és antiszociális viselkedés a legelterjedtebb utánzási lehetőség a fiatalok körében. Az utánzó legtöbbször az utánzottal azonos szintre szeretne kerülni, ennek azonban feltétele a társadalmi tanulás. Ha a gyerek valami újat akar megtanulni, hatékonyabb, ha megfigyelheti a cselekvést. Hogy mennyire képes hasznosítani a látottakat, attól függ, mennyire képes kódolni az összefüggéseket. A gyereknek az élethű játékszerek jobban tetszenek. Az utánzó játékok a szerepjátszást és az események újbóli előidézését jelentik. Nem a tapasztalt élményt, hanem a mások cselekvéseit utánozzák. Ezek a játékok hasznosak lehetnek az egyén számára, mert tisztázzák a szabályokat,

tilalmakat és segítik a benyomások feldolgozását. 4. 3 3 Társas játék Piaget szerint csak a hetedik életév után alakul ki az együttműködő játék, viszont a társas élet már születéskor megkezdődik. Eleinte még nem, de néhány hetesen már mosolyog, fogdos, lök, húz a gyerek. Majd eljátszanak egymás mellett, hacsak nem ugyanazzal a játékkal szeretnének játszani. Ahogy nőnek egyre alkalmasabbá válnak a közös játékra Viszont számos tényező nehezíti. Ha több feladatot kell megoldani, korlátozott a kommunikáció, a környezet. Az együttműködés hiánya nem függ össze a rokonszenvi kapcsolatok mellőzésével. De fordítva is igaz Susan Isaacs úgy fogalmazta meg, hogy a gyerekek együtt vannak, sokfélét képzelnek el, és ha egyezik az elképzelés, csoporttá alakulnak. A társas játék következménye, hogy a gyerekek versengenek a játékszerekért Az osztozás lényeges tényező, hiszen csökkenti a veszekedést. Könnyebben

osztoznak, akik a többiekkel szeretnének játszani. Vizsgálatok kimutatták, hogy kétéves kortól kezdődik a gyerekek közötti versengés. Hat- hét évesen még elég laza szervezetűek, később már a gyerekek nem szeretnek magukban játszani. A bandakorhoz az egyszerű szabályokon alapuló játékok köthetők. A fiúk és lányok külön bandákba tömörülnek Ezekben a csoportosulásokban a fizikai erő az alapja a rangsornak. Az elkülönülést egyrészt a felnőttek várják el, másrészt a lányok nem akarnak a fiúk durva játékaiban részt venni. Társadalmi, kulturális és gazdasági környezet is nagyban befolyásolja, hogy kialakulnak-e és milyen bandák jönnek létre. A bandáknak külön nevük van, találkahelyük, csak hogy elkülönüljenek a felnőttektől. Száműzetést jelent, a serdülők számára, ha nem tartoznak egyik csoporthoz sem. Az elszigetelődés viszont nem teljes, hiszen továbbra is függnek a felnőttektől. 49

Befolyásolhatók az alapján, hogy a csoport mekkora; az objektív megalapozottság mértéke és a vélemények közötti eltérés mekkora. Ezen kívül még a jutalom is manipulálja a gyerekeket. A csoporton belüli súrlódásokat lecsökkenti a szervezett, szabályszerű társas játék, hiszen közös célért küzdenek a tagok és mindenki magához mérten vállal feladatot. Huizinga szerint a játék a barátság által határolt harc és ellenségeskedés. Ezekben a játékokban a társadalmi tevékenységeket, formákat utánozzák le, ugyanis a versengés társadalmilag tanult viselkedés és pont a játékban lehet elsajátítani. 50 5. Sportjáték-pszichológia 5. 1 Általános áttekintés A sport örömhormonokat termel, s közben a biológiai funkciókat is serkenti. A játék ugyancsak örömet szerez és kikapcsolja a valóságot, s egy más világba találja magát az ember. Tehát a szervezet a sport által továbbra is megfelelően vagy jobban működik

és a sportjáték által a megoldatlan problémák háttérbe szorulnak. Viszont ha a játék véget ért a test frissebb s ez által könnyebben is old meg dolgokat, vagy éppen a csapatjátékban szerzett tapasztalatok az életben is megállják helyüket. A játékban a gyermek a valóságot úgy ábrázolja, ahogy neki jobban tetszik, így megvalósíthatóvá is teszi. Ha elképzelünk valamit, majd gondosan meg is tervezzük, játszunk a gondolattal, és végül kivetülnek a cselekedetünkben akkor már nagy részben meg is valósultak. Egyrészt a gyermek átélte, megtapasztalta ettől csak több lett, másrészt, ha már a játékban meg tudta oldani a valóságban is lehet valami nyitja, hogy létre jöjjön. Ha a sportjáték legfontosabb tartalmi és formai jegyei alapján nézzük meg lélektanilag, akkor beláthatjuk, hogy a játék és sport kapcsolata, kedvezően hat a gyermek testi- lelki fejlődésére. Kifejtettük a második fejezetben ezeket a pontokat, tehát

csak a jegyeket soroljuk fel és elemezzük. 5. 1 1 A játék közvetlen célja a győzelem elérése Már tárgyaltuk előző fejezetekben, hogy a kétéves gyerek is verseng, le akarja győzni ellenfelét. A társadalmakban is ösztönzik a versenyt, hiszen a játék által tanulja meg a gyermek, hogy a valóságban is versengeni kell az életben maradásért. Lehet ez a cél, külsőleg befolyásolt, tehát jutalmat kap érte, így motiváltabb, azonban ha mindig kap, akkor megszokottá válik, és hiánya elveszi a kedvét a játéktól, nem tartja érdemlegesnek. Ha viszont szabálytalanul osztunk dicséretet, akkor játék a játékban érvényesül. A csoportban játszott játékok segítik a szocializációt, ha egy cél érdekében többen dolgoznak, létrejön egy kisebb társadalom, ezzel a beilleszkedést, a felelősségvállalást is fejlesztik. 5. 1 2 A játék érdek nélküli tevékenység A gyerek azért játszik, mert azzal megvalósíthatja vágyait, átélheti a

