Nyelvtanulás | Magyar » Az egyszerű mondat

Az egyszerű mondat A beszéd és az írás legkisebb összefüggő egysége. A mondat kifejezi a beszélő szándékát, érzelmét, mondani valójának egy részét. I. II. A beszélő szándéka szerint lehet: 1. kijelentő mondat: Egyszerű közlést, nyugodt hangú megállapítást jelent A beszédben a hangsúlya egyenletes, nyugodt, hangleejtése ereszkedő, írásban a mondat végére pontot teszünk. Pl: Ma este későn megyek haza 2. kérdő mondat: • eldöntendő: a válasz igen vagy nem lehet. A hangsúlya nyugodt, hangleejtése emelkedő, ereszkedő. Pl: Látod ezt? • kiegészítő: a válasz hosszabb terjedelmű, a kérdés kérdőszóval kezdődik, a hangleejtés ereszkedő. Mondatvégi írásjele a kérdőjel Pl.: Hogy vagy? 3. felkiáltó mondat: hangsúlya erőteljes, hanglejtése ereszkedő Érzelmet fejez ki Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel. Pl: Fáj az ujjam! 4. felszólító mondat: Kérést, parancsot vagy tiltást fejez ki Hangleejtése ereszkedő,

mondatvégi írásjele a felkiáltó jel. • tiltószavak: ne, se • tagadó szavak: nem, sem 5. óhajtó mondat: Érzelmet, vágyat fejez ki Gyakran indulat-szóval kezdődik, az állítmány feltételes módú. Hangleejtése lebegő Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel Mind az öt mondatfajta lehet állító vagy tagadó: • • • • • Tagadó kijelentés: Pl.: nem akarok elmenni ma délután Tagadó óhajtás: Pl.: Ó, bárcsak ne mennék haza! Tagadó felkiáltás: Pl.: Ne nyúlj a ládához! Kérdő eldöntendő: pl.: Nem kérsz kekszet? Tagadó kiegészítő kérdés: Pl.: Miért nem kérsz kekszet? A felszólító mondatot, ha tagadom, akkor tiltó mondat lesz. III. A mondat szerkezete: Lehet egyszerű, amely egy tagmondatból áll, egy kijelentést tartalmaz. Fajtái:  tőmondat, amelyben csak alany és állítmány van.  hiányos mondat: amelyből az alany vagy az állítmány hiányzik, de beleérthető.  bővített mondat: a fő mondatrészek mellett

bővítmények is vannak (tárgy, határozók, jelzők)