Építészet | Felsőoktatás » Úttervezés jegyzet

Úttervezés A vízminőségre gyakorolt hatások Az út menti vizek minőségére káros hatásúak az ellenőrzés nélküli építési tevékenységek, a kémiai és egyéb szennyezőanyagok, a vízfolyások és partjaik biológiai aktivitásának megváltoztatása, az iszaposítás stb. Hosszú távon a kipufogó gázok, a burkolat- és gumikopás, fémkorrózió is gondot jelenthet az igen forgalmas utak esetében. Időszakos szennyeződést okoz a téli sózás, melynek veszélye főleg kis vízhozam esetén jelentkeznek. Vízáramlási viszonyok Az útterv vízépítési munkarészében megtervezett vízelvezetést a környezeti vizsgálatban ellenőrizni szükséges. Ki kell térni a várható felszíni vízáramlásokra és ezek sebességére, figyelembe kell venni a talajok és a növényzet érzékenységét, valamint a hasonló esetekben szerzett, erózióval kapcsolatos tapasztalatokat. A hatásokat folyásirányban addig kell figyelembe venni, amíg a vízhozam és a

folyássebesség megváltozása jelentősnek mondható. Talajvízszint változások vizsgálata szükséges, ha azt a térségben ivóvízként vagy öntözésre hasznosítják, valamint száraz területeken, ahol a talajvíz fontos a természetes növény- és állatvilág számára. Az út víztelenítési rendszer vízvisszatartásra történő felhasználása a száraz területeken, vagy más esetben, az egészségtelen, pangó vizek elvezetése a közúti beruházás lehetséges kedvező környezeti hatásai közé tartozhatnak. A mérendő hidraulikus jellemzők közé tartozik a sebesség, vízhozam, vízszint, hordaléktöménység (lebegőrészecske-tartalom). Az árterületekről, a kutak vízmélységének változásairól stb. a vízügyi igazgatóságoknál és a helyi lakosoknál a további alapvető adatok beszerezhetők. Ahol a vízmozgások lényeges változása várható, ott a vízrajzi hálózat dinamikájának gondos vizsgálata szükséges a hatásláncolatok

kizárása céljából (4.33 ábra) Vízszennyezés A vízszennyezés általában a nagy forgalmat lebonyolító utaknál jelentkezik, ezért megfontolandó az út telepítése a következő helyeken: • Ivóvízkivételi hely közelében • Nagy biológiai értékű terület határán • Alacsony, kis vízállású folyók közelében Úttervezés • Gyenge szűrőképességű talajok esetén (pl. a mészkő vagy dolomit szűrőképessége nulla, a homok és homokkő hatásosan kiszűri a lebegő anyagokat, az agyag pedig nagy mértékben csökkenti a szennyezést) A vízminőséget jellemző paraméterek lehetnek: érzékszervvel meghatározhatók (pl. színe, szaga); fizikai-kémiaiak (hordaléktöménység, vezetőképesség, szulfátok, alumínium); nem kívánatos anyagok (nitrátok, szénhidrogének); mérgező anyagok (króm, ólom, növényvédőszerek); mikrobiológiai szennyeződések (coliform és streptococcus baktériumok száma). Elterjed mód a

vízminőségnek a mért legkedvezőtlenebb paraméter szerinti besorolása. Közúti beruházás esetén a nehézfém-tartalom vagy a lebegőanyag-tartalom szolgálhat a szennyezőanyag-kibocsátás vizsgálatának alapjául (4.31 táblázat) 4.33 ábra - Példa a hatásláncolat kialakulására Por (kg/nap/km) Ólom (g/nap/km) Cink (g/nap/km) Szénhidrogén (kg/nap/km) 1000 jármű/nap 10 000 jármű/nap 5-10 8-14 4 0,1-0,5 50-100 80-140 40 1-5 Megjegyzés: ezek a nyugat-európai országokban az útburkolaton lerakódott jellemző mennyiségek. A tényleges értékek az útviszonyok, a járműösszetétel, járműállapot és a szállítmányok szerint változnak. 4.31 táblázat: A közúti forgalom okozta szennyezőanyag-lerakódások Úttervezés Egy terület érzékenysége az alábbiak vizsgálata során állapítható meg: • Felszíni vizek: vízjárás, vízhozam, árterületek, alacsony vízszint • Talajvíz: a víztest nagysága, az áramlás iránya,

sérülékenység • Talajjellemzők: az áteresztő- és szűrőképesség • Vízhasznosítás: ivóvíz, mezőgazdasági, halgazdasági • A víz fizikai, kémiai minősége. Az érzékeny területek térképi ábrázolása szükséges a nyomvonal-meghatározáshoz. A vízjárás változásával szembeni érzékenység lehet fizikai (hidrológiai hatások), biológiai (a fajok élőhelyminősége) és humán (rekreációs, gazdasági és háztartási vízhasználat). Környezetvédelmi intézkedések Megelőzés A hatások megelőzhetők, ha elkerüljük a vízáramlások jelentős mértékű megváltoztatását az út környezetében. Hatásmérséklés A víz áramlási sebességének csökkentése jelentős mértékben csökkentheti a lehetséges hatásokat. Ez történhet füvesítés, kőszórás vagy speciális szerkezeti kialakítás segítségével (lásd az előző fejezetben). Az érzékeny területek elkerülése a nyomvonal és a nagyobb műtárgyak helyének gondos

