Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Németh Judit - A WWF

Készítette: Németh Judit III. Kgh Tárgy: Irányító szervezetek a világgazdaságban WWF World Wide Fund for Nature Tartalom: - A WWF megalakulása, tevékenysége - WWF Magyarország: Természetkímélő gazdálkodás Mezőgazdaság, vidékfejlesztés Források: www.zoldmagazincom www.wwfhu 1 A WWF megalakulása, tevékenysége A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. 1961-ben alapította a kor néhány kiemelkedő természetvédelmi személyisége, többek között Sir Peter Scott, a híres sarkkutató fia, Luc Hoffman. A szervezet emblémaállata a Kínában őshonos, kihalás szélén álló óriáspanda. Az alapításkor World Wildlife Fund néven működő szervezet a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat. A nyolcvanas években a WWF fölismerte, hogy a veszélyeztető tényezők fokozódása miatt már nem elegendő és nem is lehetséges az egyes fajokat elszigetelten megvédeni. Az élőhelyeken átfogó programokra volt

szükség, és a környezeti politika alakítása valamint a társadalom széles körű támogatása is fontos szemponttá vált. 1986-ban az alapítvány World Wide Fund for Nature -re változtatta a nevét. A WWF három fő célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése. Ennek megfelelően a WWF tevékenységeit azokra az ökorégiókra összpontosítja, amelyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre valamint az óceánokra és partjaikra. Ezen kívül foglalkozik az éghajlatváltozás mérséklésével és következményeivel, valamint a mérgező hatású szennyező anyagok csökkentésével. A WWF-nek ma 96 országban van képviselete, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. 1961. szeptember 11-én, a festői svájci kisvárosban, Morgesben (ahol az IUCN központja

is volt), a WWF alapítói megfogalmazták a nagyon egyszerűen hangzó célkitűzést: a földi élet megmentését. Az alapító testület tagjai között az üzleti élet vezetőit, tudósokat, kormányfőket találunk, valamint a szervezet védnökeiként a holland királyi családból Bernhard herceget és a brit Fülöp herceget. A WWF 40 évi természetvédelmi munkája árán vált azzá a világszerte ismert független szervezetté, aminek ma ismerjük. A hatvanas években a Galapagos szigetek volt az első terület, amelyen a Charles Darwin Alapítvány támogatójaként megjelent a WWF, majd a tanzániai Mweka Kollégium természetvédelmi oktatótevékenységébe kapcsolódott be. Ebben az évtizedben kezdődött el a jávai orrszarvú védelmi program, az arábiai oryx visszatelepítési program és a spanyolországi Coto Donana védett területté nyilvánítása. A hetvenes évek során elindult a tigrisvédelmi program és a WWF támogatásával létrejött a Ramsari

egyezmény, amelyet a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelme érdekében máig 124 ország, köztük Magyarország is aláírt. Nem sokkal később a WWF bekapcsolódott a CITES, a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok védelméről szóló nemzetközi egyezmény megfogalmazásába. Ebben az évtizedben kezdődött a WWF ázsiai, nyugat-afrikai és latin-amerikai esőerdőkért és a tigrisek 2 védelméért folytatott kampánya, és ekkor írta alá az öt északi-sarki állam a Nemzetközi Jegesmedve Egyezményt. A nyolcvanas években a WWF az első nemzetközi természetvédelmi szervezetként meghívást kapott Kínába, ahol a kínai kormányt támogatva megkezdődhetett az óriáspanda védelmi program. Ebben az évtizedben indult el a Botanikus Kertek Természetvédelmi Stratégiája, amely során a WWF az IUCN-nel közösen kidolgozta a botanikus kertek nemzetközi hálózatát, a kihalófélben lévő növényfajok védelme érdekében. 1986-ban a

WWF a 25 éves jubileumi konferenciáján megállapodott az öt világvallás képviselőivel, melynek eredményeként szövetségre lépett a vallás és a természetvédelem. A kilencvenes években a WWF több nemzetközi egyezmény létrehozása és érvényesítése érdekében folytatott eredményes lobbitevékenységet. Ilyen volt a Biodiverzitás Védelmi Egyezmény, a Kyotói és a Stockholmi Egyezmény. Kezdeményezője volt a fenntartható erdőgazdálkodást (FSC) és a tengeri gazdálkodást (MSC) minősítő rendszerek kidolgozásának, és az évtized végén nyilvánosságra hozta az első Élő Bolygó Riportot. A WWF több mint 90 országban elért természetvédelmi eredményeit 5 millió támogatójának segítségével tudta megvalósítani. A WWF több mint 300 országos és nemzetközi jelentőségű védett terület kialakításában vett részt, számos fajt mentett meg a kihalástól, sok helyi szervezettel működött együtt, és több nemzetközi egyezmény

