Közlekedéstan | Felsőoktatás » A csomóponti alapesetek geometriai elrendezése, úttervezés

1 1.1 A CSOMÓPONTI ALAPESETEK GEOMETRIAI ELRENDEZÉSE 1.11 Külterületi csomópontok Alapvető megállapítások Külterületi csomópontok esetén a nagyobb sebességek miatt megkívánt forgalomtechnikai egységesség csak kisszámú alapeset alkalmazását preferálja. Kerülendő a kanyarodó sávok, szigetek, saroklekerekítések és kerékpáros létesítmények sokféle kombinációja. Ez az egységesség, egyszerűség fontos a forgalombiztonság szempontjából, továbbá ésszerűvé teszi a tervezést, építést és fenntartást. A csomóponti terveket célszerű 1:200-1:500 méretarány közötti, hivatalos, aktualizált alaptérképre készíteni. Az útépítési terven ábrázolandók a forgalmi sávok, a gyalog- és kerékpárutak, a tömegközlekedési létesítmények, a szükséges szigetek, egyéb jelzések, a fák, a zöldfelületek, a földalatti vezetékek, a csatlakozó utak lényeges elemei vízszintes és magassági értelemben, a táj és

térstruktúra, a vízelvezetés berendezései. A tervezéssel párhuzamosan ki kell dolgozni a jelzőlámpa, a jelzőtábla és az útburkolati jeltervet a csomópont forgalomtechnikai tervén az üzem egységességének biztosítására. Főbb tervezési elvek Beépített területen kívül az alapesetekre az alábbiak érvényesek: − A főútról balra kanyarodó járműveket – különösen nagy sebességeknél – védeni kell. − Az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ágakban – ha nincs világítás – általában „forgalom elől elzárt területek” alkalmazandók szigetek helyett. − Az alárendelt csomóponti ágakban, keresztezések esetén, az elsőbbségadást pályaelválasztó elemmel (szigettel) is hangsúlyozni kell. − A megszakítás nélküli útszakaszon a meglévő kerékpárutakat a csomópont tervezésébe be kell vonni. Egypályás utak (I., IV, V alapesetek) Kétsávos utak esetén – ha nem szükséges balra kanyarodó sáv –, akkor

becsatlakozásra és keresztezésre a 2-8. ábrán látható alkalmazási formák javasolhatók A keresztezések az alárendelt csomóponti ágban pályaelválasztóval (cseppalakú szigettel) rendelkeznek. Céljuk az elsőbbségadási kötelezettség kihangsúlyozása. A sziget mellett csak egy felálló sávot szabad kialakítani A sziget elhagyható, ha − az alárendelt útvonalról csak helyi autósok és lassú járművek érkeznek, vagy − a betorkolló utak 4,50 m-nél keskenyebbek és egyidejűleg a forgalmuk nagyon kicsi (csúcsórában kisebb, mint 20 jármű/óra). Ilyen esetekben a betorkolló út burkolatának minősége eltérő legyen. Amennyiben két becsatlakozás van egymáshoz képest eltolva, akkor a szükséges távolság a becsatlakozó utak tengelyei között legalább 30 m. Amennyiben kétsávos utak csomópontjainál balra kanyarodó sávok vagy a balra kanyarodók számára felállási felületek szükségesek, akkor az 2-9. – 2-11 ábrán látható

alkalmazási formák javasolhatók Becsatlakozás Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 2 Keresztezés 2-8. ábra: A külterületi kétsávos utak becsatlakozásai és keresztezései balra kanyarodó sáv nélkül Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 3 1. Becsatlakozás felállási felülettel 2. Becsatlakozás balra kanyarodó sávval Cseppalakú sziget nélkül is 2./1 Változat – kijárati ékkel 2./2 Változat – jobbra kiváló sávval Háromszög alakú szigettel is 2./3 Változat – több célú, vegyes sávval 2./4 Változat – nyíltan bevezetett balra kanyarodó sávval 2-9. ábra: A külterületi kétsávos utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávval Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 4 Háromszög alakú sziget nélkül is 1. Változat – jobbra kiváló sávval Háromszög

