Kommunikáció | Felsőoktatás » Jog, adatvédelem, netikett, kommunikáció, tömegkommunikáció

Jog, adatvédelem, netikett, kommunikáció, tömegkommunikáció Jog - szerzői jogok A szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI törvény szabályozza Szerzői jog védelemben részesíti mindazt a szellemi terméket, amely egyéni, eredeti jelleggel bír és rögzítve van. Többek között a szoftverekre is érvényes. A törvény hatálya 2002 január 1-től kiterjed az adatbázisokra is Szerző az, aki a szoftvert létrehozta. A szerző joga személyhez fűződő és vagyoni Előbbiről le nem mondhat, utóbbi meghatározott esetekben és feltételekkel átruházható, illetve átszállhat. Az adatbázisok védelme eltér a hagyományos szerzői jogi védelemtől. Nem az egyedi jelleg részesül védelemben, hanem az adatbázis létrehozójának jelentős anyagi és időráfordítása. Az adatbázis szerzői jogi szempontból: adatok valamiképpen rendszerezett gyűjteménye, ahol a rendezési elv szellemi tevékenység eredménye és az adatok elektronikusan egyedileg is

hozzáférhetőek. ( A szerzői jogok egy-egy ötlet konkrét kifejeződését védik, nem magát az ötletet. Az a szabadalmi oltalom, esetleg védjegyoltalom feladata. Szoftverekkel kapcsolatban a szabadalmi oltalmat nem értelmezik.) A szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogok egyik képviselője a Business Software Alliance (BSA). A szervezetnek saját meghatározása szerint „feladata, hogy a fogyasztók a szoftvergazdálkodásról, a szerzői jogi védelemről, a kiberbiztonságról, a kereskedelemről, az e-kereskedelemről és az internettel kapcsolatos egyéb témakörökről adjon tájékoztatást.” Adatvédelem Európában már az 1970-es években felismerték az adatkezelés veszélyeit és az adatvédelem szükségességét, és törvényeikkel szabályozták az adatok védelmét. Hazánkban erről az alkotmány rendelkezik. A XII fejezet 59 §-a szerint mindenkit megillet a j hírnévhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Magyarországon

1992-ben hirdették ki a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt. E törvényt a 2003 évi XLVIII törvény módosította. A törvény célja, hogy a személyes adataival mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki ismerhesse. Netikett A társas érintkezés a valós és a virtuális térben egyaránt megkívánja bizonyos illemszabályok betartását. Ahogy a konvencionális illemszabályok, úgy az interneten kialakultak is közmegállapodás tárgyát képezik és többé-kevésbé tartalmuk is azonos, függetlenül attól, hogy ki és milyen összefüggésben fogalmazza azokat meg. Így megadható egy olyan szabály- vagy magatartásgyűjtemény, amely lényegében minden internethasználó számára elfogadható. Ezt netikettnek nevezik. A hálózati illemtannal kapcsolatban megkülönböztetünk egy-egy irányú kapcsolatot ( ezek klasszikusan két szereplős kapcsolatok: ide hagyományosan az e-mail

illetve újabban az MSN, ICQ valamint a chat vagy az IRC mint kétszemélyes kommunikálás sorolható) , az egy-több irányú kapcsolatot ( ide a levelezőlisták, illetve a kommunikálás során a chat vagy az IRC tartozik) , illetve a hálózati információszolgáltatás ( www, ftp) . Kommunikáció, tömegkommunikáció Megkülönböztetjük az egyes emberek közötti, valamint a tömegkommunikációt. A tömegkommunikáció mindig valamilyen médiumon keresztül történik, és általában erre szakosodott intézmények, képzett szakemberek irányítják. Jellemzője, hogy szervezett, intézményesült és lényegéhez tartozik az is, hogy igen sok ember egyszerre képezi a célközönséget. Az üzenet mindig valamely nagy közönségnek szól, nyilvános. A közönség sokszínű, habár egyes üzenetek lehetnek célcsoportra szabottak. Az üzenet feladójától térben és olykor időben is távol lévő emberekkel egyszerre jön létre a kapcsolat. A

