Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Macedónia gazdasága, 2002

MACEDÓNIA TARTALOM TARTALOM . 2 TÖRTÉNELEM . 3 NAPJAINKBAN . 4 GAZDASÁG . 4 MAGYAR-MACEDÓN GAZDASÁGI KAPCSOLATOK . 5 A KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM ÁRUSZERKEZETE . 7 A FORGALOM SZERKEZETI MEGOSZLÁSA ÉS AZ EGYENLEG ALAKULÁSA . 7 KITEKINTÉS 2001-RE . 7 MARKETING KÖRNYEZET . 8 NÉPESSÉG . 8 POLITIKAI ÉS JOGI HATÁSOK . 9 MARKETING – MIX . 9 TERMÉK-POLITIKA . 9 Marketing céljainak termék bevezetésének szakaszában. 9 Termék növekedés szakasza-marketing költségeink alakulása . 9 Érettség szakasz-piacbõvítési terveink . 10 ÁRPOLITIKA . 10 Árstratégiánk . 10 Piacbevezetõ árstratégiánk. 10 MARKETING CSATORNAPOLITIKA . 11 DISZTRIBÚCIÓS RENDSZER . 11 Értékesítési csatorna politikánkat befolyásoló tényezõk . 11 Értékesítési út hossza . 11 Értékesítési út szélessége . 11 MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ . 11 REKLÁM . 11 Cégünk által használni kívánt reklámeszközök . 12 VÁSÁRLÁSÖSZTÖNZÉS . 12 Fogyasztóink ösztönzése

. 12 Viszonteladók ösztönzése . 12 SZEMÉLYES MEGGYÕZÉS . 13 MARKETING STRATÉGIÁNK . 13 BEFEJEZÉS . 13 FORRÁSOK . 14 TÖRTÉNELEM Az ókori görög világnak sokáig része volt Makedónia, ahol egy autokratikus királyság maradt fenn. A makedón uralkodó jogkörét csak a hadsereggyűlés korlátozta, a trónutódlás öröklésen alapult Az i.e IV századra új nagyhatalommá fejlődött, majd Nagy Sándor halála után darabokra esett birodalom makedón kézre került. Az ie III Században Hannibál szövetségeseként harcolt a római köztársaság ellen, majd miután Hannibál elbukott, i.e 197-ben Makedónia is vereséget szenvedett, és i. e 148-ban provinciává nyilvánították Római Birodalom kettészakadása (395) idején a keleti központhoz, Constantinopolishoz tartozott, de területén egyre nagyobb pusztítást okoztak a vándorló népek. A 6-7. század folyamán a szlávok, a 9 században a bolgár cárság kezére került, majd a 14 században Dusan

István szerb uralkodó hódította meg. A mai macedón nép szláv eredetű, akik a török balkáni terjeszkedésének nem tudtak ellenállni és a 19. század második feléig az oszmánok fennhatósága alatt éltek A 19. században nemzeti felszabadító mozgalom alakult ki, de a macedón kérdés nem rendeződött egyértelműen, hiszen az orosz-török háborút lezáró béke a Bolgár Fejedelemséghez csatolta őket, majd az 1878-as berlini kongresszus újra török fennhatóság alá rendelte az országot. 1903-ban a macedónok nemzeti felkelést szerveztek a függetlenségért, de ezt a törökök leverték, majd 1913-ban felszabadultak a török uralom alól, de területén Görögország, Szerbia és Bulgária osztozott. Azóta is mindhárom hatalom magának követeli egész Macedóniát 1945-ben Jugoszláviához kapcsolták, mint szövetségi köztársaságot, és ekkor kezdték elfogadni függetlenségüket (pl. elismerték a macedón ábécét és helyesírást,