alakú szigettel 2. Változat – jelzőlámpás forgalomirányítással Jobbra kiváló sáv és háromszög alakú sziget nélkül is 2-10. ábra: Külterületi kétsávos utak keresztezései balra kanyarodó sávval Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 5 2-11. ábra: Külterületi kétsávos utak keresztezése balra kanyarodó sávval és kerékpárúttal Jelzőlámpával nem szabályozott csomópontok esetén az alárendelt csomóponti ágakat általában egy sávosra kell kialakítani azért, hogy a várakozó járművek egymást ne akadályozzák a főútra történő rálátásban (látóháromszög). Ha a sebesség Vm < 70 km/h, akkor két felállósáv is tervezhető Jelzőtáblás forgalomirányítású keresztezések esetén a megfelelő sávfelosztással (vegyes-sáv az egyenesen továbbhaladó és balra kanyarodó járművek számára, valamint felálló-sáv a jobbra kanyarodók számára) biztosítható,

hogy a balra kanyarodók és az egyenesen továbbhaladók ne álljanak fel egymás mellé. Kettőnél több felálló-sáv általában csak jelzőlámpás forgalomirányítás esetén alkalmazható. A pályaelválasztó elemek (cseppalakú szigetek) az elsőbbségadás hangsúlyozására szolgálnak és nagyobb forgalom esetén szerepük van a kanyarodó, valamint az egyenesen továbbhaladó járművek felállásának szabályozásában (jelzőlámpa). Háromszögalakú szigetek alkalmazása a nagyobb sebességű utak esetén célszerű. A környezeti adottságok kényszerítő körülményei esetén becsatlakozásoknál lehetséges a háromszög és a cseppalakú szigetek, keresztezéseknél pedig a háromszög alakú sziget elhagyása. Lapos hajlásszögű becsatlakozásoknál kivételesen egy többlet, jobbra fekvő háromszög alakú sziget alkalmazása is célszerű lehet. Amennyiben egy kétsávos út keresztezését a IV. alapeset szerint alakítják át, akkor általában az

2-12 ábrán látható forma adódik. Mindkét becsatlakozásnál – a keresztező utak kapcsolati jelentőségétől függően – különböző elrendezés választható. Amennyiben a terepviszonyok, vagy a már meglévő utak nem határozzák azt meg, hogy melyik út legyen felül és melyik alul vezetve, akkor általában az alárendelt, illetve kisebb forgalmú út magassági viszonyait célszerű változtatni. Azért, hogy a felül vezetett úton, a kanyarodók számára elegendő rálátás legyen biztosítható, célszerű a becsatlakozást az elméleti keresztezéstől hátrébb húzni. Amennyiben az alul vezetett úton lévő becsatlakozásnál rálátási problémák adódnak, akkor biztonsági és átbocsátóképességi okok miatt a híd támfalait hátrább kell helyezni. A rámpát a becsatlakozás előtt közelítően egyenesen és vízszintesen kell vezetni. A becsatlakozás szöge 70° - 110° között legyen. Az összekötő ív minimális sugara Rmin = 35 m Az

emelkedés nagysága legfeljebb 6 % Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 6 2-12. ábra: Külterületi utak IV alapeset szerint kialakított keresztezése Rövid rámpáknál javasolható a betorkollásoknál lévő cseppalakú szigetek összekapcsolása egy mintegy 1,50 m széles irányelválasztó sávval. A keletkező egyirányú pályák szélessége ne legyen 4,50 m-nél keskenyebb Ha a választott szélesség ennél nagyobb (például 6,00 m), akkor az irányelválasztó sávot a cseppalakú szigetnél – jelzőlámpával nem szabályozott forgalmú becsatlakozásoknál – úgy kell kialakítani, hogy a felállási szakaszon a pályaszélesség 4,50 m legyen. Ha kétsávos utak az V. alapesetnek megfelelően eltolva keresztezik egymást, akkor a 2-13 ábrán látható megoldás a célszerű. Jobbra eltolás egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávokkal akkor célszerű, ha a becsatlakozások távolsága hosszabb,

mint a két balra felálló sáv együttes hossza. Az egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávok között mintegy 1,50 m széles forgalom elöl elzárt terület jelölendő ki. Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 7 1. Jobbra eltolás Jobbra kiváló sávval is és háromszög alakú sziget nélkül 1./1 Változat – egymás mellett fekvő balra eltolt lekanyarodó sávokkal Balra eltolás Háromszög alakú szigettel és kijárati ékkel is 2-13. ábra: Külterületi kétsávos utak eltolt keresztezése balra lekanyarodó sávokkal Jobbra eltolás egymás mellett fekvő balra lekanyarodó sávokkal akkor választandó, ha a becsatlakozási távolság nem elég ahhoz, hogy egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávokat létesítsenek, de oldalirányban elegendő hely áll rendelkezésre. Ha a becsatlakozások között igen kis távolság van, akkor kivételesen olyan jobbra eltolás is kialakítható, melynél a

