Szociológia | Felsőoktatás » A szociálpolitika kiépülésének korai szakasza és fejődésének gazdasági, társadalmi tényezői (a világháborúk kora)

Debreceni Egyetem – Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi és Szociológiai Intézet Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 5. TÉTEL készítette: Szabó Attila 2007. február 28 1 A szociálpolitika kiépülésének korai szakasza és fejődésének gazdasági, társadalmi tényezői (a világháborúk kora). VÁZLAT • Egyházi enciklikák (1891, 1931) • A Szovjetunió megalakulása (1917) a létező szocializmus fenyegetése • Világválság 1929-33 • A Keynes-i megoldás (állami beavatkozás a gazdaságba) a klasszikus kapitalizmus vége • A társadalombiztosítási rendszerek elterjedése/kialakulása • A jóléti államok alaptípusainak (szociáldemokrata, liberális, konzervatív) szétválása • A szociális jogok ”rögzítése” Fogalmak: • Jóléti Állam • Világválság • New Deal • Beveridge terv • Szociális jogok • Társadalombiztosítás • Quadregessimo Anno 2 Irodalom: • A Beveridge jelentés •

Briggs, Asa 1991. A jóléti állam történelmi perspektívában In A jóléti állam Szerkesztette: Ferge Zsuzsa, Lévai Katalin. 223-239 Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék • Marshall, T.H 2001 Az állampolgárság fejlődése a 19 század végéig In A jóléti állam. Szerkesztette: Ferge Zsuzsa, Lévai Katalin 50-59 Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék • Quadregessimo Anno – XI. Pius pápa körlevele • Zombori Gyula 1994. A szociálpolitika alapfogalmai Budapest: T-Twins Kapcsolódó Tételek: • 1. A szociális gondoskodás történeti keretei, az állami szociálpolitika kialakulásának időszaka, jelentősége. • 6. Politikai ideológiák és szociálpolitika a XX sz első felében, a jóléti államok kiépülése. • 11. A társadalombiztosítás rendszerének nemzetközi és magyarországi kiépülési, a

rendszer fejlődését befolyásoló társadalmi és gazdasági folyamatok. 3 Jólét Állam: A jóléti állam a polgárok, elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalást jelenti. De feltehetjük a kérdést, hogy némiképp jobbat többet várjunk a minimumnál. (Esping-Andersen) Világválság: Az 1929-33-as világválság, ami túltermelés következtében következett be és tömeges munkanélküliséget okozott az Euro-Atlanti térségben. Tulajdonképpen tömeges nyomorhoz vezetett. Ennek megoldására dolgozta ki Keynes a keresletösztönző elméletét, mely a New Deal révén vált valóra. New Deal: A világválságra adott reakció az Egyesült Államokban, mely keresletet gerjesztve vezette ki a hullámvölgyből az USA-t. Lényegében az állami beruházások felfuttatásáról van szó, aminek során tömegével alkalmaztak munkaerőt, így az lakossághoz munkajövedelem áramlott, amit elköltve keresletet támasztottak a

különböző termékek iránt. Ez az állami gazdaságpolitika első megnyilvánulása, az eddigi lassaiz fair ideológiával szemben. Tulajdonképpen Keynes tanain alapszik Beveridge terv: A második világháború alatt kezdte elkészíteni tervét Lord Beveridge, aki azzal volt megbízva, hogy a tömeges nyomor okára derítsen fényt és próbáljon megoldást találni. Ő arra a következtetésre jutott, hogy a nyomor oka a munkanélküliség, így elsősorban azt kell segíteni, hogy munkát találhassanak az emberek. A szociális segítségnyújtást pedig nem szabad a járulékfizetéshez kötni, mivel így éppen a legjobban rászorulók nem jutnának hozzá. Az egészségügyi és baleseti ellátásnak mindenkire ki kell terjednie valamilyen alap színvonalon. Szociális Jogok: A jogok harmadik generációja – az emberi és a politikai jogokat követően. Magában foglalja az oktatás, az egészségügy, az elemi létet biztosító természetbeli és pénzbeli

ellátásokat. Marshall elmélete szerint a polgárság ezeket a jogokat a XX. század elejére vívta ki magának Társadalombiztosítás: A XIX. század végén a Bismarck-i Németországban született meg a társadalombiztosítás. A lényege, hogy a dolgozók jövedelmük egy részét biztosítókhoz fizetik be járulékként, ezért cserébe a bekövetkező kockázatok esetén a biztosítók ellátásban részesítik a biztosítottat. Eleinte baleseti és rokkantsági biztosítások léteztek, majd ez fokozatosan bővült és létrejött a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás is. 4 Németországban ipari ágazatonként külön biztosítópénztárak jöttek létre. Ez a gondoskodási forma a két világháború között vált teljessé és általánossá a kontinensen. A Beveridge-i elképzeléssel szemben itt a dolgozók vannak biztosítva, viszonylag magas színvonalon. Qudragesimo Anno: XI. Pius enciklikája (a Pápa által kibocsátott irányelv, mely az

egész földkerekségnek szól)), melyben megerősíti a Rerum Novarum (XIII. Leó) megállapításait, azaz elismeri, hogy a társadalom osztályokra szakadt, és azt hogy a szélsőséges kizsákmányolás elfogadhatatlan. Az államoknak nem szabad ezt tétlenül nézniük. Az egyenlőtlenségeket csökkenteniük kell Ehhez azonban társadalmi párbeszédre (és nem a marxi tanok szerinti forradalomra) van szükség. Képessé kell tenni a szegényeket a munkára. Ehhez szükséges a szubszidiaritás elvének bevezetése, azaz hogy, amit csak lehetséges azt helyben kell megoldani. A szociálpolitika kiépülésének korai szakaszában mindenekelőtt a korábbi liberális lassaiz fair álláspontnak kellett megváltoznia. Ez egyrészről változott azért, mert a XVIII-XIX századi nyomor nem enyhült a korábbi elképzeléseknek megfelelően, azaz a jólét nem ”csorgott le”. Korábban ugyanis azt várták, hogy a megtermelt tőke, majd fokozatosan leszivárog a rosszabb

helyzetben lévőkhöz, így végül mindenkinek tisztességes munkája lesz. Ez nem látszott megvalósulni, így a liberális államok is felülvizsgálták ezzel kapcsolatos álláspontjaikat. Elkezdtek kiterjedtebb gazdaságpolitikát folytatni, és beavatkoztak a szabad piacba. A másik tényező, ami kikényszeríttette a változást az a Szovjetunió létrejötte, ugyanis ez már valós veszélyt jelentett a kommunizmus terjedésére nézve, a nemzeti kommunista pártoknak könnyű volt a nyomorban élők közül tagokat toborozni, ez pedig veszélyeztette volna a status quo-t. Az államok részben tehát ezért is választották a jóléti politikákat, bár különböző módszereket választva azok megvalósítására (liberális-, konzervatív-, szociáldemokrata jóléti állam). A folyamatot megtámogatta, hogy a pápai enciklikák is helyeselték azt és fel is szólították az államokat, hogy gondoskodjanak elesettjeikről. Azaz már az egyház sem tartotta

elfogadhatónak a szélsőséges szegénységet. Mindezek a tényezők a Világgazdasági Válság alatt váltak igazán nyomós érvekké, mert akkor vált leginkább láthatóvá a nyomor, így az államok jó része a kiútként a keresletélénkítést választotta. Ami egy fokozott állami jelenlétet követelt a piacon 5 Ezek a társadalmi és gazdasági tényezők vezettek a szociálpolitika kialakulásához és a jóléti államok létrejöttéhez. 6