megalapították a szkopjei egyetemen a macedón tanszéket, és bejelentették a macedón egyház függetlenségét). A macedónok azonban egyre nagyobb konfliktusba kerültek a területükön élő albán népességgel, ugyanis az albánok egy minden albánt egy országban tömörítő államot akartak létrehozni, míg a macedónok pl. a középiskolákban megszűntették az albán osztályokat, vagy az ország nyugati részén nem adtak el ingatlanokat az albánoknak. Ezek a konfliktusok fegyveres akciókhoz vezettek 1991. január 25-én a parlament szuverén köztársaságnak minősítette Macedóniát, melyet népszavazás és a parlament is véglegesített. A jugoszláv hadsereg kivonta csapatait, így Macedónia kivált Jugoszláviából. NAPJAINKBAN A mai Macedónia államformája köztársaság, területe 25 713 km2, fővárosa Szkopje. Népessége 1999-ben 2 022 604 fő volt, ebből a fővárosban kb. 445 000 fő él Hivatalos nyelve a macedón, illetve az albán.

Népessége két fő etnikumból áll: macedónokból (66,5%), és albánokból (22,9%), de rajtuk kívül élnek még az országban törökök (4%), szerbek (2%), és cigányok (2,3%). Az össznépesség 66,5%-a ortodox keresztény vallású, 30,06%-a muszlim, illetve 0,49%-a katolikus. Az ország parlamentjének 120 tagja van, Macedónia és szomszédai mandátumuk 4 évig tart. A mandátumok a következő pártokon belül oszlanak meg: − Belmacedón forradalmi szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja (VMRO) − Demokratikus Alternatíva (DA) − Macedón Szociáldemokrata Párt (SDSM) − Liberális Demokrata Párt (LDP) − Macedón Demokrata Párt (DPM) − Demokratikus Haladás Pártja (PDP) − Albán Demokrata Párt (DPA) − Macedón Szocialista Párt (SPM) Az államfő (Boris Trajkovski) a VMRO tagja, kinek megbízatása 2004-ben fog lejárni, 5 évi irányítás után. GAZDASÁG GDP 2000-ben 5, 1%-kal, az ipari termelés 3, 5%-kal bővült. A GDP

egy főre jutó értéke 2000ben 1 885 USD-t ért el A mezőgazdasági termelés volumene 6, 5%-kal csökkent (a szőlőtermesztés13, 3%-os növekedéstért el). A külkereskedelmi forgalom értéke 2000-ben 3, 4 Mrd USD volt, 14, 2%-kal több mint 1999ben. Az export 1, 3 Mrd USD (+11, 3%), az import 2, 1 milliárd (+16, 2%) volt A termelési célú szállítások az exporton belül 55, 1, az importon belül pedig 67, 8%-kal részesedtek. A fogyasztási cikkek az exportban 42, 2%-ot, az importban 19, 5%-ot tettek ki. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1999-ben 410 millió, míg 2000-ben 737 M USD volt. A kiskereskedelmi forgalom értéke 25, 8%-kal nőtt; Az országot több mint 632 ezer turista kereste fel (+15, 1%). A külső adósság értéke 2000 Június 30-án közel másfélmilliárd volt (GDP 43, 5%-a), amelyből 418 M USD a magánhitelezőkkel szemben állt fenn. A munkanélküliségi ráta 2000 végén 32,2% volt. A megélhetési költségek alakulását figyelembe véve

a bérek reálértéke nem változott. Az utóbbi években csökkenő infláció az 1999 évi 2,3-ról 5,8%-ra emelkedett A magánszféra adja a GDP 3/4-ét. A közel 130 ezer bejegyzett vállalkozásnak csak 3-4%-a külföldi érdekeltségű. A bejegyzett cégek 89%-a magántulajdonban van, a cégek több mint fele (52%) kereskedelmi tevékenységet folytat. A közvetlen külföldi befektetések értéke még nem éri el az 1 Mrd USD-t, ezért a külföldi tőkebefektetéseket tovább könnyítő szabályozások bevezetését tervezik. 1999-ben az előző évi 112 millióval szemben mindössze 38 M USD külföldi beruházás valósult meg, míg 2000-ben 122 M USDt fektettek be Macedóniában. 2000-ben a gazdasági növekedés generálója a beruházások és a megtakarítások növekedése volt. Néhány vállalat eladásából jelentős költségvetési bevételt (mintegy 100 M DEM) realizáltak. Az IMF Igazgató Tanácsa 2000. decemberében hagyta jóvá a 45 M USD értékű 3 éves