megválasztásával oldható meg. Ülepítő medencék alkalmazása akkor indokolt, ha folyásirányban a környezet igen érzékeny, vagy ha a szennyezőanyag-tartalom igen nagy (4.34 ábra) Úttervezés 1. és 2 megoldás: Nem túl érzékeny környezetben 3. megoldás: Érzékeny környezetben 4. megoldás: Különösen érzékeny környezetben A 4. Megoldás fenntartási tevékenységet igényel (az ülepítő medencék időszakos tisztítása, a nagy nehézfémtartalmú szennyvíziszap megfelelő ártalmatlanítása) 4.34 ábra - A vízkezelés különböző módszerei Egyes szennyezőanyagok természetes módon történő eltávolítása céljából oxidáló makrofiták (nagyobb termetű vízi-mocsári növények) alkalmazása is lehetséges. A további fenntartás a felhalmozódó üledék eltávolításából áll. A szikkasztó árkok is csökkentik a szennyezőanyagok elfolyását (4.35 ábra) A vízgyűjtő, szabályozó és a víztisztító berendezések alkalmazása

költségesebb megoldás Úttervezés 4.35 ábra - Egyéb hatásmérséklő intézkedések 4.4 Levegőminőség Általános elvek az alábbiak: • A közúti közlekedésből származó légszennyezést nagyrészt a résztvevő gépjárművek motorjából származó anyagok és a kipufogógáz-kibocsátás, valamint a por okozzák. • A helyi hatások az út közvetlen közelében, főleg a sűrűn lakott területeken érvényesülnek, és az ott élő, dolgozó emberek egészségére, a talajra, a termesztett növényekre, a vizekre és az épülethomlokzatokra vannak kihatással. • A helyi légszennyezés ellen alternatív útvonal, forgalomszabályozás, sebességkorlátozás, növénytelepítés segítségével lehet védekezni. • A légszennyezés globális, illetve regionális hatásai (üvegházhatás, ózonlyuk, savas esők), csak országos és regionális közlekedéspolitikával csökkenthetők (a gépjármű és üzemanyag szabványok, a gépjárműkarbantartásra

vonatkozó ellenőrzések szigorításával és az úthasználati díj bevezetésével). Ezt a kérdést jelen kézikönyv csak éppen érinti és általában az úttervek sem foglalkoznak vele. • Sok országban a gépjárművek okozta légszennyezés kevésbé jelentős a vízszennyezés és a közlekedési balesetek okozta egészségügyi problémákhoz képest. Ezért a forgalomból eredő kibocsátást főleg egyes nagyvárosok elsődleges problémájaként szokás tekinteni. Jelentősége a népesség és a gépjármű-ellátottság növekedésével azonban egyre nagyobb. A légszennyezést az emberi tevékenység okozza, csökkentése a környezet fokozottabb védelmét, más közlekedési módokat, illetve más energiaforrásokat előnyben részesítő országos politikával lehetséges. A személygépjárművek felelősek a kibocsátások közül a szénmonoxid 60 százalékáért, a szénhidrogén 60 százalékáért és a nitrogén több mint Úttervezés

egyharmadáért. Ebben a fejezetben a gépjárművek okozta légszennyeződést elsősorban helyi értelemben és a közúti beruházásokra vonatkozóan tárgyaljuk. Hatások A járművek okozta légszennyezési ciklus a kibocsátás, terjedés és befogadás (élőlények, talaj) fázisaira bontható fel. • A nitrogénoxidok (NO x ) több napig képesek a levegőben maradni, és a savas esők okozói közé tartoznak. Az emberi lélegzést és a növényzetet befolyásolják (savként és oxidánsként is). • A szénhidrogének (CH) az üzemanyag tökéletlen égéséből és párolgásából keletkeznek. Az idetartozó szerves vegyületek mérgezőek, ingerlő hatásúak, rákkeltők, mutagének. • A szénmonoxid (CO) egy-két hónapig is a levegőben marad. Beépül az emberi vér hemoglobinjába, megakadályozva az oxigén szállítását. Kis mennyiségben fejfájást, szédülést, érzékelési rendellenességet, nagyobb mennyiségben akár halált is okozhat. A

dízelüzemű motorok a CO és Ch sokkal kisebb emisszióját okozzák, mint a benzinüzeműek. • A kéndioxid (SO 2 ) néhány órától kezdve akár több hétig is a légkörben maradhat. Légzési problémákat és savas esőket okoz, melyek a növényekre, a vizekre és különböző anyagokra káros hatással vannak. A kibocsátás mértéke az üzemanyag kéntartalmával van szoros kapcsolatban. • Szemcsés anyagok, köztük a dízelolaj levegőhordta lebegő részecskéi, a súrlódásból és abroncskopásból származó részecskék, a nehézfémek és a por. Okozhatnak légzőszervi és szemirritációs, allergiát, légzési problémákat, rákkeltő és mutagén hatásokat. • Az ólom (Pb) az oktánszám növelését és a motor kenését szolgáló adalék az üzemanyagban. Hatásai az idegrendszeri zavarok (főleg gyerekeknél) és a vérszegénység Nemcsak légzés útján, hanem az ivóvízbből, zöldségekből is bekerülhet a szervezetünkbe. További

