Történelem | Felsőoktatás » Norbert Elias - A civilizáció folyamata

Norbert Elias: A Civilizáció Folyamata II. fejezet: A civilizáció, mint az emberi viselkedés sajátos megváltozása A „civilité” -fogalom történetéhez*(3. lap)  Középkor alap antitézise: kereszténység / polgárság, eretnekség A lovagi világ korában a hódítások a kereszténység nevében zajlanak később a civilizáció nevében A lovagi társadalom és a kat. egyház egységének felbomlása ad teret a civilité szónak  Az udvari társadalom egységét fejezi ki, amely európai kulturális egységként értelmezi magát, nyelvi egység ( olasz, francia)  A fogalom a XVI. sz-ban jelenik meg Irásban először: Rotterdami Erasmus 1530 De civilitate morum puerilium (ezt a könyvet rengeteg fordításban sokszor adták ki, tankönyvként is használták.) a külső viselkedés szabályait írja le egy nemes ifjak számára, a társadalmi élet különböző helyzeteiben  Civilité, majd civilization szavak terjedésükkel divatszavakká

válnak  A Ny- Eur civilizálódás folyamatát írja le. Egyik legfontosabb megfigyelt elem: feszélyezettségérzet változása.  Változások: a változásokat a szabályrendszerekben meghatározza a társadalmi struktúra változása. Minden szabály csak akkor értelmes, ha emberi szükségletet fejez ki, változásuk e szükségletek változása. A középkori érintkezési formákról Egyházi és világi érintkezési formákat jegyeztek le tudós klerikusok.(pl Petrus Alphosi) Erasmus előtt (XII. sz -tól) is lejegyezték a Provance / Itáliai világi érintkezési formákat, az udvarképes viselkedési módotudvariasság. Legelterjedtebb formája: „asztali nevelők” (versek) amelyeket a megfelelő számú könyv hiányában meg lehetett tanulni kívülről. (ilyen később angol területen John Russel: Book of Nurture) Ezen asztali nevelők, mivel általánosan elterjedt formákat jegyeztek le bennük, a társadalom termékei. Felismerhetőek bennük a kor

szociális különbségei, a nemzetek közötti különbségek a szokásokon keresztül, és megfigyelhetőek a változások az egyes korszakokban írt művek összehasonlításával. Ilyen változás pl. lovagi rend elvilágiasodása (egyháztól eltávolodása) majd súlyának csökkenése a társadalom folyamatos pacifikálódásával.  céhes polgári elemek felemelkedése a XIV-XV sz.-ban udvari- arisztokratikus viselkedésminták átöröklődése, (és ott keveredése) a polgári világra. Lovagi kor: „courtoisie”udvarképesség, udvariasság ,és lovagiasság, mint mérce naiv viselkedésmód, alap különbségtételek: jó-rossz, nemes – paraszt. A szabályok csoportonként változtak, de lejegyzésük segítette az egységesülést. Viselkedésminták változása a reneszánszban.  Erasmus korában a szégyenérzet / feszélyezettségérzet határa csökken (érzékenyebbek az emberek, tartózkodóbbak kevesebbet néznek jó néven) Humanista

Illemtan létrejötte (megszűnik a naiv jó-rossz kül. tétel) változik a hangnem, személyesebb, fontos a személyes megfigyelés, tapasztalás lejegyzése  Háttere: feudális rend fellazulása, polgári tudós, gondolkodó humanista réteg megjelenése ( Erasmus is) rájuk jellemző a távolságtartó megfigyelés és nyílt véleménynyilvánítás. Öntudatosak (német területen olyannyira hogy külön is válnak, itt a nemesség nem egységes, tehát nincs mivel azonosulni, erősebb itt a hivatalnoki, egyetemi kulturális hagyomány „nemesnek kell pedig tartani mindazokat, akik a szabad tudományokkal művelik lelküket”, ez Franciaországban majd más területeken is korlátozva marad, hangsúlyos a rangkülönbségek tisztelete) Erasmus nemzetközi hatása: mivel nem egy réteghez szól csak, hanem sokszor általános emberi szabályokat fogalmaz meg ( a szabályok keverednek a tapasztalatokkal) könnyebben befogadható széles rétegek számára. Az egyének

ekkor már, és ennek hatására még inkább tudatosan formálják magukat és másokat. A XVI- XVII sz. - ra egy új társadalmi hierarchia szilárdul meg, a társadalmi ellenőrzés szoros lesz, a tanácsok most már differenciált szabályrendszerként élnek. Lassú változás eredménye, amely ezek után tovább finomodik napjainkig. A szabályok egyes területeit jellemzi ezek után Elias hosszú példákkal, és hasonló folyamatokra világít rá minden területen: Evés közbeni viselkedés,beszéd modellálása. Asztali szokásokhúsevés villa Természetes intéznivalók Orrtörlés Köpködés Hálóhelyiségben való viselkedés A támadókedv változása(pacifikáció) késhasználat Az itt megfigyelhető trendek, mozgásirányok kifejezik a társadalmi változásokat, az új udvari társadalom megszilárdulását a XVII. Századig Ezzel a civilitas-szal megismerkedni kívánó rétegek igénylik a szabályok tanítását(nem udvari nemesség, gazdag

