Történelem | Középiskola » Felvilágosodás Angliában és Franciaországban

Felvilágosodás Angliában és Franciaországban Az ész diadala: A 18. században virágkorát élő korszellem a felvilágosodás a természettudomány fejlődésén alapult. A korábbi vélekedések helyébe a tapasztalatra építő ész mindenhatósága került A megelőző korok vallási dogmáit a természeti törvények és a józanész, a hagyományok tiszteletét a haladás, a fejlődés fontossága váltotta fel. A fanatizmust a toleranciával, a tekintélyt, a zsarnokságot a szabadsággal kívánták felcserélni. Angliából indult, de francia földön terebélyesedett ki, és mindvégig a művelt világ keretein belül maradt Montesquieu – A hatalmi ágak megosztása: A francia filozófusok példaképe az angol alkotmányos rendszer volt. Montesquieu az alkotmányos monarchiát tartotta kívánatos államformának Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: három hatalmi ág - törvényhozó, végrehajtó, bírói – egymástól függetlenül

működik, s egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. Voltaire – Az egyház bírálója: Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt, az egyházat támadta. Az Enciklopédia: A bővülő könyvkiadás lehetőséget teremtett a felvilágosodás eszméinek összefoglalására az Enciklopédiában (1751-1772). 33 kötetes mű Címszavai megalkotásában a felvilágosodás minden jelentős képviselője részt vett. A szerkesztők igyekeztek a világot az új filozófiai felfogás alapján bemutatni Rousseau – Új társadalmi szerződés: Rousseau (1712-1778) számos kérdésben kortársaitól eltérő nézeteket vallott. Az általa elképzelt közvetlen demokráciában minden polgár részt vesz a döntések meghozatalában Titokzatos szabad kőművesek: Titkos társaságuk testvéri szövetség volt. Célja az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése és a rászorulók támogatása Londonban alakult az első Nagypáholy (1717) A titkos összejöveteleken

keveredett a misztikum az új eszmékkel. Anglia: Az alkotmányos monarchia rendszere: Angliára a forradalom után nyugodt évtizedek köszöntöttek. Az alkotmányos monarchia évtizedek gyakorlati kormányzása során formálódott A század első felében alakult ki a miniszterelnök szerepköre A miniszterelnök Sir Robert Walpole lett A miniszterek a parlamentnek voltak felelősek. A parlamentben két párt, a whigek és a toryk jutottak be A toryk inkább a középbirtokosokra, míg a whigek a pénzemberekre, az iparos polgárságra támaszkodtak. A magas vagyoni cenzushoz kötött választások nyíltak voltak, általános volt a szavazatok vásárlása. A lordok a megerősödő középosztállyal együtt irányították a politikai életet A rendszer elősegítette mind a gazdaság, mind az alkotmányosság megerősödését. Nagy-Britannia születése: Anglia és Skócia uniójában született meg Nagy-Britannia (1707), majd Írország teljes bekebelezésével az egész

szigetvilág egyesült. A brit külpolitika homlokterében a gazdaság növekedését biztosító gyarmatpolitika állt Európában a hatalmi egyensúly fenntartására törekedett Nagy-Britannia fő ellenfele Franciaország volt. A század végére a britek Amerikában és Indiában is a franciák fölé kerekedtek A mezőgazdaság forradalma: A 18. században az angol mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált A trágyázás, talajjavítás, csatornázás és a vetésforgó Angliában széles körben elterjedt. A hatékonyságot tovább növelték a fajtanemesítés és az új eszközök: ekék, aratógép A fejlesztéshez komoly tőkére volt szükség. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását, elkülönítését, ami új lendületet adott a bekerítésnek Nőtt a népesség A vidék népessége a városokba áramlott A húzóágazat: a textilipar: A gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb kiviteli cikkévé a textília vált. A növekvő

piacösztönzést adott a termelésnek. A találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak, a feltalálók mesteremberek. Az egyszerű gépek lehetővé tették a vizi energia által keltett forgómozgás felhasználását Az újítások még inkább versenyképessé tették az angol textíliákat A gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmatokról – Amerika, India – behozott gyapot alapanyagú pamut. Az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a kereskedelmi tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. A gőz feltalálása: A glasgow-i egyetem műhelyében dolgozó James Watt az erőátvitelt tökéletesítetve lényegesen termelékenyebb gőzgépet építetett (1769). A gőzgépet tengely hajtására is alkalmassá tette (1781). Alkalmazták a fonó – és szövőgépek, fúrók, fűrészek, esztergák meghajtására Franciaország: Az Ancien Régime ellentmondásai: XIV. Lajos halálakor Franciaország mély válságban volt A

francia abszolutizmus, továbbra sem tudott megbirkózni a nagyhatalmi helyzettől fakadó kényszerítő feladattal: a háborúkhoz szükséges erőforrások előteremtésével. Gazdaság: Az ország lakossága a század eleji 22 millióról 26-28 millióra növekedett. Virágzott a kereskedelem, főleg a gyarmatokkal lebonyolított forgalom emelkedett Az ipari termelés zöme a kisiparhoz kapcsolódott. Az üzemekben és a műhelyekben dolgozó munkások a városi szegénységből rekrutálódtak A főnemesség bevételei nőttek, a nemesség azonban féltékenyen vigyázott kiváltságaira. Társadalom: Az árutermelésbe bekapcsolódó parasztság természetszerűleg haszonélvezője lett az árak emelkedésének. A parasztság zöme azonban nehéz helyzetbe került A parasztsággal közel azonos mértékben volt a föld polgári kézben. A francia társadalom jogilag még a régi rendi kötöttségek között élt, ám a vagyon egyre jelentősebb tényezővé vált. Az

abszolutizmus reformtörekvései: XIV. Lajos halála után rendi jellegű elgondolosások alapján növelni akarták az államhatalom ellenőrzését. E kezdeményezést azonban elsodorta egy balul sikerült pénzügyi reform XV Lajos (1723-1774) abszolút módon kormányzott. Jelentős gyarmatokat vesztett el, az államadósság jelentősen emelkedett XV Lajos kormányzata mégsem mondott le a reformokról Bírósági reform keretében (1771), a parlamentek helyett új testületeket hoztak létre. XV Lajos azonban visszaállította a parlamentek régi jogkörét A felvilágosodás hatása: A felvilágosodás eszméi a század második felére magával ragadták az ország művelt lakosságát. A felvilágosodás divattá vált Nem volt olyan hatásos eszmerendszer, mely a felvilágosodást ellensúlyozhatta volna Sikertelen reformok: XVI. Lajos (1774-1792) súlyos államadósságot örökölt Turgot lazított a belkereskedelem korlátozásain, csökkentette a parasztság állami

terheit, s több illetéket és vámot a nemességre is kiterjesztett. Kieszközölték a leváltását Franciaország bekapcsolódott az amerikai telepesek függetlenségi harcába, a részvétel az államadósságot kezelhetetlenné tette