szennyezőanyagok a benzol, a széndioxid (CO 2 ) és a klór-fluor-karbonátok (CFC-k), melyek vegyi reakciók során másod- és harmadlagos szennyezőkké alakulnak át (4.41 ábra) Az egyes szennyezőanyagok hatásai nagyjából a következőképpen csoportosíthatók: üvegházhatás (CO 2 , CO, NO x , CFC-k), ózonlyuk (CO, CH, NO x , CFC-k), savas esők (CH, NO x , SO 2 ), egészségi ártalmak (CO 2 , CO, CH, NO x , SO 2 , Pb, CFC-k, benzol). Úttervezés ábra - Különféle légszennyező anyagok egyszerűsített kapcsolatrendszere 4.5 Természeti környezet Általános elvek • Az útépítés jelentős hatást gyakorolhat a növények, állatok és a vizek élővilágának életére. • E hatások megnyilvánulási formája különböző lehet. Figyelembe kell venni a közvetett és az egész ökoszisztémára gyakorolt hatásokat is. • A nyomvonal kiválasztása vegye figyelembe a környezeti szempontokat is. • A tervezés korai szakaszában előirányzott és

elfogadott megoldások általában a legkevésbé költségesek és időigényesek. • Az építés közbeni hatások fontosságuk miatt különös figyelmet érdemelnek. Hatások Közvetlen hatások • A természeti tér felhasználása. Az út és állandó vagy ideiglenes létesítményei zavarhatják a természeti környezetet. • Elválasztás. Pl egy erdő úttal történő keresztülvágása okozhatja egyes populációk kihalását, az állatok életterének szűkülését, mozgásuk akadályozását, számuk csökkenését gázolás következtében. Úttervezés • Megközelíthetőség. Az út létrehozása addig érintetlen területeket (pl erdő) tesz hozzáférhetővé az emberi tevékenység számára, s ez gakran a természeti környezet felszámolásával végződik. Közvetett hatások • A növény- és állatvilág zavarása (esetleg pusztulása) a felszíni vizek áramlásában, illetve a talajvízszintben okozott változtatások miatt (4.51 ábra) • A

vízi élővilág zavarása mederkorrekció vagy a megnövekedett lebegő hordalék következtében • Az erdőszéli fák károsodása a megnövekedett fény és szél hatásának következtében • A növényzet és a talaj állapotromlása az ember által okozott tüzek, a fokozódó emberi tevékenység, illetve a járművek szennyezőanyag-kibocsátása miatt • Növények és állatok megbetegedése a kórokozók ember és jármű általi terjesztéséből kifolyólag Hatások a különböző típusú környezetek esetében Az erdei ökoszisztémák jellemzője a gazdag növény- és állatvilág, továbbá, hogy szoros kölcsönhatások állnak fenn a rendszer összetevői között, ezért a környezeti hatás erős. Ezt bővebben a 4.51 táblázat ismerteti A nyílt ökoszisztémák (pl. gyepek, füves és fás puszták) elemei között kevesebb a kölcsönhatás. A hatások kevésbé szembetűnők, mint az erdők esetében A vizes ökoszisztémák (tavak, mocsarak, lápok)

jellemzői az igen gazdag élővilág és a nagy produktivitás. Szerepük a vízháztartásban, a vizek tisztulásában, a madárvilág védelmében igen fontos. Az utóbbi évtizedekben erősen visszaszorultak, ezért határozott védelmükre van szükség. Az egyéb ökoszisztémák összegzése a 453 táblázatban található 4.51 ábra - A talajvízszint csökkentésének várható hatásai Úttervezés 4.51 táblázat Erdei ökoszisztémák Közvetlen hatások • Helyfoglalás a természeti környezetből (néhány ha/útkm) • Állatpopulációk szétválasztása • Állatelütések Közvetett hatások • Áthatolás (és az ebből következő erdőirtás, művelés alá vonás, járulékos útépítés, vadászat) • Erdőszéli hatás (a fénymennyiség és a légköri viszonyok hirtelen megváltozása) • Ökoszisztémára gyakorolt hatás (a vízáramlás változása és az erózió, a biológiai változatosság és a klíma megváltozása) • Betegségek

terjesztése 4.52 táblázat Vizes ökoszisztémák Közvetlen hatások • Helyfoglalás a természeti környezetből (néhány ha/útkm) • A víz- és anyagáramlás akadályozása miatti elválasztó hatás • Szennyeződések (havária, ill. a sokéves forgalom miatt) Közvetett hatások • Áthatolás (és az ezzel járó vízelvezetés, művelés alá vonás) • Erdőszéli hatás (a fénymennyiség és a légköri viszonyok hirtelen megváltozása) • A vízáramlás és talajvízszint megváltozása (legtöbbször a növényzet változásához és a produktivitás csökkenéséhez vezet) Úttervezés 4.53 táblázat Egyéb ökoszisztémák Fajtája Jellemzői Hatások Sziget-ökoszisztémák • Sok bennszülött (csak ott • Fajok kipusztulásának előforduló növény- és állatfaj • Igen érzékeny környezet veszélye • Új fajok behurcolása megbontja a rendszer egyensúlyűt Hegyvidéki ökoszisztémák • Sok bennszülött faj •