tömegkommunikáció hagyományosan egyirányú, nem nyújt lehetőséget a közvetlen visszacsatolásra. ( Ezt utóbb monitorozással, reprezentatív felmérésekkel igyekeznek a tömegkommunikációs csatornák üzemeltetői kiküszöbölni.) Az üzeneteket rögzítik, azok bizonyos feltételekkel később visszakereshetőek. A tömegkommunikáció csatornái- a médiumok – meghatározó szerepet játszanak mindennapi életünkben. A technika fejlődése a tömegkommunikáció és a személyes kommunikáció közötti különbségeket átértelmezi. A kétféle kommunikáció egyre kevésbé válik el, egy új kommunikációs mód olykor nehezen illeszthető be ebbe vagy abba a kategóriába a korábban alkalmas ismérvek mentén. Igen nagy a világméretű számítógépes hálózatok hatása! A levelezőlisták csoportos kommunikációs formák, de a nyilvános archívumok révén a tömegkommunikációra jellemző vonásokat is mutatnak. A webes üzenőfalakon, fórumokon vagy

csevegőoldalakon már magánemberek is a nyilvánosság előtt szólnak hozzá, sokszor anonimitásukat is megőrizve, közéleti témákhoz. A webes napló, a blog kimondottan olyan kommunikálási forma, amelyet bárki kezdeményezhet, bármilyen témában készülhet, de a médium jellemzője miatt igen széles tömegeket érint. kommunikációs eszközök: • sajtó: A sajtó minden állam tömegtájékoztatásában fontos szerepet játszik. A sajtószabadságnak, azaz a véleménynyilvánítás szabadságának és a tájékoztatás függetlenségének alapelveit minden államban az alkotmány rögzíti. • rádió: A rádiózás alapvető változáson ment át a televízió, illetve a korszerű egyéb médiák terjedésével. Alapvetően háttérbe szorult, ma már inkább a szórakoztató, semmint az informatív jellege dominál. • televízió: Technikailag igen régi, a 20. század legelején megjelent műszaki megoldás Hazánkban a televíziózás piacán 1997-ig a

közszolgálati televízió egyeduralkodó volt. 1997 októberében a tízéves koncessziós szerződés, amellyel létrejött a két legnagyobb kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2. Ma a televízió a hírközlés egyik legfontosabb eleme. Gyors, napra-, órára- és percre kész A történéseket valós időben lehet szemlélni. Ezt azok is tudják, akiknek módjukban áll a történéseket befolyásolni – és ez beláthatatlan következményekkel járhat! Sok esemény megszervezésében fontos szerepet kap, hogy miként jelenjen meg a médiában. Ez gyakran végzetesen torzít a közreadott anyagok hírértékén. A piaci verseny prostituálhatja a tömegtájékoztatást • telefon, mobil telefónia: A telefon viszonylag késői szereplője a kommunikációs eszközök palettájának. A vezetékes telefon soha nem lett egyeduralkodó, mivel az erre vonatkozó lehetőség egybe esett a mobil telefónia soha nem látott ütemű terjedésével. A mobiltelefonos

kapcsolattartás nem olcsó, mégis roppant elterjedt sajátosságai miatt. Igen hatékony eszköz az sms küldése. • számítógépes hálózatok, internet: A számítógépek egybekapcsolása révén megvalósuló kommunikálás nem az internet használatával kezdődött. A telefon, mint kiterjedt, adatátvitelre alkalmas hálózat a számítógépek számára korábban is lehetőséget biztosított adatátvitelre. A BBS (Bulletin Board System, Faliújság rendszer, Üzenőfal rendszer) e kettő ötvözésével valósított meg csoportok kommunikációjára alkalmas eszközt az internet megjelenése előtt. Az internet korábban elérhető, mai mércével kicsi sávszélessége a szöveges átvitelt preferálta. Ennek megfelelően igen korán kifejlett kommunikációs mód az email, de pl.: a csoportos kommunikálásra kifejlesztett IRC vagy a news sem tartalmaz alapértelmezésben grafika vagy hang kezelésére alkalmas eszközöket. Az internet nem csak egy szereplő a

korszerű tömegkommunikációs eszközök közül, de sokakat alapvetően átalakít, vagy átalakulásra késztet. A rádióadók egy része interneten is elérhető, a televíziós csatornák sugárzott műsor szerkezetükhöz igazított portálokkal igyekszenek nézettséget növelni. Az internet térnyerését mi sem jelzi jobban, mint azon „sajtótermékek” száma, jelentősége, melyek eredendően internetre születtek