Szociológia | Tanulmányok, esszék » Clifford Geertz - Út a kultúraértelmező elméletéhez

Clifford Geertz: Út a kultúraértelmező elméletéhez A kultúra fogalma alapján keletkezett az antropológia egész tudománya, amely aztán egyre inkább arra törekedett, hogy korlátozza, körvonalazza és megfékezze e fogalom uralmi igényeit. Néprajz: sűrű leírás. Az etnográfus valójában összetett fogalmi struktúrák sokaságával kerül szembe, számos struktúra egymásra rétegződik vagy összegabalyodik. Ezek a struktúrák egyszerre idegenek, szabálytalanok és rejtettek, s neki kell kitalálnia, hogy először miként ragadja meg, majd hogyan mutassa be őket. S így áll a dolog működésének már legföldhözragadtabb szintjén, a terepmunka őserdejében is: az adatközlők kikérdezésében, szertartások megfigyelésében, rokonsági kritériumok kiválasztásában, a tulajdonviszonyok kinyomozásában, a háttartások összeírásában azaz a kutatási napló megírása során. Az etnográfia művelése arra hasonlít, amikor megpróbálunk

elolvasni egy kéziratot egy idegen, elhomályosuló, talányokkal, önellentmondásokkal, gyanús javításokkal és célzatos kommentárokkal teli kéziratot, ami azonban nem hagyományos írásjelekkel, hanem a megformált viselkedés illékony példáival íródott. Sűrű leírás: egymásban nyúló rendszerek összessége, egy kontextus leírása. (A tények és a köztük lévő viszony.) Egy nép kultúrájának megértése azt jelenti, hogy ezt a népet a nélkül tartjuk normálisnak, hogy sajátosságait lefokoznánk. Az antropológiai írások maguk is értelmezések, ráadásul másod- és harmadkézbeliek. Ezek az értelmezések tehát fikciók; nem abban az értelemben, hogy tévesek, nem tényszerűek vagy csupán „mintha” gondolatkísérletek – a fikció szó eredeti jelentése vonatkozik rájuk „csináltak”, „alakítottak”. A kultúrát, így az érvelés, a legcélravezetőbb tisztán szimbolikus rendszerként kezelni, oly módon, hogy elkülönítjük

elemeit, meghatározzuk azok belső viszonyait, majd általános jellemzést adunk az egész rendszerről. A viselkedést azért kell – pontosan - regisztrálni, mert a kulturális formák a viselkedés – pontosabban: a társadalmi cselekvés – árama révén tagolódnak. Azt akarjuk megmutatni, hogy miből áll az antropológiai értelmezés: a társadalmi beszélgetésgörbe kinyomozásából és megfigyelhető formában történő rögzítéséből. Az etnográfus feljegyzi a társadalmi beszédet. leírja Futó eseményből, amely csak előfordulása pillanatában létezik, beszámolóvá változtatja, amely le van írva és ismételten elővehető. Az etnográfiai leírásnak tehát három jellegzetessége van: értelmező; a társadalmi beszédfolyamatot értelmez: a kérdéses értelmezés abból áll, hogy a beszéd „jelentését” megpróbáljuk kiszabadítani esetleges körülményeiből, illetve tanulmányozható formában rögzíteni. Téves, káros

antropológiai modellek: Mikrokozmikus modell: ez a modell nyilvánvaló téveszme, ugyanis az a lényege, hogy nemzeti társadalmak, civilizációk, nagy vallások vagy bármi más lényege leegyszerűsített formában az úgynevezett „tipikus” kisvárosokban és falvakban található meg. De a kutatás helyszíne nem azonos a kutatás tárgyával. Az antropológusok nem falvakat kutatnak, hanem falvakban kutatnak. Természetes laboratórium modell: ahhoz a felfogáshoz vezet, mely szerint az etnográfiai kutatásból tisztább, alapvetőbb, szilárdabb vagy kevésbé feltételekhez kötött adatok meríthetők, mint a társadalomvizsgálat egyéb fajtáiból. A kulturális elemzés nem egymásra épülő eredmények nyomán fejlődik; egyre merészebb kirohanások elszigetelt pontjaiból álló, ám következetes az értelemben, hogy ott folytatják, ahol az előző abbahagyta; értesülésükkel jobban felvértezve és fogalmilag szilárdabban, ugyanazokba a dolgokba merülnek

még mélyebbre. A kutatás akkor jelent előrehaladást, ha mélyrehatóbb, mint az előzőek. A kulturális elemzés lényegéhez tartozik, hogy befejezetlen. Az antropológia olyan tudomány, amelynek előrehaladását nem annyira az egyetértés fokozódása, mint inkább a vita kifinomodása jelzi. A haladás annyi, hogy egyre érzékenyebb eszközökkel kínozzuk egymást Az értelmező antropológia alapvető hivatása nem az, hogy legmélyebb kérdéseinkre válaszoljon, hanem az, hogy hozzáférhetővé tegye számunkra azokat a válaszokat, amelyeket más emberek adtak ezekre a kérdésekre, s így ezeket is belefoglalja az emberi megnyilatkozások bármikor felcsapható jegyzőkönyvébe. Geertz kultúra fogalma: egy adott közösség által szőtt jelentések hálója, s az ember ebben a hálóban vergődő állat. Szimbolikus antropológia: a kultúra jelekből áll, melyeknek mi jelentést tulajdonítunk. A kérdés az, hogy hol találkozunk ezekkel a jelentésekkel. A

szimbólumok közösségfüggők, térben és időben találkozhatnak. A kultúra bármit képes szimbólummá változtatni