Nagytömegű földmunkák • Sok eső, a vízáramlás • Erózió (a klíma és a fontossága domborzat miatt fokozott a veszélye) Ökozónák • Gazdag környezet (kétféle természeti környezet • Nyilvánvaló visszaszorulás megszűnésének és fajok az elmúlt évtizedekben kipusztulásának veszélye között kialakuló zónák) • Természetes átmeneti zóna • Az ökozónák által létrehozott kiegyenlítő hatás megszűnésének veszélye Környezetvédelmi intézkedések Megelőzés Ahol lehetséges, az érzékeny területeket el kell kerülni. Hatásmérséklés • Az érzékeny területeknek a tervezési folyamat korai szakaszában történő feltárása lehetővé teszi alternatív nyomvonalak és tervek fontolóra vételét. A nemzeti parkokon, illetve különösen érzékeny területeken jelentősebb út lehetőleg ne vezessen keresztül. • Az útkeresztmetszet szűkítésével, módosításával, terepszinthez közeli vezetéssel,

laposabb rézsűkkel és kevesebb növényzet kiirtásával csökkenthetőek a szomszédos természeti környezetre gyakorolt hatások. Úttervezés • Az út menti növénytelepítés segítheti a meglévő növény- és állatvilág fennmaradását. Esetenként további élőhelyet és vonulási utat is biztosíthat a vadak számára (erózió elleni védelmet is nyújtva). Egyes helyeken szélnek - esetleg tűznek - ellenálló szegélynövény fajok választása indokolt. • A vadátjárók elősegítik az állatok természetes mozgását. • Kerítések, sövények segítik csökkenteni a jármű-vad ütközések számát. Ezek elhelyezhetők az állatok fő vonulási útjainak keresztezésében, vagy segíthetnek azok eltolásában, áthelyezésében. • Az állatok részére épített alagutak, hidak elkerülhetővé teszik a baleseteket. Gyakran a vízfolyások átvezetésére készült műtárgyak alatt meg lehet adni a vadátjárás lehetőségét is (4.52 ábra)

Ezek költséges megoldások, melyek csak a vadállomány értékessége és az átvezetett vándorlási útvonal jelentős volta esetén indokoltak. • Sebességkorlátozás szintén csökkentheti a gépjárművek és vadak ütközésének számát. 4.52 ábra - Vadaluljáró és vízépítési műtárgy sematikus kialakítása 4.6 Kisajátítás Általános elvek • A közúti beruházáshoz gyakran új területet kell megszereznie az államnak a terület használóitól. Amennyiben nem sikerül megállapodni a tulajdon vételárában, az állam a kisajátítási jogával élhet. Úttervezés • A kisajátítás jogához annak a felelőssége is társul, hogy igazságos legyen a terhek elosztása, vagyis az érintettek közül senki sem kerülhet alacsonyabb életszínvonalra a közúti beruházás következtében. • A környezeti hatásvizsgálat lényeges eredményei • Az érintettek hatásviselésük fajtája szerinti táblázatos kigyűjtése • Ütemterv

kialakítása minden előző kategóriára, intézkedés, illetve jogcím szerint • Megvalósítási, állapotkövetési, módosítási munkaterv • A föld- és egyéb tulajdon hivatalos értékbecslése nem mindig tükrözi azt a költséget, amellyel az elvesztett üzlet, piac, szociális kapcsolatok helyreállíthatóak. • Tekintettel kell lenni a szociálisan sérülékeny rétegekre (anyagilag rászorultak, földtulajdonnal nem rendelkezők, idősek és sok tekintetben a kisiparosok és a nők fenntartotta családok is), akik az áttelepítés folyamatában külön támogatásra szorulhatnak. • Kisebb szélesítés, felújítás is jelentős befolyással lehet az út menti területfelhasználásra, melyet a tervezés során tekintetbe kell venni. Hatások Az útépítéssel járó területmegszerzés a társadalmi és gazdasági életet annál nagyobb mértékben zavarja, minél nagyobb az érintett emberek száma (a családtagokat is beleértve). Az ingatlanok és

