Történelem | Tanulmányok, esszék » Károly Róbert és Nagy Lajos politikája

Károly Róbert és Nagy Lajos politikája III. András halála után interregnum (uralkodás közti szünet:1301-1308) volt, mert hárman jelentkeztek a magyar trónra: Vencel (cseh), Ottó (német) és Anjou Károly Róbert (franciaolasz). Károly Róbert került ki győztesen - uralkodásának kezdete 1308, de törvényesen csak 1310-től király - leszámolt a kiskirályokkal. Az Aba családdal kezdte Jelentős győzelme a rozgonyi csata (1312) - legerősebb ellenfele Csák Máté. Miatta a királyi udvar átköltözött Temesvárra, csak akkor mentek vissza Budára, mikor Csák Máté meghalt (1321) - új családokat emelt fel: „elitcsere” - nyugat-európai mintára akarta átalakítani Mo.-t - királyi tanácsot hozott létre, székhelye Visegrád - kincstári reformokat hajtott végre: Bevezeti a pénzverés monopóliumát. Eszerint csak az uralkodó verethetett pénzt, ami felszámolta a pénzügyi sokszínűséget. A kibányászott nemesércet a királyi pénzügyi

igazgatás helyi szerveinek, a kamaráknak kellett beszolgáltatni. Itt a földesúr a tiszta fém súlyának megfelelő súlyú pénzt kapott vissza. Ezzel a királyi kincstár 30-50%-os haszonhoz jutott (kamara haszna). Állandó pénzverés Körmöcbányán Bevezette az urburát (bányaadó): a király kiváltságolt bányászai az egész ország területén, szabadon bányászhattak, de a kitermelt fémek bizonyos hányadát a királyi kincstárba kellett befizetni. Annak érdekében, hogy a földesurak ne titkolják el a földjükön levő lelőhelyeket, a király az urbura 1/3-át átengedte annak, akinek a területén feltárták a nemesfémet. Ez az intézkedés jelentősen fellendítette az arany és ezüstbányászatot A jobbágyokra kapuadót vetett ki: ezt azoknak a jobbágyoknak kellett fizetniük, akiknek a kapujukon befért egy megrakott szénásszekér. Ez volt az első, csak parasztokra kivetett állami adó. A kincstár hasznát látta a kereskedelmi forgalom

növekedésének is. Az északi- és nyugatikereskedelemre harmincad, a déli kereskedelemre huszad vámot vetett ki(a behozott áru értékének 1/20 v. 1/30 részét kellett vámként fizetni) - átszervezte a hadsereget banderiális hadsereggé: ha egy földesúr min. 50 katonát visz a csatába, akkor a földesúr a saját zászlója alatt harcolhatott  dicsőség - 1335: visegrádi királytalálkozó: a cseh, a lengyel, és a magyar király találkozott. Új útvonalat akartak létrehozni, ami megkerüli Bécset (Bécsnek árumegállító joga volt) Ez volt az 1. alkalom, mikor a 3 ország éreke megegyezett Károly Róbert telerakta a kincstárat. Egyetlen sikertelen kísérlete a Havasalföldre való terjeszkedés. I. „Nagy” Lajos (1342-1382) - az ő idejében játszódik a Toldi - előkerültek a lovagi erények, szinte egész uralkodása alatt háborúzott, jó hadvezér volt - megtámadta Nápolyt öccse meggyilkolásáért, de a valódi tét a Dalmát tengerpart

birtoklása volt - 1351- országgyűlés: felújította az Aranybullát és bevezette az ősiség törvényét: ha a földbirtokos meghal, csak a családon belül örökítheti földjeit, ha nincs fiú utód, a föld automatikusan a királyé lesz. A törvény egyik cikkelye: egyazon nemesség: Mo-n jogait tekintve minden nemes egyenlő, csak vagyoni különbségek vannak - bevezette a jobbágyokat terhelő kilencedet: eszerint minden jobbágy köteles volt terményének kilencedik tizedét a földesúrnak adni. A kilenced egységesítette a jobbágyok terheit és csillapította a földesurak versengését. - 1367- pécsi egyetem alapítására tett kísérletet, de ez 3 éven belül megszűnt, mert nem volt elég beiratkozó - 1370: meghalt III. Kázmér lengyel király (Lajos nagybátyja), így a lengyel trón Lajosé 1370-1382: lengyel-magyar perszonálunió - elérte, hogy a havasalföldi és a morvai fejedelemség hűbéri esküt tegyen neki - kiépült Kelet-Európa

legnagyobb vára, Diósgyőr - az ő idejében készült a Képes Krónika, írta: Kálti Márk - 1382-ben pestisben hal meg