balra kanyarodó sáv túlnyúlik a becsatlakozáson. Ebben az esetben azokat a járműveket, melyek az elsőbbséggel rendelkező útvonalat keresztezni akarják az alárendelt csomóponti ágban megfelelő előjelzővel tájékoztatni kell arról, hogy közvetlenül a kanyarodás után, a főútvonalon, a balra kanyarodó sávban kell elhelyezkedniük. Ha a két balra kanyarodó sáv között kiemelt pályaelválasztó elem (ferde szegéllyel) kerül kialakításra, úgy ezt ki kell világítani. A balra eltolás kijárati ékkel és háromszög alakú szigettel történő kialakításához a csatlakozó utak tengelyei között 60 m-es távolság szükséges. Kijárati ék és háromszög alakú sziget nélkül elégséges a 40 m A 2+1 sávos keresztmetszetű utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávval a 2-14. ábrán láthatók Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 8 elhúzási szakasz az előzési szakasz végén hossza:

~200 m elhúzási szakasz az előzési szakasz végén hossza: ~200 m Változat – jobbra kanyarodó sávval elhúzási szakasz az előzési szakasz végén hossza: ~200 m 2-14. ábra: A külterületi 2+1 sávos utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávokkal Szomszédos csomópontok alkalmazási formáit az alapformákból kell összetenni. Kialakításuknál az eltolásoknál leírtak értelemszerűen érvényesek. A felismerhetőséget és a felfoghatóságot gondosan tervezett útburkolati jelekkel és jelzőtáblákkal kell alátámasztani. Az alkalmazási formákra, szomszédos csomópontok esetén példák az 2-15. ábrán láthatók Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 9 Valamennyi részcsomópont kijárati ék és háromszög alakú sziget nélkül is tervezhető Felállási felülettel is 2-15. ábra: Külterületi kétsávos utak szomszédos becsatlakozásai és keresztezései balra lekanyarodó sávokkal

Becsatlakozások kialakítása kanyarodó főutak esetén lakott területen kívül a 2-16. ábra szerint történik A megoldás lényege, hogy az elsőbbségadási kötelezettség és az áthaladási elsőbbség erőteljesen kihangsúlyozásra kerül. Az osztályozás emellett alárendelt jelentőségű Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 10 A eset B eset Eredeti állapot Az alárendelt csomóponti ág ráhajlítása a kanyarodó főútra Az alárendelt csomóponti ág ráhajlítása a kanyarodó főútra. A csomópont balra kanyarodó sávval, cseppalakú és háromszög alakú szigettel létesül. 2-16. ábra: Külterületi kétsávos utak becsatlakozásának megoldása a fölérendelt út kanyarodása esetén Kétpályás utak (II., III, VI, VII alapesetek) Ha egy csomópont egypályás utat kapcsol össze kétpályás úttal, akkor a 2-17. ábrán látható kialakítási módok lehetségesek keresztezés és

becsatlakozás esetén. Valamennyi elrendezéshez jelzőlámpás forgalomirányítás ajánlott, a megengedett sebesség 70 km/h-ra történő mérséklése mellett az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ágban balra kanyarodó sávok tervezendők. Az alárendelt csomóponti ágba a cseppalakú sziget és a két felálló sáv általában szükségesek. Keresztezések esetén a cseppalakú szigetek az alárendelt út tengelye mellett mindkét irányból úgy alakítandók ki, hogy a balra fordulók egyidejűleg szabad jelzést kaphassanak. Amennyiben a jobbra kanyarodók forgalma jelzőlámpával nem szabályozott, úgy a jobbra kanyarodó sávot rendszerint kijárati ék helyettesíti. Két kétpályás út keresztezése esetén általában a 2-18. ábrán feltüntetett megoldás (a IV alapesetnek megfelelően) célszerű. Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 11 1. Becsatlakozás A jobbra kanyarodók gyakran jelzőlámpa

nélkül is haladhatnak 2. Keresztezés A jobbra kanyarodók gyakran jelzőlámpa nélkül is haladhatnak 2-17. ábra: Külterületi egypályás és kétpályás utak becsatlakozása illetve keresztezése Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 12 2-18. ábra: Külterületi kétpályás utak IV alapeset szerinti keresztezésének alkalmazási formája Külterületi csomópontok elemeinek részlettervei Pályaszélesítések – elhúzások A csomóponti felállások miatt szükséges elhúzások kialakításánál a 2-19. és 2-20 ábrák alapján járunk el 2-19. ábra: A burkolatszélek vezetése közbenső egyenessel Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 13 2-20. ábra: Sávszélesítés inflexiós ellenívekkel A 2-20. ábra alapján: s (s / 2 )2 = R, 2 2n S = 4 Rs . (Megjegyzés: R értékét a tervezési sebesség vagy belterületen a megengedett sebesség