üzletek elvesztéséből, valamint az üzleti bevételek átmeneti vagy végleges elmaradásából adódó veszteségek becsülhetők és költségelhetők, a tényleges becsérték megállapítása azonban nehéz és hosszadalmas folyamat. Azok a szociális és lelki hatások, amelyek a megszokott szomszédságtól való elválasztásból, az ügyfélkör elvesztéséből adódnak sokszor fizikai egészségromásban és különböző mélységű lelki depresszióban fejeződnek ki. A hatások meghatározása és vizsgálata Már a közúti beruházás tervezésének kezdetén meg kell becsülni a területmegszerzés által valószínűleg érintett telkek, házak, vállalkozások és út menti tevékenységek hozzávetőleges számát az egyes tervváltozatok esetén. Ahol csekély hatások érhetnék a terület használóit, ot a továbbiakban meg kell vizsgálni a hatásviselő embercsoportok, területek és tevékenységek típusait, és egyszerű intézkedések lehetőségét

ezen hatások megelőzésére vagy csökkentésére. Pl módosítható-e kissé az útterv, vagy áll-e rendelkezésre a közben alternatív terület erre a tevékenységre? Úttervezés Összeállítandó a beruházás által érintett személyek táblázata (4.61 táblázat), mely a tervezés korai szakaszában lehet még hozzávetőleges, a későbbiekben pontosítható. A táblázatban föl kell tüntetni az érintett személyek jellemző csoportjait (pl. tulajdonos, bérlő, alkalmazott, engedély nélküli használó); a földtulajdonra gyakorolt hatás típusát (pl. birtokméret csökkenése, ház vagy üzlet kisajátítása, korlátozott megközelíthetőség); és az emberekre gyakorolt hatás típusát (pl. megélhetés nehezedése, lakóház elvesztése) A hatások nagyságának vizsgálata részletesebb elemzést kíván. Lakóhelyek esetén ez az érintett lakóházak leltárba vételét és valamennyi esetében a tulajdonelvétel mértékének feltüntetését

igényli. A bérleti viszony fajtáját és tartamát lakosonként ki kell deríteni Kártérítésre általában a tulajdonos jogosult, de a bérlőket és a jogcím nélküli használókat is el kell helyezni, és minél hosszabb ideje élnek ott, annál nagyobb ellenállásba ütközik az áttelepítésük. A vállalkozásoknál némileg más megközelítés szükséges. A közvetlen környékre áttelepíthető vállalkozások esetében az üzleti veszteségeket és az áttelepítés költségeit kell fölbecsülni. A térséget elhagyni kényszerülők és a nagy ügyfélkört veszítők esetén az áttelepülési és az újraindulási kiadásokat kell becsülni. A földművelésből élő gazdálkodók veszteségei között megállapítandó a zöldkár, ha a termést nem áll módjukban betakarítani, valamint az új termőföld ismeretlen adottságaiból eredő jövedelemelmaradás. A helyben maradó lakosok és vállalkozások a család és a közösségi kapcsolatrendszer

szétzilálódása, az ügyfélkör csökkenése, illetve a terület leértékelődése miatt szenvedhetnek kárt. A közvélemény-kutatás segíthet a hatások nagyságának megállapításában, az egyeztetések pedig a várható hatások felismerése mellett a lehetséges alternatívák és környezetvédelmi intézkedések kiválasztásában. Úttervezés Hatás Intézkedés 1. A ház és minden föld elvesztése A tulajdonos áttelepítése lakóhely és föld biztosítása más helyen 2. A ház és a föld egy részének elvesztése Áttelepítés: lakóhely és a teljes földtulajdon (A megmaradó föld nem hasznosítható) biztosítása más helyen 3. A ház és a föld egy részének elvesztése A ház felépítése a megmaradt földön, kártérítés a kisajátított földterületért (A megmaradó föld hasznosítható) 4. A ház elvesztése, a föld megmarad A ház felépítése a megmaradt földön 5. A ház elvesztése, földtulajdon nincs Házépítés

új telekre (kívánság szerint az eredeti vagy új területen) 6. A ház elvesztése, bérlő Lakáshoz jutás segítése (kívánság szerint az eredeti vagy új területen) 7. A ház elvesztése, jogcím nélküli használó Lakáshoz jutás segítése (kívánság szerint az eredeti vagy új területen) 8. Minden föld elvesztése, a ház megmarad Földbiztosítás a közelben vagy teljes áttelepítés 9. A föld egy részének elvesztése, a ház Földbiztosítás a közelben, ha lehetséges megmarad (A megmaradó föld nem hasznosítható) 10. A föld egy részének elvesztése, a ház Kártérítés a kisajátított földterületért megmarad (A megmaradó föld hasznosítható 11. Otthon végzett üzleti tevékenység Kártérítés a bevételkiesésért bevételének elvesztése (átmenetileg), az otthon megmarad 12. Otthon végzett üzleti tevékenység vagy az Új otthon biztosítása kívánság szerint az otthon elvesztése eredeti vagy új

területen, és az áttelepítés miatti bevételkiesés megtérítése 13. Házat, földet nem veszít Intézkedés nincs 14. Az üzlethely elvesztése, bérlő v jogcím Új hely biztosítása azonos vagy jobb nélküli használó körülmények között 4.61 táblázat: Az érintettek kategóriái és a tervezett intézkedések Úttervezés 4.7 A zaj Általános elvek • A zaj főleg városi területeket és olyan településeket érint, amelyek közel fekszenek a nagy forgalmú utakhoz. • A zaj a mindennapos úthasználat egyik nyilvánvaló hatása, azonban építés közben is előfordulhat fokozott zajhatás. • Az egységesített eljárások és a számítógépes modellek a zajszint vizsgálatában hasznos segítségül szolgálnak. Megjegyzendő, hogy a mérési módszerek és a szabványok eltérőek lehetnek különböző országokban. • A zajvédelmi intézkedések költsége változó, de csökkenthető, ha táj- és tereprendezéssel kombinálják.

