Nyelvtanulás | Magyar » Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái

Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái A kommunikáció nem nyelvi eszközei olyan zenei eszközök, amik a beszédet kísérik, erősítik a mondanivalónkat, értelemre és a hallgatók érzelmeire hatnak. Fajtái: • • • • • • hangsúly: o a bizonyos szótagokra jutó hangerőtöbblet, nyomaték o főhangsúly: a kiemelt szó első szótagján (kivéve az indulatszavaknál) o mellékhangsúly: a főhangsúly mellett jelenik meg, hosszabb szavakban o szakaszhangsúly: a mondat annyi szakaszra oszlik, ahány főhangsúlyos szótag van benne o nyomatékos mondat: olyan mondat, amiben mondathangsúly (hangsúlyos szakasz) van hangerő: o hangerőváltás kiemelést, nyomatékosítást jelent, felkelti a figyelmet hanglejtés: a beszéd dallama (intonáció) o hangfekvés: egyéni (mély, magas) o hangköz: egyéni (rövid, hosszú) o hangmenet: lebegő, ereszkedő, vagy emelkedő hangszín: beszédhangoknak az egymáshoz való viszonya (egyéni) beszédszünet:

célja lehet a belégzés, figyelemfelkeltés, hatáskeltés, idő hagyása a gondolkodásra, beszéd tagolása beszédtempó: lehet: hadaró, normális, lassú; általában akkor váltunk tempót, ha a mondanivalónk lényegtelen vagy lényeges Szövegben: • • • • • • • • • kiemelések (kisbetűs, nagybetűs változatok) betűtípusok, betűformák (dőlt, félkövér) tagolások (tördelések; tömb vagy tagolt) színek, keretek, aláhúzások szöveghez tartozó rajz számítógépes szövegszerkesztés – szélesebb eszköztár a gondosan kialakított és kifejező szövegkép zavartalanabbá teszi a kommunikációt céljuk: értelmi, érzelmi kifejezés a beszéd sajátosságait a mondatvégi írásjelek, pontosvesszők, kettőspont, zárójelek, gondolatjelek képesek ábrázolni Az emberi kommunikációban az üzenetek kétféle kódban kerülnek a vevőhöz: a verbális (nyelvi) jelekben és a nem verbális jelekben. A verbális és a nem verbális

kommunikáció egymást kiegészítve vannak jelen a kommunikáció folyamatában. Nem verbális kommunikáció Általában a testkülönböző részeinek mozgásai közvetítik ezt a kommunikációt és kódjának elemei meghatározott mozgásokból állnak. Jellemzői • • Kevésbé tudatosan értelmezzük őket Kifejezzük velük a kommunikációs szituációhoz való viszonyunkat is Formái: mimika; tekintet; gesztusok; érintés; fizikai érintkezés; szaganyagok; testtartások; emblémák; távolságtartás az interakcióban. Funkciói 1. A társas helyzet kezelése: Folyamatosan jeleznünk kell partnerünknek reakcióinkat az általa közöltekkel kapcsolatban 2. Az én bemutatása: Az új partnerünkben ki kell alakítanunk, a régi partnerekben pedig fenn kell tartanunk azt a képet, amelyet saját magunkról őrzünk. (mosoly; ruházat) 3. Érzelmi állapotok kommunikációja: Az érzelmekre vonatkozó nem verbális üzenetek gyakran homályosak. Egyes érzelmeket az

arckifejezés mellett más, nem verbális csatornákon is kifejezhetjük (pl.: testtartással, gesztusokkal, térközszabályozással, tekintettel) 4. Az attitűdök (pozitív és negatív viszonyulások) kommunikációja: Általában a legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind nem verbálisan ki lehet fejezni. 5. A kommunikációs szerepmódosítás (Csatornavezérlés): A társas helyzetek kezelésének sajátos oldala annak irányítása, hogy ki beszéljen, mennyi ideig és ki legyen a következő megszólaló A kommunikációban a nem nyelvi jelek az alábbi főbb funkciókat látják el: 1. Tájékoztatnak a résztvevő személyekről 2. A kommunikációs folyamat irányítói 3. A beszéd tagolása, hangsúlyozása A nem verbális jeleket eredetük szerint is elkülönítik: 1. Örökölt jelek a világ minden táján egységesek (öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés) 2. Ösztönös jelek közösségre (fejbólintás, vagy a

különböző gesztusok) 3. Egyezményes jelek tudatosan tanulnak meg (játékvezetői utasításokat jelző kézjelek, vagy a siketnémák kézjelei) Metakommunikáció Az emberi kommunikáció állandó és szükségszerűen kétszintű folyamat. • • Az egyik akaratlagos (direkt kommunikáció- kódja digitális) a másik akarattól független (indirekt kommunikáció- kódja analógiás) A metakommunikáció az egész személyiség üzeneteit hordozza. 1. Kifejezheti, hogy a verbális közléstartalom igaz-e vagy nem (pl őszinteség) 2. Kifejezheti a partnerrel kapcsolatban érzett rokon- vagy ellenszenvet 3. Kifejeződhet a helyzethez való viszony (pl ünnepélyesség) 4. Megjelenhet az interakció valamilyen sajátos kommunikációs modalitásának jeleként (pl. játék) A metakommunikáció a direkt közléstartalmakat megerősítheti vagy ellentmondhat nekik. • • • • Szemléltetők: céljuk a mondanivaló szemléltetése, például rámutatás egy tárgyra

Érzelemmutatók: olyan arckifejezések, melyek érzelmeket fejezhetnek ki Szabályozók: szerepük a beszéd-hallgatás váltakozásának szabályozása. A beszélő ezekből a jelekből állapítja meg, hogy folytassa-e a beszédet, vagy adja át a szót a másik félnek, beszéljen-e gyorsabban, ismételje-e meg szavait, stb. Alkalmazkodók: nem tudatos megnyilvánulások, amelyek a gyermekkorban alakulnak ki. A nonverbális kommunikáció formái 1. Mimika Non-verbális kommunikáció leggyakoribb eleme (görög eredetű), mely az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgásával. A mimika nagy része nem tudatos szinten jelenik meg. 2. Tekintet Visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről; a másik személyhez való érzelmi viszonyról. A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatfelvétel szerepét is betöltheti Az, hogy beszélgetés közben mennyire nézzük partnerünket, függ az illető nemétől, státusától, kapcsolatuk intimitásától.

3. Gesztus Gesztus: (latin eredetű, jelentése: taglejtés, kézmozdulat vagy megnyilatkozás, tett valaki irányába) A mozgás cselekvést és helyzetváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a mimika, a tekintet, mert itt a mozgás az egész testre is kiterjedhet. 4. Érintés, fizikai érintkezés, szaganyagok Az érintés az egyik legfontosabb nonverbális jelzés. Nemenként változik a reakció. Az érintéshez hasonlóan a szaganyagoknak is lehet kommunikációs szerepe. 5. Testtartás A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. A testtartásból is nagyon sok mindenre következtethetünk. Ha érdekel a téma, teljes testünkkel a másik felé fordulunk. A test tartása az érzelmi állapotra is utalhat, például, ha valaki boldog, akkor kihúzza magát, ha viszont szomorú, akkor összehúzza magát. 6. Térköz Általános szabály: olyan mértékben fogadnak be, vagy utasítanak el bennünket az emberek, amennyire tiszteletben

tartjuk személyes területüket