hitel megállapodást, amelynek alapján a szegénység csökkentésére 13,5 M USD, míg a gazdasági növekedés támogatására 31,5 M USD hitel áll rendelkezésre. A hitelkeret jóváhagyása garanciát jelent az EU által kilátásba helyezett 80 M EUR értékű pénzügyi támogatás elnyerésére is. Ebből 30 millió vissza nem térítendő, 50 millió pedig kedvezményes hitel (10 éves türelmi és 5 évtörlesztési idővel). A Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény (DKESE) keretében és a folyamathoz kapcsolódó kedvezményes hitelekből megindulhat néhány fontosabb infrastrukturális beruházás (pl. a repülőtéri rekonstrukció, útépítés), ami a gazdasági növekedés motorjává válhat. Macedónia a DKESE célországainak egyike számíthat. nemzetközi politikai és gazdasági támogatásra, kedvezményes hitelekre a délkelet európai gazdasági újjáépítési, fejlesztési és együttműködési program keretében. A folyamathoz illeszkedően 2000

márciusában az EU tárgyalásokat kezdett Macedóniával egy stabilitási és társulási megállapodásról, amely perspektivikus célként az ország EU-ba történő integrációját jelöli meg. Ezt a dokumentumot 2001 április 9-én írták alá Luxembourgban Magyar-macedón gazdasági kapcsolatok Szerződéses kapcsolataink rendezettek; a kereskedelmi megállapodást még 1996-ban megkötöttük. Az állat- és növény-egészségügyi megállapodást 1999-ben írtunk alá, a beruházások kölcsönös védelméről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást 2001. áprilisában. Elkezdődtek a szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésével kapcsolatos feltáró jellegű megbeszélések. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiemelkedő eseménye, hogy a MATÁV 2000 decemberében 618, 2 M EUR értékű ajánlatával elnyerte a távközlési vállalat privatizálására kiírt nemzetközi tendert, s így tulajdonába került a

részvénycsomag 51%-a. A szerződés értelmében a Macedón Köztársaság 362, 5 M Eurohoz jutott hozzá, s a következő két évben a MATÁV 255, 7 M EUR-t ruház be a macedón távközlés fejlesztésébe és korszerűsítésébe. Exportunk 3%-kal csökkent, értéke 44, 3 M USD volt. Növekedett az élelmiszerek és az energiahordozók szállítása, a nyersanyagoké, a feldolgozott termékeké, a gépeké és a berendezéseké csökkent. Az egyébként is alacsony importunk tovább mérséklődött (-34, 1%) Ezen belül a feldolgozott termékek és az élelmiszerek voltak a meghatározóak. A Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében a régió országainak, köztük Macedóniának a felajánlott összesen 100 M EUR értékű kedvezményes magyar hitel pótlólagos szállításokhoz teremt lehetőséget, amelyek stabilizálhatják a kétoldalú forgalom dinamikáját. A macedón kormányszervek a mezőgazdasági-élelmiszeripari területen jeleztek érdekeltséget a

hitel felhasználására, de konkrét javaslatokat még nem tettek. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete KIVITEL 1999 2000 BEHOZATAL Index 1999 2000 % M USD Index % M USD Összesen: 45, 6 44, 3 97, 0 3, 1 2, 0 65, 9 Élelmiszerek, ital, 12, 4 16, 0 128, 8 1, 5 0, 7 47, 2 Nyersanyagok 3, 1 1, 3 42, 4 0, 3 0, 1 31, 2 Energiahordozók 0, 2 0, 3 132, 5 Feldolgozott 16, 1 14, 6 91, 0 1, 1 0, 9 78, 4 13, 9 12, 1 87, 2 0, 2 0, 3 206, 9 dohány termékek Gépek, gépi berendezések A forgalom szerkezeti megoszlása és az egyenleg alakulása KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 1999 1999 1999 2000 2000 % 2000 M USD Összesen: 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 42, 6 42, 2 Élelmiszerek, ital, 27, 2 36, 1 48, 3 34, 6 10, 9 15, 3 Nyersanyagok 6, 7 2, 9 9, 0 4, 3 2, 8 1, 2 Energiahordozók 0, 4 0, 6 0, 2 0, 3 Feldolgozott 35, 3 33, 1 37, 3 44, 4 14, 9 13, 7 30, 4 27, 3 5, 3 16, 8 13, 7 11, 7 dohány