Hatások A zaj nehezen becsülhető kellemetlenségeket okoz: fáradtságot, ideiglenes halláskárosodást. A zajérzékelés relatív, függ a háttérzaj erősségétől. Az egészségi hatások tekintetében a legrosszabb eset, ha a közlekedési zajhoz más zaj hatása társul. Közlekedési zajforrások a következők: • Motorzaj, mely fordulatszám-függő, s az útburkolat minősége, a forgalom szakaszos lefolyása és a járművek műszaki állapota is befolyásolja. • A gördülési zaj a kerekek és a burkolat közt. Az abroncs és a burkolat fajtája, állapota befolyásolja. Értéke legnagyobb a hirtelen fékezéskor és nagy sebesség esetén • A vezetői viselkedésből adódó zaj (pl. autóduda) A hatások meghatározása és vizsgálata Mértékegységek: A zajszint mértékegysége a hangnyomás logaritmusa, a decibel (dB). A hallhatósági sávon belüli hangnyomásszintek kifejezésére az akusztikai decibel dB(A) szolgál. Az emberi fül konstans

zajszint-növekedésként érzékeli a hangnyomás állandó értékkel történő megtöbbszöröződését. A logaritmikus összefüggés miatt több zajforrás zajszintjei hagyományos matematikai módon nem adhatók össze. A zaj szempontjából nyugodt vagy zavaró környezetek zajszintjeit a 4.71 ábra hasonlítja össze Úttervezés 4.71 ábra - A zajszintek mértéke A zaj időbeli változása miatt a mérési és előrejelzési értékeket adott időtartam alatti átlagérték vagy egyéb mutatók formájában szokás megadni. • Az egyenértékű zajszint (Leq) olyan stabil zajszint, melynek energiája egyenlő a változó zaj energiájával azonos időtartam (pl. 12 óra) alatt • Szokás a 12 órás vagy 18 órás periódus 10 százalékán át túllépett zajszinttel (L10) is számolni. Az éjszakai zaj általában 10 decibellel alacsonyabb a nappalinál. Az épületek zajterhelését a forgalom felé néző homlokzat előtt mérik. A zajmérési előírásnak

tartalmaznia kell a mérés időtartamát, helyét és a mérendő paramétert. A mérőműszer lehet rezgőnyelves frekvenciamérő, ún sonometer, melyen értékes alapadatokat rögzíthetünk, noha a zajforrások megkülönböztetésére nem alkalmas. Az előrebecslési eljárások közé tartozik az egyenletek (a forgalomnagyság, -öszetétel és sebesség ismeretében), számítógépes modellek (a védelem hatékonyságának becslésére) és fizikai modellek alkalmazása. A zaj-modellekben figyelembe vett tényezők: • A forgalomnagyság, -összetétel, sebesség (4.72 ábra), valamint a forgalomáramlás változásai (konvoj, gyorsítás, fékezés) • az észlelési pont és a zjaforrás távolsága, magasságkülönbsége, valamint a közbeeső terepviszonyok • Az út meredeksége, szabályozási szélessége, a burkolat típusa Úttervezés • A talajnak vagy a felszín burkolatának hangelnyelési tulajdonságai • A járműpark műszaki állapota • Légköri

viszonyok (hőmérséklet, szél stb.) 4.72a ábra - A forgalom megkétszereződése 4.72b ábra - A sebesség megkétszereződése a zajszint 3 dB(A)-es növekedésével jár, a zajszint 6 dB(A)-es növekedésével jár minden egyéb tényező változatlansága esetén 4.72c ábra - Az akusztikai egyenlőség nehéz 4.72d ábra - A zajforrás és az észlelőhely tehergépjárművek és személygépjárművek közti távolság megkétszereződése a zajszint 3 között dB(A)-es csökkenésével jár Környezetvédelmi intézkedések Megelőzés Lehetséges módja a település elkerülése. Hatásmérséklés A gépjárművek megfelelő kialakításával és karbantartásával, valamint az úttervezés eszközeivel lehetséges. Úttervezés A közutakkal kapcsolatban így szóba jöhet: • A burkolat megválasztása (érzékeny helyen a felületi bevonatok kerülése, nyitott szemeloszlású zajcsökkentő aszfalt beépítése) • Kritikus helyen a meredek

