Szociológia | Tanulmányok, esszék » Társadalmi beilleszkedési zavarok

Társadalmi beilleszkedési zavarok Társadalomban élünk. Együttélésünk azért lehetséges, mert az emberek nagy többsége alkalmazkodik azokhoz a viselkedési szabályokhoz, normákhoz, amelyeket az adott társadalom elfogadott. Ugyanakkor minden társadalomban előfordul, hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. A mai magyar társadalomban e normák megszegésének tekintjük a bűnözést, az alkoholizmust, a kábítószer-fogyasztást, az öngyilkosságot, az idegengyűlöletet. Ezeket társadalmi beilleszkedési zavaroknak is nevezik. A bűnözés gyakorisága hazánkban a '90-es évek végéig erősen nőtt, bár nemzetközi összehasonlításban akkor sem volt kiugró. Az ismertté vált bűncselekmények mintegy háromnegyede az úgynevezett vagyon elleni cselekmények közé tartozott, túlnyomó részben lopás volt. Nyugtalanító, hogy nőtt az erőszakos, garázda jellegű bűntények gyakorisága, és magas a fiatalkori és gyermekkori bűnözés. Az

alkoholfogyasztás a második világháború után szinte valamennyi európai országban emelkedett. Ez a növekedés azonban a '70-es évek második felében megállt, sőt azóta több országban jelentősen csökkent. Sajnos Magyarországon továbbra is súlyos gond az alkoholizmus. Az ötvenes évek első felében hazánkban az egy állampolgárra jutó, 100 fokos alkoholra számított fogyasztás még évi 5 liter körüli volt. 1978-ra az átlag 11, 5 literre emelkedett. Bár 1995-ben már „csak" 10,5 liter volt, ennek ellenére e téren a világ „élvonalához' tartozunk. A mértéktelen alkoholfogyasztás sok betegség kialakulásához vezet Az alkoholizmus az egyik legfőbb felelőse az alacsony átlagéletkornak, a magas halandóságnak. Magyarországon minden negyedik halálozást az alkoholbetegség okozza Az italozó életmód a mindennapi életben is súlyos zavarokat okoz. Számottevőek az alkoholizmusból eredő gazdasági veszteségek is.

Kábítószer fogyasztás: becslések szerint Magyarországon az 1970-es évek elején évente 150-200, az 1980-as évek elején évi 10 ezer, a '90-es évek elején évi 30 ezer fiatal került kapcsolatba valamilyen kábítószerrel. 1995-96-ra tehető az úgynevezett diszkódrogok tömeges megjelenése. Sajnálatosan növekedett a kábítószer okozta halálesetek száma is 1995-ben 204, 1997-ben 339, 1999-ben 337 fiatalt vesztettünk el a kábítószer-fogyasztás következtében. A kábítószer-fogyasztás (és az alkoholizmus) elhatalmasodása a legtöbb esetben tragikus következményekhez vezet. Az egyén testileg-lelkileg és anyagilag „leépül", fokozatosan a társadalom peremére kerül. Hazai és nemzetközi példák sora igazolja, hogy csak nagyon kevesen tudnak megszabadulni a már kialakult drogfüggőségüktől. Nehéz ellenállni a kíváncsiságnak, a kísértésnek. Pedig talán ez az egyedüli módja a későbbi tragédiák megelőzésének.

Öngyilkosság Idegengyűlölet: a fiatalok közül sokan nem találják helyüket, ezért könnyen sodródnak szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz. Nap mint nap hallani olyan híreket, hogy más bőrszínű embereket vertek meg vagy sértegettek