termékek Gépek, gépi berendezések Kitekintés 2001-re A macedón kormány 2001. évi gazdasági céljai: a közfogyasztás szintjének a GDP 35%-az alá csökkentése, a költségvetési kifizetések részarányának mérséklése a jelenlegi 33-34-ről 20-22%-ra, adó csökkentés, adóreform, a GDP 6%-os növekedése, 2%-os infláció, a nemzeti valuta árfolyamának stabilizálása. E célok elérése esetén Macedónia 2001-ben kedvező feltételeket teremthet a gazdasági növekedés fenntartásához, az ipar és mezőgazdaság teljesítményének javításához. Az említett kedvezményes hitelekből megindulhat néhány fontosabb infrastrukturális beruházás, ez pótlólagos szállításokra ad lehetőséget, tovább erősítve a kétoldalú forgalom dinamikáját. A közvetlen vállalati kapcsolatok kiépítését, fejlesztését üzletember-találkozók szervezésével kívánjuk elősegíteni. Ezt a célt szolgálta a 2001 április 25-26-án Szkopjeben megrendezett

találkozó is, amelyen húsznál több magyar vállalat képviseltette magát. Cégünk a Brick & Wall Kft az átfogó gazdasági elemzést követően a Macedón piacra a téglának, mint az építés alapanyagának piaci bevezetését kívánja megvalósítani. Skopjében, melynek marketing vonatkozású okait a továbbiakban kívánjuk ismertetni. Marketing környezet A marketing orientált vállalat azért figyeli környezetét, amelyben működik, illetve működni kíván, hogy hasznot húzzon a felmerülő lehetőségekből, és minimálisra csökkentse a potenciális fenyegetéseket. Az általunk választott régió Skopje, a macedón főváros, melynek népessége 1 999 000fő, és ezen választásunkat az is alátámasztja, hogy a fokozatosan növekvő népesség 61% itt él tehát az építkezések aránya és ezzel egyenes arányban a tégla iránti kereslet is várhatóan növekedni fog. A vállalatunknak ki kell választania az üzleti tevékenységét

érintőgazdasági hatásokat és azokat folyamatosan figyelnünk kell. Tehát figyelemmel kell kísérnünk többek között a macedón kormány építkezésre adott támogatásra jogosultak körét, mint potenciális célcsoport, építkezési vállalatok igényeit, a fogyasztók gazdasági helyzetét Macedónia a 21. Század egyik legszegényebb országa, mely megalapozza azon döntésünket, hogy a macedón piacra nem luxuscikkekkel illetve drága termékekkel tudunk sikeresen behatolni, hanem az építéshez nélkülözhetetlen alapanyaggal, a téglával, mivel az ország iparát tekintve ásványkincsekben, nyersanyagokban igen szegény így importra szorul. Legfőbb importőrei (Németország, Jugoszlávia, Szlovénia, Ukrajna) akik főként kőolaj, kőszén, gépek, közlekedési eszközök, elektronikai termékek, élelmiszerek exportját bonyolítják, nem fedik le e szegmens igényeit, így vállalatunk számíthat a kedvező fogyasztói keresletre. Népesség Macedónia