emelkedők kerülése • Bevágások alkalmazása • Falak és töltések építése (4.73 ábra) • Végső megoldásként a homlokzatok hangszigetelése (pl. kettős üvegezésű ablak beépítése) Az előbbi megoldásokat a 4.71 táblázat hasonlítja össze Módszer Hatékonyság Költség-összehasonlítás Földtöltés Mint más (beton vagy fa) Nagyon olcsó, ha van anyag a zajárnyékoló falaké közelben Beton, fa, fém vagy más Jó, kis helyigényű 10-100-szorosa zajárnyékoló fal földtöltésének, a de a területköltség megtakarítható Útkéreg alatt Szélsőséges esetben nagyon 80-16 erős forgalomnál, hosszon túl 300 000-szerese a m földtöltésének szellőztetés szükséges Kettős üvegezésű homlokzati Csak zárt ablaknál hat; csak a 5-60-szorosa a földtöltésének ablakok helyiségeket védi 4.71 táblázat: Zajcsökkentési eljárások összehasonlítása A zaj elleni védelem eszközét mindig a körülmények

ismeretében kell meghatározni. A védelem fokozható, ha af alak elnyelik, visszaverik, szétszórják a zajt. Fák és bokrok telepítése a zajt alig csökkenti, mégis kellemesebbé teszi a környezetet, pl. a zajárnyékoló töltés vagy fal látványát. Az eljárások szükség szerint kombinálhatók (474 ábra) A jogi szabályozás és egyéb előírások is hozzájárulhatnak a sikerhez, például, ha: • Főutak mellett nem engedik új lakóépületek létrehozását • A nehéz gépjárművek részére (főleg éjszakára) terelőutat jelölnek ki • Sebességcsökkentést írnak elő a különlegesen érzékeny területek (pl. iskolák, kórházak) közelében Úttervezés Kompenzáció Néhány lakóház zajcsökkentési igénye esetében előnyösebb az ingatlant megvásárolni, mint zajvédelemmel ellátni. Zajhatásért pénzbeni kártérítést jelenleg csak kevés országban nyújtanak. 4.73 ábra - Zajárnyékoló létesítmény elhelyezése 4.74 ábra -

Kombinált zajcsökkentési eljárások 4.8 Tervezési eszközök A leginkább hatékony környezetjavító beavatkozás a területfelhasználás módosulásait és az ahhoz tartozó optimális közlekedési kiszolgálást megvalósító területrendezés. Ennek az elvét a következő néhány ábra mutatja, először a kisebb, majd a koncepcionális kérdéseket érintve. Úttervezés 1. A lakóterületen a lakó és az intézmény, ill Minden területhasználat azonos oldalon munkahelyek úttal elválasztva 2. A munkahely és parkolója elválasztva A munkahely és parkoló azonos oldalon 3. Útvonal kialakítás lakóterületen keresztül Nincs lehetőség átvágásra Úttervezés 4. Hagyományos főúti átkelés Település-elkerülés 5. Szűk, veszélyes beépítés Megfelelő helybiztosítás 6. Új lakóterület közvetlen főúti kapcsolata Közvetett kapcsolat Úttervezés 7. Rossz, takart csomóponti elhelyezkedés Megfelelő csomóponti

elhelyezkedés 8. Csomóponti ágak helytelen kihasználása Helyes megoldás 9. Sok és fölösleges kapcsolat Megfelelő kapcsolatok Úttervezés 10. Lakóterület és közút helytelen fejl Megfelelő fejlesztés 4.81ábra Úttervezés 5. Példák 5.1 ábra: A Wangen-Hegnau és Rüti elkerülő szakasznál, valamint az Uster-Wetzikon elkerülő szakasznál alkalmazott keresztmetszetek Az ábrából látható, hogy − az utat „eldugták” elsősorban a közúti közlekedés okozta zaj elleni védelem miatt, − környezetbarát zajvédő töltést építettek (vigyázat, a töltés tetején telepített növényzet könnyen kiszárad), − a bevágási rézsűt bokrokkal fákkal ültették be, − párhuzamos, burkolt 3,0 m széles utat létesítettek mindkét oldalon (Ezt nagyon fontosnak tartjuk!). Úttervezés 5.1 ábra - az Oberlandstrasse elkerülő szakaszainak mintakeresztszelvényei Úttervezés 5.2 ábra Lefedett szakasz mintakeresztszelvénye Az

utat lefedett bevágásban viszik (a takarás min 1,0 m) környezetvédelmi okok miatt Úttervezés 5.3 ábra Vadátvezetés Az ábra a vadátvezetésre szolgáló műtárgy keresztmetszetét tünteti fel a „hídon” létesített 3-5 m széles burkolt úttal Úttervezés Egy gyorsforgalmi utat (Zürich Ény-i elkerülése) • Opfikon térségben 350 m hosszban és • Uldorf térségben 440 m hosszban az 5.4 ábrán látható keresztmetszet szerint környezetvédelmi okok miatt lefedték Az ábra fél-fél keresztmetszetet tüntet fel. A zajvédelem érdekében az 5.5 ábrán látható támfalat alakítottak ki 5.4 ábra - A gyorsforgalmi út lefedésénél alkalmazott keresztmetszet Stelzen és Urdorf térségében 5.5 ábra - Zajvédő támfal Úttervezés Zürich nyugati elkerülése (N20/N4 főközlekedési út) és a Zürich-i háromszögcsomópont környezetvédelme A nyugati elkerülés létesítésekor nagy súlyt helyeztek a zajvédelemre. Az utat a