felnőttek valóságát, s mindezekből tanul. Hasznos tevékenység, hiszen kitölti a gyerek szabadidejét, örömet 51 szerez, biztosítja a fejlődést. Nélkülözhetetlen, mert a gyermek a játékban sajátítja el a társadalom szabályait, személyisége így fejlődik ki, s tudatosan nem azért játszik, hogy tanuljon. 5. 1 3 A játék szabad cselekvés Egyénileg dönti el a gyermek, hogy játszik-e, kivel, mit, mikor. Nem kényszeríthető a játék. Ezzel fejleszthető a véleménynyilvánítás, az önállóság Az iskolában vannak kötelező játékfoglalkozások, de a játék annyira tág fogalom, hogy minden gyerek megtalálja a neki megfelelőt. 5. 1 4 A játék, idő- és térbeli határok között folyik Ez teszi lehetővé, hogy az iskolai testnevelésben is tudjuk alkalmazni a sportjátékokat. Időbeli korlátozottsága megtanítja a gyerekekkel, hogy nem lehet mindent a végtelenségig. Határokat szab ezzel a valóságot, beépíti a játékba. Ezért

alakulhattak ki maradandó játékformák. A játéktér meghatározása azért fontos, mert ezzel a gyerek megtanulja fegyelmezni magát, egy játékterületen az adott játék szabályai érvényesek. 5. 1 5 A játék legfontosabb sajátossága, hogy kötelező szabályok szerint zajlik A gyerek alapvető tevékenysége, de nem mindegy, hogyan játszik a gyerek. Legjobban a pedagógus itt tudja megfogni őket, ha szabályokat állít fel, ezzel megint az életre nevel. Több értelme van egy megszervezett, határokkal tarkított játéknak. A szabályok nem feltétlenül rontják el a játékot, inkább ettől lesz élvezetesebb. Egyenlő feltételeket kell biztosítani minden gyerek számára, egyébként igazságtalanná, unalmassá válik a játék. Szabályok nélkül nincs játék, mert funkciója, hogy a belső rendet biztosítsa. Etikai jelentősége is van. A játékos a győzelem elérése érdekében maximális mértékben igyekszik kihasználni testi erejét,

ügyességét, kitartását, leleményességét és bátorságát, közben alkalmazkodva a korlátozó szabályokhoz. 5. 1 6 A játéktevékenységet erős érzelmi állapot jellemzi A társadalom által hiperaktívnak mondott gyerekek állandóan az ingereket keresik. Ezért játszanak és ezért izegnek- mozognak állandóan. Ha a gyerekeket nemcsak leültetjük a számítógép elé, hogy azon játszanak, nem alakult volna ki. Létfontosságú a gyereknek, hogy játszon, de az is, hogy mozogjon, hiszen ezek segítségével az ingerek teljes mértékben kielégítődnek és jótékony hatással is bírnak. Fontos a gyereknek a sikerélmény 52 elérése, mert ez motiválja további tevékenységre. Ha a gyermek a saját korosztályával versenyez, könnyebben érheti meglepetés. Nem elég a gyermeknek a computer legyőzése Egy ideig lehet, hogy leköti, de ezzel kiszorul a társadalomból, nem szocializálódik. Kimarad a bandázásból az egymástól tapasztalataiból, való

tanulásból. Megmarad néhány éves szinten, amikor a gyermek csak magának játszik. Csökkent látókört és devianciát teremt. Nem ugyanaz átélni egy győzelmet egy társsal, mint az hogy megint első lettem „Need for speed” játékban. Sajnos ezek a tények manapság háttérbe szorulnak, és így az iskolában kell biztosítani a megfelelő játékokat. Meg kell tanítani a gyereket játszani, mert csak akkor fejlődik. Ez a pozitív érzelmi állapot segíti a motivációt, hogy ismételje a tevékenységet. 5. 2 Speciális áttekintés 5. 2 1 Motiváció A motiváció mindenfajta cselekvésre késztető erő. Az ember mozgatóereje, a viselkedés miértje. Belső oka a késztetés Hull drive elmélete szerint: Ha a szervezetben külső szükségleti állapot lép fel, ha felborul a fiziológiai egyensúly, késztetésünk van, hogy helyreállítsuk. A környzet hívó ingerei is serkentik a késztetést Hebb nevéhez fűződik az optimális aktivitási szint

fenntartási elmélete. Minden embernek van egy aktivitási szintje, melyet tartani kell. Ha lecsökken akkor unatkozik az ember és ingerelni kell magát. Ha fokozódik a szint, fellép az izgalom, a szorongás, ezt csökkenteni kell. A motivációk között hierarchikus rend van, ha a fiziológiai szükségletek ki vannak elégítve, akkor magasabbra lehet lépni. Maslow piramisában láthatjuk a szükségletek rendjét. A fiziológiai és biztonsági igények felett helyezkednek el a pszichológiai szükségletek. Maslow szerint létezik a potencia törvény, mely alapján minél magasabbra kerül valaki, annál sérülékenyebb a motiváció. Motivációk csoportosítása Önfenntartási motiváció, az éhség, szomjúság, hőmérséklet, melyek a biológiai én életben maradása szempontjából lényegesek. A homeosztázis működési elv alapján a változó külső környezet ellenére a szervezet mégis állandó egyensúlyt tartson fent. Biológiailag megalapozott társas