népesség növekedése 1990-98 között átlagosan 10% volt, tehát Macedónia azon kevésbé fejlett országok közé tartozik ahol a népesség változása új piacok megjelenését teszik lehetővé, amellyel vonzó lehetőségeket kínálnak, szemben a fejlett országokkal, ahol a népesség öregedése és így az építkezések arányának csökkenése figyelhető meg. Macedóniában a születések magasabb aránya arra enged következtetni, hogy az építkezések (családi házak, lakónegyedek) száma is emelkedni fog, mely elkerülhetetlenül maga után vonja az építkezéshez szükséges tégla alapanyag iránti kereslet növekedést. Politikai és jogi hatások A politikai és jogi hatások oly módon befolyásolják a marketingdöntéseinket, hogy meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek alapján üzleti tevékenységünket folytathatjuk. Tehát sikeres marketing tevékenységünk érdekében többek között Macedónia kereskedelemre vonatkozó jogszabályait,

az építkezésre adott kormánytámogatásokat stb. mindenképpen figyelembe kell vennünk. Marketing – mix Termék-politika Vállalatunk a Macedón piac feltérképezését követően a tégla piaci bevezetése mellett döntött. Marketing szempontból a termékkel kapcsolatban alapvető fontosságú, hogy effektív kereslettel találkozzon, és hogy szükségleteket ébresszen, illetve elégítsen ki. Skopje az egyik legszegényebb főváros, ahol a lakosság 61%-a él és ahol a napi tömegcikkek iránti kereslet kielégített a hazai termelők illetve importőrök (Németország., Jugoszlávia) által míg a luxus cikkek vásárlását kevesen engedhetik meg maguknak figyelembe véve az ország gazdasági fejletlenségét illetve a munkanélküliség mértékét. A szakcikkek importja viszont igen lefedett, így termékünk, a tégla piaci bevezetése kedvező lehetőségeket kínál vállalatunknak, tehát a piaci elemzést követően megtaláltuk a általunk lefedni kívánt

piaci rést Macedóniában. Marketing céljainak termék bevezetésének szakaszában Mivel az általunk választott termék nem új termék, a fogyasztók számára nincs szükség a termék megismertetésére. A tégla iránt Macedóniában megvan az alapvető szükséglet (folyamatos építkezések) így marketing tevékenységünkben nem a termék megismertetésére, hanem cégünk megismertetésére, minőség hangsúlyozására, a versenytársak háttérbeszorítására helyezzük a hangsúlyt. Termék növekedés szakasza-marketing költségeink alakulása Vállalatunk legfőbb céljának elérését az értékesítés növelését illetve profit szerzést hosszútávon kívánja megvalósítani, tehát tevékenységünket hosszútávra tervezzük és az általunk választott termék „szájreklám” jellege csekély, legalábbis rövidtávon elhanyagolható a termék jellegéből adódóan, a termék bevezetés időszakában számítanunk kell a folyamatos marketing

költségekre (reklám, promóciók), melyek csak mérsékelten fognak csökkeni cégünk illetve termékünk ismertségének növekedésével. Érettség szakasz-piacbővítési terveink A termék e szakaszában további piacokra kívánunk betörni, elsősorban a nagyobb városokban, mint Kumanovo, Tetovo és Stip, melyek népessége szintén folyamatosan növekszik, így az építkezések száma is emelkedik, melynek elengedhetetlen alapanyaga a tégla. A terjeszkedés irányát Dél Macedónia felé kívánjuk végrehajtani, tehát a piac bővítés is a hosszú távú terveink közé tartozik. Árpolitika Az árpolitikánk legfontosabb célja a piacbefolyásolása: egyrészt a kereslet befolyásolása a kedvezőbb értékesítés előmozdítása érdekében, másrészt a kínálat befolyásolása a kedvezőbb beszerzési feltételek megteremtése érdekében. Az árpolitikánk kialakításakor, mindenképpen figyelemmel kell lennünk a macedón vevők árérzékenységére, mivel