megfogalmazásánál segédkezett. A fennállása óta elmúlt több mint negyven év alatt a WWF figyelme a vadon élő állatfajok mellett a nemzetközi jelentőségű természetvédelmi problémák felé irányult. WWF Magyarország A WWF több mint egy évtizede kezdte meg magyarországi működését, az alapítvány 1998 óta kiemelten közhasznú civil szervezet. A hazai természetvédelmi programok az erdőkre, a folyókra, a természetkímélő mezőgazdaságra, egyes veszélyeztetett fajok védelmére és az uniós csatlakozás természetvédelmi kihívásaira összpontosítanak. A terepi programok közül a legismertebbek a veszélyeztetett fajokkal foglalkozók, (hódok, farkasok, hiúzok, mocsári teknősök). Legalább ilyen nagy jelentőségűek azok a modellértékű programok, amelyek a Közép-Tiszán és a Duna legalsó hazai szakaszán próbálják feleleveníteni az ártéri gazdálkodás hagyományait. A terepi munkákból önkéntesek is kiveszik részüket:

tanösvényt építenek, felmérik a Budaihegység kirándulóhelyeit, kutatják a mocsári teknősöket, és ha szükséges, élőhelyeikről segítenek eltakarítani a szemétkupacokat. 3 A szakmapolitikai programok célja, hogy hosszú távra biztosítsák a természetvédelmi érdekek érvényesülésének törvényi és intézményi feltételeit. A kilencvenes évek elejétől részt veszünk a törvények "zöldítésében", ott voltunk a Nemzeti Erdőstratégiát és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését kidolgozó munkacsoportokban. Jelenleg azon dolgozunk, hogy az Európai Unió jogszabályainak bevezetése, például a Víz Keretirányelv hazai alkalmazása és a Natura 2000 hálózat kialakítása valóban élőhelyeink hatékony védelmét, sőt állapotuk javulását eredményezze. Csatlakoztunk a WWF Detox elnevezésű kampányához, amelynek célja, hogy az Európai Parlament az EU új vegyszertörvény tervezetének (REACH) szigorított változatát

szavazza meg. A WWF Magyarország irodájában működik a TRAFFIC Közép-Kelet Európai programja, amely 5 újdonsült EU-tagországban (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia) segíti a hatóságok munkáját a védett növény- és állatfajok kereskedelmének ellenőrzésében és szabályozásában. A WWF Magyarország igazgatója tagja az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, munkatársaink több ágazati és tárcaközi bizottságban képviselik a civil természetvédő szervezeteket. A WWF Magyarország alapítványként működik, az alapítvány kuratóriumának elnöke Dr. Ligetvári Ferenc, egyetemi tanár, a Szent István Egyetem rektorhelyettese A kuratórium tagjai: Faragó Tibor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium EU és nemzetközi főosztályának főcsoportfőnöke, Günther Lutschinger, a WWF Ausztria igazgatója, Hartmut Jungius, a WWF Közép-Európa és Kelet-Ázsia programigazgatója és Paksy Zoltán a Saatchi

& Saatchi reklámügynökség ügyvezető igazgatója. Természetkímélő gazdálkodás Hazánk területének 63 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A hagyományos gazdálkodás évszázadokon át alakította a vidéki tájat, az élőhelyek gazdag és változatos tárházát hozva létre állatok és növények számára egyaránt. A természeti környezet megőrzésében döntő szerepe volt az erőforrásokkal helyesen gazdálkodó mezőgazdaságnak. Napjaink gyakorlata azonban komoly veszélyeket rejt magában: egyrészt az intenzív mezőgazdaság térhódítása, másrészt a gazdálkodással való felhagyás következtében egyre fogyóban vannak értékes természetközeli élőhelyeink. Közülük - egyfelől biológiai sokféleségük, másfelől a környezeti terhelés veszélye miatt - legfontosabbak gyepterületeink és nagy folyóink, elsősorban a Tisza, a Duna és a Dráva hullám- és ártere, így a WWF Magyarország munkája is ezekre összpontosít.