motiváció a fajfenntartás eszközeit szolgálja. Embernél nehéz megmagyarázni, milyen hatások miatt megy végbe. 53 Kíváncsiság, mely a környezet aktív felderítését szolgálja. Új ingerekre való késztetés az embernél veleszületett tulajdonság. Zuckermann úgy tartja, hogy mindenkinek más az optimális aktivitási szintje, s ezek a személyiségvonások nem nagyon változnak az életkorral. Sportjátéknál még megjelenik az öröm, mint motivációs tényező. A gyereket az készteti játékra, hogy örömérzés kíséri, mert szereti azt a tevékenységet. A játék motiválja, hogy megvalósítsa önmagát. Hiszen a megfelelő fiziológiai szükségleteket megkapja a gyermek, a biztonságot a felnőtt biztosítja, ha megkapja a megfelelő szeretetet, akkor szívesebben játszik. Ha valamilyen szintet elér a játékban, kivívja a felnőttek figyelmét, így máris a piramis tetejére kerül, ahol a játék segítségével megvalósíthatja vágyait, s

ezzel önmagát. Ebben az esetben nem igaz a potencia törvénye, hiszen a játék érdek nélküli, szabad tevékenység. Tehát az motiválja a gyereket, ami minden játékban jelen van, hogy ezzel valamit el fog érni, bár a gyermek nem ilyen átgondoltan cselekszik, nincs veszteni valója. És még azt sem tudja pontosan, mi lesz a végeredmény. Készteti az, hogy hasonuljon a többiekhez, hogy örömét leli benne. A játék által elfeledi a gyerek még fiziológiai szükségleteit, önfeledten játszik. A sport által a fiziológiai igények felerősödnek Ha az embernek nincsenek meg a testi- lelki feltételek, akkor nem szívesen űzi. Ezért van az, hogy a diákok nem szívesen tesiznek, ha éhesek vagy szomorúak. Viszont ha a sportot nem testnevelésként, tehát kötelező, szabályozott keretek között folyó tevékenységként állítjuk be, más lesz a reakció is. Tapasztalhatjuk, amikor a diákok tudják, hogy játék lesz az órán, többen átöltöznek, mint

egyébként. Pedig még azt sem tudják előre, milyen jellegű a játék De azt is felfedezhetjük, hogy nem minden korosztály mutat akkora lelkesedést a játék iránt. Serdülő korban már a pontos szinte tökéletesen leutánzott valóságot nem kell eljátszani. A lázadás korszakában elfordulnak a felnőttektől a diákok, mert ők megteremtik maguknak a saját közösségüket. Előtérbe kerül a valahova tartozás, nem szeretnek már ekkor egyedül játszani. Megjelennek a társas játékok ezzel leutánozva a társadalmi viselkedést. De ezeket a gyerekeket is rá lehet venni arra, hogy játszanak A csapatjátékokkal kedvre deríthetjük őket és befolyással lehetünk rájuk, ha jól megszervezett játékokat játszatunk. A sport segítségével a biológiai funkciókat javíthatjuk és köztudott, hogy a sport örömhormont termel, mellyel a hangulatunk, a lélektani állapotunk is harmóniába kerül. De a legjobb hatást a mozgásos játékokkal érjük el. A

játék hatására örömöt szerzünk és a sport által a fiziológiai aktivitási szintet megfelelő értékre hozzuk. 54 5. 2 2 A játéktevékenység fejlődése és a mozgásos játékok személyiségfejlesztő hatása Három éves korára egy egészséges gyermek elsajátítja a természetes mozgásokat. Meghatározó eredmény a motorikum kialakulása folyamatában a járás megtanulása. Ezután újabb mozgásformák le- és fellépés, átlépés rögzülnek. Közvetlen kapcsolatba kerülnek tárgyakkal. Ezt a fejlődést nagymértékben sarkallja a felnőttek mozgásának utánzása. S emlékképek segítségével reprodukálja azokat Azonban nem azonos a látottakkal, elkezdődik egy alkotó, kreatív folyamat. Ebből a külső cselekvésből fejlődik ki, interiorizálódik, a gondolkodás. A népi mozgásos játékok felületesen szerepelnek oktatásunkban. Azonban még ma is fontosak és nem helyettesíthetők más játékfajtákkal Azért annyira különlegesek,

mert maguk a gyerekek alakították ki és formálták. Az idő során sok felesleges elem, mozzanat lecsiszolódott róluk, s ilyen formában már a gyerekek céljainak megfelelnek. Alkalmazkodnia kell a gyerek igényeihez, nem szabad túl könnyűnek lennie, mert unalmassá válik, s nehéznek sem, mert fárasztóvá válik és legközelebb nem is próbálkoznak vele. Órákig tudják játszani az éppen megfelelő nehézségi fokozatú játékot. És ez által ügyesednek, okosodnak Azok a játékok felelnek meg a legjobban, melyeket ő alakít ki saját magának, ezeket nevezzük népi játékoknak. Nem azt jelenti, hogy magától találta ki, hanem egymástól átvéve formálták. Fontos szerepe volt a hagyományos falusi társadalomban a játéknak. Így ismerte meg a gyermek saját testének határait, elkülönítette magát a külvilágtól. A népi játékok arra is módot adtak, hogy a kisgyermek számára fontos, dallam és ritmus is fejlessze személyiségét. Fontos a