alapján kell megválasztani.) Saroklekerekítések A jobbra kanyarodást segítő saroklekerekítések az egyszerű körív mellett háromrészes kosárívvel az alábbi sugárarányok betartásával tervezendők. R1 : R 2 : R3 = 2 : 1 : 3 . Az R1 előív és az R3 utóív független a teljes irányváltozási szögtől. Az ezekhez tartozó középponti szög mindig α 1 = 16 o és α 3 = 20 o . A 2-21. ábrán szerkesztési példa látható saroklekerekítésre, hármas kosárív esetén Ha nincs jobbra kiváló sáv vagy kijárati ék – a sugár a 2-5. táblázatból választandó 2-5. táblázat: Külterületi utak saroklekerekítésének adatai α R2 főkörív sugár Jobbra bekanyarodás [m] 70 8 90 8 110 8 Interpolálás megengedett. R2 < 7 m nem alkalmazható. * R2 = 15 m, csak akkor, ha van cseppalakú sziget. Jobbra lekanyarodás [m] 12 12(15)* 8 2-6. táblázat: Külterületi utak saroklekerekítésének sugarai háromszögalakú sziget esetén α R [m]

főkörív sugár 70 20 90 25 110 25 Interpolálás megengedett. A méretek a minimális méretű háromszögalakú szigetet adják. Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 14 ∆R1 = R 2 ∗ 0,0375 y1 = R 2 ∗ 0,0750 x m1 = R 2 ∗ 0,2714 x1 = R 2 ∗ 0,5428 ∆R 2 = R 2 ∗ 0,1236 y 2 = R 2 ∗ 0,1854 x m 2 = R 2 ∗ 0,6922 x 2 = R 2 ∗1,0383 ⎛ β 0,0861 ⎞ ⎟ T1 = R 2 ∗ ⎜⎜ 0,2714 + 1,0375 ∗ tan + 2 sin β ⎟⎠ ⎝ ⎛ β 0,0861 ⎞ ⎟ T2 = R 2 ∗ ⎜⎜ 0,6922 + 1,1236 ∗ tan + 2 sin β ⎟⎠ ⎝ Megjegyzés: Nem kiszélesített becsatlakozás esetén (ha nincs pályaelválasztó) β azonos az α becsatlakozási szöggel 2-21. ábra: Szerkesztési példa saroklekerekítésre hármas kosárív esetén Jobbra lekanyarodás és a háromszögsziget A főútról jobbra fordulók különböző vezetését a 2-22. és a 2-23 ábrán látható megoldások alapján lehet megtervezni. A háromszögalakú

szigetek létesítése a szélek hosszának előre történt megadása nélkül Ebben az esetben az alább részletezett szerkesztés javasolható (2-22. ábra): 1. Az MLA középpontú és RLA + 6,00 m + 0,50 m sugarú segédkörív felvétele 2. A cseppalakú sziget egyenes szélének végén elhelyezkedő középpontú, R = 5,50 m sugarú segédkörív felvétele. (Ez az egyenes szél érintőlegesen csatlakozik a RLA sugarú körívhez Az érintési pont a cseppalakú sziget hátsó lekerekítő sugarának kezdete.) 3. 4. 5. 6. 7. Kijárati ék esetén az elsőbbséggel rendelkező út szélével párhuzamosan ∆ R = 3,50.5,00 m távolságra, a jobbra kanyarodó sáv szélességének megfelelő egyenes felvétele. Az RRA sugarú, a 2-6. táblázatból választott ív beillesztése a saroklekerekítés kialakítására Ez az ív a 2. pont szerinti segédkört és a 3 pont szerinti párhuzamos egyenest érinti Az MRA középpontú segédkör meghúzása, sugara RRA + 5,50 m. Ennek