Projektjeikkel jó példát kívánnak mutatni a természeti értékeket megóvó gazdálkodási módszerekre, melyeket igyekeznek minél szélesebb körnek bemutatni. Politikaalakító tevékenységüket hazai és európai szinten folytatják azért, hogy a mezőgazdaság újra betöltse hagyományos szerepét természeti és kulturális kincseink megőrzésében. 4 Mezőgazdaság, vidékfejlesztés A mezőgazdaság évszázadok óta meghatározza vidéki tájaink arculatát, az ott élők társadalmi, gazdasági viszonyait. Egyúttal jelentős szerepe van a természeti környezet, az állat- és növényfajok életterének kialakításában is. Ahhoz, hogy természetközeli élőhelyeinket legalább a jelenlegi szinten megőrizzük, egy olyan mezőgazdasági gyakorlatra és az azt alakító politikára van szükség, amely bölcsen gazdálkodik a helyi erőforrásokkal, ugyanakkor megélhetést biztosít a vidékiek számára. Gyepterületeink biztosítanak élőhelyet a

hazánkban élő védett és fokozottan védett fajok 60 %-ának. Fennmaradásuktól, helyes kezelésüktől függ az, hogy hazánk adhat-e otthont továbbra is a harisnak, a rákosi viperának, vagy számos orchidea fajunknak. Szikes pusztáink ősi, európai hírű egyedi élőhelyek, fás legelőink tájképi szempontból különösen értékesek. Mindezek csak csekély tápanyag-bevitelű, nagy munkaerő igényű extenzív gazdálkodási módszerekkel tarthatók fenn. A WWF Magyarország mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjának célkitűzései ennek megfelelően a természetkímélő földhasználati módszerek újbóli elterjesztése és a művelt területek biológiai sokféleségének megőrzése, különös tekintettel a gyepekre, valamint folyóink ár- és hullámterére. A fenti célok érdekében a mezőgazdálkodással, vidékfejlesztéssel kapcsolatos politikát kívánjuk befolyásolni nemzeti és európai szinten. 2002-ben indult el Magyarországon -

részben a WWF kezdeményezésére - a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program (NAKP), melynek kidolgozásában, a mintaterületek kiválasztásában is szerepet vállaltunk. Azóta a program kiszélesedett, nagyobb költségvetési támogatást élvez, és 2004-től a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseként kerül végrehajtásra. Folyamatos lobbytevékenységgel, a sajtó bevonásával dolgoztak azon, hogy az agrárkörnyezetvédelem minél nagyobb publicitást kapjon, megfelelő keretösszeg álljon rendelkezésre a megvalósításhoz, és hatékonyan, a szükséges intézményi háttér biztosításával fusson a program. Időről időre gazdatalálkozókat szerveznek az ország különböző pontjain, főként a NAKP Érzékeny Természeti Területeinek térségeiben, a természetkímélő gazdálkodás népszerűsítése céljából. Az érdeklődők tájékoztatást kapnak az illetékes minisztériumok képviselőitől a program

alakulását illetően, a döntéshozók pedig első kézből származó tapasztalatokat szerezhetnek a gazdáktól. Fontos cél, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedés kiterjedjen a NATURA 2000-es területekre és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése során kijelölt egyes tározókra is, ezért e témákban is aktívan bevonják az érintett térségek közösségeit. Az Európai Unió természeti értékeket egyik leginkább érintő szakterülete a Közös Agrárpolitika. Ma már tudható, hogy ez az elsősorban termelésorientált, intenzív gazdálkodást támogató rendszer számtalan kárt okozott környezetünknek. Az európai vizek nitráttal és foszfátokkal terheltek, eltűnőben vannak veszélyeztetett fajok élőhelyei, és a vidéki táj is teljesen átalakult. Szeretnék elérni, hogy hazánkban a mezőgazdaság ne az Európa nyugati részén lezajlott módon formálja természeti környezetünket. Ehhez azonban európai szinten is hatást kell gyakorolni a

5 döntéshozókra a mezőgazdasági politika átalakítása érdekében. A WWF Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Munkacsoportja (EMVCs) éppen ezt tűzte ki célul. A munkacsoport több éve futó projektje a Vidékfejlesztés Természete, mely 2004-ben harmadik szakaszához érkezett. A projekt célja fenntartható vidékfejlesztési gyakorlat, s az ezt irányító irányelvek kialakítása Európában. A korábbi szakaszokban megvizsgálták az egyes tagállamokban és a csatlakozó országokban a vidékfejlesztés jelenlegi helyzetét, felderítve a jó és rossz példákat egyaránt. A tapasztaltak alapján most a készülő vidékfejlesztési programokhoz kívánnak egyfajta segédletet alkotni a legfontosabb környezetvédelmi problémákat és az ezeket orvosolni hivatott intézkedéseket helyezve középpontba. Cél a programokba és az uniós jogszabályokba beépítendő konkrét javaslatok megfogalmazása. 6