biztonságot nyújtó testi kapcsolat is, mert önbizalmat ad. Ezután a gyermek megismeri a természetben előforduló anyagokat, tárgyakat, ismerkedik a külvilággal. A fantáziája kimeríthetetlenné válik, bármiből tud kedvére valót készíteni. A következő lépcsőfok a társak észrevétele. Felfedezi az együtt játszás örömeit Öt-hat éves korig egymás mellett játszanak, majd rájönnek, hogy nemcsak egyedül lehet játszani. Megkezdődik a csapatjátékok kora, ami egész életükben végigkíséri őket. A népi csapatjátékok lényege, hogy megismerkedjünk a társadalommal. Hogy beilleszkedjen, tagjává váljon. Ez összetett feladat Egyrészt el kell sajátítani a szabályokat és be kell tartani őket. Másrészt meg kell tanulni kapcsolatot teremteni és alkalmazkodni Ezt nevezzük szocializációnak. 5. 2 3 Szabálytudat A szabálytudat viszonylag későn alakul ki, az óvodásoknak még nem lehet ilyet tanítani. A labdajátékok közül is csak az

elkapós játékokat értik meg. Meg kell vizsgálni a játékokat 55 ilyen szempontból és az életkoruknak megfelelőt kell játszatni. A hat- tizenkét évesek már többféle szabályjátékot ismernek. A játék az egyetlen olyan tevékenység, melyben a szabályok betartása nem a felnőttek feladata. Mivel e nélkül nem működik m,maguknak kell gondoskodni a betartásáról. Mindenkire egyformán vonatkozik, még a játszó pedagógusra is. Ennek fontos jelentése van a gyerekek számár, mert ilyenkor ugyanaz a szabály érvényes pedagógusra- diákra egyaránt. Sokszor a gyerek úgy éli meg, hogy a felnőttnek minden szabad, neki pedig csak dirigál, s ezzel gonosznak állítja be. Elhibázott módszer, ha a tanár azért nem játszik a gyerekekkel, mert szüksége van a felsőbb szerepre, különben elveszíti tekintélyét. De azzal a tanár inkább kivívja a tiszteletet, ha beáll játszani. Másik jelentősége a szabályjátéknak, hogy ráébrednek a gyerekek

a szabályok jelentőségére. S felmerülhet bennük, hogy ahogy a játék ne működik szabály nélkül, a társadalom sem. 5. 2 4 Kapcsolatteremtés, együttműködés Minél idősebb a gyerek, annál jobban igényli a csapatban való játszást. Ezek a játékok motivációt adnak a kapcsolatteremtéshez és együttműködéshez, melyek szükségesek a beilleszkedéshez. A kapcsolatteremtés nem velünk született, meg kell tanulni utánzással Lemásolja szüleit, testvéreit, barátait. A játékhoz is kellenek a többiek, ha olyan játékról van szó. Csatlakoznia kell vagy magának kell létrehozni egy csapatot Ehhez szükséges, hogy egyforma életkorúak legyenek; tudjanak csapatot alkotni, ne lakjanak messze egymástól és időbeosztásuk is hasonló legyen. Ha létrejött, a többiek tudomására kell hozni, mit szeretne játszani. Ki kell alakítani egy olyan stratégiát, ami mindenkinek megfelelő. Kialakulhat olyan csoport, ahol egy vezető van, de gyakoribb, hogy a

csapat tagjai vitáznak egymással, s dűlőre kell jutniuk. Ha nem sikerül, az egész játékidő eltelik Meg kell tanulniuk gyorsan dönteni. Aminek alapja, hogy korlátozzák magatartásukat, így megegyeznek, hogy mikor, mit játszanak. Ez nem árt a gyerekeknek, mer a társadalomban is alkalmazkodni kell. Önkorlátért cserébe a csapathoz tartoznak továbbra is és nincs egyedül senki, ami lelki zavarokat okozhat. A csapat tükrözi az egész társadalmat Kialakul a hierarchia, ahol mindenkire szükség van. A vezetők megtanulják, hogy felelősek a többiekért és a jó szórakozás eléréséért. Ismerniük kell a csapat tagjait és nekik kell dönteni vita esetén a csapathoz tartozás érzésének következménye a csapattudat kialakulása. Ha kialakult a csapat, tudunk kapcsolatot teremteni és meg tudunk egyezni, akkor következhet az együtt működés. A csapatjátékokban megjelenik az emberi társadalmak fontos jellemzője, a munkamegosztás. Az egyénileg

játszott játékokban egy 56 ember végzi a mozgás fázisait. A csapatjátékoknál megosztják a feladatokat, képességek szerint. Legismertebb példája a labdarúgás, ahol külön posztok vannak 5. 2 5 Önértékelés Az együttműködés és munkamegosztás alapja, hogy az egyén felismerje, miben jobb a többieknél és melyik területen gyengébb. A csapat pedig ezt elfogadja, mert szüksége van a játékosokra. Két eredménye lehet a csapatjátékban való beválásnak: kialakul a helyes önértékelés vagy nem jön létre ön-lebecsülés. Az önértékelés olykor végletes, a csapatjáték ettől eltérő értékelést ad, hiszen ott minden kiderül. A motiváció megvan, mindenki győzni akar, így mindenki tudása legjavát nyújtja. A csapattagok is értékelik egymást, amikor két csapatra van szükség a játékhoz. A XXI. században is hasonló a helyzet Ma kiéleződik a munkamegosztás és együttműködés terén. Ha tudjuk azt, hogy a játék nem

haszontalan semmittevés, hanem a felnőtt életre való felkészülés, akkor világossá válik, hogy a népi játékok minden formája, köztük a csapatjátékok is nagyon fontosak mai világunkban. Jelentőségét az adja, hogy egyéb játékok nem teszik lehetővé a munkamegosztás és együttműködés gyakorlását. A csapattudat, a valahova tartozás tudata ma is fontos, bár kissé átalakult, de továbbra is működik. Ahogy megjelenik a társadalomban is az országok csoportot alkotva unióvá alakulnak. 5. 2 6 Érzékelés Még a legcsendesebb, legnyugodtabbnak látszó helyzetben is bombáznak bennünket a külvilágból érkező ingerek. A felnőtt ezeket már tudja szortírozni, azonban a gyerek még nem, ahhoz, hogy meg tudja tanulni, ingerdús környezetben kell felnevelni. A sportjáték alkalmával rengeteg inger éri a gyermeket. Gondoljunk csak egy egyszerű ugrókötelezésre, ahol virágnevek szerint kerülnek sorra a gyerekek. Egyszerre kell figyelni a