az ár a vásárlási döntések egyik legfontosabb meghatározó tényezője, melyet nagymértékben befolyásol a jövedelmi helyzet, a foglalkoztatottság, életkor Macedóniában a szegénység illetve a munkanélküliség igen magas (32% 1998-ban) így vállalatunk árstratégiáját az ország kedvezőtlen gazdasági feltételeinek tükrében kell kialakítani. A marketing környezet folyamatos figyelésével versenyelőnyünk alapját a „mindig egy lépéssel a versenytársak előtt” elv határozza meg, így a versenytársak árainak feltérképezése után, a vevők számára kedvezőbb árat kívánunk alkalmazni a potenciális versenytársak kiszorítása érdekében. Árstratégiánk − Költségeinket a vevő által elismert árhoz igazítjuk, de a megfelelő minőségi színvonallal illetve az intenzív és hatékony reklámokkal és promóciókkal segítjük az elgondolt ár elismerését. − Az árak elismerésénél kihasználjuk az ”ár-minőség ”

asszociációt, melynek lényege, hogy a fogyasztó tudatában a magas ár jobb minőséget jelent − Amennyiben az elismert értéken alapuló ár hosszútávon megtéríti költségeinket a keresletorientált árképzési stratégiát, alkalmazzuk. Piacbevezető árstratégiánk A gyors behatoló stratégia alkalmazásával alacsony induló árat alkalmazunk, intenzív marketing tevékenységgel. Erre azért van szükség, mert Macedónia területén magyar exportőr vállalatok kevésbé ismertek így vállalatunk megismertetése, termékünk népszerűsítése illetve a versenytársak kiszorítása érdekében ezt a stratégiát tarjuk a legmegfelelőbbnek. Marketing csatornapolitika Disztribúciós rendszer Disztribúción azt a teljes folyamatot értjük, amelynek során a termékek eljutnak a termelőtől a fogyasztóhoz. Macedóniában a hagyományos balkáni kereskedelmi utak elkerülik az országot. Közlekedési lehetőségei Észak – Dél forgalom kiszolgálására,

épülnek, ennek következtében Keleti, Nyugati és Déli szomszédjaival is visszafogott kereskedelmet folytat. Cégünk termékeit Jugoszlávián keresztül kívánja skopje-i nagykereskedéseibe szállítani. Értékesítési csatorna politikánkat befolyásoló tényezők − Termék jellege: termékünk fizikai adottságait tekintve tárolható, hosszabb ideig is raktárainkban tartható, így tárolási időkorlátok nem − Fogyasztói elvárások: a termék eladásához kapcsolódó szolgáltatások iránti igény felmérését követően döntünk a házhoz szállítás, hitelnyújtás lehetőségeiről. Értékesítési út hossza Vállalatunk nagykereskedelmi cégként kíván tevékenykedni a fővárosban, Skopje-be, ugyanakkor hosszú távú terveink között szerepel saját kiskereskedelmi hálózat kiépítése is, ahol a tégla mellett kiegészítő termékeke (építkezéshez szükséges eszközöket) is értékesítenénk. Ettől függetlenül más kiskereskedelmi

cégeknek is értékesítjük termékeinket, tehát csatorna politikánkban a Demigrosz értékesítési utat választjuk. Értékesítési út szélessége Az értékesítési út szélessége határozza meg, hogy hány viszonteladót kapcsolunk be a tégla értékesítésébe. Cégünk a szelektív elosztási módot alkalmazza a termék jellegéből kifolyólag, mivel a tégla csak szakboltokban árusítható, ugyanakkor a profit maximalizálás céljából lehetőleg minden viszonteladót bekapcsolunk Szkopjében. Fontos feladatunk, hogy meggyőzzük a kereskedőket termékünk értékesítéséről, tehát, hogy kínálják a terméket a fogyasztóknak. Marketing kommunikáció Reklám Reklámcélunk: Cégünk hosszú távú célja a forgalomnövelés, de további alapvető céljaink, közé tartozik: − Piaci pozíciónk stabilizálása Macedóniában − Fogyasztók tájékoztatása − Érdeklődés fenntartása (hosszú távú célunk, melyet a reklámozáson kívül