polgárság akikkel folyamatosan bővül az udvar, még akkor is, ha a szoc. kül kihangsúlyozása megmarad ) Elindul ezen szabályok áramlása, népszerüsödése , és ezzel leértékelődése, illetve további változása. A kölcsönhatás leginkább a nyelvi változásokban érhető tetten, ahogy a polgári szleng lassan beszivárog a hivatalos udvari nyelvbe is. Az udvari szabályok népszerűsítésében nagy szerepe van az egyháznak. Azzal, hogy kialakul az a felfogás: a „helyes” viselkedés Istennek tetsző, az üdvözülést segíti, az oktatásnak is fontos része lesz. *Fogalmak változása: COURTOISUIE udvari, lovagi viselkedést jelölte eredetileg, de polgárság körében is elterjedt( udvariasság, lovagiasság) jelentőségét, és eredeti jelentését a harcoló nemesség megszűnésével veszti el végleg, a XVII. sz-ra megy ki teljesen a divatból CIVILITÉ/ HONNESTE az új abszolutisztikus-udvari arisztokrácia kifejezése a társaságképességet

jelöli. XVIIIsz-ra ez is veszít értékéből. A polgári rétegek megjelenésével a POLITESSE kifejezés terjed, illetve mindkettőt fedi a HUMANITÉ kifejezése CIVILIZATION(XIX.sz) a változási folyamat harmadik állomása kifejezi a civilizációs folyamat beteljesülését, kialakult az európai civilizálódott társadalom szinte egységes értékrenddel, szabályrendszerre, azóta csak finomodik. Cél: a továbbfejlesztés és a terjesztés Ettől a ponttól kezdve a szabályok rituálévá váltak, nincs többé drasztikus változás. Civilizációs görbe (1. évezredes változatlan szokások; 2 drasztikus változások kora (XV- XVIII.sz);3 tartós, mindenkire érvényes szabályrendszer újabb stabil időszak) Olyan találmányok használata, funkciója, formája, mint villa, kanál több évszázados társadalmi érintkezés és közös tapasztalás során alakult ki közös igényekből. A szabályok racionális indoklása, mint pl.: egészséges, csak XVII-XIX sz ban

jelenik meg előtte csak annyi volt az indok: ez az illendő, Helyes magatartás, helyes beszéd) A racionális indoklás, arra jó hogy csökkenti a feszültséget amely azon bizonytalanságból ered, hogy ki is mondja meg mi a jó, csökkenti a szabályok rétegkötöttségét . A mintaalkotás mintaterjesztés és mintafeldolgozás funkciói a változás korszakában élesen elváltak. Az egyes eszközök használatát a kialakuló képzettársítások határozzák meg. Tehát itt sem a racionális elvek határozzák meg ezek kialakulását, hanem érzelmi elemek. Egyrészt a civilizálódás, humanizálódás elvéhez kapcsolódik az állatitól való elválás. Ebből adódik az állati szokások, és sok esetben annak tekintett örömök elfojtása, általában a természetes elfojtása. A húst nem szolgálják fel többé egyben, nem az asztalon darabolják (ez később a kis háztartások megjelenésével racionálissá is válik). Ez részben a késhasználat

változásához is köthető. A kés használatára rengeted szabály születik (tabuk, mint a kés a szájban) a társadalom folyamatos pacifikálódása során, amikor a harci, gyilkos eszköz képzettársítása okoz félelem, szégyen, veszélyérzetet. Mivel a harcosok rendjének visszaszorulásával majd humanizálódással változik az ember- ember elleni harcának megítélése, a viszályokat szigorú törvények szabályozzák(lásd Rómeó és Júlia). Az e törvényektől való félelem erősíti a harci eszközök tabuját A későbbiekben, napjainkban is folytatódik a kés használatának kizárása. A kézzel evés a szégyenhatár csökkenésével szintén undort vált ki, így terjed el a villa használata. Továbbá jellemző a szabályokra általában azon képzettársítás, hogy a helytelen viselkedés lealacsonyodást jelent Kérdéses az, hogy ki terjeszti a szabályokat, és kivel szemben van szégyenérzetünk. A társadalmi szerkezetváltozásokat tükrözi

ez Míg korábban hierarchikus jellegű, később általánossá válással csak a gyermekeknek nézik el a szabályoktól való eltérést. A család válik az ösztönösségről való lemondás elsődleges és uralkodó műhelyévé, a szülők pedig oktatókká, az elsajátítás időszaka a gyerekkorra korlátozódik. Az ösztönösség minden formája egyébként is az intim családi szférába szorul vissza. A polgáriasodással nincsenek többé azok a rétegek, amelyek meghatározzák az illőt, a munkamegosztás, piac és verseny kényszerei késztetnek önmeghatározásra.(nem ítélnek el, csak kiesel) Ugyanakkor a szégyenérzet növekedésével nehezedik ezek elmagyarázása. Ezt is segíti a racionális indokok keresése. Olyan esetekben, mint a szexuális életre felkészítés ez kifejezetten nehézkessé válik. Nem csak a társadalmi rétegek szerkezeti változása, de például a nők szerepének változása is meghatározza a változásokat. Elias szerint a

gazdaságilag hasonló erővel rendelkező nők még inkább elősegítették a feszélyezettségküszöb csökkenését, az ösztönök visszaszorítását. A szabályozottság nem a változásokkal jelenik , meg, csak új szabályok keletkeznek a változásokhoz igazodva. A kora középkor, középkor is szabályozott volt csak másként. „ A szabályok nélküli ember fantom”