az ívnek az 1 pont szerinti segédkörrel alkotott metszéspontja, a középpontja a hátsó szigetfej R = 0,50 m sugarú körív lekerekítésének. Az Rü átmeneti ív beillesztése a 4. pont szerinti körív és az alárendelt útvonal pályaszéle közé a) Összekötő egyenesek húzása a hátsó szigetefej lekerekítő ívének középpontja, valamint az MLA és MRA középpontok között. Ezek az egyenesek metszik a hátsó szigetfej lekerekítő ívét (R = 0,50 m sugarú lekerekítőív kezdetének és végének meghatározása.) b) Ezekből a pontokból a háromszögalakú sziget oldalainak, mint érintőknek meghúzása. (Kivétel keresztezések esetén: a cseppalakú sziget mellett lévő háromszögsziget oldalának igazítása a keresztező forgalmi sávhoz.) Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 15 8. A háromszögalakú szigetnek az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ág szélétől távolságot tartó

egyenes meghúzása (a szegély külső szélének megszerkesztése) • 0,50 m külterületi utaknál, ha nincs vegyes, többcélú sávhasználat, • 0,00 m, ha a sávhasználat vegyes, • 0,00 m a belterületi utaknál. 9. Lekerekítések szerkesztése a 7b) pont szerinti érintők és a 8 pont szerinti egyenes között R = 0,50 m-es sugárral. 10. a) Az MRA középpontú és RRA + 5,50 m sugarú körív húzása b) A 10.a pont szerinti első baloldali szigetfej és az elsőbbséggel rendelkező útvonal széle mellett lévő forgalom elől elzárt terület megszerkesztése. 11. A kijárati nyílás hosszának felvétele a 10 pont forgalom elől elzárt területének csúcsától • lo = 35,0 m kijárati ék esetén, illetve • hosszirányú kijárati nyílás felvétele jobbra kiváló sáv esetén. 12. A 11 pont szerint meghatározott, a pálya szélén fekvő metszéspont összekötése az RRA sugarú körívvel • • kijárati ék esetén egyenessel, illetve jobbra

kiváló sáv esetén a kijárati nyílás kezdetén elhúzással kialakított pályaszél csatlakoztatása. 2-22. ábra: A baloldali háromszögalakú sziget szerkesztése kijárati ék esetén; a sziget befogó hosszai előre nem adottak A háromszög alakú szigetek létesítése a szélek hosszának előre történő megadásával Ebben az esetben a következő szerkesztés javasolható (2-23. ábra) 1. Az MLA középpontú és RLA + 6,00 m + 0,50 m sugarú segédkörív felvétele 2. A cseppalakú sziget egyenes szélének végén elhelyezkedő középpontú, R = 5,50 m sugarú segédkörív felvétele. (Az egyenes szél érintőlegesen csatlakozik az RLA sugarú körívhez Az érintési pont a cseppalakú sziget hátsó lekerekítő sugarának kezdete.) 3. Az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ág széleivel párhuzamosan egyenest kell húzni • • kijárati ék esetén ∆ R = 3,50.5,00 m távolságra, illetve jobbra kiváló sáv esetén, sávszélességre. Fi István:

Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 16 4. 5. 6. 7. a) Párhuzamos egyenest kell húzni az elsőbbséggel rendelkező út szélével olyan távolságra, amely közelítően megfelel a háromszögalakú sziget előre megadott hosszának. b) Meg kell szerkeszteni ennek a párhuzamos egyenesnek a metszéspontját az 1. pont szerinti segédkörrel. Ez megadja a hátsó szigetfej R = 0,50 m sugarú lekerekítésének a középpontját c) Segédkör rajzolandó a 4.b pont szerint megszerkesztett kör középpontjából R = 5,50 + 0,50 m sugárral. Érintő körívet kell illeszteni (sugara nem lesz kerek) a 3. pont szerint meghúzott egyeneshez, valamint a 2. és 4c pont szerint megszerkesztett körívekhez A körív sugara feleljen meg a 2-6 táblázat előírásainak is. Az Rü átmeneti ív beillesztése az 5. pont szerinti körív és az alárendelt út pályaszéle közé A továbbiakban a megelőző eset 7 – 12. pontjában leírtak az

érvényesek 2-23. ábra: A baloldali háromszögalakú sziget szerkesztése a főútról jobbra kiváló sáv esetén; a sziget befogó hosszai előre adottak Pályaelválasztó cseppalakú szigetek a külterületi főutak alárendelt csomóponti ágaiban Előzetes megállapítások A cseppalakú szigetek szerkesztése általában az alárendelt út tengelyéből indul ki. Ha az alárendelt csomóponti ágak betorkolásai két forgalmi sávosak és a bal felálló sávban a balra bekanyarodó járművek tartózkodhatnak, akkor a cseppalakú szigetek szerkesztéséhez a két egymással szembenfekvő csomóponti ág tengelye helyett egy a tengellyel párhuzamos egyenest kell választani, amely a cseppalakú szigetek tengelyének mintegy 3,00 m-es jobbra eltolását jelenti. A szerkesztési eljárások az alábbiakban tekinthetők át Kis cseppalakú szigetek Csomópont ágak az α = 70 -110° becsatlakozási szög között Ebben a szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű

(2-24. ábra) 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyének meghatározása 2. A fölérendelt út szélétől 10 m távolságban a tengelyen egy pont meghatározása 3. Ettől a ponttól a tengelyhez 5°-kal jobbra hajló cseppalakú szigettengely megrajzolása 4. Két segédegyenes megrajzolása a cseppalakú sziget tengelyével párhuzamosan 1,50 m-re jobbra és balra Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 17 5. 6. 7. 8. 9. A főútról balra kanyarodók és az alárendelt útról balra kanyarodók forgalmi sávja szélének megrajzolása R = 12 m sugarú ívvel. Ezek a körívek érintik az elsőbbséggel rendelkező út középvonalát és a 4 pont alatti segédegyenesek egyikét. Ha α < 90°, akkor a balra kanyarodók sugara R = 8 m-re csökkenthető, hogy a megfelelő cseppalakú szigetformát elnyerjék. Az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m sugarú körívvel. Két egyenes megrajzolása, melyek részben a

kanyarodó sávok belső szélét érintik, részben a cseppalakú sziget tengelyét metszik 20 m-re az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. Ezen egyenesek közé R = 0,75 m sugarú hátsó szigetfej-lekerekítés rajzolandó. A forgalmi sáv lehatárolásának megrajzolása, amely az alárendelt csomóponti ág tengelyéből indul és a cseppalakú szigethez csatlakozik. 2-24. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése, alárendelt út tengelye α =70°-110° esetén Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 18 Csomóponti ágak az α < 70° becsatlakozási szög esetén Ebben a szögtartományban a 2-25. ábrán bemutatott szerkesztés javasolható 2-25. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése α < 70° esetén 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen

messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egy cseppalakú sziget szélességgel egymáshoz képest úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el). A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes meghúzása a ráhajlított tengely és a burkolatszél metszéspontjától balra 3 m-re. A főútról balra kanyarodó, illetve az alárendelt útról balra kanyarodó járművek forgalmi sávja belső szélének meghúzása R = 12 m sugarú körívvel. A körívek érintik a fölérendelt út középvonalát Az alárendelt útról balra kanyarodók forgalmi sávjának belső széle érinti a ráhajlított tengelyvonalat, a főútról balra kanyarodók sávjának belső éle pedig a 2. pont szerinti egyenest A 3. pont alatti két körív között az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugárral Olyan egyenes húzása, amely egyrészt a balra lekanyarodók sávjának belső szélét (az R = 12 m sugarú körívet) érinti,

másrészt az alárendelt út ráhajlított tengelyét 20 m-re metszi az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. Az 5. pont szerinti egyenes és a ráhajlított úttengely között lévő hátsó szigetfej lekerekítése R = 0,75 m sugarú ívvel. A forgalmi sáv lehatárolás megrajzolása a ráhajlított tengelyben. Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 19 Csomóponti ágak az α > 110° becsatlakozási szög esetén Ebben a szögtartományban a 2-26. ábrán bemutatott szerkesztés javasolható 2-26. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése α > 110° esetén 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy vannak eltolva, hogy a

szigetek egymással szemben helyezkedjenek el). A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes elhúzása balra 3 m-re a ráhajlított tengely és a burkolatszél metszéspontjától. A főútról balra kanyarodó, illetve az alárendelt útról kanyarodó járművek sávja belső szélének meghúzása R = 12 m sugarú körívvel. A körívek érintik a fölérendelt út középvonalát A balra kanyarodók forgalmi sávjának belső széle érinti a ráhajlított tengelyvonalat, a főútról balra kanyarodók sávjának belső széle a 2. pont szerinti egyenest A 3. pont alatt lévő két körív között az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugárral Olyan egyenes húzása, mely a főútról balra kanyarodók sávjának belső szélét (az R = 12 m sugarú körívet) érinti, másrészt az alárendelt út ráhajlított tengelyét 20 m-re metszi az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. Az 5. pont szerinti egyenes és a ráhajlított úttengely között a