megfelelő minőséggel kívánunk elérni) Reklám költségvetésünket a stratégiai „célokat előtérbe-helyező elv alapján képezzük, tehát a hosszú távú és rövidtávú céljainkat összehangoljuk és a feladatokat, illetve a költségeket együttesen határozzuk meg. Cégünk által használni kívánt reklámeszközök − Sajtóhirdetés (lakásépítési magazinok) − Reklámnyomtatványok (szórólapok, prospektus, katalógus) − Közterületi reklám (óriásplakátok) − TV reklám − Internet Vállalatunk egyik fontos kommunikációs eszköze az Internet lesz, melynek címét szórólapjainkon, magazinjainkban fel fogjuk tüntetni. Cégünk honlapján megtekinthető termék választékunk, áraink, elérhetőségeink illetve a megrendelések könnyedén lebonyolíthatók lesznek az Internet címünkön keresztül. Kölcsönös megállapodást kívánunk kötni építkezési cégekkel, annak érdekében, hogy egymás honlapján ingyenesen

népszerűsíthessük vállalatunkat. Ez elsősorban a költségek csökkentését jelentik majd a hatékony reklám kampányunkban. Vásárlásösztönzés Cégünk mind a fogyasztóit, mind a kereskedőit a következő módszerekkel kívánja vásárlásra ösztönözni: Fogyasztóink ösztönzése − Árengedmények-akciók: az akciókról szaklapjainkban, szórólapokon adunk tájékoztatást, folyamatos akciós kampányainkkal szeretnék fenntartani fogyasztóink érdeklődését. − Utalványok: elsősorban törzsvásárlóink (építkezési cégek) megtartása érdekében folyamatos vásárlásösztönzést céljával utalványokat kínálunk fogyasztóinknak. Viszonteladók ösztönzése − Állandó kapcsolattartás (levelezés, találkozók) − Eladást segítő árukatalógusunk folyamatos biztosítása − Beszerzési engedmények − Közös reklámakciók (építkezési vállalatok számára) Személyes meggyőzés Mivel Cégünk Macedóniában még ismeretlen a

fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartás kiskereskedelmi illetve nagykereskedelmi üzleteinkben alapvető fontosságú, hogy kedvező döntésre bírjuk a fogyasztót, illetve segítséget nyújthassunk számukra a vásárlás folyamán. Minden szakboltunkban alkalmazni kívánunk egy –egy alkalmazottat, aki szaktanácsadásban nyújt segítséget a vásárlók számára. Üzleteinkben elérhetők ingyenes prospektusain, katalógusaink illetve ingyenesen hívható vevőszolgálati telefon vonalat kívánunk üzemeltetni. Marketing stratégiánk Piacfedési stratégiánkat illetően a piac-specializáció stratégiát választottuk, tehát egy termék (tégla) illetve egy területileg behatárolt piacra, Szkopjébe kívánunk értékesíteni. Hosszú távú terveink kivitelezése érdekében a piacfejlesztő stratégiát kívánjuk alkalmazni (ha termékünk elérte az érettségi szakaszát a fővárosban) tehát földrajzi értelemben új piacokat kívánunk meghódítani.

Terjeszkedésünk iránya: Dél - Macedónia (Tetovo, Stip, Titov, Veles) Nemzetközi stratégiánkat illetően piaccentrikus stratégia megvalósítását tervezzük, így a macedón piacra önálló stratégiával lépünk be, tehát a nemzeti lét a speciális ismérv, különös figyelmet szentelve Skopje ipari, kereskedelmi és igazgatási túlsúlyára, jó közlekedésére illetve az ország gazdasági helyzetére (munkanélküliség, kedvezőtlen anyagi helyzet) Befejezés Marketing dolgozatunk a tégla piaci bevezetésének áttekintését kívánta bemutatni napjaink egyik legszegényebb országába, Macedóniába, különös hangsúlyt fektetve a marketing–mix kialakítására az ország gazdasági, természeti, politikai helyzetére. Források − David Jobber, Európai Marketing, Műszaki könyvkiadó Bp, 1999 − Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid, Marketing Kommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2000 − Andicsné Dr.Horváth Judit, Marketing,

Student Szakkönyvüzlet Kft, 2000 − http://www.mfagovhu − http://www.adsonlinehu − http://www.tuddhu