tájba illesztették, ezzel integráltan oldották meg az imisszióvédelmet. Mivel az útszakaszon nagyon sok az alagút, az imissziós befolyásolás a csatlakozásoknál és a hozzájáró utaknál jelentkezik. A vonalvezetés olyan, hogy lehetőleg hosszú szakaszok bevágásában fekszenek. Ahol ez nem volt lehetséges, ott mesterséges, széles területet elfoglaló feltöltéseket vagy zajvédő töltések felhasználásával készített mesterséges bevágásokat alakítottak ki. A hidakat és egyes magasan fekvő pályaszakaszokat mindkét oldalon zajvédőfalakkal látták el (5.6 ábra) Víztisztításra biológiai víztisztító berendezést használtak (5.7 ábra) Az ülepítő térrel rendelkező KOMBI olajleválasztótól az autópályáról lefolyó vizet egy csövön keresztül az ülepítő medencébe vezetik. A medencét a talajvízszennyezés elleni védekezés céljából, ásványi anyagokból készített alsó szigeteléssel látják el. A víz egy

szivárgórétegen keresztül egy csővezetéken át jut a következő, biológiai tisztítómedencébe. Az altalaj- viszonyoknak megfelelően a víz elszivárog vagy továbbfolyik a befogadóba. A Zürich-nyugat autópálya háromszög. A nagy felületű, hosszirányú feltöltés lapos rézsűje domb formában került kialakításra, amely a Wettswil-i lakóterület zajvédelmét is ellátja (5.8 ábra). Ebbe a dombba építették be az autópálya építésekor keletkezett bevágás anyagot Ezzel sikerült egy mintegy 100 000 m3 térfogatú esővíz-tároló medencét kialakítani, melynek felületét (a domb építésével) 5 ha-ról 2-2,5 ha-ra csökkentették. A hozzáfolyó és átfolyó vizek felfrissülnek, és mint mezei patak folynak tovább. Az egész átalakított terület 13 ha, természetes jelleggel épült meg, és extenzív módon kerül művelésre. 5.6 ábra - Zajvédő fal műtárgyon Úttervezés 1 közút 2 nagyvízi tehermentesítő 3 kombi típusú

olajfogó 4 ülepítőmedence 5 szivárgás 6 biológiai tisztítómedence 7 tárolómedence 8 folytóműves kivezetés 9 Befogadó 5.7 ábra - Biológiai víztisztító berendezés Olajfogó, elékapcsolt tehermentesítéssel (5.9 ábra) Száraz időszak, illetve csekély csapadék idején az olajfogóban a szennyezett víz a telítődésig tárolódik. Az olajfogó elé kapcsolt tehermentesítő (oldalbukó) nem lép működésbe, valamennyi víz az olajfogóba jut. A 11 jelű iszaptérben a nagyobb szemcseméretű és sűrűségű lebegőanyagok kiülepednek. Ennek a térnek a megtelése után az olajjal szennyezett víz a leválasztó térbe (10) jut. A viszonylagosan nagy térfogatú és átfolyási keresztmetszetű térben lasső áramlás és hosszú tartózkodási (átfolyási) idő alakul ki, amelynek során a dizspergált olaj a felszínre tud úszni és ott réteget alkot. Az olajréteg nem tudja elhagyni a tárolómedencét, mivel az (1) örvénykamrás fojtószelepes

kivezetéshez az áramlási út a merülőfal megkerülésével vezet. Ha a csapadék elegendően nagy, az olajfogó medence megtelik (7 jelű vízszint), és az elékapcsolt tehermentesítő működésbe fog lépni. A tehermentesítő bukási szintje (8 jelű szint) ugyanis némileg alacsonyabban helyezkedik el. Ettől kezdve mind a medencén, mind pedig a túlfolyó-megkerülő csatornán át áramlik víz. Utóbbi már természetesen nem tisztított. Ez azonban csekély vízminőségi problémát okoz, mivel az olajszennyeződés a csapadéklefolyás kezdeti időszakában jelentős. Ez a medence túltöltésének és az abban visszatartott olaj elúszásának megakadályozása. A zápor elmúltával, illetve időszakonként az iszapteret tisztítani, az olajfogóban található erősen szennyezett vizet pedig el kell távolítani. Ezekhez a tisztítási időszakokhoz biztonsági és technológiai okok miatt az olajfogót le kell tudni zárni a beömlő víz elől. Erre szolgál az 5

jelű, ideiglenesen behelyezhető és felfújható gumi golyó. Úttervezés elnevezések 1 biológiai közúti víztisztító rendszer 2 nyomócső 3 patak 4 torkolati mű 5 ülepítőmedence 6 tó 5.8 ábra - Zürich-nyugat autópálya háromszög Úttervezés elnevezések 1 örvénykamrás fojtószelep 7 legnagyobb vízszint 2 fogadótér 8 alacsony vízszint 3 átfolyási séma 9 olajtér 4 gyenge esőnél 10 leválasztó tér 5 csőlezáró golyó 11 ülepítő tér 6 tartós, heves esőnél 5.9 ábra - K típusú olajvisszatartó akna előrekapcsolt tehermentesítővel