hátsó szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugarú ívvel. Forgalmi sáv lehatárolás megrajzolása, amely az alárendelt út ráhajlított tengelyében fekszik és a cseppalakú szigethez csatlakozik. Az α > 110° becsatlakozási szög esetén a cseppalakú sziget szerkesztésénél a kielégítő optikai vezetésre különösen ügyelni kell. Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 20 Nagy cseppalakú szigetek Csomóponti ágak az α =70°-110° becsatlakozási szög között Ebben a szögtartományban az alábbi szerkesztés javasolható (2-27. ábra) 2-27. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α = 70°- 110° esetén 1. 2. Az elsőbbséggel rendelkező út tengelye és az alárendelt út tengelye metszéspontjának meghatározása. Az alárendelt út csomóponti ágának tengelyével párhuzamos, attól jobbra fekvő egyenes szerkesztése a 2-28. ábrából leolvasható távolságban Fi István: Közúti

csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 21 2-28. ábra: A párhuzamos távolsága az alárendelt csomóponti ág tengelyétől 3. A balra bekanyarodó járművek forgalmi sávja belső szélének megrajzolása Rj körívsugárral. Ez az ív részben a 2. pont szerinti párhuzamos egyenest az alárendelt irányban érinti, másrészt érinti az elsőbbséggel rendelkező útvonal azon forgalmi sávjának belső szélét, ahová a bekanyarodás történik. Becsatlakozásoknál a kanyarodási sugár a 2-29. ábrából választandó, keresztezéseknél a balra kanyarodó mozgások között szükséges távolság betartására a 2-7. táblázat használandó 2-29. ábra: Az alárendelt csomóponti ág becsatlakozó sugara becsatlakozás esetén 4. 5. 2 m-rel nagyobb sugárral, a 3. pont szerinti középpontból körív rajzolandó A kör középpontjának összekötése azzal a ponttal, amely úgy keletkezik, hogy a 4. pont szerint szerkesztett ív az

elsőbbséggel rendelkező pálya szélét metszi. Ezután jelölni kell azt a pontot, ahol ez az egyenes az ábrán jelölt 2 m széles sáv bal szélét metszi. 6. Olyan körív szerkesztése, amely az 5 pont szerint szerkesztett ponton átmegy és belülről érinti az átmenő főpálya azon sávját, ahonnan a lekanyarodás történik. Ez az ív és a 2 m széles sáv belső széle a szigetfej egy részét alkotja. Ennek az ívnek a sugara becsatlakozásoknál általában olyan nagy, mint az Rj kanyarodási sugár (2-27. ábra) Mindenesetre úgy kell kialakítani, hogy a szigetfej a körívek között ne legyen 1,50 m-nél keskenyebb és 5,00 m-nél szélesebb. Keresztezéseknél a lekanyarodási sugár a 2-7. táblázat alapján választandó A 4-6. pontokat „2 m-es szerkesztésnek” nevezik 2-7. táblázat: Bekanyarodó, lekanyarodó ív sugara és cseppalakú szigeteltolás keresztezéseknél A fölérendelt út szélesség Keresztezés Jelzőlámpa nélkül/ Bekanyarodó

szöge ív sugara Rj lámpával Bekanyarodó ív sugara Eltolás jobbra Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). Eltolás balra 22 [m] [°] 70 10,25 90 110 70 11,50 90 110 Jelzőlámpa nélkül Jelzőlámpával Jelzőlámpa nélkül Jelzőlámpával Jelzőlámpa nélkül Jelzőlámpával Jelzőlámpa nélkül Jelzőlámpával Jelzőlámpa nélkül Jelzőlámpával Jelzőlámpa nélkül Jelzőlámpával [m] 10 10 15 15 20 20 10 10 15 15 20 20 [m] 20 20 13 13 10 10 18 18 15 15 11 11 [m] 0 0 0 3,0 0 3,0 0 1,0 0 3,0 0 3,0 7. [m] 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A szigetfejek lekerekítése R > 0,75 m-es sugárral oly módon történjék, hogy a szigetfej legalább 2 m-rel, de legfeljebb 4 m-rel hátrább kerüljön az elsőbbséggel rendelkező útvonal burkolatszélétől. 8. Két egyenes szerkesztése, amelyek a balra lekanyarodó, illetve balra bekanyarodó forgalmi sáv belső szélét érintik és metszik az alárendelt

csomóponti ág tengelyét 40 m távolságra a fölérendelt út pályájának szélétől. 9. Ezen egyenesek között egy 2,50 m széles, az alárendelt csomóponti ágra merőleges távolságot kell keresni. A tengelytől jobbra fekvő egyenestől ezen a merőlegesen 1,00 m-t vissza kell mérni Ebből a pontból új egyenest kell húzni, amely érinti a 2,0 m-es sávot határoló belső körívet. A megmaradó 1,50 m széles szigetfejet R = 0,75 m-es sugarú körívvel kell lekerekíteni. 10. A nem szigetként megmaradó felületet, amely a 8 pont szerint szerkesztett egyenesek között helyezkedik el, „forgalom elől elzárt területként” kell jelölni. Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 23 A 2-30. ábra α ≤ 70° és α ≥ 110° esetén mutatja a csomópont képét A 90°-os becsatlakozástól eltérő esetek tárgyalása az alábbiakban tekinthető meg. a., α < 70° b., α = 70° c., α = 110° d., α