szövegre, a kötélre, az ütemre. Ezzel több érzékszervet is lefoglal, leköti a gyereket a foglalkozás. Így jut csak megfelelő ingermennyiséghez Az érzékelési folyamatok egyszerű ingerekhez kapcsolódó, jelentés nélküli élmények. Az érzékleti modalitások közé soroljuk a látást, hallást, szaglást, az ízlelést, a nyomást, a hőmérsékletet és fájdalom érzékelését, és azt hogy a testünket érzékeljük. Biológiailag úgy magyarázható, hogy külön-külön ezek a modalitások csak egyfajta ingerre érzékenyek. Mindegyik érzékletnek először egy transzdukción kell átesni, tehát a fizikai energiának az agy számára felfogható, elektromos jelekké kell alakulni. Ezt a receptorok hajtják végre, melyek sajátos idegsejtek vagy 57 neuronok, amely továbbítja a jelet a hozzá kapcsolódó idegsejtnek. Ez eljutva az agykéreg megfelelő fogadó területére, élményt hoz létre. De különböző az érzékenység és reakciómód az

embereknél. A sport alkalmával is létrejöhetnek szignáldetekciós helyzetek, ilyen ha a sorverseny alkalmával a az íratlan szabályt, ami lehet szándékos is, a gyerek kombinálja bele és valaki a zsámolyt megkerülve teszi a labdát a zsámolyba valaki, már előre beledobja. Johann Müller kutatásai alapján kimutatták, hogy azért lehetséges, hogy több ingert egyszerre tudunk kódolni, mert a különböző receptorokból kiinduló idegpályák más területen végződnek. Nagy jelentősége van a látásnak, mert emberi szinten ez a legkidolgozottabb. Ez alapján tudja a diák a legkönnyebben megtanulni a mozgást. Bármilyen játékot tanítunk, legjobb módszer, ha próbajátékot játszatunk. Második legjelentősebb érzékszervünk a fülünk, többünk számára ez által jön létre a kommunikáció. Még hatásosabb lesz az oktatás, ha több szerven keresztül jut az inger az agyunkhoz. Sok használatos a síp, amely figyelmeztet valamire, egyben utasítást

is ad Ha megfigyeljük a sportjátékok szabályait, kiderül mi a különbség a hosszú sípszó és a szaggatott sípjel között. Öröm hallani, mikor a gyerekek sikoltozással, hanghatásokkal tudtunkra adják, hogy élvezik a játékot. A szaglás nem jelenik meg annyira a mozgásos játékokban, ahogy az ízérzékelés sem. Viszont a hő-és nyomás modalitás már az úszásnál, vagy vizisportoknál, de az egyszerű tapintás is jelen lehet, a népi játékoknál, mint az „Erre csörög a dió”-ban. Többször visszahallhatjuk gyerekektől, hogy fáj a lába. Ha túl erős behatás éri a szervezet bizonyos részeit, előfordul a fájdalom érzékelése, ami már kellemetlenebb, mint a többi inger. Az érzékelésre is hat a sportjáték, hiszen több inger egyszerre éri a testet és ezzel, fejleszti ezek feldolgozását, és a reakcióidő is javul. A gyermeket azzal lehet, legjobban szórakoztatni, hogy több receptort mozgósítunk a játékban. 5. 2 7 Észlelés Ha

több érzékszervet bevonunk a játék folyamatába, fejleszthetjük a gyermek figyelmét. A játékban felmerülő problémákat, meg kell oldani, ehhez fel kell mérni, mi a cél, mit lehet felhasználni, és hogyan. Az embernél felmerül, hogy képesek vagyunk helyváltoztatásra, a tárgyak manipulálására és tervezünk. Ez azért lehetséges, mert minden szenzoros modalitásnak van egy érzékszerve, ami a nyers információkat begyűjti, és az agyban van egy olyan központi feldolgozóegység, ami az információkat szervezett észleletekké alakítja. Tehát nem elég, hogy érzékeljük, milyen mozgást mutat a tanár, ahhoz, hogy le 58 tudjuk utánozni, észlelnünk kell a folyamatot. Ennek öt kategóriája van: figyelem segítségével döntést hozunk, hogy mit észlelünk, a tanárra figyelek vagy az osztálytársamra. Meg kell határozni, hol vannak a fontos információk El kell dönteni, milyen tárgyat észlelek, fekvőtámasz, vagy gyorsúszás a

mozgásanyag. Képesnek kell lenni absztrakcióra, hasonlít a két feladat, de nem ugyanaz. Fontos tulajdonság még a perceptuális konstancia, amivel észlelem, hogy az oldalról mutatott feladatot, a láthatóság kedvéért mutatja a tanár úgy, és nem kell utánozni. A kisebb gyerekeknél nem lehet elvárni, hogy szabályjátékot játszanak, mert nem tudnak annyi mindenre összpontosítani. Viszont iskoláskorú gyerekeknél már fontos a szabályok betartása. A fejlődéssel együtt növelhetők és így a koncentráció is javul Minél bonyolultabb egy játék, annál többmindenre kell figyelni, és az ugyancsak leköti a gyereket. A mozgásos játékoknál nemcsak a szellemi, hanem a fizikai figyelem is lényeges. Ezekkel tanítható meg a gyerek arra, hogy a figyelmét megossza, szelektáljon és egyszerűsítsen a feladaton, ez által könnyebben is oldja meg. A legtöbb népi játékhoz szükséges egy vagy több eszköz. Ahhoz, hogy lokalizálni tudjuk a tárgyakat,

el kell különíteni, és csoportokba kell szervezni őket. Ezt a retinális kép segítségével oldjuk meg, méghozzá több dimenzióban. Azonban ezen a képen nem jelenik meg a mélység és távolság észlelésének formája. A mozgásos játékok jellegzetessége, hogy a tárgyak mozgásban vannak. Észlelni kell az irányt és erősségével Wertheimer stroboszkópikus mozgást írt le, amely a fénypont látszólagos elmozdulásával, látszólagos mozgást hoz létre. De látórendszerünk a valódi mozgást is érzékeli, tehát ha egy tárgy a tér minden egyes köztes pontján áthaladva mozog. Egy kidobó játéknál, nemcsak a játéktérre, a társak mozgására, de a labdára is kell lokalizálni. Nem elég lokalizálni a labdát, hanem fel is kell ismerni, hogy hogyan tudom elkapni vagy elugrani előle. Ezt befolyásolja a tapasztalat is Létezik az alulról felfelé irányuló folyamat, ami érzékeli a tárgyat és van a felülről lefelé irányuló, ami az

ismereteket, elvárásokat takarja. Lehet, hogy a gyerek tudja, hogy a labdát elkaphatja, de inkább elugrik, mert már van ezzel kapcsolatban rossz élménye. Az absztrakció segítségével a tárgyakat besoroljuk egy csoportba. A példánál maradva, a gumilabda hasonlít a hullahopp karikához, de inkább hasonlít a súlyosabb medicinlabdára. Így kialakul egy csoport, a labdák. És nem elegendő tudnunk azt, hogy a labda kerek, de olyan tulajdonsága is van, hogy felpattan a földről, ezt az észlelési funkciót, konstanciának nevezzük. 59 5. 2 8 Tudat és tudatállapotok A tudatnak két alapvető feladata van. Első az, hogy önmagunkat és környezetünket monitorozzuk, vagyis érzékleteinket, emlékeinket és gondolatainkat pontosan és értően leképezzük. A másik fontos, hogy önmagunkat és környezetünket folyamatos, viselkedéses és kognitív terveink elindítását és befejezését szabályozzuk. Azok az események, melyek befolyásolják

viselkedésünket, de nem tudatosulnak, tudattalanul befolyásolnak bennünket. A sport által megváltozik a hormonháztartásunk, termelődik örömhormon, ami megváltoztatja az agyműködést, ez által a „módosul” a tudatunk. Hasonlóan ahhoz, amikor valamilyen tudatmódosító szert veszünk be. Felerősödik a mozgás által átélt élmény, és a épp foglalkoztató gond háttérbe kerül. A játék is rendelkezik hasonló funkciókkal, ezt nevezzük úgy, hogy a gyermek teljesen átszellemül. A rekreációs foglalkozások közé sorolhatjuk, hiszen a sport jótékony hatással van a szervezetre, közben ki is kapcsolja az agyunkat. A játék során annyira felszabadul az ember, hogy előkerül tudatalatti viselkedése, számos terápia ezt a módszert alkalmazza. A felszabadult játék után célszerű egy kis pihenőt tartani, meditálni, ami felfokozott érzelmi állapotot, kicsit visszaszorítja, így a gyerek nem folytatja történelem órán az elkezdett

fogócskát. Nem szabályos meditációról van szó, hanem egy transzfer folyamatról, ami a testmozgást levezeti. Az élsportolók körében elterjedtebb a pszichoaktív szerek használata, ami a szervezetet becsapva, a fájdalomérzetet megszűnteti. Az opiátok használata függőséget eredményez, ami azt okozza, hogy anélkül a szervezet reakcióképtelen, túlzott használata az egyes érzékletek megszűntetésével túlterheli a szervezetet. 5. 2 9 Tanulás és kondicionálás A tanulás viszonylag állandó, a tapasztalatok által kialakuló viselkedésváltozás. Négy formáját különböztetjük meg. A habituációt és szenzitiációt, ami nem asszociációs tanulás és viszonylag rövid ideig, néhány percig, óráig tart. A sportjátékban akkor fordul elő, amikor a játék menetét megállítja a sípszó. Első hallásra összerezzenünk, de a másodiknál már nem kelt bennünk meglepetést. A szenzitizáció ezzel ellentétben már a felfokozott szervezetre

hat egy külső inger. Ekkor erőteljesebb lesz a reakciónk is Az asszociációs tanulás ennél bonyolultabb, mert magában foglalja a klasszikus az instrumentális kondicionálást és a komplex tanulást is. Tanulási formák közül a második a klasszikus kondicionálás: A mozgásos játékoknál akkor van jelentősége, amikor labdajátékot játszanak a gyerekek. Ahhoz, hogy gördülékenyen menjen a játék, a labdát el kell kapni, tehát a feltétlen ingert, ami a labda 60 közeledése, következetesen meg kell előznie egy feltételes ingernek, ami az értenyúlás és így tudunk a feltétlen ingerre egy feltételes választ adni, ami megegyezik a feltétlen válasszal. Ha nem következik be, akkor fellép a nem asszociációs habituáció, tehát a játékost megijeszti a rápattanó labda. Harmadik forma az instrumentális kondicionálás, melynek során megtanulja az ember, hogy cselekedeteinek következményei vannak. Ennek lehet pozitív és negatív

megerősítése. Ha negatív válasz érkezik, akkor csökken a viselkedés gyakorisága, ha viszont megerősítést nyer, akkor nő a válaszok valószínűsége. Ha a gyermek szabadon futkározik és a tanár megállítja, s elmagyarázza, hogyan kell megfelelően futni, akkor negatív visszajelzést kap és nem szívesen fut ezután. Ha viszont bíztatjuk, és csak a 3-4 alkalommal javítunk a mozgáson, szívesebben mozog. Kognitív megközelítés szerint a komplex tanulás, abban mutatkozik meg, hogy az ember képes legyen a világ valóságos elemeit mentális reprezentációkon végrehajtani. Úgy tudjuk gyakoroltatni, hogy a játékot csak szóban mondjuk el, nem mutatjuk be. Sokan lesznek, akik nem értik meg pontosan, de azért van az iskola, hogy tanuljunk. 5. 2 10 Emlékezés Az emlékezetnek három szakasza van, a kódolás, a tárolás és az előhívás. A kódolás folyamán elsősorban a bal agyfélteke, az előhíváskor pedig a jobb félteke aktivizálódik a

hosszú távú emlékezetnél. Idő szempontjából háromféle emlékezettel rendelkezünk. A szenzoros memória, minek befogadó képessége nagy, de tünékeny. Innen az érdemesnek tartott információk a munkamemóriába kerülnek. Elsősorban akusztikusan kódolja az információkat És ahogy nő a bekerülő tételek száma, azzal egy időben lelassul az előhívás menete. Nélkülözhetetlen a problémamegoldásnál, mikor fejben számolunk. Ha a gyerekek meghatározott időt futnak, és magukban számolni kell a köröket. A hosszú távú memóriában azokat az információkat tároljuk, melyeket jelentés alapján kódoltunk. Számos esetben a felejtés oka az előhívás hibájában rejlik Ezek a hibák csökkenthetők, ha az anyag kódolását megszervezzük és az előhívás kontextusa, hasonlít a kódoláséhoz. A folyamatot az érzelmi tényezők is akadályozhatják Ha nehezen érthető módon magyarázunk el egy feladatot, már a kódolásnál problémák lépnek

fel és az előhívás sem lesz teljes. Ha viszont a mozgásanyagot szervezetten, élményekkel gazdagon, ami szintén segíti a kódolást, adjuk elő, a visszacsatolás is pontosabb lesz. Elterjedtek a zenés foglalkozások, aminek segítségével újabb ingert 61 kapcsolunk egy feladathoz, ami szintén segíti a rögzítést. Az oktatás is igazolja ezt, hiszen a projekt módszeres tanórák hétköznapivá váltak. Az explicit emlékezet a múlt tudatos felidézését hajtja végre. A mozgásos, észlelési és kognitív feladatokban mutat javulást az implicit memória hajtja végre, anélkül, hogy tudatosan előhívnánk a tapasztalatokat. E kettő memória külön tárolási rendszerrel rendelkezik. Emlékeink, folyamatosan az elvárásainkon alapuló konstrukciós és rekonstrukciós műveletek eredményei, eltávolodnak a mögöttük álló objektív valóságtól. A rekonstrukcióra az eredeti emlékek kialakításánál és a később is sor kerülhet. Gyakran

megesik, hogy a gyermek nagyít, nem a pontos valóságot adja vissza, az emlékezet is hasonlóan működik, egy testnevelés órát szortírozva és kiszínezve raktároz el. Memóriánk terjedelmét kiterjeszthetjük azzal, hogy átkódoló eljárásokkal a tömbök méretét megnöveljük, megoldhatjuk úgy, hogy segítségül vesszük a képzeletet. Fejlesztés másik módja lehet, az anyag kódolás közbeni szervezése, s a tételek jelentésének mélyebb feldolgozása. A mozgást, mint ahogy azt már előzőekben is említettem, könnyebben beidegződik, ha a mozgás feldolgozását több érzékszervvel végeztetjük. Ha a mozgás miértjét is megmagyarázzuk, logikusabbá válik és agyunkban a rendszerben kapott tételekkel nem kell külön foglalkozni. Ha tudja, hogy melyik izomcsoport mozog, milyen tartáshibát segít megszüntetni, akkor ésszerűbbé válik. 5. 2 11 Stressz és egészség Azokat a helyzeteket nevezzük stressznek, melyek megítélésünk alapján

testi-lelki jóllétünket veszélyeztetik. Az eseményt, stresszornak a reakciót pedig, stresszválasznak hívjuk. A kivételes, rendkívüli pusztítással járó traumatikus események a stressz legnyilvánvalóbb forrásai. A helyzeteket befolyásolhatjuk, de legalább annyira fontos az ebbe vetett hit, s ez határozza meg, hogy a helyzetek mennyire tűnnek stresszesnek. Amit nem látunk előre, nem tudunk bejósolni, stresszt eredményeznek, mint ahogy nagyobb változások is ezzel járnak. Forrása lehet még a belső konfliktusok, a tudatos vagy tudattalan megoldatlan kérdések is. Sok szülő azért tiltja el gyermekét a sporttól, mert az csak kárt okoz, megsérülhet benne. Ezt beleplántálja a gyerekbe is és ha arra kerül a sor, hogy a testnevelés órán teljesíteni kell, stresszessé válik, mert azt gondolja, hogy valami baj fogja érni, vagy ki fogják nevetni a többiek. Ezért a kis megmérettetésektől már előre szorong, a nagyokat meg el sem vállalja. Ez

a stresszre adott leggyakoribb válasz Amiből kialakulhat a posztraumás stresszzavar. 62 Ennek eredménye több reakciót válthat ki, valaki agresszívvá válik, vannak, akik visszahúzódnak és a depresszió keríti hatalmába őket. Ez addig fokozódhat, hogy megjelenik a tanult tehetetlenség, ami a passzivitásban, és a cselekvés hiányában jelenik meg. A stressz befolyása alatt kognitív, a higgadt és logikus gondolkodást akadályozó károsodások is felléphetnek. A sportjátékok alkalmával nem lép fel a gyerekben szorongás. A játék hallatára kellemes élmények jutnak eszükbe, s mégha ismeretlen is számukra, örülnek, hogy újabb játékokkal bővíthetik repertoárjukat. Ha mégis felmerülne bennük, a játékhelyzet előtti rossz események miatt fásultság, befolyásolhatja őket a többi gyerek öröme, és talán be is állnak. A stressz hatására a szervezet működése felgyorsul, vérnyomást emeli, mozgósítja a máj cukortartalékait.

Ennek három szakaszát különböztetjük meg: a vészreakció, az ellenállás, és a kimerülés szakaszát. Egyre több esetben fordul elő, hogy a szervezet működése, az érzelmek hatására változik meg. A stressz hatására károsodhat az immunrendszer, és nőhet az ezzel kapcsolatos megbetegedések valószínűsége. Stresszes befolyásoltság alatt az emberek nem törődnek egészségükkel, így könnyen veszélybe sodorhatják magukat és másokat. A sporttal és játékkal el lehet feledtetni a problémákat, amelyek meg is oldódhatnak, ha gondolkodunk rajta annyit. Így nem lépne fel a betegség, mert megelőztük, hogy a stressz kifejtse a hatását a szervezetre. Pszichoanalitikus elmélet szerint azért válnak az események stresszessé, mert tudattalan konfliktusokat mozgósítanak bennünk. A behavioristák megállapításai alapján, az előzőleg megélt helyzetek már veszélyesnek és stresszesnek bizonyultak. A kognitív elmélet képviselői úgy

gondolják, hogy a stresszválaszokat az oksági magyarázatok határozzák meg. A szívós emberek a stresszhelyzeteket kihívásként élik meg, és úgy vélik az eseményeket ők is irányítják, így nem kell számolniuk a stressz betegségeivel sem. Aki a traumákban az értelmet keresi, kevesebb érzelmi problémával él. Az A típusú emberek, függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak, fokozottan ki vannak téve, a stressz okozta fizikai hatásoknak. Általában ellenségesek, agresszívak, türelmetlenek és túl komolyan veszik a munkájukat. A legtöbb diák kihívásként éli meg a kisebb versenyeket, nem értelmezik félelemkeltő stressznek, mert nincs következménye. S ha az ember meg tudja élni kicsiben megfelelően, akkor nem okoz majd gondot később sem. Ha egy problémával szembe kerül, és a megoldást keresi, nem esik a passzivitás hibájába. A megküzdési stratégia lehet problémaés érzelemközpontú A negatív érzelmekkel való megküzdésben

rágódó vagy elkerülő ember, hosszabb ideig él át distresszt és súlyosabb helyzetbe kerül, mint akik 63 támaszkereséssel vagy az események újraértékelésével oldják meg a problémát. A sportjátékkal meg lehet tanítani a diákokat, hogy az életben nem mindig sikerül elsőre és nem mindig ér minket kellemes behatás, de próbálkozni kell, a testnevelés órai játékokban a felelősséget nem kell vállalni, így a teher is lekerül a vállukról. De megtanulják a kitartás szabályait. A fiziológiai válaszok valamelyest kontrollálhatóak különböző módszerekkel: lazítás, testmozgással, mint azt már kifejtettem, terápiával. 64 6. Összegzés Témám töredékét tudtam csak leírni, mert a pontos, kifejtett adatokhoz vizsgálatokat, ellenőrizhető kísérleteket kell végezni. Eleinte próbáltam a sportpszichológiát és a játékpszichológiát összevetve a tárgyra térni, de nem találtam olyan sok hasonlóságot , hogy azt több

oldalban ki tudtam volna fejteni. Végül egy egyszerű megoldáshoz folyamodtam, ami csak az utolsó hetekben jutott eszembe, hogy a pszichológia alapjait vetítettem a sportjátékra, így laikusok számára is jól érthetően a mozgásos játék hétköznapjaira ráírtam a lélektani jelenségeket. A pszichológiai felosztás szerint a különböző fejezeteket, ki lehet egészíteni szakdolgozatnyi terjedelműre, de valahogyan hozzá kellett fogni az új tudományterülethez. Talán ennek hatására elindul egy folyamat, aminek eredményeként, tovább bővül ismeretünk, a világról alkotott képünk. Egyszerűbben megértjük a reakciókat, a reflexeket, az ingerek hatását. S pontos tervezetet tudunk átadni az iskoláknak, melyben nem gyógyítás lesz a cél, hanem a megelőzés. 65 7. Irodalomjegyzék 1. Atkinson: Pszichológia; Osiris 2005 2. Rákos-Pásztory: Sportjáték I; Nemzeti Tankönyvkiadó 1998 3. Kristóf-Gál-Csillag-Tóth: Sportjáték II; Nemzeti

Tankönyvkiadó 1999 4. Kristóf-Magyar-Gál: Sportjáték III; Nemzeti Tankönyvkiadó 1992 5. Rókusfalvy: Sportpszichológia; TF 1981 6. Budavári: Sportpszichológia; Medicina 2006 7. Elkonyin: A gyermeki játék pszichológiája; Gondolat 1983 8. Stöckert Károlyné: Játékpszichológia; Eötvös József Könyvkiadó 1995 9. Kovács-Bakosi: Játék az óvodában; Didakt 2005 10. Cole-Cole: Fejlődéslélektan; Osiris 2003 11. Tóth László: Pszichológia a tanításban; Pedellus Tankönyvkiadó 2008 12. Maszler Irén: Játékpedagógia; Comenius Bt 2002 13. Istvánfi Csaba: Mozgástanulás, mozgáskészség, mozgásügyesség; TF 2006 14. Susanna Millar: Játékpszichológia; Maecenas Kiskönyvtár 1997 15. Dr Nagy György: Sport és pszichológia; Budapest 1973 16. Balogh Tibor: Lélek és játék; Akadémiai Kiadó 2001 66