> 110° 2-30. ábra: Az I alapeset becsatlakozásának kialakítása különböző α szögek esetén Az α < 70° szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű (2-31. ábra) 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el). 2. A balra kanyarodó belső sáv szélének megszerkesztése Rj sugarú körrel (a 2-27 ábra, illetve a 2-7. táblázat alapján választva) Ez a körív részben érinti az alárendelt csomóponti ág ráhajlított tengelyét, részben a fölérendelt út azon sávjának belső szélét, ahová a bekanyarodás történik. 3. A nagy cseppalakú sziget α = 70110° közötti szögre vonatkozó leírás 4–7 pontja szerinti

szerkesztés végrehajtása. 4. A cseppalakú sziget hossza mintegy 25 m legyen A hátsó szigetfej ott mintegy 1,00 m-rel a ráfordított tengelytől balra eltolt helyzetű és R = 0,75 m-es körívsugárral lekerekített. 5. Két egyenes megrajzolása, melyek egyrészt a balra kanyarodók, illetve a főirányból balra kanyarodók sávja belső szélét, másrészt az 5. pontban említett szigetfej lekerekítést érintik 6. Olyan körív szerkesztése, amely egyrészt az alárendelt csomóponti ág tengelyét, másrészt az 5 pont szerinti bal egyenest úgy érinti, hogy közötte és a ráfordított tengely között mintegy 15,0 m hosszú terület alakul ki a cseppalakú sziget előtti „forgalom elől elzárt terület” részére. Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 24 2-31. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α < 70° esetén Az α > 110° szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű (2-32.

ábra) 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el). 2. A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes húzása 2,50 m távolságban jobbra a ráhajlított tengely és a fölérendelt út metszéspontjától. 3. A főútról balra kanyarodók forgalmi sávja belső szélének megszerkesztése Rj sugarú körrel, azt a 2-27. ábra, illetve a 2-7 táblázat alapján választva Ez a körív részben érinti a 2 pont szerint megrajzolt egyenest, és részben érinti az elsőbbséggel rendelkező útvonal azon forgalmi sávjának bal szélét, ahonnan a balra kanyarodás történik. 4. Az alárendelt csomóponti ágból balra bekanyarodók által igénybevett

terület megszerkesztése a fentiekben már ismertetett „2 m-es szerkesztés”-en alapszik. Azon kör középpontja, amelynek köríve a balra befordulók mozgását belülről határolja, a 2-30. ábrán felrajzolt sablon segítségével határozható meg: a körsablon középpontja az elsőbbséggel rendelkező út azon forgalmi sávjának baloldali határvonalával párhuzamosan eltolt, ahová be akarnak kanyarodni. A sablon C pontja a pálya szélén, B pontja a 3. pont szerint szerkesztett köríven fekszik 5. A szigetfej lekerekítése egy R > 0,75 m sugarú ívvel olymódon, hogy a szigetfej legalább 2,0 m-re és legfeljebb 4,0 m-re kerüljön az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. 6. Egy ív szerkesztése (R = 30 m), amely részben a főútról balra kanyarodók forgalmi sávjának belső szélét, részben az alárendelt csomóponti ág tengelyét érinti. 7. A cseppalakú sziget mintegy 25 m hosszú legyen A hátsó szigetfej R = 0,75 m sugarú körrel

kerekítendő le. 8. Egyenes megrajzolása, a 2 m-es sáv belső széle és a 7 pont szerinti szigetfej lekerekítése közé 9. Körív szerkesztése, amely részben az alárendelt csomóponti ág tengelyét, részben a 8 pont szerint meghúzott egyenest olymódon érinti, hogy kör és az alárendelt csomóponti ág tengelye között mintegy 15 m hosszú „forgalom elöl elzárt terület” legyen felfesthető. Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet). 25 2-32. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α > 110° esetén 1.12 Belterületi csomópontok Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet)